Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-09-30 / 39. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, September 30, 1965 Victor Perlő: DALE ELTÉVEDT A NYOMOR ERDEJÉBEN A N. Y. Times washingtoni tudósitója, Edwin L. Dale Jr. elüt a többi ujságirótól abban, hogy a problémákat mélyrehatóan analizálja és nem követi a hivatalos kiadványokat. Egyik nemrégen megjelent cikkében (aug. 7) a New Republic folyóiratban mégis beleesik a kormánypolitika men- tegetőinek csapdájába, amikor a szegénység elleni harc eredményeiről ir. Azt állítja, hogy az 1961 óta folyamatban levő gazdasági növekedés radikálisan csökkentette a nyomort és ez tizszerannyi eredményt ért el, mint a kormány hivatalos nyomorenyhitő programja. A privát ipar teremti meg a legtöbb munkaalkalmat. A kormány az adó és a pénzügyi politika helyes irányításával a privát iparban és kereskedelemben tokozott munkaalkalmat teremtett. Akiket a munkanélküliség leginkább sújt, az ifjúság és a négerek számára nyílt a legtöbb munkaalkalom. Nem számit, hogy milyen módszert alkalmazott a kormány a gazdaság fellendítésére, mondja Dale. A gyémántgyűrűk luxusadójának leszállítása többet segithet a nyomortanyák lakosain, mint maga a nyomorenyhitő program. Nem szabad, hogy csak az egyéni nyomor egyes fáit lássuk meg és ne vegyük észre a nyomor csökkenésének óriási erdejét, amely a kormány gazdaság-serkentő akcióiból és a magánipar fellendüléséből ered. Ez mind nagyon jól hangzik, csak az a baj, hogy Dale maga tévedt el abban a bizonyos erdőben. Nem újság, hogy a hivatalos nyomorenyhitő program a felduzzasztott bürokrácián kivül kevés eredményt ért el. Az 1964—65-ben bekövetkezett gazdasági növekedés jelentősen csökkentette a munkanélküliséget és számos embernek, beleértve négereket és ifjakat, enyhítette a nyomorát. De csak enyhítette a nyomort. A nehezen dolgozó lakosságnak sok milliója még mindig a legnagyobb nélkülözésben él, nemcsak az a néhány félresikerült egyén, akiket Dale említ. Még a nemkívánatos módon elért gazdasági fejlődés is enyhítheti bizonyos ideig a nyomort. A négerek és a fehérek jövedelme között fennálló aránykülönbség a legkisebb volt a második világháború alatt. Dale azonban nem vette észre a következőket, vagy nem vonta le belőlük a tanulságokat: a második világháborúban a megnőttt alkalmaztatást főleg a kormány által létesített munkák szolgáltatták (ebbe beleértendő a katonaság is), és a privát munkaalkalom növekedését is a kormányrendelések tették lehetővé. A munkanélküliség radikális csökkenésének egyetlen biztos és pénzügyileg gazdaságos módja az, amikor a kormány teremti meg a munkaalkalmat. Nem kell, hogy ezek a munkák hadijellegüek legyenek. A nyomorenyhitő programnak nem az a hibája, hogy a nélkülözésben élő néptömegeken akar segíteni, hanem az, hogy a segítséget helytelen módon kísérli meg. Legfőbb hibája, hogy nem gondoskodik jólfizetett, konstruktiv munkalehetőségről. Dale nem vesz tudomást egyéb körülményekről sem, amelyek a munkanélküliségnél sokkal fontosabb okozói a nyomornak. A munka kizsákmányolása a nyomor alapja, amelynek méretei attól függ- nak, milyen mértékű a kizsákmányolás. A nyomor- sújtott családok több mint 50 százalékában a családfő dolgozik. Az a néger, aki Eastland ültetvényén napi 3 dollárt keres, vagy az, aki heti 10 dollárért dolgozik egy déli háztartás konyhájában, valószínűleg nagyobb nyomorban szenved, mint a munkanélküli gyári munkás északon. Másik fő oka a nyomornak a diszkrimináció. Még a második világháború alatt is, amikor úgyszólván megszűnt a munkanélküliség, a néger családok átlagjövedelme 40 százalékkal a fehér családoké alatt volt. A haditermelési központokban a lakosság nagyobb zsúfoltságban élt, egyre kevesebb iskola és kórház állt rendelkezésére. Végül pedig a nyomor mindig viszonylagos. Amint Dale maga is beismeri, a kormány politikája semmit sem tesz a jövedelemben és életszínvonalban fennálló óriási különbségek kiegyenlítésére. A nyomor igazi kiküszöböléséhez a gazdasági élet serkentése szükséges, de nem akármilyen módon, hanem hasznos közmunkák felállításával mindazok számára, akik a privát iparban nem tudnak elhelyezkedni. Ezeknek a költségeit, bármilyen magasak legyenek azok, a vagyonosak megadóztatásából kell előteremteni. A dolgozók jövedelmének a nyomor színvonalon felülivé emelésére és a mértéktelen kizsákmányolás megszüntetésére, a minden munkásra egyaránt vonatkozó 2 dollár minimális órabér szükséges. Avval, hogy most ellenzi a minimális órabér felemelését, Johnson elnök nyíltan, kimutatja nyomorenyhitő programjának hipokrizisét. Az is feltétlenül szükséges, hogy maradéktalanul megvalósítsák az alkalmazásbeli egyenlőséget, a városokban az integrációt és a gettó nyomorvidékek végső felszámolását. A “maradéktalan” alatt értem az ellenálló vállalatok, ingatlanok és intézmények ideiglenes, vagy állandó közkezelésbe való átvételét. Johnson elnök a gazdasági élet serkentése érdekében a fősulyt a háborús kiadásokra helyezi, ami kerékkötője a valóságos nyomor-elleni harcnak. A népjóléti kiadások ebből kifolyólag a minimálisra szorítkoznak. A kormány mindent megtesz majd, hogy betiltsa a sztrájkokat, szigorítsa a béremeléseket és a monopóliumok az árak felemelésével súlyosbítják a nyomorsujtott lakosság helyzetét. Az a kevés előny, ami a négereknek a koreai háború alatt valamivel magasabb fizetések formájában kijutott, a háború végeztével megszűnt. Johnson a sokszáz millió ázsiai, afrikai és latinamerikai nép nyomorállapotban tartásáért tör lándzsát, hogy evvel nagyobb hasznot biztosítson támogatóinak, holott ezen népeknek a kihasználása homlokegyenest ellenkezik az amerikai munkásság érdekeivel és súlyosbítja a belföldi munkaállapotokat. ^JdróadafomLiztoóitdó A társadalombiztosítási hivatal megkezdte azoknak a röplapoknak a kipostázását, amelyek felvilágosítást adnak az időskorúak részére a kiegészítő orvosi biztosításról. Csak azok kapják ezt, akik 1966 jan. 1. előtt 65 évesek, vagy idősebbek, s akik havi juttatásban részesülnek a társadalombiztosítás, vagy a vasúti nyugdíjalapból. A röplap mellett egy kártyát is találnak, amelyen tudathatják a hivatalt, hogy kivánnak-e részesülni az önkéntes orvosi biztosításban. A kártya kitöltésére szóló felvilágosítás a röplapban található; a kártyát az ugyancsak kiküldött válaszborítékban kell visszaküldeni, melyre nem kell bélyeget tenni. Mivel több mint 15 millió egyén részére kell kipostázni a fenti felvilágosítást, igy nem mindenki kapja kézhez egyszerre, de idejében megkapják, hogy az 1966 márc. 31-i határidő előtt vissza- küldhessék a kártyát. Akinek kérdése van ezzel kapcsolatban, forduljon bizalommal a lakásához legközelebb álló társadalombiztosítási irodához. Kérdések és feleletek KÉRDÉS: Mostanában az a hir járja, hogy idős embereket olyan egyének közelítenek meg, akik társadalombiztosítási megbízottaknak adják ki magukat. Rávették az illetőket, hogy fizessenek előre az orvosi ellátásért. Hogyan védekezhetünk az ilyen csalásokkal szemben? FELELET: Egy idős személy, vagy bárki más, legyen óvatos az olyan emberekkel szemben, akik magukat társadalombiztosítási megbízottaknak adják ki, azután pénzt kérnek, hogy bizonyos szolgálatokat teljesítsenek, mint pl. orvosi biztosítás megszerzése, stb. Kérjük az illetőt, hogy igazolja magát. Ha tényleg a társadalombiztosítási iroda kiküldöttje, akkor szívesen igazolja magát. Ha még mindig kétségeink vannak, hívjuk fel a társadalombiztosítási irodát és kérdezzük meg, hogy küld- tek-e ki valakit? KÉRDÉS: Sokan abban a hiszemben vannak, hogy a társadalombiztosítás csak idős embereknek jár, de az 1965 trs. bizt. törvény sok fiatalra is vonatkozik. Ki a jogos tehát? FELELET: Az uj törvény értelmében jogosak a 18 és 22 év közötti teljes időt tanuló diákok, akik nem nősök, vagy férjezettek, s akiknek édesanyja, vagy édesapja nyugalomban van vagy munkaképtelen, vagy elhunyt és jogos a társadalombiztosításra. Ha valaki úgy gondolja, hogy jogos a biztosításra, vagy aki úgy gondolja, hogy gyermeke jogos arra, hívja fel a társadalombiztosítási irodát. töttek az utóbbi három évben átalakításokra. Megjegyezte, hogy azért, mert a betegek legnagyobb- része a szegények soraiból kerül ki, az nem jelenti azt, hogy ne kapják a legjobb orvosi kezelést. Ide kellenének a milliók, hogy a népet megvéd- jük a szenvedésektől. Nem csoda azután, ha a néger és fehér lakosság elégedetlen és társadalmi kirobbanások szemtanúi vagyunk. Az ország vezetői, a politikusok pedig keresik az okokat, pedig csak bele kellene nézni az olyan állapotokba, mint amilyenek a detroiti városi kórházban találhatók. C*J> A kórház felügyelője most lemondott, mert sehogyan sem tud segíteni a helyzeten. Nem képesek elég orvost és ápolónőt tartani, mert a fizetések borzasztóan alacsonyak. 125 internre volna szükség és csak 40 van, az ápolónők nem akarnak a kórházban dolgozni. 6—7,000 elmebeteget kezel a felvevő iroda évente, akiket a rendőrök odavisznek, pedig nem odavalók. Az autószerencsétlenségek áldozatai, kisgyermekek, részegek mind egy felvételi irodán várakoznak az elmebetegekkel. Ha a város rendes fizetést adna az alkalmazottaknak, valamint hozzáépítene a kórházhoz, akkor lenne elég alkalmazott és elég hely. A laboratóriumi technikusok, akikből 38 van a kórházban, 800,000 vizsgálatot végeznek évente, ezerrel többet egyenként, mint bármelyik más kórházban. Az egyik orvos szerint a betegek kórházi kezelését fi és fél napról 8 napra lehetne leszállítani, ha lenne elég technikus, aki elvégzi a szükséges vizsgálatokat. Ugylátszik, hogy a városnak mindenre jut bőven, csak a szegények kórházára nem. Találtak pénzt az óriási Cobo Hall, a veterán- emlékmű, a Ford Auditorium, a megyei épület, a földalatti parkolóhely, stb., stb. részére. Elvárhatjuk, hogy a szegények észhez térnek egyszer és szervezkedni fognak, mondta dr. Laird, mert látják, hogy a szervezett munkások milyen előnyöket harcoltak ki maguknak. Rose Pavloff HÍREK az AUTÓVÁROSBÓL A detroiti városi kórház, Receiving Hospitalban nem nyújtanak megfelelő kezelést a betegeknek, mert nincs elég orvos. Az orvosok nem akarnak a kórházban dolgozni, mivel hiányos a felszerelés és nincs elég hely. Dr. Lowe, aki 1933-ban a kórházban mint fiatal orvos dolgozott és most az “emergency” osztályon teljesített szolgálatot, egy esetben. 32 órán át egyfolytában szolgálatban volt, egy másik alkalommal 20 órán át. Szerinte legnagyobb probléma az orvosok hiánya és ezért a fiatal és bennlakó orvosok óriási terhet viselnek a vállukon, amire nincs mentség. Nem tudnak tanulni, fejlődni. Dr. Lowe lemondott a lélektani programban való részvételről, mert együttérez azzal a 125 fiatal orvossal, akik kritikát gyakoroltak a kórházban uralkodó állapotok felett. Sürgette, hogy a kórház alkalmazzon privát orvosokat, akik az “emergency” osztályon a betegekkel foglalkozhatnak. Kijelentette a Detroit News riporterének, hogy az x-ray és mentőkocsi-szolgálat elégtelen, a betegeknek sokszor hosszú időn át kell várakozniok és úgy kezelik őket, mint az állatokat. Nagyrészük alkoholista és kábítószer fogyasztó. 1933 óta nem sok változást lát, habár három, millió dollárt kölUj kinevezések a nyomorenyhitő programban Johnson elnök nyomorenyhitő programjának vezetője, Sargent Shriver most toborozza a program kivitelezéséhez a vezető személyzetet. A már meglevőkön kivül 8 uj szakértőt nevezett ki az Office of Economic Opportunity irányítására. Ezek között van Harold C. Marlowe, közügyi adminisztrátor, Philip W. Seitz, a chicagói Publishers Newspaper Syndicate volt főszerkesztője, Leo Kramer, az AFL-CIO International Hod Carriers’ Building and Common Laborers’ Union egyik volt vezetője és Daniel Thursz, a baltimorei University of Maryland szabadságon levő segédtanára. A Screen Directors International Guild beadványt intézett a newyorki körzeti bírósághoz, amelyben kétségbe vonja a szakszervezeti hüségeskü alkotmányosságát. 4 ; wmwwwwwwmwHM » g PAUL’S SHELL SERVICE GAS, OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS < 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan Telefon: WA 8-9806 — SZŐKE PAL, tulajdon««' tMgjMgí \ RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA | * 1437 Third Avenue, New York, N. Y. * (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484 J g Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- * 3 Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország i minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva Ä\vw.\vvv\\\\'mv\vv\\\v\vvvvvmm3f
