Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-12-23 / 51. szám
Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk! Vol. XIX. No. 51. Thursday, December 23, 1965 AMERICAN HUNGARIAN WORD, l.\C„ 130 E. 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telefon AL 4-0397. —>w»*n*M>M»s»<Mwn»n—*•»»—MW»*oaewsm»n»MM—nnnnntMnMMsttncsnnmMBonnt»« *»mv NEM ÜRES SZAVAKRA, HANEM TETTEKRE VAN SZÜKSÉG Az AFL-CIO ez évi konvencióján nagyhangzásu programot fogadtak el a 13 millió munkást képviselő delegátusok. Nézzük csak meg a program néhány pontját: A nyugdíj 50 százalékos felemelése. ^ A két dollár minimum-bér törvénybe iktatása. ^ A 35 órás munkahét megteremtése, bérlevágás nélkül, j A munkanélküli, a baleset- és betegsegélybiztositási törvény előnyös megváltoztatása, mely szerint nagyobb össze-1 get kapnának a munkások és hosszabb ideig lennének jogo-: sak arra. Törvénykezés az idősek és a vásárló közönség védelmére. ** A szövetségi kormány által támogatott program, lakóházak, kórházak, iskolák és más középületek építésére. Eltekintve a többi programpontoktól, a fenti pontok valóban a nép érdekeit szolgálják. Sajnálatos azonban az, hogy miután a konvenció elfogadta ezt a programot, lényegében jóváhagyta és támogatta a kormány vietnami politikáját. Pedig Meany ur és társai nagyon jól tudják, hogy nem lehet a vietnami háborúra naponta 18 millió dollárt költeni és ugyanakkor a fenti programot életbe léptetni. ] A Johnson-kormány napi 18 millió dollárt vall be, de a háború kiadásai bizonyára ennél sokkal magasabbak. A kormány sem tagadja, hogy a HÁBORÚS KIADÁS NAPRÓL NAPRA NÖVEKSZIK. Ez a magyarázata annak, hogy az elnök felhívta a nyomor elleni harc vezetőit, hogy lassítsák a tempót, mert nem áü elegendő pénz a harc folytatására, MIVEL A VIETNAMI HÁBORÚ KÖLTSÉGEI EGYRE JOBBAN EMELKEDNEK. Nyilvánvaló tehát, hogy választani kell: vagy folytatjuk a háborút a vietnami nép ellen és feladjuk az országunkon belüli harcot a nyomor ellen, vagy tárgyalásokba bocsátkozunk, befejezzük a háborút és VALÓJÁBAN felvesszük a harcot a nyomor eltörlésére itt az Egyesült Államokban. Nincs harmadik ut. Ezt Meany ur és társai is tudják. Amikor tehát egyik szavukkal a fenti jó proqramot hirdetik é- a másik szavukkal Johnson háborús politikáját támogatják, nem tesznek mást, mint elárulják az amerikai munkások legelemibb érdekeit és a profilharácsoló monopolisták szekerét tolják. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az AFL-CIO programja nem nagyjelentőségű dokumentum. E program valóban visz- szatükrczi az amerikai munkások jogos, méltányos ÉS MEGVALÓSÍTHATÓ követeléseit. A program életbeléptetése, az ország szakszervezeteiben tömörült TAGSÁG feladata. Csupán a tagság nyomására fogadták azt el Meany ur és társai. Ha a tagság ráeszmél arra, hegy a vietnami háború az, amely e program valóra váltásának útjában áll, az amerikai munkások kellő lépéseket tesznek ez akadály elhárítására. Ezért élet-halál kérdés az amerikai szakszervezeti mozgalom részére a BÉKEMOZGALOM KISZÉLESÍTÉSE A SZAK-! SZERVEZETI TAGSÁG KÖRÉBEN. Az amerikai sajtó beállítása szerint, a konvenció egyhangúan támogatta a Johnson-adminisztráció háborús politikáját. Ez azonban nem állja meg a helyét. A tény az, hogy az AFL-CIO három rétegre oszlik e kérdésben. Az ultra-reakciós álláspontot a Meany-Lovestone csoport képviseli. Ök még szélsőségesebbek, mint a Johnson-ad- minisztráció. A másik csoportot Reuther és társai képviselik, i akik — noha támogatják az adminisztrációt — egyre hangosabban követelik a háború kiterjesztésének beszüntetését, Éc7ak-Vietnam bombázásának felfüggesztését és a tárgyalások megkezdését a háború felszámolására. A harmadik csoport ELLENZI a Johnson-adminisztráció háborús politikáját, követeli a tárgyalások azonnali megkezdését és a háború befejezését. Az AFL-CIO-hoz tartozó szakszervezetek tagságát meg Békeajánlat Vietnamban? A hir nagy izgalmat keltett. — A dél-vietnami törzsek lázadása ... Múlt péntek délután, .;ürgős | intézkedéssel a State Department sajtókiadványt bocsátott ki, amely szerint az ENSZ közgyűlés elnökének továbbításával békeajánlat érkezett Hanoiból és a U.S. az ajánlat j egyes pontjainak tisztázását! kérte. Egy* órával később a! külügyminisztérium sajtótér-! mét megtöltötték a riporterek, akik izgalmas, majdnem ellenséges hangulatban intéztek kérdéseket a State Depart- \ ment szószólójához. Egyesek tudni akarták, hogy ha a békeajánlat már egy hónappal ezelőtt Washingtonban volt, miért jelentette ki később Johnson elnök, hogy Hanoi a béketárgyalások kérdésében “teljesen negativ” álláspontot tanúsít és miért mondta Rusk külügyminiszter, hogy sokirányból eredő béketárgyalási kísérletre Hanoiból semmiféle biztató választ nem j kaptak. Olaszország külügyminisztere Amintore Fanfani, aki je-1 lenleg az ENSZ közgyűlésének elnöke, november 20-i dátummal levelet küldött Johnson elnökhöz, amelyben tudatta az elnököt, hogy Észak-Vietnam elnöke, Ho Chi Minh és Pham Van Dong miniszterelnök Hanoiban két olasz professzornak úgy nyilatkoztak, hogy “nagyon szeretnének békés megoldást találni” a vietnami háború felszámolására, amelyről bárkivel, bárhol hajlandók tárgyalni. Mr. Fanfani beszámolt (Folytatás a 3-ik oldalon) HÉTVÉGI LEVÉL Vádirat írja: Rev. Gross A. László B. D., Th. M. Vádat emelek a Johnson-adminisztráció ellen, hogy a józan ész, a logika, a nemzetközi tisztességtudás és a krisztusi gondolat legelemibb követelményeivel dacolva, olyan kockázatos és veszélyes kalandokba, olyan kiszámíthatatlan végkimenetellel fenyegető lépésekbe sodorja ezt az országot, amelyekből semmiféle előny nem remélhető, de annál több jóvátehetetlen szerencsétlenség szármaihatik — nemcsak erre az országra, hanem az egész világra. Vádolom az elnököt, aki unos-untalan idézgeti a Bibliát, hogy keresztyén államfőhöz méltatlan módon, a Szentirásban lefektetett alapeszmékkel hadilábon áll. Vádolom, hogy vagy azért, mert nem ismeri a Bibliát, vagy pedig azért, mert — noha jól ismeri — rá sem hederit a benne foglalt intelmekre, élesen szembehelyezkedett a szentirási kinyilatkoztatásokkal. Vádat emelek ellene, hogy olyan egyénekkel veszi magát körül, akik nem az amerikai nép — s még kevésbé az egyetemes emberiség — fennmaradását, jólétét és boldogulását, hanem egy törpe érdekközösség akaratának a minden áron való érvényesülését és elsősorban a maguk személyi súlyának az öregbítését keresik. Vádolom az elnököt, hogy beteges hiúságában eltűri, sőt élvezi ezeknek a talpnyalóknak az ő félrevezetésére és megtévesztésére irányuló lelkiismeretlen manővereit és hogy ugyanakkor fsldühöd- ten elfordul azoktól a régi, kipróbált barátaitól, akik hűvös fejjel, józan szóval próbálják őt eltéríteni katasztrofálissá válható háborús irányvonalától. Vádat emelek Humphrey alelnck ellen is, akit úgy ismertünk, mint liberális politikust és emberséges embert, hogy némán szemléli istenitett főnökének embertelen műveleteit, holott az volna a köte'essége, hogy — mint az adminisztrációnak rangban második feje — figyelmeztesse, intse őt a beláthatatlan, de elkerülhefeMen következményekre — suttoqva, ha lehet, de harsogó hangon, ha szükséges. Ennek a szótlanságnak minden múló napja egy egy levelet tép ki az egykor liberálisként tisztelt Humphrey fonnyadt babérkoszorújából ... Különös nyomatékkai emelek vádat Mc (Folytatás a 3-ik oldalon; Be Gaulle győzőit az utóválasztásokon Mitterand jelentős eredményt ért el Vasárnap a francia utóválasztásokon 12,736,661 szavazattal De Gaulle elnök a szavazatok 54.7 százalékát nyerte el. Komoly ellenfélnek bizonyult Francois Mitterand 10,- 585,150 szavazattal, a szavazatok 45.3 százalékával. A kommunista, szocialista és más! baloldali pártok szavazási egységfrontjával Mitterand és az egész baloldal előretört. A választás eredménye különösen emelte a Francia Kommunista Párt tekintélyét és bebizonyította azt is, hogy De Gaulle politikájával, különösen belpolitikai álláspontjával a francia kell nyerni a békemozgalom támogatására és a fenti progam- ért folyó harcra kell buzdítani őket. nép számottevő százaléka elégedetlen. Mitterand nagy többséget kapott a városok munkásnegyedeiben és a legszegényebb agrárterületeken, különösen Délkelet-Franciaország- ban. Az első választáson, december 5-én De Gaulle nem kapott többséget. A legközelebbi fontos választás 1967 tavaszán lesz, amikor újraválasztják a nemzetgyűlés tagjait. Kilátás van arra, hogy a baloldali pártok megerősödött egységfrontja a francia politika baloldalra tolódását idézi majd elő. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.l
