Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-12-23 / 51. szám

10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 23, 1965 * - ,... ­Ml TókTéMH*z Tanácskozott az Országgyűlés Az országgyűlés november 11-e és 13-a között tartott idei ülésszakán Kállai Gyula miniszterel­nök beszédet mondott. A népgazdaság helyzetéről szólva hangsúlyozta, hogy a természeti csapások sorozata, a járványos állatbetegség ellenére, a helyreállítási munkákkal együtt az éves tervet is teljesitik. Az ország ipari termelése egyébként az 1961—65-ös esztendőkben 38%-kal növekedett. A mezőgazdaságban azonban a nagyarányú gépesí­téssel, öntözéssel, talajjavítással sem sikerül az ötéves tervben eredetileg is irreálisan kitűzött 22 —23%-os növekedést elérni. De öt év alatt a me­zőgazdaság termelése 12—14%-kal emelkedett, s gyakorlatban bebizonyosodott a szocialista nagy­üzem fölénye. Az idén például búzából 12.5 má­zsás átlagtermést értünk el, ami másfélszerese a felszabadulás előtti évek átlagának. Hasonlóan fo­lyamatos növekedést mutatnak más növényeink termésátlagai is. Az ötéves terv előzetes adatai szerint a munká­sok és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére nem éri el ugyan a tervezett 13%-os növekedést, hanem előreláthatólag 8—9%-kal emelkedik, vi­szont a foglalkoztatottság és a társadalmi juttatá­sok színvonala olyan mértékben emelkedett, hogy a munkások és alkalmazottak reáljövedelme a tervben elhatározott 17% helyett várhatóan 19— 20%-kal növekszik. Néhány fontos területen, pél­dául a munka termelékenységében és a mezőgaz­dasági termelésben elmaradtunk a tervezett szint­től. Ezért a nemzeti jövedelem a tervezett 36% helyett mintegy 25—26 százalékkal emelkedik. A most készülő gazdaságirányítási reform fő vo­nása, hogy szigorúbban tudományos alapra helye­zi a népgazdasági tervezést, növeli a vállalatok ön­állóságát, tovább fejleszti az üzemi demokráciát és fokozza a dolgozók anyagi érdekeltségét. A ké­szülő reform azonban nem tekinthető csodaszer­nek; vannak olyan hibák és hiányosságok, amelyek megszüntetéséhez nem kell várni semmiféle re­formra A miniszterelnök beszélt az idegenforgalom, a turizmus néhány nem kívánatos gazdasági és poli­tikai kisérő jelenségéről is. Mint mondotta, io do­lognak tartjuk és a jövőben is támogatni fogjuk az idegenforgalom növekedését. De egyes nyugati országokból turistáknak álcázott kémek, ügynökök és embercsempészek is érkeznek hozzánk, akik visszaélnek vendégszeretetünkkel. Aki a Népköz- társaság államrendjét megsérti, nem kerülheti el méltó büntetését. 1965-ben megfelelő állami szerveink közel 3,000 személy ellen voltak kénytelenek eljárást indítani vám- és devizabüntett miatt. Helyeseljük bírósá­gainknak és belügyi szerveinknek azt a gyakorla­tát, hogy az ilyen magyar állampolgároktól az egyéb büntetés mellett megvonják a külföldre utazás jogát. A megélénkült turistaforgalom nagyobb lehető­séget ad a tőkés országok bizonyos köreinek arra, hogy állampolgárainkat disszidálásra csábítsák. Mivel nálunk nyílt, szabad és egészséges a poli­tikai légkör, gazdasági előnyök ígérgetésével pró­bálnak kintmaradásra bírni, főként szakembere­ket, tudományos dolgozókat. A disszidáltak száma azonban a lábrakapott híresztelésekkel szemben nem nagy, nyugatra utazott állampolgárainknak kevesebb mint fél százaléka. Az iskolareformról Kállai Gyula elmondotta, hogy annak legfőbb célja az oktató-nevelő munka tökéletesítése, 1966-ban felemelik az általános- és középiskolákban tanító pedagógusok fizetését és megkönnyítik lakásépítkezésüket. A szocialista demokrácia növekedése a kritikai hang erősödésével is együttjár, ami helyénvaló. Bátorítjuk a dolgozók egészséges bírálatát. De fel kell lépnünk minden olyan kísérlettel szemben, amely kritika ürügyén vagy anélkül, akár jobbról, akár balról, magát a társadalmi rendszerünket ve­szi célba. A nemzetközi helyzet az utóbbi időben az ameri­kai agressziók — elsősorban a vietnami háború — miatt éleződött. A Magyar Népköztársaság kormá­nya, népünk érzéseinek hangot adva, — felhábo­rodással ítéli el ezt az agressziót. Követeljük, hogy az Egyesült Államok vessen véget a Vietnami De­mokratikus Köztársaság elleni terror-bombázások­nak, vonja ki fegyverzetét és csapatait Dél-Viet- namból, hogy annak népe maga dönthessen sorsá­ról. A miniszterelnök figyelmeztetett arra a veszély­re is, amelyet Európában az NSZK uralkodó re- vansista, hidegháborús politikája jelent. A Magyar Népköztársaság a békés egymás mel­lett élés politikáját változatlanul helyesnek és a kapitalista országokkal fenntartott kapcsolatok alapjának tekinti. Az egyházak anyagi támogatásiról Magyarországon az állam és az egyházak között kötött megállapodás szabályozza az egyházaknak nyújtott anyagi támogatást is. Eszerint a magyar állam az állami költségvetés terhére mintegy 70 millió forintot nyújt évenként az egyháznak. En­nek az összegnek a többségét a lelkészkedő pap­ságnak utalják ki személyi államsegélyként. A pa­pok — segédlelkésztől a püspökig -— minden hó­napban meghatározott összegben kapják a segélyt. A személyi államsegélyen kivül az állam egyházi intézmények fenntartására (papképző szemináriu­mok, középiskolák stb.) úgynevezett dologi állam­segélyt is biztosit. A személyi és dologi államsegélyen túlmenően az állam gondoskodik a nemzeti müérték szem­pontjából fontos templomok és egyéb egyházi ob­jektumok felújításáról. Ezekre a személyi és dolo­gi államsegélyen kivül mintegy évi 8 millió form­tot biztosit az állam. így többek között az állam hozatta rendbe a budavári Mátyás-templomot, a pécsi Bazilikát stb. Az állam biztosította anyagi eszközökön kivül az egyház anyagi forrásait az önkéntes adományok jelentik. Ezeken a hívek által felajánlott egyházi adó értendő, továbbá a templomi szertartások ide­je alatt gyűjtött perselypénz és a különböző egy­házi szertartásokért a hívek által fizetett összegek. Az egyházak Magyarországon nem fizetnek for­galmi és jövedelmi adót. Az egyes plébániák ke­zelésében, valamint püspökségeknél művelhető földterületek is vannak, amelyek részben az egy­ház tulajdonát képezik, részben használatra kapták azokat. Az egyes plébániák és egyházközségek ke­zelésében lévő földterület általában több mint egynegyed hektár. Ugyanakkor minden püspök­ségnek van annyi szőlőterülete is, hogy az egyház­megye területén szükséges misebort ebből fedez­hetik. Az egyes egyházak saját anyagi forrásaikra tá­maszkodva szociális tevékenységet is folytatnak, így például szeretetotthonokat tartanak fenn, ame­lyekben kiöregedett vagy beteg papokat egyházi személyeket ápolnak, ötvennégy ilyen szeretetott­hon van, a római katolikusoknak például 13, a re­formátusoknak -6. Válás és tartásdij Kimondhatja-e a magyar bíróság a válást, ha az egyik fél külföldön él? A magyar törvények úgy rendelkeznek, hogy alapos ok esetén bármelyik félnek lehetősége van a házasság felbontását kérni a bíróságtól. A jog­szabályok szerint a felperesnek — tehát a házas­ság felbontását kérő félnek — személyesen meg kell jelennie a bíróság előtt az első tárgyaláson. Lehetőség van azonban arra, hogy olyan esetben is lefolytathassa a bíróság a tárgyalást, amikor a bontást kérő fél külföldön tartózkodik. Ilyen bon­tóperben az egyébként kötelező békítő kísérlettől — amely az első tárgyaláson történik meg — el­tekintenek és természetesen elmarad a bontást kérő fél kötelező meghallgatása is. összefoglalva: a magyar bíróságok tehát a válóok bizonyítása ese­tén akkor is lefolytathatják a tárgyalást, felbont­hatják a házasságot, ha egyik fél külföldön él és a bíróságon személyesen nem tud megjelenni. Hogyan érvényesül a külföldön élőkkel szemben a tartásdij kötelezettsége? 1956 junius 20-án New Yorkban nemzetközi egyezményt kötöttek a tartásdijak külföldön tör­ténő behajtásáról. Az egyezmény úgy rendelkezett, hogy e nemzetközi szerződéshez csatlakozik az ENSZ minden tagja, továbbá olyan más államok is, amelyek ugyan nem tagjai az ENSZ-nek, de már csatlakoztak a nemzetközi biróság alapszabályai­hoz. Magyarország 1957 júliusában jelentette be csat lakozását, s igy ez az egyezmény Magyarországon már több mint nyolc éve érvényben van. A nem­zetközi egyezményben résztvevő felek területén bíróságokat jelöltek ki, s ezek kötelesek minden megfelelő intézkedést megtenni a tartásdij behaj­tása érdekében; igy például a perek megindítását és lebonyolítását, majd a biróság által hozott Ítélet végrehajtását. Jelentős rendelkezése az egyezmény nek, hogy ezekben az ügyekben eljáró hatóságok és intézmények az általuk teljesített szolgálatért semmiféle illetéket nem szednek. Több országban az érvényben lévő jogszabályok szerint a külföldre történő pénzátutalások korláto­zás alá esnek. Ezekben az országokban is általában elsőséget biztosítanak azonban az olyan összeg át­utalására, amely a tartásdij fizetését szolgálja. E nemzetközi egyezményhez már számos ország, igy Brazília, Chile, Dánia, Franciaország, Hollandia, Izrael, a Német Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország és Svédország is csatlakozott. Százhalombatta Aki 3 évvel ezelőtt felcsapta Magyarország hely­ségnévtárát s kikereste a Budapesttől mintegy 30 km-re fekvő Százhalombatta nevét, a következőt olvashatta mellette: “Kisközség, 2,000 lélekkel, 440 lakóházzal, vasúti megállóval.” “Százhalombatta mérföldkövet jelent az európai erőmü-épitészetben” — ezt viszont ez év tavaszán dr. Fiegler az osztrák Siemmering Graz AG. képvi­selője mondotta, aki az uj erőmü-épitési módsze­rek tanulmányozására látogatott el Százhalombat­tára. Az egykori kis község máris jelentős ipari cent­rum, s néhány éven belül a magyar energiaterme­lés és kőolajfeldolgozó ipar központjává válik. Az itt létesülő modern olajfinomító — teljes kiépí­tése után — évi 6 millió tonna kőolajból gyárt fi­nomított termékeket s a szomszédságában létesülő uj, korszerű erőmű 600 megawatt teljesítményű lesz. Nyolcmilliárd forintos költséggel folyik Százha­lombattán az ország jelenlegi legnagyobb létesít­ményének építészeti munkája. Ez lesz az ország legjelentősebb kőolajfinomitója, ahová a Volga- menti Kujbisevből csővezetéken érkezik a kőolaj Az automatizált finomítóban motorhajtóanyagot diesel-olajat, magas oktánszámú benzint és finom kenőolajat állítanak elő. Az olaifeldolgozó kombi nát első egymillió tonna kapacitású egysége már megkezdte a termelést. A testvérüzem — a hőerőmű — 1967-re éri el 600 megawattos kapacitását, de ez év végére már 300 megawattot termel. Ez a hőerőmű technikai szenzációnak számit, nincsen fedett csarnoka, be­rendezéseit szabadba telepítették. Sokan kockáza tosnak tartották a szélsőséges, gyakran zord ég hajlatu Közép-Európában a szabadtéri erőmű épí­tését, hiszen hasonló égöv alatt még sehol nem épült ilyen. A próbát azonban kiállta s ma már korszerű megoldásával irányadónak tekintik az európai hőerőmüépitészetben. Energiatermelésé vei nagy segítséget nyújt majd az ország elektrifi- kálási programjának teljes megvalósításához, hűtő­vizével pedig a környéken mintegy 17,000 hold termőterület öntözése válik lehetővé. A nagy százhalombattai ipari központ kiépítésé­hez más országok tapasztalatait is figyelembe vet ték a magyar tervezők és építők. A tervezés mun kájában szovjet és jugoszláv szakemberek is közre működtek, a szerelésnél csehszlovák és francia sze re lök segédkeztek, az erőmű építésénél pedig szovjet, csehszlovák, angol és olasz munkások dol­goztak együtt a magyarokkal. Az olajfinomító mér nőkéit és technikusait a Szovjetunióban és a Né met Demokratikus Köztársaságban képezték ki spe cialistákká. Százhalombattán pedig az építkezéssé párhuzamosan képezik, elsősorban a környékbei parasztokból és földmunkásokból, az automatikáli kezeléséhez értő szakembereket. Az egykori kis falu helyén a hatalmas ipari épit kezésekkel egyidőben uj, korszerű város születik Modern lakások, üzletek, iskolák képe egészíti k a hatalmas ipari épületek, kémények, olajtartályol hosszan elnyúló tömegét. Ismét megváltozott eg}' táj a Duna mentén. % RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA | | 1437 Third Avenue, New York, N. Y. ! (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484 :j i Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- í Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország * minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva í WWW vvvvvwwwvvvwvvvvvtv

Next

/
Thumbnails
Contents