Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-07-29 / 30. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 29, 1965. A mult nyáron lezajlott demokrata párti konvención a Mississippi-i delegáció három ember kivételével, kivonult és hazament, tiltakozva a néger delegáció jelképes elismerése ellen. Az egyik delegátust, aki Johnson elnököt támogatta, Mr. Frederick Bergert, otthona, Natchez lapjai árulónak bélyegezték, fenyegető telefonhívásokat és le- vefekeket kapott és csak úgy tudta testi épségét megőrizni, hogy őröket fogadott fel. Ott kellett hagynia jólrr.enő ügyvédi praxisát, hogy megmeneküljön családjával együtt a Klu Klux Klan-ti- pusu üldözés elől. A gyülölethadjáratot őrültségnek nevezte, és kijelentette, hogy vannak olyanok, akik John F. Kennedy» és Johnsont kommunistának tartják. Évi 25,000 dolláros keresetét felváltotta egy $15, ezres állással, amit az igazságügy minisztérium polgárjogi alosztályán kapott. Ha Mr. Berger véletlenül sötétbörü lenne, akkor bizonyára nem úszta volna meg ilyen köny- rryen a gyülölethadjáratot. •> • • • A US Coast Guard is résztvesz a vietnami harcokban — nyolc gyors kis hajóval — mert,' mint a lapok írják, a hetedik flotta nagy hajói nem tudnak behatolni a partmenti sekély vizekre. Arról is jelentenek, hogy ez az első eset az 1961-es kubai invázió próbálkozás óta, hogy a Coast Guardot ilyen célra alkalmazzák. Vagyis, amit olyan sokáig tagadtak, azt most uhyiltan bevallják: az amerikai haderők minden <: ztága részivé ti a Malac öböl-beli támadásban a ktibäi nép ellen. • » • Li Tsung-jen, volt Kuomintang tábornok, 16 évi száműzetéssé! a napokban visszaiért Kínába. A 74 éves generális feleségével az Egyesült Államokban (New Jersey) élt, miután 1949-ben elhagyta hazáját. Li generális kiváló katonai pályafutását követően 1948-ban Kina alelnöke lett és amikor Chiang Kai Shek visszavonult az elnöki pozícióból, ó vette át eit a hivatalt, melyet 1949. jan 21-től 1950. feb. 2ö ig betöltött. Li tábornok a leghíresebb ember azok között, akik visszamentek Kínába, mióta ott kormány- és rendszerváltozás történt. Bizonyára nem olyan rossz az élet a Népi Kínában, ha már egy volt Kuomintang- elnök visszatér oda. Ugylátszik a tábornok jobbnak látta élete utolsó szakaszát hazájában tölteni, mintsem hogy idegen földön hazája ellenségeit szolgálja. A jobboldal befolyásolja ai üzleti világot a saját kárára Fulbright szenátor (Ark. Dem.) a szenátus külügyi bizottságának elnöke érdekes részleteket hozott napvilágra az amerikai gumitársulatok és a szélső jobobldali “gyülölef’-csoportok üzérkedéseiről. A Firestone Tire and Rubber Go. egy 40 millió dolláros szintétikus gumigyárat szándékozott felépíteni Romániában. A Goodyear Rubber :Co. jobboldali propagandát osztott szét a Firesío- rng elleni kampányában, holott előzőleg ez a cég Js-érdeklődést mutatott a Romániával való keres kedelmre és még kiviteli engedélyt is szerzett az elmúlt évben szintétikus gumira. Közben na?y hazafiak lettek és nem voltak hajlandók a “vörösökkel” kereskedelmet lebonyolítani. A szenátor rámutatott arra, hogy egyes privát csoportok, cégek, vagy egyének magukra veszik r.a felelősséget, hogy megváltoztassák, diktálják, vagy megsemmisítsék az Egyesült Államok kormányának hivatalos politikáját. Firestone ugyanis . akkor lépett tárgyalásokba Romániával, amikor az amerikai kormány elhatározta, hogy nemzeti érdeke a Romániával való kereskedelem. Firestone visszalépett, valószínűleg az ellene megindított gyűlölet-hadjárat következtében, valamint a Goodyear társulat nyomására, de azért is, mert Fulbright szerint, a kormány nem támogatta a társulatot az őt támadásokkal szemben. A Young Americans for Freedom röplapot osztogatott a Firestone ellen, később a Goodyear eldicsekedett azzal, hogy mint nagy hazafiak nem hajlandók kommunista országokkal üzletet kötni és támadás alá vették a Firestone céget. Fulbright kritizálta ezeket a támadásokat és azt is. hogy a State Department nem támogatta Firestonet. Rámutatott arra is, hogy privát cégek mennyire befolyásolják az amerikai külpolitikát. Amerikai olajérdekeltségek máris kihasználják a dominikai helyzetet a saját céljaik érdekében. SZÉLJEGYZETEK A bölcsesség hiánya "Fiam, ha tudnád, hogy mily kevés bölcsességgel kormányozzák ezt a világot" Oxenstierna, svéd kancellár (1583—1654) Egy svéd, egy burmai és egy amerikai mondott véleményt Johnson elnökről az elmúlt hetekben. E véleményt Oxenstierna svéd államférfiu fent- idézett emlékezetes kijelentése összegezi és jellemzi. A svéd: Gunnar Myrdal közgazdász és kormányok tanácsadója. A burmai U Thant, az Egyesült Nemzeti Biztonsági Tanácsának főtitkára. Az amerikai: Herbert Jehlke professzor, a washingtoni katolikus egyetem, a Georgetown University elméleti, fizikai tanszékének tanára. Három világ, három világhírű személyiség: a világot (és a sorok között e három ember minden kétségen felül az Egyesült Államokat értette) kevés igen kevés bölcsességgel kormányozzák! A három kijelentés csaknem egyidőben látott napvilágot. Mr. Myrdal a NY Times julius 19-iki számában megsemmisítő kritikát irt Johnson elnök külpolitikájáról. Kiindul abból, hogy több, mint 20 esztendei szakadatlan tanulmányai meggyőzték arról, hogy a modern államok külpolitikai ténykedései sokkal kevésbé ésszerűek, mint a belpolitikaiak. Vonatkozik ez, szerinte, minden országra. “De — tette hozzá — a következmények sokkal károsabbak, amikor egy olyan óriás-hatalom, mint az Egyesült Államok vezeti külpolitikáját ésszerűnek nem mondható alapon.” (less than national foreign policy decisions). És a svéd államtudós itt néhány mondatban rámutat Amerika vietnami politikájának ésszerüt- lenségére: 1) Az újkori világtörténelem egyhangúan bizonyítja. hogy gyarmati háborúk kivétel nélkül a gyarmatosító hatalmak vereségével végződnek. Bebizonyosodott ez a hollandok ép úgy, mint a franciák esetében. 2.) Az Egyesült Államok kormánya kezdetben belátta ezt és ellenezte a hollandok háborúját Indonéziában ép úgy, mint a franciákét Algériában. De már Indokínában (Vietnam) az Egyesült Államok letért erről az ésszerű alapról és támogatta a franciákat, fedezve a háború költségeinek 80 százalékát. Amikor a franciák elvesztették e háborút, nemcsak ők, hanem Amerika is vereséget szenvedett. Tanult az esetből Amerika? Nem. A veszett fejsze nyelét hajszolva átvették a franciák vesztett háborúját és most mint sajátjukat folytatják. Közben megszegték a genfi egyezményt, melynek betartását megígérték. Mr. Myrdal rámutat arra, hogy az Egyesült Államokon kívül minden kormány meg van győződve arról, hogy ez a politika vereséggel fog végződni — ha nem világháborúval. Mr. Myrdal végkövetkeztetése: Egy nép (értsd ez esetben Amerika népe) csak akkor biztosíthat ésszerű külpolitikát, ha igénybevéve a demokrácia által nyújtott lehetőséget, ugyanolyan ellenőrzést viv ki magának kormánya külpolitikája mint belpolitikája fölött. Mr. U Thant az Egyesült Nemzetek Stevenson gyászíinnepeiyét használta fel méltó Keretnek, hogy kifejezésre juttassa az Egyesült Államok külpolitikájára vonatkozó egyes nézeteit, amelyeket, szerinte, az elhunyt Stevenson is osztott, habár politikai lekötelezettségei miatt ezeket nyíltan hangoztatni sohasem merte: “Vannak olyan kormányok, — mondta Mr. U Thant — amelyek. . . beletörődtek egy végnélküli hidegháború kilátásaiba. Habár a hidegháború nem okoz olyan fizikai pusztulást, ... de okoz roppant erkölcsi és lelki sebeket, amelyek csak- men épannyira pusztítóak. A hosszú, bizonytalan hidegháború nem testünket, hanem lelkünket csonkítja meg. "A hidegháború fegyverei megmérgezik erkölcsi rr ivottunkat, elferdítik gondolkozóképességünket és beteges előítélettel telitik meg agyunkat. Ezek a hidegháború pusztító hatásai az emberiségre. Az a meggyőződésem, hogy Adtai Stevenson lelke bensejében tudatában volt eme igazságoknak." Az olvasó e kijelentésre azt mondhatja, hogy U Thant e kijelentésében nemcsak Johnsonékra, ha- nom q c7<-viMicta államokra, elsősorban a Szovjetunióra és Kínára gondolt. Mint az Egyesült Nemzetek főtitkára, U Thant formailag természetesen nem irányíthatta e kijelentést nyíltan a nagy nemzetközi vita csupán egyik leiére, az Egyesült Államokra. De a sorok kö zött olvasva, nem lehet félreérteni hová esik a vád súlypontja. Amikor a főtitkár abból indul ki, hogy “vannak országok, melyek bár nem hajlandók háborút viselni” (az Egyesült Államok nem üzent hadat Észak Vietnamnak) “de ugyanakkor képtelenek békét kötni, a célzás bár az még mindig diplomatikus, félreérthetetlenné válik. Jehlke professzor a NY Times szerkesztőségéhez julius 17-én irt levelében mintegy összegezi a két illusztris külföldi megállapításait: “Vietnami politikánk elidegenített tőlünk felelős embereket a világ számos részében, nem beszélve arról, hogy úgy a Szovjetunióban, mint Kínában ama elemeknek álláspontját látszik igazolni, akik a kimondott amerikaellenes politikát követelik kormányuktól. “Ez a politikánk viszont még nehezebbé, talán lehetetlenné fogja tenni a további tárgyalásokat és az egyezményt korunk legsürgősebb problémája, a nukleáris háború eltörlése ügyében, melynél fontosabb nincs külpolitikánkban." Volt-e, vari-e valami nyoma annak, hogy az össz- emberiség mindenekfölötti érdekeit oly ékesszólóan kifejező fenti nézetek megfontolására jutottak Johnson elnök és tanácsadói elméjében? Az eddigi jelekből ítélve, semmi nyoma. Johnson elnök és “tanácsadói” a múlt héten hosszas tanácskozásokat folytattak. De a tanácskozás csak afölött folyt, hogy hány ezer újabb amerikai katonafiut szállítsanak át Vietnam véráztatott földjére... “Oh, fiam, ha tudnád, mily kevés bölcsességgel kormányozzák EZT AZ ORSZÁGOT! illllMkr Figyelő & fegyverkezést verseny áriaSamas az iparra Dr. Seymour Melman. a Columbia egyetem professzora most megjelent könyvében rámutat arra, hogy mindig több és több amerikai iparág veszti el ama képességét, hogy a külflödi iparral versenyezhessen. Ennek oka Melman szerint az. hogy az ország politikája oda irányul, hógy az erőforrásokat a katonai termelésre és az űrkutatásra fordítsa. Melman professzor szerint eddig főleg termelékeny társadalmunk kimerített társadalommá válik, mivel a katonai programokra túlköltekezünk. Több iparágban régimódi felszereléssel és technikával dolgoznak. 1963-ban pld. az összes ipari országok közül az Egyesült Államokban használták a legrégibb fémfeldolgozó gépeket. Figyelmeztet a professzor arra, hogy a US el fogja veszíteni elsőrendű helyét a világpiacon a vasúti, a polgári repülőgép, tudományos és elektronikus felszerelések terén. Leromlott ipari felszereléseink megjavításához friss, termelékeny tőkebefektetésre van szükség, valamint a tudomány és technika széleskörű felhasználására. De hogyan érhetjük el mindezt, ha tőkénket és a hozzáértő embereket a katonai felszerelések gyártására és az űrkutatási programra alkalmazzuk. Megnyílt a balatonlellei .ABC áruház. Ez a hatodik ABC áruház a Balaton partján, s épül a hetedik is a balatonszéplak—sóstói sátortábor mellett. Í #*:«! fíllf Iplf® ★ Diákotthonokat létesítenek Zala megyében az autóbusz- és vasúti forgalomtól távoli területeken. \ múlt tanévben Zalaszentbalázson már sikeresen működött általános iskolai diákotthon és még az idén szeptemberben Bázakerettyén nyílik hasonló intézmény.- A/V\€RIKAI ,-y/fciqrfscz.r' Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0393 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ^^3^55x^84 ba egr évre 12 dollár, félévre $6.50. ELLENTMONDÁS, EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐI
