Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-11-11 / 45. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, November 11, 1965 II SZHJE6YZETEK || Rómában, a Piazza di Spagna-n, a “spanyol lépcsőkön” heteken át a külföldi “beatnikek” ötöshatos csoportjai pengették gitárjaikat, heverésztek a földön, aludtak a lépcsőkön és kalapoztak néhány líráért. A járókelők rokonszenvét igyekeztek megnyerni az immár világszerte divatba jött hosz- szu hajviselettel, hanyag (és szennyes) öltözködéssel és egyebekkel, amelyek jellemzik azt az osztályt, amely a jelen társadalom igazságtalanságaival szemben ezekkel a feltűnő külsőségekkel veszi fel a küzdelmet A “beatnik” kilengéseket a római utca közönsége eleinte eltűrte, de amikor megunta és közöttük és a rendőrség között összecsapásra került sor, a küzdelem a hosszuhaju külföldiek teljes vereségével végződött. Az olasz hatóságok 4 német, egy- egy belga, dán, spanyol és hollandi “beatniket” kiutasítottak az országból, mert sem pénzük, sem látogató engedélyük nem volt. Ennek tetejébe minden olyan reményteljes külföldi ifjút, aki öltözködésével és viselkedésével magára vonja a figyelmet, könyörtelenül kiutasítanak Olaszország területéről. A hatóságok szerte a világban csak a saját “beat- nikjeikkel” szemben tehetetlenek, mert akármilyen hosszú a hajuk, torzonborz a szakálluk és akármilyen szennyesek, — kiutasítani nem lehet őket. « • • Két hir jelent meg a New York Times november 3-i számában Margaret angol hercegnő és férjének amerikai látogatásával kapcsolatban. Az egyik: a hercegnő titokban tartja, hogy milyen gazdag és milyen változatos ruhatárat hoz magával az Egyesült Államokba. A másik: a londoni rendőrség őrizet alá vette a repülőteret, mert telefonjelentést kapott arról, hogy a hercegnő repülőgépébe bombát helyeznek. Az állítólagos bombázók az amerikai közönséget szerették volna attól az élvezettől megfosztani, hogy a hercegnő ruhatárában gyönyörködjék. Hála az erős rendőri őrizetnek, Amerika meglátja a nagy titkot: a hercegnő gazdag és változatos ruhatárát. Ennél többet igazán nem várhatunk egy vérbeli angol hercegnőtől... __ • • • Néhány nappal a választás előtt L. B. Pearson kanadai miniszterelnök a montreáli nagygyűlésen kijelentette, hogy “100 százalékban hamis az a híresztelés, hogy közte és Johnson elnök között titkos megállapodás van, amelynek értelmében délkelet Ázsiában az amerikai haderőket kanadai katonákkal fogják megerősíteni.” Jólesik arról hallani, hogy ha már itthon nem is, legalább a szomszédban nem harcias kijelentésekkel, nem Johnson külpolitikájának a támogatásával igyekszik valaki szavazatokat nyerni. « • » Az orosz Tass hírügynökség véleménye szerint Johnson elnök és Kennedy newyorki szenátor is vereséget szenvedett azáltal, hogy a választók megbuktatták Beame demokrata polgármester jelöltet, akit mindketten erősen ajánlottak a newyorki választók kegyeibe. A Tass szerint nagyon jó volt Lindsay polgármesterré választása, mert ezzel a newyorkiak elégedetlenségüket fejezték ki Johnson külpolitikája felett. Akik olvasták a New York Times november 4-i számát, láthatták, hogy a nagy demokrata napilap egy véleményen volt a Tass hírügynökséggel. Ve- vércikkben irta, hogy "a keddi választásokban a legnagyobb neveket érte a legnagyobb vereség." Johnson elnök, Humphrey alelnök és Kennedy szenátor Beame jelölttel együtt elveszítették a választást. • • • Norman R. Morrison, aki petróleummal áztatott öltözékét McNamara hadügyminiszter ablaka alatt meggyujtotta, hogy élő fáklya formájában tiltakozzék a vietnami öldöklés ellen —, az elhatározás és önfeláldozás megdöbbentő és tiszteletre méltó példáját szolgáltatta. Tettével mégis végzetes hibát követett el, mert Önnön elpusztításával a békemozgalmat az őszinte és kitartó harcosok egyik legkiválóbbjától fosztotta meg. • • • November 2-án kis halászhajón 45 kubai hagyta el a szülőföldjét. Hajójuk a mexikói partok közelében zátonyra futott és elsüllyedt. A mexikói haditengerészek négy nőt, egy férfit és egy fiút megA magyar népi együttes fellép U.S.-ben (Folytatás az első oldalról) National Bal let megalakulása, amely feladatául tűzte ki, hogy felújítsa, felélessze és ápolja a hagyományos dalokat, táncokat és lehetővé tegye a zene- és tánckedvelőknek az egész világon és Magyarországon is, hogy gyönyörködhessenek azokban. Fényképezőgéppel, hangfelvevő géppel (magnetofon), tánc- és zeneszakértőkkel, akik a csoportot alapították, kimentek a kisvárosokba és falvakba, összegyűjtöttek több mint 200 filmet és 300 táncot, valamint számtalan melódiát. Habár az együttes eleinte népi táncokkal foglalkozott, nem ebből áll teljes programjuk. Később uj drámai és humoros táncokat is kreáltak, melyek kiemelik a táncosok sokoldalúságát. Liszt, Bartók, Bihari, Maros, Gulyás és Csenki magyar zeneszerzők müveit vették igénybe, valamint nagy vegyes kórust és zenekart. Ma már azt mondhatjuk, hogy a népi táncegyüttes elérte azt a célt, melyet 1950-ben maga elé tűzött. A legnagyobbak között emlegetik. A London “Evening Standard” pl. ezt irta róluk: “Ezek a magyarok úgy táncolnak, mintha tiszta élvezetből tennék.” A párizsi Herald Tribune kritikusa ezt irta: “Fellelkesitő élményben volt részünk.” S igy tovább egy csomó más újság Európaszerte a legmagasabb dicséret hangján irt az együttesről, ahol csak felléptek. Egyforma lelkesedéssel Írtak a népi együttes énekeseiről, zenészeiről s a szereplők izgatóan érdekes színházi jelmezeiről mindenfelé, ahol megfordultak. A 110 művészből álló Magyar Népi Együttes két heti newyorki vendégszereplés után országos körútra indul. A newyorki City Centerbeli előadások kedden, január 18-tól kezdve minden este megtekinthetők, szombaton és vasárnap délutáni előadások is vannak. A jegyek ára $1.95, $2.75, $3.45, $3.95 és $4.95 minden előadásra. A City Center cime 131 Wert 55t.h Street. Az Amerikai Magyar Szó newyorki barátai 1966 január 30-án, vasárnap délután fogják az előadást megtekinteni. Az országos fura a következő városokat öleli fel: Január 31-én Wilkes Barre. Pa. Február 1-én, Pittsburgh, Pa. Február 3—4 University of North Carolina, Raleigh, N. C. Február 5, Richmond, Va. Február 7. Cincinnati, Ohio. Február 8, Champaign, 111. (University of Illinois) Február 9, East Lansing, Mich. Február 10—11, Detroit, Mich. Február 12—13, Chicago, 111. Február 14, Peoria, 111. Február 15, Lafayette, Ind. Február 17, Lexington, Ky. Február 18, Columbus, Ohio. Február 19, Cleveland, Ohio. Február 20—21—22. Toronto, Ont. Feb. 24—25—26—27, Montreal, Que. 70O;0öö-en nem kérik az orvosi bizlosilást WASHINGTON, D. C. — A Medicare 1966 júliusában lép érvénybe. 19 millió nyngdijast fog kórházi és lábadozó-otthoni ellátásban részesíteni. A törvény előírja azt is, hogy akik az orvosi költségek fedezését kívánják, azoknak folyamodniok kell és havonta 3 dollárt fognak levonni a nyugdijukból érte. A szövetségi biztosítási hivatal (Social Security Board) kérvényt küldött ki a nyugdíjasoknak, melyre eddig 700,000-en azt válaszolták, hogy nem óhajtanak az orvosi biztosításban részvenni. A hivatal véleménye szerint ez csak azzal magyarázható, hogy a biztosításra jogosultak nincsenek tisztában a biztosítás feltételeivel. Sokan pl. azt hiszik, hogy ha részesei lesznek, akkor nem mehetnek az általuk kiválasztott orvoshoz. Ez téves felfogás. A mi véleményünk az, hogy habár az orvosi biztosítás hiányos, azért mégis előnyöket nyújt a nyugdíjasoknak és ezért fontos, hogy résztvegye- nek benne. mentettek. 9 hajó 39 utasa a tengerbe veszett. Castro szabad elutazást biztosított azok számára, akik nem akarnak az uj rendszerben élni. Eredménnyel kecsegtető tárgyalásokat folytat Amerikával az elégedetlenek légi szállítása érdekében. Akiket ez sem elégit ki, azok a veszedelmes tengeri utat rozoga halászhajókban választják és az életükkel játszanak. Ezt a játszmát sokan el is veszítik! Drámai öngyilkosság a háború ellen Washingtonban, a Pentagonnak a Potomac folyó felőli bejárata előtt, november másodikán, a vietnami háború elleni tiltakozásul életét áldozta a 31 éves Norman R. Morrison, 3 gyermekes apa, a Friends vallási és békeszervezet egyik baltimorei gyülekezetének vezetője. McNamara hadügyminiszter irodájának ablaka előtt benzinnel leöntötte és felgyújtotta önmagát. Percek alatt meghalt. Előzőleg karjában tartotta egy éves kislányát, akit az öngyilkosság előtt biztonságba helyezett. Morrisonék jóbarátja, Mrs. Harry Scott, az áldozat feleségének kérésére tolmácsolta a következő nyilatkozatot: “Norman Morrison a mai napon azért áldozta fel életét, hogy a vietnami háború által az emberéletben okozott veszteség és szenvedés fölötti aggodalmát kifejezésre juttassa. Evvel tiltakozását fejezte ki kormányunk nagyméretű katonai beavatkozásával szemben. Úgy érezte, országunk tetteire minden polgárnak saját lelkiismerete szerint kel hangját felemelnie.” Mr. Morrison meggyőződéses pacifista volt, aki a katonai költségvetés elleni tiltakozásul, minden évben öt dollárt visszatartott adófizetéséből. Drámai öngyilkossága a vietnami buddhista szerzetesek öngyilkosságára emlékeztet, akik tűz általi halállal tiltakoztak Ngo Dinh Diem zsarnoki kormánya ellen. Egy héttel ezelőtt ugyanilyen öngyilkossággal vetett véget életének egy buddhista szerzetes Vietnamban, a Diem-kormány bukásának második évfordulóján, mialatt a háború, az amerikai beavatkozás révén egyre jobban kiterjed. A mártírhalált halt áldozat barátai azt mondották, hogy Mr. Morrison-t mélységesen megrendítette az amerikai katonaság szerepe Vietnamban. Ettől eltekintve, nem volt aggódó természetű, boldog családi életet élt és nem volt más oka az ön- gyilkosságra. A tragédia alatt McNamara irodájában ült. Állítólag nem látta ami történt, de később tudatták vele. A US korlátozza a kubai bevándorlási Fidel Castro miniszterelnök az Oriente tartomány Holguin városában szovjet segéllyel épült 450 ágyas kórházat avatott fel. Ez alkalommal elmondott beszédében dicsérettel emlékezett meg mindarról a segítségről, amelyet a Szovjetunió Kubának nyújtott. Ugyanakkor kitért az Egyesült Államokkal kötött egyezményre is a US-ba kivándorló kubaiak ügyével kapcsolatban. A megállapodás szerint a US havonta 3 vagy 4 ezer kubai lakosnak megengedi a beutazást és amerikai repülőgépeket küld értük a Varadero-i repülőtérre. A miniszterelnök kijelentette, hogy a US túl kevésre szabta a havonként elszállítandó kubaiak számát, ebből kifolyólag könnyen torlódás állhat be. “Nyitva áll ugyan az ajtó a US-ba”, mondotta, “de még sincs eléggé nyitva.” Azt is mondotta, hogy Kuba ezentúl több orvos kivándorlását is megengedi. Eddig évenként 150-200 orvos hagyta el az országot. “Mi azonban csak jól kiérdemelt mégvetésben részesítjük mindazokat, akik köztiszteletben álló orvosaink sorait elhagyják.” Mr. Castro felhívta azokat a lakosokat, akik nem tudnak belenyugodni az ország politikai irányvonalába, hogy menjenek máshova, ahol jobban érzik magukat. Azt is mondotta, hogy “mi bebocsátjuk ugyanakkor mindazon külföldieket, akik velünk akarnak dolgozni, bárhonnan jöjjenek is.” Kuba és az Egyesült Államok november 6-án jutottak végső megállapodásra azon kubaiaik ügyében, akik el akarják hagyni hazájukat. Előnyben részesülnek azok, akiknek a US-ben közeli rokonaik vannak. (A katonaköteles férfiak nem hagyhatják el az országot.) Legkésőbb december 1-i kezdettel naponta két US repülőgép szállítja el a kivándorlókat. _ AANCRIKAI yffficfifcx.r' *3 Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879 to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.000, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- 84 be egy évre 12 dollár, félévre $6.50.<U^^j^^^jNjllT £
