Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-09-23 / 38. szám

*

«6SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS<^^ft?^SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS?SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS

LEGYEN MINDENKI A NEWYORKI HAGY SZÜRETI MULATSÁGON! - — SARNAP EGESZ NAP a Castle

Harbour Casino- és Parkban, 1118 Haverrayer Avenue, Bronx, NL Y. (Esős idő esetén szép zárt helyiség.) — Finom ételek, italok, házi sütemények, kellemes szórakozás. "Forog a kerék". Bazársátor. Zene. —- Door prize és szép sorsolási tárgyak. — Belépődíj előreváltva 75 cent, az ajtónál 90 cent, gyermekeknek díjtalan. — HOZZUK EL BARÁTAINKAT! — TÁMOGASSUK A MUNKÁSOK SAJTÓJÁT! — ÚTIRÁNY: Az IRT Lexington Ave. subwayval, a Pelham Bay vonalon a Castle Hill Ave.-ig, onnan 4 block a Powell Avenue-ig, és egy block a Havemayer Avenue-ig. — KOCSIVAL: Az East River Drive-on a Bruckner Boulevardra, a Casne Hill Avenue-ig.

eSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSs

Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.X

Vol. XIV. No. 38. Thursday, September 23, 1965 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N.Y. Í0003. Telefon AL 1-0397.

SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS5^' I

I Érdekfeszitö riportot olvashat j

% e lapszámban E. H. Neuwald tollából, az |

1 “ERDÉLYBEN JÁRTAM” j

negyedik folytatását: ®

I Kolozsváron és a “Béke Ul ja” Tsz-ben f

| Adja át a lapot annak kiolvasása után egy ismerősének, 'i hogy ő is megismerje az igazságot Erdélyről

®SSSSSSSSSSSSS««SSSSSSSSSSS©SSS^SSSSSSS@SSSSS®S^

A KÉSEI JEREMIÁS

(Gondolatok Fulbright szenátor legújabb nyilatkozata olvasásakor)

Kennedy szenátor néhány hónappal ezelőtt burkolt és mégis átütő erejű kritikában részesítette Johnson elnök piszkos háborús politikáját Vietnamban. A múlt héten Fulbright szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke nyilt, s szinte példátlanul elitélő kritikát mondott Johnson másik piszkos háborújáról, a dominikai nép ellen irányított megbocsáthatatlan merényletről.

A szenátus az elmúlt két hónap fo yamán 13 ülés kereté ben titkos kihallgatásokat folytatott az Egyesült Államok dominikai intervenciója részleteinek felderítése ügyében. A kihallgatásokra a legmagasabbrangu diplomatákat és tiszteket idézték be, akiknek bármily rendű és jellegű szerepük volt e szégyenletes merényletben.

A külügyi bizottság nem tudott (vagy talán inkább nem mert) egyöntetű konklúzióra jutni. Fulbright igy tehát csak egyéni konklúzióit hozta nyilvánosságra. Mindamellett a megállapítások, mint a külügyi bizottság fejének és a szenátus egyik legbefolyásosabb tagjának nézetei, rendkívüli jelentőségűek.

Fulbright szenátor a szó legteljesebb értelmében meghazudtolja Johnson elnököt, amikor a kihallgatások összegezéseként megállapítja, hogy az elnök a junius 17-i sajtókonferenciáján egyszerűen valótlanságot állított, amidőn a felkelőket ,1500 ártatlan ember megölésével vádolta. Fulbright megállapítja, hogy a kihallgatások során ezt senki sem tudta bebizonyítani. Félrevezető nyilatkozatot adott az elnök, amikor azt állította, hogy az intervenciót amerikai életek megmentéséért indítottuk.

Fulbright nyíltan rámutatott arra (amit lapunk már évek óta hangoztat), hogy az Egyesült Államok "korrupt és reakciós kormányok szövetségese." Ha tovább folytatjuk azt a politikát, amelyet a dominikai köztársaságban kezdtünk (dehogy is ott kezdtük, szenátor ur, már 1945 óta mást sem csinálunk. — Szerk.), akkor elkerülhetetlenül minden forradalmi megmozdulás ellenségévé válunk, A kommunisták mindenkor ott lesznek minden forradalmi megmozdulásban és ebből viszont elkerülhetetlenül az következik, hogv szövetségeseivé válunk a nyugati félgömb minden népszerűtlen és rothadt rendszerének, oligarchiájának. (Oligarchia, gazdagok uralma.)

Mi, amerikaiak, folytatta Fulbright, julius 4-i ünnepélyeinken vége-hossza nélkül szónokolunk és dicsekszünk "forradalmi hagyományainkkal." Ez szemfényvesztés — hangoztatja Fulbright —, mi közel járunk ahhoz, hogy a földkerekség legforradalmiatlanabb nemzetévé váljunk. Talán pontosabb jelzőt is használhatott volna itt a szenátor: Ml VAGYUNK A FÖLDKEREKSÉG LEGNAGYOBB ELLENFORRADALMI NEMZETE!

Végeredményben azonban Fulbright "felmenti" John- sont a dominikai gyalázatos merényletért való felelősség alól: szegény, nem tehetett mást; "rossz, félrevezető tanácsot kapott."

(Folytatás a 3-ik oldalon)

HOLTPONTON A KASMIRI KRÍZIS

A Kasmírban folyó majdnem háromhetes harcokban egyik fél sem tudott eredményt felmutatni. India nem volt képes áttörni Pakisztán határvédelmén és Pakisztán sem tudott lényeges behatolást eszközölni Indiába, sőt még Kasmírba sem. A mindkét részről előre várt gyors győzelem helyett csak nagy és sok áldozatot követelő éles összecsapások voltak. Ebben a majdnem teljesen holtpontra jutott helyzetben Pakisztán volt az első, amely hajlandóságot mutatott a béketárgyalásokra, bizonyos feltételek

mellett. India erre vonatkozólag megőrizte tartózkodó álláspontját. U Thant, ENSZ vezértitkár mindkét országfővel tárgyalt a sürgős fegyverszünet megkötéséről és ebből kifolyólag Mr. Thant a két ország vezetőinek csúcskonferenciáját ajánlja. Egyelőre egyik érdekelt országban sem fűznek sok reményt a csúcskonferencia eredményességéhez.

Peking ultimátumot küldött Indiának

Szeptember 17-én a Kínai Népköztársaság kormánya ultimátumot nyújtott át India pekingi követének, amelyben követeli a kínai—sikkim-i ha tárokon 56 különböző katonai építmény lebontását és min denfajta agresszív katonai fel szerelés eltávolítását az illeté kés területről. A kínai kor mány szeptember 21-e éjjeli 1 órát tűzte ki határidőül az ultimátum teljesítéséhez; ellenkező esetben Kina bizon- nyos “megtorló lépéseket” kénytelen megtenni.

(Lásd másik kasmiri cikkünket a 7-ik oldalon.)

»»«

A NEWYORKI ELŐVÁLASZTÁSOK JELENTŐSÉGE

Tisztán látható a független politikai párt szükségessége

New York város polgármesteri hivatala egyike az ország politikailag és gazdaságilag 1 e g f ontosabb hivatalainak. New York város évi három és fél billió dolláros költségvetése kétszeresen meghaladja a szövetségi kormány 1939-iki költségvetését. A város polgár- mesterének döntő szava van az országos elnökválasztások idején a newyorki állami kon- venciós delegáció összeállitá- sában és igy közvetve az elnök személye kiválasztásában.

Három terminus után, amelyet egyetlen szempontból sem lehet sikeresnek minősíteni, Wagner polgármester, a néhai nagy liberális szenátor fia, az idén visszavonult az állásától. Lagymatag áldását adminisztrációjának egy úgyszólván

minden tekintetben érdemtelen vezető tagjára, Screvane városi tanácselnökre adta. Ez a tucatpolitikus néhány évvel ezelőtt a hanemi ifjúságvédelmi szervezet ellen intézett becstelen, vörösfaló támadása révén tett hírnévre szert.

A másik főjelölt a newyorki pénzügyi, ipari, gazdasági világ egy fontos rétege által kedvelt és támogatott Beame városi főszámvevő volt.

E két kétes értékű úgynevezett “machine” politikus mellett két progresszív ember. Ryan kongresszusi képviselő és O’Dwyer városi tanácsos is pályázott a demokrata párti listán való jelöltségre.

A múlt hét keddjén lezajlott választásokon meglepetésként Beame került ki győztesen. Wagner protezsáltjának, Screvane-nek vereségét minden megfigyelő végeredményben az utóbbi években csaknem teljesen tétlenné és tehetetlenné vált Wagner veresé- j gének tekinti. Ugyancsak általában elfogadott feltételezés volt az is, hogy Screvane győzelme esetén Wagner jövőre megkísérelte volna az állami kormányzóságra való pályázást Rockefellerrel szemben.

A választás potenciálisan legnagyobb horderejű fejleménye azonban a liberális Ry- anra leadott váratlanul nagyszámú tiltakozó szavazat (113 ezer), az össz-szavazat 15 százaléka volt. Ha ehhez hozzáadjuk az O’Dwyerre leadott ugyancsak progresszivnek te(Folytatás a 13-ik oldalon)

FULBRIGHT ELÍTÉLI A DOMINIKAI BEAVATKOZÁST

A szenátus külügyi bizottsá-j gának elnöke, J.W. Fulbright, | a legélesebb elitélő szavakkal kritizálta a kormány domini-j kai beavatkozását és kérdőre( vonta a U.S. latin-amerikai kül politikáját. Kijelentette, hogy a beavatkozás teljes kudarcra vezetett, amiért a felelősség Johnson elnök tanácsadóit térj heli. Mélyenszántó szenátusi beszédében hibáztatta W. Tap-! ley Bennett U.S. követet, amiért először “nem tett semmit” a népszerű dominikai megmozdulás irányítására, ké- j sőbb pedig “túl sokat tett”, j amikor kérte az amerikai ten-1 gerészgyalogosok partraszállását.

Fulbright szenátor elitélő- leg beszélt arról, hogy az Egyesült Államok kormánya minden latin-amerikai forradalmi mozgalomban a kommunizmus veszélyét látja, holott ezen országokban társadalmi j változások vannak napirenden. Az ilyen álláspont lehetetlenné teszi, hogy a latin-amerikai országokban helyes politikát folytassunk. A dominikai válság idején Washingtonban a kormány azt hangoztatta, hogy a beavatkozás csak életmentés j céljából történt, de valóságos i célja a felkelők győzelmének megakadályozása volt. Ennek eredménye az lett, hogy a U.S. politikát a korrupt és reak-1

ciós militaristák tevékenységével azonosították.

“Nem értettük meg a fejlődés irányát Latin-Ameriká- ban”, mondotta a szenátor. “Elnéztük, vagy nem vettük tudomásul, hogy bármilyen reform-mozgalmat támogathatnak a kommunisták. Ebből kifolyólag nem vettük tudomásul, hogy ha automatikusan ellenzünk minden olyan moz galmat, amelyet a kommunisták támogatnak, a végén minden reform-mozgalomnak az ellenségei leszünk. Mindenütt a régi rendszer megmentéséért küzdő reakciósok kiszolgálójává válunk”, mondotta Fulbright.