Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-09-09 / 36. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, September 9, 1965 HOGYAN LEHET SEGÍTENI A NYUGDÍJASOKON? Irta: LUSZTIG IMRE Jelenleg 20 millió egyén él nyugdíjon az Egye­sült Államokban. Számuk napról napra nő. A nyugdíjasok jövedelme, amiről nemrég részletesen beszámoltunk, legtöbb esetben nagyon korlátolt. Ezért fontos, hogy városi, állami és szövetségi hatóságok lépéseket tegyenek a nyugdíjban lévők megélhetésének könnyítésére. A Michigan-i példa Legjobban illusztrálhatjuk, hogy mit értünk ez alatt, ha rámutatunk arra, hogy milyen törvényt iktatott be a demokraták által kontrollált Michigan állami törvényhozó testület. E törvény értelmében az a nyugdíjban lévő egyén, aki saját házában lakik, amelynek értéke nem haladja meg a 10,000 dollárt és évi jövedel­me nem haladja meg az 5,000 dollárt, azt felmen­tik az ingatlanadó fizetésétől. A törvény ugyancsak előírja, hogy 1. Ha a nyugdíjas nem tudja fizetni a kórházi költséget, e költséget nem lehet bekollektálni a tulajdonában lévő ingatlan ellenében. 2. A fogorvosi költségeket is fedezi a Medicare. 3. Eltörli azt a szabályt, hogy a nyugdíjas nem jogos aggkori segélyre, ha háza, ingatlana értéke meghaladja a 6,000 dollárt. 4. Megtiltja, hogy a biztositó társulatok felfüg­gesszék a nyugdíjas autóbiztosítását csupán azért, mert elérte a 65 évet. 5. A megyéknek juttatott aggkori segélyt havi 90 dollárról 140 dollárra emelte. 6. Leszállítja a halászati engedély diját ötven centre. E törvény minden szakasza jelentős segítséget jelent azoknak, akik nyugdíjban vannak Michigan- ben. Felmerül azonban a kérdés, hogy miért ne le­hetne mindenütt ilyen törvényt életbe léptetni. Még sok más kérdést is feltehetünk. Azokra, akik New York, Chicago, Philadelphia és az ország töb­bi nagy városaiban nem laknak saját házukban, a michigani törvény e szakasza nem vonatkozna. Ez azonban csak azt jelenti, hogy a nagy városokban lakó nyugdíjasok igényei, követelései különbözők és a rájuk vonatkozó törvények, olyan seakaszo- kat kell tartalmaznia, Pfkejy 3z,^\;p{;-oblé:inájkat tud­ja megoldani. .... Saigontól északkeletre, Quangngai város közelé­ben, a délvietnami kormányhadsereg zászlóaljai, amerikai segítséggel újabb támadásokat intéz­tek a népi gerillák állásai ellen. A repülőgépen odaszállított csapatok kikutatták a közeli falvakat és legyilkolták azokat, akiket a Vietcong-hoz tar­tozóknak véltek. A Stratégiai Légi Erők B-52 bom­bázói úgyszólván naponta támadják a Hobo erdő­ség dzsungel területét, ahol sejtik, hogy a Vietcong erők búvóhelyei vannak. Az óriási jetrepülők alkal­masak nukleáris fegyverek szállítására is. Szep­tember 1-—2-én az amerikai panacsnokság szóvivő­je szerint a U.S. és délvietnami légierők több mint 277 rajtaütő támadást végeztek, amelyben 205 ton­nás bombákat, rakétákat és ágyukat használtak. A múlt héten három amerikai helikopter oda­veszett a harcokban. A hírszolgálatok ezekről úgy számolnak be, mintha ez mechanikai hibák követ­keztében történt volna. Öt amerikai és négy viet­nami pilóta halálát is jelentették. Az Észak-Vietnam elleni légi támadások egyre fokozódnak. Harmincegy U.S. jetrepülő vett részt különböző támadásokban, összesen 19 tonna bom­bát szórtak le. Pusztítást okoztak épületekben, ra­dar-felszerelésben, vasúti kocsikban, teherhajók- ban, hidakban és kikötőkben. A háború kiterjesztésére jellemző, hogy az észak ellen a U.S. légierők múlt januárban 774, július­ban 3531 és augusztusban 3767 támadást intéz­tek. A portyázások nemcsak vietnami, de amerikai életben is sok áldozatot követeltek. Újabb partraszállások A U.S. tengerészgyalogságnak kb. 1,400 főnyi legénysége szállt le a dél-vietnami Chulai-ban. A U.S. helikopteres erők evvel az előbbinek több mint kétszeresére emelkedtek. Hanoi-t is megközelítették Az észak-vietnami sajtóügynökség jelentette, hogy szeptember 1- és 2-án amerikai jetrepülők átrepültek Hanoi külvárosai felett. Az újabb provo­Itt sorolunk fel néhány ilyen igényt: 1. A nyugdíjasok házbérét úgy kell megszabni, hogy az ne haladja meg havi jövedelmük tiz száza­lékát. Ha a fizetendő házbér ennél több, azt a vá- í os, a megye, az állam, vagy a szövetségi hatóságok fizessék. 2. A nyugdíjban lévők, akik havi jövedelme ke­vesebb 300 dollárnál — legyenek jogosak ingye­nes utazásra (a városon belül). 3. Azon nyugdíjasoknak, akiknek havi jövedel­me nem haladja meg a 400 dollárt, minden orvosi és kórházi költséget a fentemlitett közegek fedez­zenek. 4. A 300 dollárnál kevesebb jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok 50 százalékos engedményt kapjanak minden városi, állami és magánkézben lévő színház, mozi, vagy bármely más szórakozási intézmény látogatásánál. Ez csupán néhány eset, melyben a városi, me­gyei, állami és szövetségi közegek a nyugdíjasok segítségére lehetnek. Amint Michigan állam törvényhozó testületé jó példával állt elő, úgy a többi államok, városok, megyék és a szövetségi kormány is további intéz­kedéseket eszközölhet a nyugdíjasok egyre növek­vő számának támogatására. Itt jegyezzük meg, nem véletlen az, hogy Michigan állam áll az élen a nyugdíjasok támogatásában, mert ebben az állam­ban a szervezett munkások politikai ereje a leg fejlettebb. Noha a szervezett munkások nem rendelkeznek saját maguk által kontrollált politikai párttal, be­folyásuk a demokrata pártban nagyon jelentős. Egy politikus sem hagyhatja figyelmen kívül a United Auto Workers Union véleményét. A szer­vezett munkások politikai ereje volt a legnagyobb tényező, hogy a törvényhozók a nyugdíjasok érde­két szolgáló javaslatot törvénybe iktatták. A szervezett munkások hasonló erővel rendel­keznek minden ipari államban: New York, Penn­sylvania, California, Ohio, Illinois, stb. Csak az szükséges, hogy ezen erőt kellően latba vessék. Szükséges, hogy minden államban, városban kel­lő programot dolgozzanak ki és annak törvénybe ilítatásár.a mozgósítsuk a szervezett munkások mil­lióit. ­káció a vietnami háborúban egyre nagyobb vesze­delmet jelent. Diákszervezetek az agresszió ellen A 300 egyetemet képviselő diákszervezet, a Na­tional Student Association évi közgyűlése, túlnyo­mó többséggel proklamációt szavazott meg, amely­ben sürgeti a kormányt, hagyja abba azonnal Viet­namban a bombázásokat és mindennemű egyéb támadást, és az Egyesült Államok bocsátkozzon fel­tételek nélküli tárgyalásokba, amelyekben a viet­cong is résztvegyen. A Yale egyetem jogi karának növendéke, Jeff Grienfield, a határozat előterjesztésében kifejtette: “Mi, diákok kijelentjük, hogy a diákmozgalom mai vezetői a jövőben is vezetők lesznek, nem pedig ágyutöltelékek.” A határozat kihangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok politikája a konfliktusban a fősulyt a katonai megoldásokra helyezi és “mellőzi a társadalmi igazságosság és az önrendelkezés meg alapozásához szükséges előfeltételeket.” Azt is ajánlotta a határozat, hogy az Egyesült Államok javasolja a népi Kina elismerését az Egyesült Nem­zetekben és állást foglalt az országos “tech-in”-ek, a passzív ellenállású házbérsztrájkok, ülősztrájkok, iskolai és gazdasági bojkottok támogatása mellett, a jogaitól és előnyeitől megfosztott lakosság érde­kében. mWMMVVWMWWWWl VWWMMWMVWW kV* A Nemzetközi Távközlekedési Szervezet 100 éves fennállásának ünnepségeit a svájci Montheux-ban tartják meg. Az egyik legrégibb nemzetközi szer­vezet 128 tagállamát ezer delegátus képviseli a szeptemberi jubileumi ünnepségen. Ezzel egy idő­ben rendezik meg a szervezet nemzetközi kong­resszusát is. üvegplasztikból készült kishajót építettek a bob- rujszki (Belorusz SZSZK) hajógyárban. A halászok és turisták számára készült kis hajó négyszemé­lyes, hossza öt méter, szélessége 1.2 méter, 13.5 lóerejü motorja van, és óránkénti sebessége 30 kilométer. Mi okozta a los-angelesi lázongást? Alant közöljük Los Angeles megye AFL-CIO lap­jában megjelent vezércikket, mely kissé megvilá­gítja a Los Angeles.-i lázongás okait. Most, hogy a lázongás, bombadobás, rablás, és az ország egyik legrémesebb faji vérontása véget ért, vádoló ujjak mutatnak minden irányban. Most már nem a fosztogatók lövöldöznek fedett helyükről, hanem a politikusok és a helyi vezetők folytatják e harcot egymás ellen negativ álláspon­tot elfoglalva abban a hitben, hogy igy önmaguk­ról is elhárítják a felelősséget az elkövetett hi­bákért. Nincs most politikai manőverezésre idő, most cselekedni kell. A helyzet azt követeli, hogy a fertőző fekély mélyére nyúljunk, kikutassuk a fertőzés okait, hogy azokat megszüntethessük mielőtt nem késő. Azt mondták, hogy itt ez nem történhet meg, de megtörtént. És ismét megtörténhet. És meg fog történni Chicagóban, Detroitban, New Yorkban és Philadelphiában, ha csak megfelelő megoldással nem állunk elő. A nyomor, a kulturális és társadalmi jogoktól és előnyöktől való megfosztottság, valamint az a tény, hogy a négerek nem vásárolhattak és nem bérel­hettek lakást ott, ahol akartak, okozta a lázongást. Az ingatlan-tulajdonosok lobbyjának lelkiis­mer etfu rd a lást kell éreznie, mert támogatta azon törvény érvényen kívül helyezését, mely alkalmat adhatott volna a négereknek a gettóból való kiszabadulásra. E törvény visszavonása arcul csapása a nége­reknek. A négerek másodrangu polgársága és az ez által keltett reménytelenség okozta a kirobbanást. A szakszervezet néger vezetői már életbe léptet­tek jó néhány lépést, mely nagy eredményt és meg oldást igér. ■ ' Az AFL-CIO Polgárjogi Bizottsága szintén dolgo­zik egy terven. A Los Angeles Megyei Bizottság és a szakszervezetek néger vezetői közös gyűlésre jönnek össze a terv kidolgozására és azonnali ke­resztülvitelére. ■ ’ - ■ A néger szakszervezeti vezetők, akik közül so­kan a Watts városnegyedben laknak, jobban tud­ják, mint bárki más, mik az igazi problémák ők tudják, hogy a szervezett munkások által ajánlott és támogatott törvényjavaslatok több uj ház'épí­tésére, a minimum bér két dollárra való feleme­lésére, kórházak, utak és egyéb középületek építé­sére, a szövetségi társadalombiztosítás megjavításé ra és a munkanélküliség felszámolására-, az egész munkásság és a néger nép érdekeit van hivatva’ szolgálni. Ők már nem hajlandók tovább tűrni a politi­kusok manőverezését a nyomor elleni program, körül és nem hajlandók karba tett kezekkel néz­ni a kifogásokat és üres Ígéreteket. Sajnálattal és szégyenkezve szemlélték saját né­pük cselekedeteit, és elhatározták, hogy az AFL- CIO segítségével lépéseket tesznek a helyzet meg­változtatására. Sikeres lapkonferencia volt Dslroitban (Folytatás az első oldalról) kástárs felolvasta Rev. Gross A. László levelét, mely ékes szavakkal ecsetelte Rácz László kiváló személyiségét. Rácz László ezután mélyenszántó beszédet mondott, mely nagy hatással volt a je­lenlevőkre, akik a “Porszem a viharban” kitűnő íróját odaadó szeretettel ünnepelték. Faragó Zsig- mond a haladó szellemű magyarok nevében egy gyönyörű pergament okiratot adott át Rácz Lász­lónak megbecsülésünk jeléül. Ezután az amerikai közéletet csak a napokban annyira megrázó los- angelesi eseményekről adott rendkívül értékes is­mertetést és kiemelte, hogy a fehér és néger la­kosság egységes fellépését kell létrehozni az el­nyomott néger nép teljes egyenjogúságáért folyta­tott, küzdelemben. Ezen küzdelemben való részvé­telre kell lapunkat, a Magyar Szót továbbra is megtartani és építeni. E munka biztosítására a je­lenlevők 4,090 dollárt adtak össze. A konferencia és bankett részvevői elismerésü­ket fejezték ki a detroiti munkástársnőknek á szi­ves vendégszeretetért és a fáradságos munkáért. Ugyancsak a munkástársaknak, akik sok apró és nagy fontosságú munka elvégzésével járultak hoz­zá a konferencia sikeréhez. A delegátusok kisebb változtatásokkal elfogad­ták a lapban már közölt határozati javaslatokat. A következő lapszámban közöljük a további határo­zatokat és az adakozók névsorát. A delegátusok egyhangúan megelégedésüknek adtak kifejezést a lap politikai vonalát illetően és bizalmat szavaztak Rosner Sándor szerkesztőnek. TOVÁBBI I.S. TAS* ÁSÁSOK RETMMIM

Next

/
Thumbnails
Contents