Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-07-01 / 26. szám
Thursday, July 1, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD NÖVEKVŐ KONGRESSZUSI NYUGTALANSÁG VIETNAM MIATT latos a kormánynak ezt az alkalmat ürügyként (excuse) felhasználni vietnami háborús szerepünk felszámolására." Miként arról már beszámoltunk, dél-vietnami ,<szövetségesünk”-nek megint uj “kormánya” van: a délvietnami tábornokok uj klikkje, amely egy Ky nevű alakot tett meg “miniszterelnöknek.” Ez a 35 éves karakter még középiskolai tanulmányait sem tudta befejezni, arra azonban jónak bizonyult, hogy kormányunk 1950-ben idehozassa Amerikába és különleges tiszti kiképzésben részesítse. Ky tábornok a bohócnak, gengszternek, katonának és züllött politikusnak olyan kombinációja, amelyhez hasonlót külpolitikánk eddig még sohasem halászott ki a nemzetközi alvilág posványáiból. Pedig halászni ugyancsak halásznak. Ez az alak lila nyaksált visel katonai zubbonya fölött és lilára festette a repülőgépet, amelyet kormányoz. Elválva első feleségétől, tavaly egy repülőtársaság női alkalmazottját vette feleségül. Hogy elbűvölje mátkáját, légiskvadronját veszélyesen alacsony légtérben vezette át Saigon fölött és utána bombatámadásra indult a gerillák után. Első tette kor- mányrajutása után az volt, hogy bejelentette, miszerint tárgyalás nélkül a város főterén fog agyonlövetni minden “árdrágítót” és a rendszer minden ellenségét. Az ádrágitókra való hivatkozás csak porhintés volt. A lépés nem volt más, mint fenyegetés a nép ellen és az első nyilvános kivégzést az ellenállási mozgalom egyik tagja felett hajttatta végre. Az ellenállási mozgalom, a Vietcong nem hagyta válasz nélkül a gengsztertábornok terrorkisérle- tét: megtorlásként kivégeztek egy amerikai katonát, Harold G. Bennet-et, aki december 29 óta foglyuk, volt. A Vietcong ezen tulmenőleg bejelentette, hogy halálraitélték Maxwell Taylort, kormányunk vietnami katonai politikájának egyik főintézőjét, Alexis Johnson saigoni követünket, Westmoreland tábornokot, vietnami haderőink főparancsnokát és a két délvietnami kormányfőt: Thieut és Ky tábornokot. “Szerintünk — hangzik a Vietcong erre vonatkozó rádióbejelentése — az összes amerikai ag- resszorok, Johnson elnöktől, az amerikai expedi- ciós hadsereg minden egyes tagjáig, megérdemlik a halálos Ítéletet. Mert ezek azok, akik megbecste- Jenitették nővéreinket, drága honfitársaink ezreit . kirabolták, bebörtönözték, elevenen felkoncolták májukat kihasították. Úgy az élők, mint a halottak bosszúért kiáltanak. Jogunk és kötelességünk, hogy az agresszorokkal és bábuikkal megfizettessük bűneiket. Mi megtesszük azt, amit Ígérünk. Elég erőnk van hozzá.” A Vietcong bosszuesküje nem maradt üres szó. Ugyanaznap robbanás volt Saigonban: egy éjjeli mulatóhely-vendéglő hajón bomba robbant, 41 ember, köztük 12 amerikai katona és négy amerikai polgári személy meghalt, 79 megsebesült. A bomba: az amerikai Claymore készítményhez hasonló akna, amely robbanás után fél hüvelyk nagyságú fémszilánkokat lövöldöz minden irányba. Taylor tábornok kijelentette, hogy “ez a felháborító tett csak fokozni fogja a vietnami és az amerikai elhatározást, hogy ellenálljanak és leverjék a kommunista terrorista mozgalmat.” Nem minden amerikai közéleti vezető jutott hasonló konklúzióra. A legújabb saigoni fejlemények, a terrorcselekmények éppúgy, mint a gengszter- tábornok felelőtlen intézkedései (Ky megszakította a diplomáciai kapcsolatot Franciaországgal) Mansfield szenátort, a demokrata párt szenátusi vezérét a következő nyilatkozatra késztették: “Legfőbb ideje kihangsúlyozni, hogy az ígéret, amelyet évekkel ezelőtt Vietnamnak tettünk, a vietnami népnek tett Ígéret volt, speciálisan Diem elnöknek, akinek kormánya az egyetlen, amely a vietnami néptől valamely választási támogatást kapott, ellentétben az azóta egymást követő kormányparádékkal.” A N. Y. Times washingtoni tudósítója, Max Frankel, Mansfield nagyjelentőségű nyilatkozatával kapcsolatban rámutat a növekvő nyugtalanságra a kongresszus tagjai között: Több képviselő kérdésessé kezdi tenni, hogy vietnami Ígéreteinket érdemes-e betartani, ha egyszer kezd nyilvánvalóvá válni, hogy ama nemzet vezetői egymás közti marakodással töltik idejüket és vagy nem érdekli őket vagy képtelenek a nép támogatását megnyerni. Church idahoi szenátor a múlt héten feltette a kérdést: "Szándékában áll kormányunknak minden rothadt zsarnokságot megvédeni?" Más szenátorok és képviselők Mr. Frankel érdekes megállapítása szerint már azt kezdik pedzeni, hogy “tekintve a saigoni káoszt, nem volna-e ajánNew York West Side-i olvasóink figyelmébe! Lapunkat most már a New York West Side-on is meg lehet vásárolni a következő címeken: F. Cohan Newsstand, 2589 Broadway, a 97- és 98-ik utcák között, a Sloan's Supermarket mellett. Newsstand, Broadway és 145 St. északnyugati sarkán. A. Tachna, Cigar és Stationery Store, 2795 Broadway, közel a 108. utcához. Himmelfarb Cigars, 3431 Broadway és 140. utcánál. Kérjük olvasóinkat, hogy hivják fel erre barátaik és ismerőseik figyelmét. ANTHONY QUIN - AZ ÖTÉVES LÁZADÓ A kilencvenöt fokos hőség mint megbénító zub-nagy lelkesedéssel lobogtatott a tüntetési menet- bony ereszkedett le Jackson, Mississippire. A hő- ben. ség bénító hatását csak növelte a sürü pára. Nehéz volt lélegzeni és minden testi mozgás csak növelte a kényelmetlenséget. Ilyen időben legjobb jó, hűvös helyre menekülni frissítő itallal a kézben és mozdulatlanul várni a naplementét, ami talán csökkenteni fogja egy pár fokkal a hőséget. Hőség ide, hőség oda, több száz férfi, nő és gyermek megtöltötte az Első Baptista templom nagytermét. A Szabad Demokrata Párt (Freedom Demokcratic Party) szónokai néhány szóból álló beszédben rámutattak, miért szükséges tüntetni, felvonulni az állami képviselőház elé. A jelenlévőknek nem kellett hosszú magyarázat. Ők tudják, saját mindennapi tapasztalataikból megtanulták, hogy csak saját erejük latbavetése révén képesek kiharcolni az alkotmányban szentesített, de a fehérek által állandóan megszegett jogaikat. Megindult a menet. A verejték folyt a tüntetők arcáról. Az emberek inge átázott, mintha eső verte volna. A tüntetők nagy része néger volt, de volt köztük több mint száz fehér, akik az ország minden részéből idejöttek, segíteni embertársaiknak emberi jogaik kivívásában. Tették ezt abban a tudatban, hogy a fehér lakosság nem lesz teljesen szabad addig, amig a négerek jogait eltiporják. Nem ez volt az első tüntetés. Volt felvonulás tegnap is. Vagy jobban mondva, lett volna, ha a rendőrség megengedte volna. Azzal a kifogással, hogy a tüntetőknek nem volt engedélyük, betiltották a tüntetést — és a tüntetők százait bebörtönözték. Ez volt tegnap. És tegnapelőtt. S az előző nap. Mindez nem kedvetlenítette el a felvonulókat. Tudták, hogy ismét letartóztatás elé néznek, hogy ismét börtönbe vetik őket, hogy ismét rendőrbot eshet a fejükre, — de ott voltak a sorban, meneteltek és énekelték a “We shall not be moved” c. dalt. (Minket nem lehet eltántorítani.) Ezúttal a rendőrség nem állította meg a menetet. A tüntetők egyre közelebb értek céljukhoz: az állami képviselőházhoz. Elfeledkeztek a hőségről, gondjaikról, bánataikról. Úgy vélték, nagy győzelem küszöbén állnak, mert kiharcolták maguknak legalább azt, hogy panaszaikat a törvényhozók elé tárhassák. Az öröm korainak bizonyult. Alig ért a menet eleje a képviselőház lépcsőjéhez, a rendőrkapitány tölcsért emelt a szájához és odakiáltott: “E tüntetés törvényellenes. Felszólítalak benneteket, hogy azonnal oszoljatok széjjel, menjetek haza. Egy percet adok erre. Mindazokat, akik ennek nem tesznek eleget letartóztatom.” A tüntetők százai közül egy sem mozdult. Minden másodperc elteltével feszültebbé vált az atmoszféra. A rendőrpribékek bottal a kézben várták a parancsot a támadásra. Megérkeztek a rendőrkocsik és a szemetes kocsik. A tüntető férfiak, nők és gyermekek állták helyüket, nyugodtan, félelem nélkül, magabiztosan, mint akik tudják, hogy az igazság, az emberi méltóság az ő oldalukon van. Eltelt a perc és a rendőrkapitány kimondta az ítéletet: Mindenkit letartóztatok. És megkezdődött század börtönbe vetése. Itt kell megjegyeznem, hogy Mrs. Quin (a Szabad Demokrata Párt egyik vezetője), öt éves fia, Anthony, aki a tüntetők között volt, amikor a menet a képviselőházhoz ért, elfáradt, otthagyta édesanyját és leült a képviselőház sok lépcsőjének első fokára, a kis amerikai zászlóval a kezében, melyet Mikor a rendőrök beterelték a tüntetők százait a rendőr- és személyszállító kocsikba — nagy megelégedéssel és vigyorral az arcukon tekintettek egymásra; “megmutattuk ismét ki az ur” — volt az arcukra írva. Mikor már nagy győzelemérzettel távozni akartak a helyszínről, akkor Huey Krohn, a kormányzó rendőrsofőrje meglátta az öt éves Anthonyt. Krohn Anthonyhoz rohant és ráorditott: “Add ide azt a zászlót”. Anthony csak ránézett az óriás emberre — és szorosabbra fogta kis kezében a zászlót. Krohn fölháborodott a gyermek magatartásán. íme, itt ez az öt éves gyermek, aki nem hajlandó rendeletét villámgyorsan végrehajtani. Milyen világ lesz itt, amikor négerek azt hiszik, hogy egy fokon állnak a fehérekkel? Milyen világ ez, amikor egy öt éves néger gyermek szembe száll a törvény képviselőjével?? Krohn rendőr izmai és idegei a pattanásig feszültek. Mint egy veszett kutya, az öt éves gyermekre rohant. Karmait rátette a gyerek által tartott zászlóra és ki akarta azt csavarni kezéből. Anthony mindkét kezével megmarkolta a zászlót és amikor Krohn el akarta azt tőle venni, a zászló és Anthony a levegőbe emelkedett. Két hosszú perc telt el, mig a több mint kétszáz fontot nyomó, hat láb magas Krohn kitépte Anthony kezéből az amerikai zászlót — és letartóztatta és börtönbe vetette az öt éves gyermeket. így végződött a rendőrök, a törvény, a fehér íensőbbségiek “győzelme” Jackson, Mississippiben, az Ur 1965. évében. • 9 • • e A Vietcong jelentése öl hét hadműveleteiről A “Felszabadítás” hírszolgálati iroda jelentése szerint a május 1-től junius 5-ig terjedő időszakban a Dél-vietnami Felszabaditási Front igen nagy harci sikereket ért el Dél-Vietnam középső részén. A Felszabaditási Front harcoló egységei harcképtelenné tették az ellenség 5,436 tisztjét és közkatonáját, közöttük 327 amerikai katonát. A hazafias erők lelőttek 10, megrongáltak 18 ellenséges repülőgépet, felrobbantottak 6 katonai vasúti szerelvényt és körülbelül 30 hidat. Közös közleményt adtak ki Kairóban azokról a tárgyalásokról, amelyeket a Dél-vietnami Nemzeti Felszabaditási Front küldöttsége és az EAK kormánypártjának vezetői folytattak. A Felszabaditási Front delegációja junius 12 és 22 között az Arab Szocialista Unió meghívására tartózkodott Kairóban. A norvég miniszterelnök nyilatkozata Einar Gerhardsen norvég miniszterelnök Varsóban nyilatkozott a lengyel rádiónak és televíziónak. A két nép barátságáról beszélve, a miniszter- elnök megemlékezett azokról a harcokról, amelyeket a második világháború folyamán a közös ellenség ellen vívtak. — A norvég külpolitika legfontosabb célja mondta Gerhardsen — a béke megvédése. E tekintetben különös fontosságot tulajdonítunk az ENSZ- nek. — A jelenlegi világhelyzettel foglalkozva megállapította, hogy a kelet—nyugati kapcsolatokban az utóbbi években javulás következett be, a vietnami válság azonban veszélyezteti az egész világ békéjét. A vietnami kérdést nem lehet katonai eszközökkel megoldani — tette hozzá.-,ií me» i ,ai v _3_ A/WGRIKAI ^ w Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New- York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0391 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- 84 ba egy évre 12 dollár, félévre $6.50.
