Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-09-02 / 35. szám

14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, September 2, 1965 Ki keli vágni a korhadt fát Az Országos Lapkonferencia elé McKEESPORT, Pa. — Ahányan vagyunk, annyi­féle véleményt nyilvánítunk és talán mindenkinek megvan a joga saját véleményének nyilvánításá­hoz, akár jó és praktikus az, akár nem. Engedjék meg tehát nekem is, hogy ezt a jogot használjam és nézeteimet a lapolvasók és a lapbizottság elé tárjam. Sok különböző nézetet fognak a lapbizott­ság elé tárni az olvasók, de úgy hiszem, hogy a legszükségesebbet nem, mert az tabu. Pedig ez kárára van a munkás népnek. Az okos, értelmes kertész nem tűri meg az ide­jét túlélt, öreg fát, amikor az más nemes növény fejlődését elnyomja, annak ellenére, hogy a fa so­kat véd, viszont százszorta annyit elnyom. Civilizá­ciónk kertjében is vannak ilyen rothadó fák, me­lyeket nyesegettek, ápolgattak és tetszetősebbé akartak tenni, mert az uralkodó osztálynak szük­sége volt reájuk és van ma is. Mindent elkövettek és elkövetnek ma is a védelmükben, nehogy kivág­ják őket, mert szükség van reájuk a nép ellen. Ezeknek az árnyékából vezetik félre a népet és ál­lítják őt az elnyomók soraiba, szolgálatába. Ezért van az, hogy hiába van a nép nagy többségben, mégis el van nyomva, meg van osztva és nem tud együttműködni. Vezetőik is a fa árnyékába tömö­rülnek és nem mernek elnyomóik ellen a nép ér­dekében dolgozni. Már több száz éve lehetne boldogság a földön, már elértünk volna oda, ahol most állunk techni­kailag, még pedig milliók lemészárlása nélkül, ha ezt a rothadt fát kivágták volna. Hajdanában biin volt tanulni, bűn volt kutatni, bűn volt minden újítás, hacsak a fa árnyékában lévők helyben nem hagyták azt. Sokaknak életébe került a tudás és kutatás. A tudománynak több ezer évre volt szük­sége, amig ez alól az elnyomás alól kitörhetett. Még a 20. században is el akarták nyomni az igazi természetes fejlődés tanait; pl. 1925-ben a hires Scopes bünper (majomper) Dayton, Tennessee-ben mutatta, hogy mennyire el akarják nyomni a nép fejlődését. Nagyon sajnálatos, hogy kerülő utón kell ezt a rosszat támadni, mert a lapbizottság, vagy a szer­kesztőség fél attól, hogy az igazság ártani fog a lapnak. (Ajánlom, hogy olvassák el a Life magazin 1964. karácsonyi számának a bibliáról szóló cik­két.)- -JTalán a fa árnyéka miatt nem került bele az 1965-ös naptárba Geréb Józsefnek már előzőleg a lapban közölt és ezt a témát jobban kifejtő cikke, néhány olvasásra nem érdemes irás helyett. Ezért maradnak el a laptól azoknak a levelei, akik eze­ket a témákat, vagyis tényeket tisztán látják és próbálják fejtegetni azok javára, akik még nem is­merik. Ezt a témát már én is felvetettem a lapban, de a szerkesztőség azzal érvelt ellene, hogy egy di- cséretreméltó egyénnek, Martin Luther Ringnék az érdemeivel takarta a dolgokat. Nem vette figye­lembe, hogy Rev. King más célokért küzd, ame­lyekért nagyon is érdemes küzdeni, de ezek csak ágnyesések a civilizáció fáján, a rossz fát közben meghagyják és az továbbra is elnyomja a jó célo­kat. E fa kiirtása körül egy valóban civilizált egyén nek nem volna szabad megalkuvó álláspontra he­lyezkednie. Sem a diploma, sem a pozíció, sem a pénzes zsák nem tesz senkit civilizálttá, esetleg csak meg­tanítja a helyesírásra, a szavak műveltebb és jobb használatára, de az még nem minden. Már régen volna több tudás, ha az nem lett volna elnyomva. Az egyiptomi piramisok építésénél is használták a technikát, különben a nagy köveket nem lehetett volna felvinni az építkezéshez. De milyen kezdet­leges volt az a mai technikához viszonyítva. Tehát arra kérem a lap szerkesztőségét, a lap­bizottságot, a lapkonferencia részvevőit, hogy gon­dolkodjanak a rothadt fa kiirtása felől, mert az lassítja a fejlődést, árt a munkásságnak. Rácz László “Porszem a viharban” c. könyve nagyon, de nagyon jól megirt mü, megéri, hogy még a legkiválóbb könyvtárban is helyet kapjon. Egyes részeinek olvasásakor sirnom kellett, más részei pedig megörvendeztettek. Üdvözlöm őt és feleségét, kívánok nekik hosszú és boldog életet. Berta Gyula TRENTON, N. J. — Én is megkaptam a Porszem a viharban c. könyvet. Nagyon jó gondolat volt ilyen könyvet kiadni. Ez a könyv napvilágra hoz­za a grófi és Horthy-gyilkosok rendszerét, akik azt állítják, hogy még vissza fog jönni az a jó világ Magyarországon. Ezeknek ajánlom, hogy ol­vassák el ezt a könyvet, melynek olvasása közben ökölbe szorul az ember keze. Minden betűje igaz. Horthy utódai még ma is azzal ámítják a hiszéke­nyeket, hogy lesz még “szabad” Magyarország. Igenis, már van szabad Magyarország és az meg is marad. Rácz László fogadja meleg kézszoritásomat ÜDVÖZÖLJÜK AZ ORSZÁGOS LAPKONFERENGIÁT E hét végén, szombaton, szeptember 4-én és vasárnap, szeptember 5-én, a Magyar Szó olvasótáborának kiküldöttei és aktiv építői Detroitban találkoznak, hogy mint minden év­bon, most is behatóan megtárgyalják a hala­dó szellemű sajtó elvégzett munkáját és jövő­beni teendőit. E két fontos napirend mellett, a sajtókonferencia fogja megalapozni azt a munkatervet is, amely anyagilag biztosítja a lap további megjelenését, megerősödését és jó munkáját. Visszatekintve az elmúlt évre, fontos ese­ményeket sorolhatnánk fel, melyek kisebb-na- gyobb mértékben döntően befolyásolták a történelem fejlődését. A Magyar Szó, hűen sok évtizedes hagyományaihoz, a megtörtént események jelentésében és kiértékelésében általában az emberiség érdekeit tartotta szem előtt, különös tekintettel a munkásság és az elnyomott nemzetek követelményeire. Nagyon jó munkát kívánunk a konferen­ciának, hogy biztosíthassa a béketörekvések és emberi jogok egyetlen amerikai magyar­nyelvű szószólójának, a Magyar Szónak továb­bi sikeres tevékenységét. ezért a sokatmondó könyvért. Persze köszönet jár a szerkesztőségnek is és a Magyar Szó teljes sze­mélyzetének. Szabó János IRWIN, Pa. — A “Porszem a viharban” törté­nelmi értéke mellett szórakoztató is az öregek ré­szére. A jövő fiataljai pedig sokat tanulhatnak be­lőle, amit azután a rájuk váró küzdelmekben érté­kesíthetnek. írójának még hosszú és hasznos életet kívánok. Pika József COLUMBUS, O. — Én is megkaptam a Porszem a viharban c. könyvet, melyet bonuszként küldtek hozzám. Ez nagyon szép és köszönettel venném, ha nem tudnám, vagyis nem tudnék semmivel sem segíteni. De hogy tudok valamennyivel hozzájá­rulni a költségekhez és kiküldéséhez, én is küldök 5 dollárt. A könyv nagyon jó, nincs abban semmi mese, csak valóság. öreg Tóth 0*-3 MICHIGAN. — Megkaptam a Porszem a vihar­ban c. könyvet, amely annyira lebilincselt, hogy két nap alatt végigolvastam. Egy pár napra rá új­ra végigolvastam. Sokszor bosszantott, hogy a naptárt pl. túlzottan feldicsérték és hónapokon át teljes oldalt töltöttek meg az ilyen levelekkel. Hi­szen nem volt szükség hirdetni, a lap úgy is igen szerény körülmények között jelenik meg és a túl sok dicsérettel még jobban lerövidítették. Azt hi­szem Rácz László sem kívánja a sok dicsérő leve­let, mert hiszen a könyv magáért beszél. Gratulá­lok neki, megérdemli, hogy úgy tekintsünk rá, mint Károlyi Míhályra. Áron Csont CLEVELAND, O. — Én is megkaptam Rácz László könyvét. Régóta bántott, hogy tudomásom szerint eddig senki sem irt azokról a szörnyű idők­ről, amikor bennünket megtiportak, megkinoztak, akik engem is “kikészítettek” és akiknek nevét nem tudtam meg soha. Vajon megfogta-e őket a törvény a második háború után? A könyv olvasá­sa keserű emlékeket idézett fel bennem. Varga András ST. PETERSBURG, Fia. — Én is megkaptam és elolvastam Rácz László könyvét, s mondhatom, ilyet még nem olvastam. Mi is mindannyian egy- eey porszem vagyunk, csak az a baj, hogy mi, ap­ró porszemek a viharban megsemmisülünk, vagy a viharral haladunk, ahogyan Rácz László leírta könyvében. Én más nevet adnék, még oedig kő- szirt a viharban és ilyen kőszirtekre volna szűk- régünk, még többre, akkor elnökünk meggondol­ná, hory mit cselekedjen. Megrettenne, mert az ilyen kőszirtek nem vesznek e> a viharban, inkább megerősödnek. Nagyon értékelem a könyvet, bár mindenki elolvasná. Nagyon szép munkát végzett a szerkesztőség is. A. Czakó PAUL’S SHELL SERVICE . GAS. OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS j f . 19505 Allen Road — Melvindale. Michigan i Telefon: WA 8-9806 — SZŐKE PÁL, tulajdonom Határozati javaslat a néger egyenjogositásért A los-angelesi vérengzések feltárták a függönyt, úgyhogy ország-világ láthatja, milyen nyomorban, elszigeteltségben és elnyomásban kénytelen élni a néger nép zöme. A los-angelesi események ismételten bebizonyít­ják, hogy a Johnson-kormány eddigi lépései a né­ger nép jogainak érvényesítéséért elégtelenek és sokkal gyorsabb ütemben kell lépéseket tenni a nyomor megszüntetésére, uj lakóházak, iskolák, kórházak építésére, a munkanélküliek munkába helyezésére, a néger ifjúság szaktudásra való ne­velésére, a minimális órabér 2 dollárra emelésé­re és sok más ténykedésre, melyeknek mélyenszán- tó javulást kell hozniok MÁR MOST a néger nép helyzetében. Az Amerikai Magyar Szó minden erejével támo­gatja azt a mozgalmat, amely a néger nép teljes egyenjogositását van hivatva létrehozni úgy gaz­dasági, mint politikai és kulturális téren. Határozati javaslat a Medicare-rol A Medicare törvénybeiktatása nagy lépést je­lent a társadalombiztosítási törvény kiszélesítésé­ben. E törvény az ország történetében, első Ízben, támogatást ad a nyugdíjban lévők részére, beteg­ségük esetén. A Medicare törvény létrehozásáért az amerikai munkásosztály negyven éven át harcolt. A Magyar Szó 1965 szeptemberében megtartott Országos Konferenciáján elhatározza, hogy kam­pányt kell indítani a Medicare-törvény módosítá­sára, hogy az díjmentes orvosi, kórházi, üdülési és fogorvosi szolgálatokat adjon nemcsak az időseknek, ha­nem az ország minden lakosának. AZ ORSZÁGOS LAPKONFERENGIA | NAPIRENDJE | Az Ügyvezető Bizottság ezidén Detroit, $ Mich.be hivta össze az országos lapkonferen- % ciát Labor Day weekendjén, szeptember 4-én, $ szombaton és 5-én, vasárnap, a Petőfi Kör- ® ben, 8124 Burdeno Street alatt. $ A konferencia előkészítő gyűlése pénteken fjj este, szeptember 3-án lesz a fenti cimen. Szeptember 4-én, szombaton délelőtt 9.30- $ kor veszi kezdetét a konferencia első üléssza- L ka a központi jelentésekkel. $ 1 órakor a detroiti munkástársnők ebédet f szolgálnak fel a konferencia delegátusainak (l és vendégeinek. Délután 2 órakor a második ülésszakon: jjj) hozzászólások a jelentésekhez, vita és a dele- ® gátusok jelentése. $ Este 8 órakor diszbankett a Petőfi Kör alsó termében. Ünnepi szónok. ® Szeptember 5-én, vasárnap délelőtt 9.30- kor a konferencia harmadik ülésszaka: hatá- Ű rozati javaslatok, hozzászólások. Majd a Nők ® Világa és a Tény jelentése és hozzászólások. $ 1 órakor ebéd. W Délután 2 órakor a hozzászólások folytatá- ■/ sa, délután 4 órakor a konferencia befejezése. $ Felkérjük olvasóinkat, hogy ha részt ki- a vánnak venni a konferencián, minél előbb je- lentsék azt be a kiadóhivatalnál, mert csak % úgy tudunk szállást biztosítani. SHaastian® ígenl mond, lobar! huzza az idei Caamano ezredes kormánya Santo Domingóban bejelentette, hogy kész aláírni az Amerikai Álla­mok Szervezete által elkészített béketervet, amely véget vetne a dominikai polgárháborúnak. Az al­kotmányos kormány csupán néhány kisebb módo­sítást javasol a béketervezeten. Imbert tábornok, a jobboldali junta vezetője sze­rint viszont a béketervezetről még további tárgya­lásokat kell folytatni, és néhány hónapra van szük­ség ahhoz, hogy mindkét felet kielégítő megoldást lehessen találni.

Next

/
Thumbnails
Contents