Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-11-25 / 47. szám

Thursday, November 25, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Rácz László Munkában a gorillák Közép- és Dél-Amerika országainak nagyobb ré­szében nyílt, vagy burkolt katonai diktatúrák tart­ják kezuxoen a kormányt. A generálisokat, ezre­deseket, akik fegyveres terrorral nyomják el or­száguk dolgozóit, a népnyelv igen találóan goril­láknak nevezte el. Az áprilisi nemzeti felkelés óta a Dominikai Köztársaságban a gorillák soraiban ál­landó a sürgés-forgás ezen a földrészen. Tárgyalá­sokat folytatnak egymás között és főként kalácsot adó gazdáikkal: a Pentagonnal. Tudva-tudják, hogy a Dominikai Köztársaságban csak úgy volt lehet­séges megakadályozni a nemzeti függetlenségi harc győzelmét, hogy az Egyesült Államok tenge­rész-gyalogságát és erős flottaegységet mozgósí­tottak a nemzetközi jog alapelveinek felrúgásával. Ha ez megtörténhetett a dominikai gorillákkal, mi lesz, ha nem áll elegendő “marines” másutt ren­delkezésre? Hiszen ezeknek nagy része Vietnam­ban és Kongóban, de másutt is, máris “munká­ban” áll. Ez az oka, hogy lázas tárgyalások kezdődtek a Pentagon képviselői, az argentínai gorillák legak­tívabb vezetője: Angania generális és brazil had­ügyminisztere: Costa e Silva generális között. Ki- szivárgott hírek szerint titkos katonai szerződés jött létre a három tárgyaló fél között aziránt, hogy kölcsönösen fegyveresen fognak beavatkozni e földrész minden olyan országában, ahol és amikor “nemzetközi kommunista” felkeléseket kell csirá­jában elnyomni. Hogy mi a kommunista “felke­lés”, azt egymás közt döntik majd el. így a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad. Washing­tonnak nem kell majd egyoldalúan a maga tenge­részgyalogságát hóhérszolgálatra kiküldeni; azokba a latin-amerikai országokba vetni, ahol már tűr­hetetlenné vált a vérig zsarolt dolgozók számára a gorillák és saját kizsákmányoló osztályuk ural­ma. Másrészről Brazília és Argentina gorillái fel­hatalmazást kaptak arra, hogy zsoldosaikat rásza­badítsák mindazokra a latin-amerikai országokra, amelyek “kommunista-gyanusak”, elsősorban azok­ra, ahol még demokratikus kormányrendszer léte­zik, de azokra az államokra is, ahol az elnyomottak türelme fogytán, gerilla-harcosok jelentkeztek, mint például Peru, Colombia és Guatemalá-ban. Ezeket a gerilla csoportokat minősitik a gorillák főként “a nemzetközi kommunizmus” megnyilatko­zásának. Feltehető, hogy ezek ellen irányul majd a gorillák akciója bevezetésképpen. Az ugrásrakész gorillák titkos tanácskozásra hív­ták össze a Pentagon, valamint Brazília és Argen­tina vezetése alatt — november 8-ra Peru főváro­sába, Limába a többi latin-amerikai állam katonai vezetőit: hadügyminisztereket és katonai attaché- kat. Hivatalos jelentés szerint a titkos tárgyalá­soknak a célja: kölcsönös megállapodásokat bizto­sítani egységes taktikát illetőleg kommunista ösz- szeesküvések elnyomására e kontinensen. Kiter­jeszteni Argentina és Brazília gorilláinak egyezmé­nyét az összes többi latin-amerikai országokra is. A cél az, hogy végső eredményben kialakuljon egy anti-kommunista kontinentális hadsereg. Ezt azon­nal mozgósítani lehet bármely más latin-amerikai ország ellen, ha úgy látnák, hogy kommunista ösz- szeesküvés ténye forogna fenn, még az illető “ve­szélyeztetett” ország beleegyezése ellenére is. Jel­lemző, hogy erre a titkos tanácskozásra 18 latin­amerikai állam hivatalos katonai képviselőket kül­dött. Mexikó, Uruguay és Chile csak úgynevezett “megfigyelőket”. (Ezekben a még demokratikus kormányzatu országokban a gorillák nem rendel­keznek elegendő befolyással.) A tanácskozások eredményéről mindmáig nem adtak ki hivatalos jelentést. Csak egyes sajtóhírekből látható, hogy megállapodásokat akarnak hozni a kölcsönös hir- és kémszolgálat, jövendő kiadós fegyvervásárlá­sok tekintetében az Egyesült Államokból, a már meglévő antigerilla kiképzéseket is jelentősen ki­bővíteni. Még nagyobb jelentőséget ad ezeknek a titkos katonai tárgyalásoknak az a körülmény, hogy jó­val az OAS-nek (Amerikai Államok Szövetsége) Rióba november 17-re összehívott tanácskozása előtt folytak le. Rióban újból kísérletezni akarnak azzal, hogy Latin-Amerika kormányait közös ne­vezőre hozzák, hogy ezek még simábban és kész­ségesebben szolgálják az Egyesült Államok gyar­mati politikáját e földrészen, hogy ne ismétlőd­hessék meg az az eset — mint a Dominikai Köz­társaságban —, hogy egyedül Washingtonnak kell­jen fegyveresen beavatkozni egy jogos nemzeti felkelés letörésére. Hogy tehát az OAS — a latin­amerikai zsoldos államok kormányai — vállalja a csendőr szerepét a nemzeti függetlenségükért és a gyarmati iga alóli szabadulást célzó mozgalmak letörésére. A riói értekezletnek az lenne a legfőbb feladata, hogy egy multilaterális: többoldalú szerződést ko­vácsoljon össze. Ezzel a szerződő felek arra köte­leznék magukat, hogy megszerveznek egy állandó “békeseregnek” álcázott anti-kommunista hadsere­get, pontosan olyat, mint amit a gorillák titkos tárgyalásaik során — ha nem is egyetemesen az összes latinamerikai országok közreműködésével — már elhatároztak. E sorok írásakor még nem tudni, hogy a latin-amerikai külügyminiszterek riói értekezlete sikerrel fog-e végződni; hogy ma­radék nélkül teljesitik-e majd Washington paran­csát? Annyi bizonyos, hogy Venezuela kormánya — taktikusan figyelembe véve a nép antikoloniá- lis beállítottságát — már jóelőre kijelentette, hogy nem fog résztvenni a riói karneválban; abban az átlátszó komédiában, amely a nemrég nyílt fasisz­tává vedlett Brazíliában, a “demokrácia védelmé­nek” leple alatt jön össze, azzal a nem is titkolt szándékkal, hogy a nemzeti felszabadulást célzó Két fiatalember — valószínűleg afrikai diákok —, ült a mellettünk levő asztalnál a kievi Ukraj­na szállodában. A kezdeti beszélgetések után meg­hívtak bennünket, hogy üljünk át asztalukhoz. Ali Mubarek 24 éves és Muhamed Ibrahim 20 éves, mindketten szomáliaiak Mogadiscio-ból és a kievi mezőgazdasági akadémia állatorvosi szakosz­tályának növendékei. Országukban ez nagyon fon­tos hivatás, ahol a fő foglalkozás az állattenyész­tés. Megkérdeztem tőlük, voltak-e nehézségeik a Szovjetunióban és megemlítettem az Egyesült Ál­lamokban nagy port felvert híreket egyes afrikai diákokról, akik panaszkodtak, hogy rossz bánás­módban részesülnek. Ali válaszolt. “Ami a propagandát illeti — azoknak az afri­kai diákoknak, akik azért jönnek ide, hogy tanul­janak — nincsenek semmiféle nehézségeik. Az a néhány, aki azért jön, hogy leigya magát és léha életet éljen, rosszul érzi itt magát.” Ismert egy afrikai diákot, aki három évig volt itt és a sok vodkától állandóan részeg volt — vele sok baj volt. Az afrikai diákok néha bajba kerülnek a hu­ligánokkal. (Az aznapi helyi újság felháborodott hangú cikket közölt egy fiatalemberről, akit Vin- nitsá-ban egy részeg csoport csúnyán összevert.) Megkérdeztem, meghivják-e őket néha szovjet otthonokba? Igennel feleltek. Mindketten mondot­ták, hogy egész természetes mederben megy a ba- rátkozás az oroszokkal úgy az iskolában, mint má­sutt. Muhamed azt is mondta, hogy jónéhány Szo­máliái diákot orosz háziasszonyok vendégül láttak. Ali megjegyezte, mennyi segítséget kapnak a ta­nulmányaikban. Ha valami kérdés felmerül, a ta­nárok hajlandók az esti órákban meglátogatni a diákokat, hogy segítséget nyújtsanak. Természete­sen a szovjet és a külföldi diákok együtt laknak a diákszállásokon. Ali Kievbe jövetele előtt két évig Londonban tanult és ezt az összehasonlítást tette: Az afrikai diákok jobb anyagi viszonyok között élnek a nyu­gati országokban, de legtöbben mégis a Szovjet­ben érzik magukat legjobban, mert a tanulmá­nyok alapfeltételei jobbak és mert az emberek jobb érzéssel vannak irántuk. Diákcsere-akcióval kapcsolatban jutottak a Szov­jetunióba, amely szerint minden évben 19 újabb Szomáliái tanuló érkezik az USSR-ba. Természete­sen a tanulás, valamint a lakás ingyenes és a szov­jet állam az egyéb költségeket is fedezi. Ezeken kívül havi 90 rubel javadalmazást is kapnak (99 dollár), háromszor annyit, mint a szovjet diákok, mert tekintetbe veszik, hogy a szovjet diákok a szüleiktől is kapnak támogatást, otthon ehetnek és nyáron pénzt is kereshetnek, stb. Moszkvában nagyobb a javadalmazás, de ott a költségek is ma­gasabbak. A külföldi diákok nyáron két hónapi teljesen ingyenes nyaralásban részesülnek az ál­taluk kiválasztott nyaralóhelyen. (Kétlem, hogy bármely nyugati ország megteszi ezt a külföldi diákoknak!) Múlt nyáron Muhamed egy Yalta-i ho­telben nyaralt és Ali a Georgia-i Fekete-tenger partján. Mindkét diáknak nagy segitséget nyújtott az egyéves orosz nyelvtanfolyam, mielőtt a szaktanul­mányokat megkezdték. A négyéves állatorvosi mozgalmakat a jövőben vérbe fojtsa. Az is bizo­nyos, hogy Chile, Uruguay és Mexikó — minden washingtoni nyomás ellenére sem járulhatnak hoz­zá egy ilyen anti-kommunista hadsereg felállításá­hoz, hasonlóképpen országaik még töretlen tisz­tességes közvéleményének súlya alatt. Az nincs kizárva, hogy a többség: a nyílt és burkolt katonai diktatúrák, készségesen teljesitik majd kötelessé­güket, esetleg kétoldalú kölcsönös katonai szerző­dések formájában, hogy ilymódon “törvényes” for­mát adjanak a gorillák már titkosan elhatározott megállapodásának. Mindenképpen az Egyesült Ál­lamok biztosította magát aziránt, hogy a gorillák limai egyezménye befejezett tényt jelent már a riói tárgyalások előtt. A jövőben egyesült katonai túlerővel fogják elnyomni a nemzeti felszabadulá­si mozgalmakat. Sikerül-e a gorillák és az Egyesült Államok ten­gerészeinek fegyveres akcióit visszaverni? A tör­ténelmi szükségszerűséggel bekövetkezett és a gyarmati elnyomás lerázására irányuló nemzeti mozgalmakat e földrészen is sikerre vinni? A vá­laszt a kérdésre csak a költő szavaival adhatom meg: "Habár felül a gálya, Alul a viz dagálya, Mégis a viz az ur." egyetemi tanulmányokban Muhamed első éves, A5. másodéves hallgató. A diákok nagyon barátságosak voltak, modoruk természetes és könnyed, véleményük az volt, hogy az emberek fajra vagy nemzetiségre való tekintet nélkül egyformák és testvériségben kellene élni- ök. Érdekes dolgokat mondtak országuk életéről, többek között, hogy ott is népszerű a Twist és más divatos amerikai táncok. Ök ketten a ven­déglőben ünnepelték nemrég függetlenné vált ha­zájuk Zászló Nap-ját. Ali elmondta, hogy a Szov­jetunió, az Egyesült Államok, Olaszország és más országok segitik a Szomáliái Köztársaság fejlődé­sét és megköszönte a tőlünk jövő segitséget. A mezőgazdasági akadémián csak 7 afrikai diák tanul, de sokkal többen vannak Kievben. Másnap a kievi népgazdasági intézet hallgatói és fakultása előtt tartottam előadást; a hallgatóság soraiban sok afrikait láttam. Az előadás után egy tanzániai diák is feljött a pódiumra, hogy résztvegyen a vi­tában. Ennek a nagyon érdekes intézetnek a vezetői­vel és professzoraival folytatott későbbi beszélge­téseim során megtudtam, hogy a 2,500 rendes hallgató között 160 diák afrikai, ázsiai és latin- amerikai országokból való, a legtöbbjük afrikai. Vannak magasabb tanulmányokat végző afrikai diákok is, ezek közül egyesek az egyetemi fakultá­sokon működnek. Lopnak az egyetemi hallgatók Nem kevesebb, mint 27 egyetemi hallgatót ad­tak át a rendőrségnek az utolsó három hét folya­mán New Havenben könyvlopás vádjával. A Yale egyetem nem kivétel. Az ország MINDEN egyetemének diákjai résztvesznek a könyvek eltu­lajdonításában. anélkül, hogy fizetnének érte. Résztvesznek e “tolvajlásban” az első évesek, éppúgy, mint azok, akik már elvégezték négy évi tanulmányaikat és tovább folytatják azt a könyv­lopás segítségével. A “tolvajok” között vannak olyanok, akik or­vosnak. fizikusnak, ügyvédnek és papnak készül­nek. Csupán a New Haven-i kereskedők egy év alatt 90,000 dollár kárt szenvedtek könyvlopás kö­vetkeztében. Talán az egyetemi hallgatók nem lopják e köny­veket, csupán elsajátítják és nem fizetnek értük, mert nincs pénzük. A leghatásosabb módja e “tol- vajlások” megszüntetésének az volna, ha a tan­könyveket díjmentesen adnák a diákoknak. ,>aSSS*3S3S**3í3S3SS3ÍSaS3SSS*SSfl«í3«3SSK*3C?6*?C««%J£X«JS3»3 \ RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA \ 1437 Third Avenue, New York, N. Y. | S (A 81-lk Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484 A 5 Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- A S Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország S minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva Victor Perlő: AFRIKAIAK KIEVBEN

Next

/
Thumbnails
Contents