Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-12-16 / 50. szám

10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 16, 1965 ^r-v v _•'.' .. Mi Történik *z ÓhAzAbAN 40,000 féle növény az 5-ik emeleten Vasárnap, 1965 november 21-én, már negyven­ezer féle növény található a Móricz Zsigmond kör­téren. Persze, nem a hóboritotta virágágyakban, hanem egy ötödik-emeleti lakásban, a szekrénye­ken és a polcokon, védelmező papirok közé zárva, lexikális rendben. Akad köztük olyan, amelyet még több mint félévszázaddal ezelőtt, diákkorában tépett ki a földből dr. Pénzes Antal, a biológiai tudományok kandidátusa. És most, hetvenévesen, egy élet munkáján tekinthet végig, összegez, tudo­mányos miibe szűri tapasztalatait. S közben még gyarapszik a gyűjtemény is, az óriási herbárium, amelyet védettnek nyilvánított a Magyar Nemzeti Muzeum. — Mit talál a biológus a fővárosban? — A budapesti “körengeteg” élővilága rendkí­vül gazdag, — mondja dr. Pénzes. Több mint 1600 növény és 5—6 ezer állatfaj él a főváros területén ehhez hasonló gazdagsággal, a világon rajtunk ki­vid csak Rio de Janeiro büszkélkedhet. Nevezetes és sehol a világon nem található például a pannon- gyik, a budai hegyek lakója, vagy a Lukács-fürdő kifolyójában élő parányi hévízi rákocska. Vagy, — a- növények közül — a pikkelypáfrány, a hegyi szilfa. A természettudóst nyugtalanítja, hogy nem be­csüljük eléggé természeti kincseinket: — Buda legszebb szurdokvölgye, a Remeté-szur- dok, Nagykovácsi közelében — mondja. — Védett terület ez .amelyben különleges növényvilág is él, virágos-kőris, molyhós-tölgy, különleges szilfák. S ezt a rendkívüli szépségű helyet évek óta pusztít­ja egy mészégető vállalat. Szétrobbantja a sziklá­kat, a patakban leomló kövek, gyökerestől kitépett iák hevernek, s a vasárnap is dolgozó mészégető­ből izzó valak száll a növényzetre. Nagyobb követ­kezetességgel érvényesíthetnénk jó természetvédel­mi törvényeinket. . . b Ilyen gondok gyötrik az immár nyugalomba vo­nult tudóst, miközben magasan a Móricz Zsigmond körtér felett védett növénygyűjteményét rendez­geti — és bejár a Növényvédelmi Intézetbe, hogy gazdag tapasztalataival segítse az ifjabb tudós-nem­zedéket. D. Aranydiploma egy Ausztráliában élő magyar színésznek A Szinház- és Filmművészeti Főiskola — az egy­kori Sziniakadémia utóda — kedves figyelemmel emlékdiplomával tünteti ki azokat a volt hallga­tóit, akik 50 éve vagy még régebben végeztek. Lóránt Vilmos, az egykori kedvelt operettszinész, majd a Városi Szinház és a Budai Színkör főren dezője, akinek szellemes és látványos rendezése sok színpadi sikert indított el, 1911-ben nyerte el színészi diplomáját. Az aranydiplomára ezek sze­rint már 1961-ben jogosult volt, minthogy azon­ban visszavonulása után Ausztráliában élő roko­naihoz költözött, óimét nem tudták, s igy az arany­diplomát sem tudták elküldeni. Nemrégiben azon­ban Lóránt Vilmos levelet irt Sidneyből, közölte pontos címét és igy a Szinház- és Filmművészeti: Főiskola, ha kissé megkésve is, de mégis elküd- hette az aranydiplomát. Már a válasz is megérke­zett az egykori népszerű színész-rendezőtől. Meleg szavakkal köszönte meg a figyelmet s egyben kö­zölte, hogy megírta színészi emlékeit, könyve rö­videsen megjelenik és címlapját a Budapestről ka­pott aranydiploma díszíti majd. . . 300 kiállításán vesz részt a magyar külkereskedelem Elkészült a magyar külkereskedelem jövő évi kiállítási programja, mely szerint az öt világrészen több mint 300 különböző vásáron és kiállításon mutatja be Magyarország termékeit. Hivatalosan 23 nemzetközi vásáron jelentkezik kiállítással, ezenkívül a magyar külkereskedelmi vállalatok to­vábbi 280 nemzetközi szakkiállításon vesznek részt. A kiállításon a Magyar Kereskedelmi Kamara mintegy 20,000 négyzetméternyi területen 30 kül­kereskedelmi vállalat termékeit mutatja be. A leg­nagyobb méretű pavilont Lipcsében rendezik be, 3,400 négyzetméter területen. A többi között Ma­gyarország képviselteti magát a milánói, a gőtebor- gi, a páduai, a trieszti, az izmiri, a szaloniki, a hel­sinki, a bari, a bécsi és a párizsi nemzetközi vásá­ron is. Párizsban egyébként a vásárral egyidőben “Magyar Hetek” megrendezését tervezik. Ugyan­csak magyar heteket rendeznek Athénben, Kanada több városában és valószínűleg Libanonban is. A 23 nemzetközi vásáron kívül önálló nagy kiállítás­sal szerepel a Magyar Kereskedemi Kamara Nigé­ria fővárosában, Lagosban. Három év alaif két és félmillió ember iagyarország uj gyógyfürdőjében A Vas megyei Bük községben néhány évvel ez­előtt feltárt termálkút gyógyító vizének hire már túljutott az ország határain, A fürdő vendég­könyvében amerikai, angol, francia, svéd, német, osztrák, orosz, cseh, lengyel és kubai bejegyzések áradoznak a fürdő vizéről és elmondják kritikai észrevételeiket is. Hábetler Gyula, Buenos Aires-i magyar például azt Írja: “A büki viz hatása cso­dálatos, de a gyógyfürdők nálunk sokkal mele­gebbek. Azt hiszem, ennek a víznek a hőfokát is lehetne fokozni.” Eberl Wolfgang osztrák vendég véleménye szerint: “Büköt Ausztriában már szé­les körben ismerik, de a gépkocsivezetők panasz­kodnak, hogy a határtól a községig meglehetősen elhanyagolt ,rossz az ut.” Magda Fabryova cseh­szlovákiai vendég újabb medencék létesítését és parkosítást sürget, de a vízről ő is áradozik. Sorolhatnánk még hosszan a véleményeket, hi­szen 1962 augusztus 20-tól 1965 augusztusáig két és fél millió ember kereste fel a fürdőt, amely tu­lajdonképpen még csak most épül és amelyet hi­vatalosan még csak az idén soroltak a gyógyfür­dők közé. A gyógyfürdő Vas megyében, az osztrák határ­tól nem messze a megyeszékhely Szombathelytől 27 kilométerre fekvő Bük község határában van és a viz olajkutató fúrás közben tört fel. Literen­ként 5 miligram oldott anyagot tartalmaz, hő­mérséklete 58C fok. Az oldott sók szerint az al- kalikus-meszes hydrogencarbonatos Vizek cso­portjába sorolható, de mivel 1000 mg-nál több szabad szénsav is található benne, a savanyuvizek nemzetközileg megállapított kritériumát is eléri. A viz fürdőkura formájában történő gyógyha- tását balesetek utáni utókezelést igénylő, továbbá ortopédiai és reumatikus megbetegedésben szen­vedő fekvő és járó betegek között vizsgálták. Leg utóbb például négy egymásutáni turnus 41 bete­gén figyelték meg a víz gyógyhatását. A 41 be­teg közül 16 három hét után teljesen meggyó­gyult, további 15-nél jelentős javulás állt be, munkaképességüket visszanyerték, tiz beteg ál­lapota javult, de eredeti munkaképességüket nem érték el. A kezelés kezdetekor, a 41 5eteg állapota javult, de eredeti munkaképességüket nem érték el. A kezelés kezdetekor, a 41 beteg közül 31 szin­te magával tehetetlen fekvő beteg volt. Általános tapasztalat, hogy a betegek 73 százaléka vissza­nyeri munkaképességét a fürdőkezelés után. A viz ivókúra során gyakorolt hatását 178 be­tegen egy évig figyelték. Teljesen panaszmentes lett 118, lényegesen javult 45 beteg, a többi ke­vésbé. A viz gyógyhatása különösen gyomorsav- tulténgésben, gyomor- és epehólyaghurutban megbetegedettek esetében járt kiváló eredmény­nyel, de a nyombél- és gyomorfekélyesek, epehó­lyaggyulladásban, nőgyógyászati gyulladásos és aranyér bántalmakban szenvedőkre is igen hatá­sos. Bár az illetékesek már eddig is sok mindent tettek, hogy az ország uj gyógyfürdője méltó le­gyen híréhez, mindez azonban még kevés. A fürdő jelenleg nyitott medencével idényszerűen üzemel. Az elmúlt években a fürdő mellett vendéglőt, au­tóbusz és vasúti megállót, pavilonsort építettek, rendbehozták a bekötőutat, megkezdték a parko­sítást, nagyobb arányú fejlesztésre azonban még csak ezután kerül sor. A távlati terv már elké­szült. A fürdőtelepet nyolcvanhat katasztrális holdon alakítják ki és erre mintegy 150 millió fo­rintot fordítanak. Első lépésként a fürdő idényjel- legét szüntetik meg. Ennek érdekében fedett me­dencét építenek külön a felnőtteknek és külön a gyermekeknek, valamint 550 vendéget befogadó öltözőt. A munkákat már elkezdték. A következő években többek között különböző hőfokú meden­céket, kádfürdőt, súlyfürdőt, szanatóriumot, mo­teleket, szállodát, ezer személy részére éttermet és modern orvosi rendelőt létesítenek. Uj magyar filmek készülőben A Magyar Filmgyártó Vállalat műtermében egy- re-másra készülnek az uj magyar filmek. Pillanat­nyilag kettőt forgatnak. A “Ketten haltak meg” forgatókönyvét Mándy Iván irta, rendezője pedig Palásthy György. A történet egy faluba viszi majd el a nézőket, ahol a még meglevő, múltból szárma­zó előítéletek két fiatal, egy cigányfiu és egy pa­rasztlány halálát okozzák. A két fiatal szereti egy­mást, de házasságukat, szerelmüket lehetetlenné teszi a maradiság, s nem marad más választásuk, mint a közös halál. A két főszereplő: Torday Teri és Tordy Géza. A “Kulcskérdés”-t Cegléden forgatja Máriássy Barnabás operatőr. A film főhőse Csíki B. István fiatal újságíró. Az ő karriertörténete a film cselek­ménye. A két főszerepet Sinkó László, a debreceni szinház tagja és Halász Judit játsza. Ranódi László rendező most készíti elő a Koszto­lányi Dezső regényéből irt Aranysárkány cimü filmjének forgatását. A film színhelye ugyanaz lesz, mint a nagysikerű Pacsirtáé volt, vagyis a külső felvételeket Baján forgatják majd. Az “Aranysárkány” hősei, egy vidéki kisváros érettsé­giző fiataljai. Ranódi László most keresi még film­jéhez a szereplőket. A forgatókönyv Írója Hubay Miklós. “Hideg napok” lesz a cime Kovács András — a “Nehéz emberek” cimü film rendezője — legújabb filmjének, amely Cseres Tibor regényéből készül. A filmkockákon megelevenednek majd az 1943 ja­nuári véres újvidéki események. Több, már elkészült, de még be nem mutatott film várja a premiert. Ezeket majd az elkövetke­zendő hónapokban láthatják a mozinézők. Most hármat sorolunk fel ezek közül. A “Tízezer nap” Kosa Ferenc rendező első alkotása. A fűm a ma­gyar parasztság útját mutatja meg a harmincas évektől, azaz a földesúri Magyarország legsivárabb éveitől a felszabadulás utáni időkig, a kollektivi­zálásnak napjaiig. A film főszerepeit Molnár Ti­bor, Bürös Györgyi és Koltai János alakítják. Az “Orvos halála” forgatókönyvét Fekete Gyula irta, rendezője Mamcserov Frigyes, az operatőr Tóth János. A történet egy öreg falusi orvos visz- szaemlékezése küzdelmes, nehéz életére, aki nyug­díjazása után visszamegy gyógyítani az orvos nél­kül maradt faluba és itt, munka közben éri a ha­lál. A fáradhatatlan öreg doktorbácsi mig él, jóte­vője, önfeláldozó barátja a falusiaknak, élete gon­dokkal és megpróbáltatásokkal terhes, de ő zokszó nélkül vállal mindent, amig csak a halál munka­közben utói nem éri. Az orvos figuráját Páger An­tal eleveníti meg. A többi főszereplő: Bulla Elma, Váradi Hédi és Sinkovits Imre. A “Szentjános fejevétele” elsőfilmes rendező, Novák Márk alkotása. Ő irta a forgatókönyvet is Galambos Lajos társaságában. A film főhőse Mol­nár Katalin, aki a pedagógiai főiskola elvégzése után egy tanyára kerül tanítani. A tanyasiak elma­radottak, rosszindulatuak. Egy darab megmereve­dett világ itt minden. A fiatal pedagógus felveszi a harcot az embertelen körülmények ellen. Nagy hittel lát munkához, de kudarcok sorozata éri. Hi­vatástudata azonban nem engedi meghátrálni. A tanítónőt Béres Ilona játssza, a másik két fősze­replő Agárdy Ilona és Sztankay István. Megszüntetik az iitgyennaptár tfömpinget —- Az 1966. évre szóló naptárak kiadását külön a célra létrehozott bizottság hangolja egybe, bírál­ja felül és engedélyezi. Sokéves tapasztalat mutatja ugyanis, hogy ki­sebb vállalatok és intézmények is szeretnek céges zseb-, és asztali naptárt kibocsátani, 500—1000 példányban, ami legfeljebb arra elég, hogy az. is­merősöket állami költségen megajándékozhassák. Ezzel azonban feleslegesen pocsékolják a papirt, és terhelik a nyomdák teljesítőképességét. A nap­tárbizottságnál elmondották: indokolt viszont, hogy azok a szervek, amelyeknek valóban szükségük van az ilyen jellegű propagandára, nagyobb pél­dányszámban adhassanak ki naptárt. így például jóváhagyták a külkereskedelmi vál­lalatok idegen nyelvű naptárigényeit engedélyt kapott naptárkiadásra az OTP (takarékossági és totó-lottó propagandára), valamint az Állami Bizto­sitó. Különleges tudnivalókat tartalmazó zsebkönyv szerű naptárak kiadását engedélyezték az Úttörő Szövetségnek, a SZOT-nak, a honvédségnek és né­hány más szervnek. Kártyanaptárakat már kisebb példányszámban is engedélyeznek. Az ingyennaptár “dömping” tehát megszűnik. A kereskedelem választéka azonban bővül — mond­ják az illetékesek —. A közönség többféle naptárt vásárolhat majd mint tavaly — a papirkötésütől a müanyagboritós luxusnaptárig.

Next

/
Thumbnails
Contents