Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-09-23 / 38. szám

Thursday, September 23, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 HérVéGi £€Véc I írja: Rev. Gross A. László B. D., Th. m. I Képzelődjünk egy kicsit... Olyan konsternáció a washingtoni berkekben még sohasem volt, mint amilyennek a szemtanúi lennénk, ha Oroszország és Kina hirtelenében rá­jönnének, hogy a köztük fennforgó különbségek nem alapvető természetűek, tehát áthidalásuk vol­taképpen nem is olyan lehetetlen feladat, mint amilyennek azt ők maguk és ellenfeleik hiszik. Ha jól meggondoljuk: a disputa inkább taktikai, mint stratégiai kérdések körül forog. De bármi legyen is az ütközőpont, nem tudom elképzelni, hogy köl­csönös jóakarattal és “hoci-nesze” engedmények­kel azt ne lehetne a megegyezés utjából eltávoli- tani. Abból indulok ki, hogy ha az évszázadok során szinte megkövesedett katolikus egyház — teljesen mindegy, hogy milyen okokból — napjainkban hajlandónak mutatkozik arra, hogy bizonyos kez­deti lépéseket tegyen a protestáns és orthodox egyházak felé a különbségek kiküszöbölése és az “egy akol — egy pásztor” elvének a megvalósitá- sa érdekében, akkor az sem tartozik a lehetetlen­ségek birodalmába, hogy a kinai és orosz kommu­nisták is keressék és megtalálják a kibontakozás útját. E két utóbbi tábor között az ellentétek sok­kal rövidebb múltra tekintenek vissza, tehát az elkülönülés és elidegenedés gyökerei sem nyúlnak olyan mélyre, mint az előbbi két akol között; ilyen­formán ezeket a gyökereket jóval könnyebb vol­na kiszakítani a talajból... A katolikus és protestáns világ egymásratalálása márcsak azért is sokkal keményebb dió, mert mig a katolikus oldalon van egy elismert főpásztor, aki abszolút tekintéllyel tereli és reprezentálja a nyá­ját, addig a protestáns és bizánci oldalon se szeri, se száma a kisebb-nagyobb felekezeteket képviselő vezetőknek, akik még önmaguk között is csaknem lehetetlennek találják az összhang megteremtését, hát még az évszázados ellenféllel való megegye­zést! Mégis: az évszázadokon át táplált és izmoso­dott antagonizmus ellenére és az egyhangú pro- testáns-orthodox álláspont hiánya dacára, az első közeledő lépések már megtörténtek a szemünk láttára. Egy keleti közmondás szerint a leghosz- szabb vándorút is az első lépéssel kezdődik. A katolikus és protestáns-bizánci világ már túl van az első lépésen... Mennyivel könnyebben és gyorsabban megjár­hatnák a kiegyenlitődés útját az orosz és kinai vezetők, akik úgyszólván ugyanazt az anyatejet szivták (marxizmus), egymástól való eltávolodásuk nem valami régikeletü és az az előnyük is meg­van, hogy mindkét oldalon egy-egy kiemelkedő személy vagy csoport teljes tekintéllyel beszélhet és cselekedhetik a maga népe nevében! Ideológiai és gyakorlati tekintetben az oroszok és kinaiak sokkal közelebb állnak egymáshoz és maga a köze­ledés útja is kevésbé göröngyös, tehát könnyebben járható, mint a két egyházi tábor esetében. Akár­milyen fantasztikusan hangzik is e pillanatban: egy váratlan de nem valószínűtlen — fordulat a világpolitikában napokon belül olyan helyzetet teremthet, amely szinte önmagától értetődően kar­távolságnyira hozhatja a két nagy népet egymás­hoz... És amikor ez bekövetkezik, azok a karok nem ökölviadalra vagy birkózásra, hanem testvéri ölelésre lendülhetnek. .. Nomármost. . . vissza a konsternációhoz, amit ez a kiengesztelődés okozna a washingtoni berkek­ben. Az első kérdés, ami a kábulatból való fel- ócsudás után felmerül az illetékes agyakban: Van- e elég atombombánk ahhoz, hogy mindkét hatal­mas népet teljesen elpusztítsuk egyszerre? Mert, tetszik tudni, az nem megoldás, ha csak félig sem­misítjük meg őket, hiszen feltehető — ugyebár? —, hogy a kettő együtt mmket s !e?a’ább félig hamuvá tud égetni, mielőtt alkalmunk lett volna őket teljesen kiirtani. . . 0~khr~v Amerika nőné­nek fele, szembehelyezve Kina és Oroszország né­peinek fe ével, a legjobb esetben is százmillió a négy ötszáz millióval szemben. . . A mindkét olda­lon végbemenő pusztulás után e^yik oldal sem di­csekedhetik majd technikai íö énnyel; ami kevés esetleg megmaradt a se k sok emberi vívmányból, az éppen csak arra lesz elegendő, hogy az életben- maradottak uj életet kezdjenek a romok felett — igen primitiv körülmények között. Egyiknek sem lesz különb életszínvonala a másikénál. Mindketten ugyanazon a szinten fogják kezdeni, még pedig — szükségszerűen — közös céllal, közös eszközökkel, közös erőfeszítéssel, a megmaradt javak közös bir­toklásával és az elért eredmények közös élvezésé­vel. . . Uram bocsá’ — ennek mintha kommunista ize lenne. .. Vagyis, ami ellen most tüzzel-vassal harcolunk: a kommunizmust valósággal rákényszeritenénk a megmaradó világra abban a pillanatban, amikor az elnöki gomb elindítja az atombombák záporát Oroszország és Kina felé. Ilyen dilemmában Wash­ington még sohasem volt: Ha nem aknázza ki atom­bombafölényét, a kommunizmus eszméje lassan, de biztosan felöleli a világ legnagyobb részét; ha pedig kihasználja, óhatatlanul belehajszolja a túl­élő népeket — köztük a sajátját is! — a kommu­nista rendszer gyakorlásába — tessék választani! Akár a kő esik a kancsóra, akár a kancsó zuhan a kőre, egykutya az: a kancsó zúzódik össze — a kő megmarad! Csak úgy mellékesen jegyzem meg, hogy a szo­rosabb nadrágszijhoz szokott orosz és kinai nép, amelynek még hozzá évtizedes tapasztalata is van a közösségi rendszerben, sokkal szaporábban hozzá tudna idomulni az uj helyzethez, mint az amerikai nép, tehát valószínűnek látszik, hogy ők hamarabb tudnának kiemelkedni a romokból, de ettől elte­kintve: négyszeres számarányuknál fogva is fö­A Magyar Szó newyorki lapbizottsága az idén is megrendezi hagyományos szüreti mulatságát, mely a régi barátok találkozója szokott lenni. Ebben az évben még inkább ennek a szellemnek a jegyében fog lezajlani a szüreti mulatság, mert a régi bará­tok közül a nyár és tavasz folyamán sokan voltak Magyarországon látogatóban és biztosra vesszük, hogy ezek a munkástársak ki akarják cserélni egymással tapasztalataikat. Nem is beszélve arról, hogy sokan közülük még a kora tavasszal elutaz­tak és a Keleti Népünnepélyen már nem is vehet­tek részt. Ezenkívül a szüreti mulatság mindinkább talál­kozóhelyévé válik a newyorki magyarság széles rétegeinek is, mert ők is felfedezték, milyen kelle­mes légkörben tölthetik el egy vasárnapjukat a Magyar Szó szüreti mulatságán, ahol nemcsak szép árnyas fák és kellemes társaság várja őket, hanem a jobbnál jobb enni- és innivalók is. Ezúttal is lesz finom bogrács-gulyás, töltött káposzta, ma­gyar kolbász, káposztával; finom csirke és még sok más jó étel, Mrs. Herbst finom rétesei és asz- szonyaink kitűnő házi süteményei. Lesznek jó fris­sítők, kávé és tej. A “Forog a Kerék" mindig fő attrakciója ezeknek az összejöveteleknek. Most is sok szép baba, játék és más tárgy várja a szeren­csés nyerőket. Lesz szép door-prize és szebbnél- szebb nyereménytárgyak. Most már csak egy marad hátra: minden Magyar (Folytatás az első oldalról) De ha ez a sánta, bicegő mentség helyt is állna, hogy-hogy nem hallottunk arról, hogy Johnson el­nök sorba küldte volna a balfenékbe ezeket a ha­zug, hamis, rothadt, reakciósokkal, romlott oligar­chiákkal rokonszenvező, azok szekerét toló tanács­adókat? Egyetlen egyén menesztéséről sem tu­dunk! C-KS Fulbright szenátort egy progresszív amerikai magyar újságíró a szenátus 'Jeremiásának' nevezi. Fulbright szenátor következetesen megsiratja Amerika minden politikai ballépését, e!Ítéli min­den ellenforradalmi külpolitikai csefekedetét. De a kritikával MINDIG A BŰNTETT ELKÖVETÉSE UTÁN JÖN KI! 1953 ban például Ererhower élnek lebanori in­tervenciója alkalmával Fulbright kijelentette, hegy ö~ ame ikai kormány "katonai paktumokra, doktrí­nákra támaszkodik, tekintet ré kül arra, hogy a \eszé!y, amely fennáll, katonai jellegű e vagy sem" é' hogy mi mindenütt a "hercegekkel, naqyurak- kal, nagyüzletemberekkel, a múlt rothadt képvise­lőivel tárgyalunk." Az 19ó2-ik kubai válság idején Fulbright szená­tor egyike volt a keveseknek, akik ellenezték Ken­nedy elnök politikáját és akik megjósolták a Bay of Pigs-nél tervezett intervenciós partraszállás ku­darcát. De Fulbright nem szólította fel tiltakozás­lényben lennének az amerikaiakkal szemben. .. Persze, ez az egész fantazmagória számításon kí­vül hagyja a többi országokat, amelyek még egy ilyen világégésben is viszonylagos épségben ma­radhatnak, ha nem vesznek részt benne akár az egyik, akár a másik oldalon. Például — hogy csak a nagyobbakat említsem — Anglia, Francia- és Németország, Ausztráliáról, az afrikai és dél-ame­rikai országokról nem is beszélve. Hogy ezekkel mi történne és milyen szerepet töltenének be a nagy kataklizma után — olyan messzire az én fan­táziámból már nem futja. Bizonyára fontosabb és döntőbb szerephez fognak jutni, mint amilyent ma töltenek be. ez jó lesz, vagy rossz a világ szempontjából, azt még találgatni sem merem. De megtörténhetik, hogy ezeknek egyike-másika a nagy katasztrófa következtében legyengült, harci­kedvüktől és hadieszközeiktől megfosztott népek erőtlenségét kihasználva, ráteszi kezét ezek­re az országokra és megkezdődik újra a gyarma­tosítás nagypolitikája! Bizony mondom: még meg­történhetik, hogy Amerika visszavedlik kolóniává! Forog a kerék... C+J Talán mégiscsak jobb lenne a békés kibontako­zás útját keresni. .. Szó olvasó beszéljen barátaival, ismerőseivel és hozza el őket a Szüreti Mulatságra, a Castle Har­bour Casino és Parkba, 1118 Havemayer Avenue, Bronx, N. Y. címen, október 3-án, vasárnap egész nap. — Belépődíj előreváltva 75 cent, 90 cent az ajtónál, adóval együtt. Gyermekeknek díjtalan. Jegyeket lehet elővételben kapni a Magyar Szó kiadóhivatalában. SÜTEMÉNYEKET KÉRÜNK Most is, mint eddig minden évben, kedves asz- szonyainkhoz fordulunk és kérjük, hogy hozzanak házi süteményeket a szüreti mulatságra. A szüreti mulatság teljes jövedelme a newyorki kvóta javá­ra megy, ezért fontos, hogy minél nagyobb bevé­telt biztosítsunk. Ehhez járulnak hozzá azok a munkástársnők, akik süteményt készítenek a szü­reti mulatságra. Előre is köszönettel veszünk min­den hozzájárulást. Bazártárgyakat is szívesen veszünk úgy a "Fo­rog a Kerék" asztal, mint a bazárasztal részére, •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••a A nevadai kísérleti telepen föld alatti atomrob­bantást végeztek. Idén ez volt a huszadik bejelen­tett amerikai föld alatti atomrobbantás. Csen Ji kinai miniszterelnök-helyettes és külügy­miniszter Guineából Algírba utazott. ra az amerikai népet. Miként Jeremiás próféta, ö is csak a veszedelem UTÁN siránkozik. Most is, két hónapig várt, mielőtt elmondta Íté­letét a dominikai intervencióról. Progresszív ame­rikaiak, köztük a mi lapunk is, tisztán látták e szennyes beavatkozás népellenes, provokációs mi­voltát abban a pillanatban, amidőn Johnson elnök kiadta a parancsot az amerikai katonaság partra­szállására. Fulbright szenátor, a szenátus és talán az egész kongresszus legjobban informált tagja, nem tudta volna ugyanezt? Még ha feltételezhet­jük is, hogy nem ismerte az összes részleteket oly pontossággal, mint aminőt a kihallgatások tettek számára lehetővé, nem csatlakozhatott volna hama­rabb az olyan illusztris kollégái táborához, mint Morse, Gruening, Church, Kennedy és tiltakozás­ra, cselekvésre szólitotta volna a népet, nemzeti becsületünk, igazi nemzeti érdekünk: a béke mel­óvá'a érdekében? Nem vá'hatna ő a kéztördafő. i-:ve ^éke'ő Je- rem'ás he'yett eív*?* a J^h -* rék-» a f^-té•'«'«‘«n ité’cV/éke e'é idéző é$ ott vádbe:lédet mennydör­gő Éz*ajá"-rá: "! ÁBAIK A GONOSZRA FUT !'» v nS*SIET- NEK, HCGY ÁRT TLAN VÉRT ONTSANAK. i - - • - •- a ■'^rvv a. TAI, PUSZTÍTÁS ÉS ROMLÁS ÖSVÉNYEIKEN. A BÉKESSÉG ÚTJÁT Nfc ISmER i.v ÉS NIN­CSEN JOGOSSÁG KERÉKVÁGÁSUKBAN. ÖS­VÉNYEIKET ES GÖRBÍTIK AKI AZON JÁR, NEM ISMERI A BÉKESSÉGET." Ézsajás 59, 7—8. •aS3S3S3S3SSÍ3SSSSS^3S3ÍSSSS3S3S3C3S3SSSSS3t3S3SSS3S3CSCSCSS3KSS3S36S6SKSS3SSS3k^<3S3SSS3S3S3t?C3SStSK3C1S3S3S3S1S3S3SSSSS3k3S3£SS3S3SSSS<3S3S3SSS3CSStS3SSÍ3S3B RÉGI BARÁTOK TALÁLKOZÓJA LESZ AZ IDEI NAGY SZÜRETI MULATSÁG NEW YORKBAN Október 3-án, vasárnap egész nap a Castle Harbour Casino és Parkban A kései Jeremiás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents