Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-09-02 / 35. szám
14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, September 2, 1965 Ki keli vágni a korhadt fát Az Országos Lapkonferencia elé McKEESPORT, Pa. — Ahányan vagyunk, annyiféle véleményt nyilvánítunk és talán mindenkinek megvan a joga saját véleményének nyilvánításához, akár jó és praktikus az, akár nem. Engedjék meg tehát nekem is, hogy ezt a jogot használjam és nézeteimet a lapolvasók és a lapbizottság elé tárjam. Sok különböző nézetet fognak a lapbizottság elé tárni az olvasók, de úgy hiszem, hogy a legszükségesebbet nem, mert az tabu. Pedig ez kárára van a munkás népnek. Az okos, értelmes kertész nem tűri meg az idejét túlélt, öreg fát, amikor az más nemes növény fejlődését elnyomja, annak ellenére, hogy a fa sokat véd, viszont százszorta annyit elnyom. Civilizációnk kertjében is vannak ilyen rothadó fák, melyeket nyesegettek, ápolgattak és tetszetősebbé akartak tenni, mert az uralkodó osztálynak szüksége volt reájuk és van ma is. Mindent elkövettek és elkövetnek ma is a védelmükben, nehogy kivágják őket, mert szükség van reájuk a nép ellen. Ezeknek az árnyékából vezetik félre a népet és állítják őt az elnyomók soraiba, szolgálatába. Ezért van az, hogy hiába van a nép nagy többségben, mégis el van nyomva, meg van osztva és nem tud együttműködni. Vezetőik is a fa árnyékába tömörülnek és nem mernek elnyomóik ellen a nép érdekében dolgozni. Már több száz éve lehetne boldogság a földön, már elértünk volna oda, ahol most állunk technikailag, még pedig milliók lemészárlása nélkül, ha ezt a rothadt fát kivágták volna. Hajdanában biin volt tanulni, bűn volt kutatni, bűn volt minden újítás, hacsak a fa árnyékában lévők helyben nem hagyták azt. Sokaknak életébe került a tudás és kutatás. A tudománynak több ezer évre volt szüksége, amig ez alól az elnyomás alól kitörhetett. Még a 20. században is el akarták nyomni az igazi természetes fejlődés tanait; pl. 1925-ben a hires Scopes bünper (majomper) Dayton, Tennessee-ben mutatta, hogy mennyire el akarják nyomni a nép fejlődését. Nagyon sajnálatos, hogy kerülő utón kell ezt a rosszat támadni, mert a lapbizottság, vagy a szerkesztőség fél attól, hogy az igazság ártani fog a lapnak. (Ajánlom, hogy olvassák el a Life magazin 1964. karácsonyi számának a bibliáról szóló cikkét.)- -JTalán a fa árnyéka miatt nem került bele az 1965-ös naptárba Geréb Józsefnek már előzőleg a lapban közölt és ezt a témát jobban kifejtő cikke, néhány olvasásra nem érdemes irás helyett. Ezért maradnak el a laptól azoknak a levelei, akik ezeket a témákat, vagyis tényeket tisztán látják és próbálják fejtegetni azok javára, akik még nem ismerik. Ezt a témát már én is felvetettem a lapban, de a szerkesztőség azzal érvelt ellene, hogy egy di- cséretreméltó egyénnek, Martin Luther Ringnék az érdemeivel takarta a dolgokat. Nem vette figyelembe, hogy Rev. King más célokért küzd, amelyekért nagyon is érdemes küzdeni, de ezek csak ágnyesések a civilizáció fáján, a rossz fát közben meghagyják és az továbbra is elnyomja a jó célokat. E fa kiirtása körül egy valóban civilizált egyén nek nem volna szabad megalkuvó álláspontra helyezkednie. Sem a diploma, sem a pozíció, sem a pénzes zsák nem tesz senkit civilizálttá, esetleg csak megtanítja a helyesírásra, a szavak műveltebb és jobb használatára, de az még nem minden. Már régen volna több tudás, ha az nem lett volna elnyomva. Az egyiptomi piramisok építésénél is használták a technikát, különben a nagy köveket nem lehetett volna felvinni az építkezéshez. De milyen kezdetleges volt az a mai technikához viszonyítva. Tehát arra kérem a lap szerkesztőségét, a lapbizottságot, a lapkonferencia részvevőit, hogy gondolkodjanak a rothadt fa kiirtása felől, mert az lassítja a fejlődést, árt a munkásságnak. Rácz László “Porszem a viharban” c. könyve nagyon, de nagyon jól megirt mü, megéri, hogy még a legkiválóbb könyvtárban is helyet kapjon. Egyes részeinek olvasásakor sirnom kellett, más részei pedig megörvendeztettek. Üdvözlöm őt és feleségét, kívánok nekik hosszú és boldog életet. Berta Gyula TRENTON, N. J. — Én is megkaptam a Porszem a viharban c. könyvet. Nagyon jó gondolat volt ilyen könyvet kiadni. Ez a könyv napvilágra hozza a grófi és Horthy-gyilkosok rendszerét, akik azt állítják, hogy még vissza fog jönni az a jó világ Magyarországon. Ezeknek ajánlom, hogy olvassák el ezt a könyvet, melynek olvasása közben ökölbe szorul az ember keze. Minden betűje igaz. Horthy utódai még ma is azzal ámítják a hiszékenyeket, hogy lesz még “szabad” Magyarország. Igenis, már van szabad Magyarország és az meg is marad. Rácz László fogadja meleg kézszoritásomat ÜDVÖZÖLJÜK AZ ORSZÁGOS LAPKONFERENGIÁT E hét végén, szombaton, szeptember 4-én és vasárnap, szeptember 5-én, a Magyar Szó olvasótáborának kiküldöttei és aktiv építői Detroitban találkoznak, hogy mint minden évbon, most is behatóan megtárgyalják a haladó szellemű sajtó elvégzett munkáját és jövőbeni teendőit. E két fontos napirend mellett, a sajtókonferencia fogja megalapozni azt a munkatervet is, amely anyagilag biztosítja a lap további megjelenését, megerősödését és jó munkáját. Visszatekintve az elmúlt évre, fontos eseményeket sorolhatnánk fel, melyek kisebb-na- gyobb mértékben döntően befolyásolták a történelem fejlődését. A Magyar Szó, hűen sok évtizedes hagyományaihoz, a megtörtént események jelentésében és kiértékelésében általában az emberiség érdekeit tartotta szem előtt, különös tekintettel a munkásság és az elnyomott nemzetek követelményeire. Nagyon jó munkát kívánunk a konferenciának, hogy biztosíthassa a béketörekvések és emberi jogok egyetlen amerikai magyarnyelvű szószólójának, a Magyar Szónak további sikeres tevékenységét. ezért a sokatmondó könyvért. Persze köszönet jár a szerkesztőségnek is és a Magyar Szó teljes személyzetének. Szabó János IRWIN, Pa. — A “Porszem a viharban” történelmi értéke mellett szórakoztató is az öregek részére. A jövő fiataljai pedig sokat tanulhatnak belőle, amit azután a rájuk váró küzdelmekben értékesíthetnek. írójának még hosszú és hasznos életet kívánok. Pika József COLUMBUS, O. — Én is megkaptam a Porszem a viharban c. könyvet, melyet bonuszként küldtek hozzám. Ez nagyon szép és köszönettel venném, ha nem tudnám, vagyis nem tudnék semmivel sem segíteni. De hogy tudok valamennyivel hozzájárulni a költségekhez és kiküldéséhez, én is küldök 5 dollárt. A könyv nagyon jó, nincs abban semmi mese, csak valóság. öreg Tóth 0*-3 MICHIGAN. — Megkaptam a Porszem a viharban c. könyvet, amely annyira lebilincselt, hogy két nap alatt végigolvastam. Egy pár napra rá újra végigolvastam. Sokszor bosszantott, hogy a naptárt pl. túlzottan feldicsérték és hónapokon át teljes oldalt töltöttek meg az ilyen levelekkel. Hiszen nem volt szükség hirdetni, a lap úgy is igen szerény körülmények között jelenik meg és a túl sok dicsérettel még jobban lerövidítették. Azt hiszem Rácz László sem kívánja a sok dicsérő levelet, mert hiszen a könyv magáért beszél. Gratulálok neki, megérdemli, hogy úgy tekintsünk rá, mint Károlyi Míhályra. Áron Csont CLEVELAND, O. — Én is megkaptam Rácz László könyvét. Régóta bántott, hogy tudomásom szerint eddig senki sem irt azokról a szörnyű időkről, amikor bennünket megtiportak, megkinoztak, akik engem is “kikészítettek” és akiknek nevét nem tudtam meg soha. Vajon megfogta-e őket a törvény a második háború után? A könyv olvasása keserű emlékeket idézett fel bennem. Varga András ST. PETERSBURG, Fia. — Én is megkaptam és elolvastam Rácz László könyvét, s mondhatom, ilyet még nem olvastam. Mi is mindannyian egy- eey porszem vagyunk, csak az a baj, hogy mi, apró porszemek a viharban megsemmisülünk, vagy a viharral haladunk, ahogyan Rácz László leírta könyvében. Én más nevet adnék, még oedig kő- szirt a viharban és ilyen kőszirtekre volna szűk- régünk, még többre, akkor elnökünk meggondolná, hory mit cselekedjen. Megrettenne, mert az ilyen kőszirtek nem vesznek e> a viharban, inkább megerősödnek. Nagyon értékelem a könyvet, bár mindenki elolvasná. Nagyon szép munkát végzett a szerkesztőség is. A. Czakó PAUL’S SHELL SERVICE . GAS. OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS j f . 19505 Allen Road — Melvindale. Michigan i Telefon: WA 8-9806 — SZŐKE PÁL, tulajdonom Határozati javaslat a néger egyenjogositásért A los-angelesi vérengzések feltárták a függönyt, úgyhogy ország-világ láthatja, milyen nyomorban, elszigeteltségben és elnyomásban kénytelen élni a néger nép zöme. A los-angelesi események ismételten bebizonyítják, hogy a Johnson-kormány eddigi lépései a néger nép jogainak érvényesítéséért elégtelenek és sokkal gyorsabb ütemben kell lépéseket tenni a nyomor megszüntetésére, uj lakóházak, iskolák, kórházak építésére, a munkanélküliek munkába helyezésére, a néger ifjúság szaktudásra való nevelésére, a minimális órabér 2 dollárra emelésére és sok más ténykedésre, melyeknek mélyenszán- tó javulást kell hozniok MÁR MOST a néger nép helyzetében. Az Amerikai Magyar Szó minden erejével támogatja azt a mozgalmat, amely a néger nép teljes egyenjogositását van hivatva létrehozni úgy gazdasági, mint politikai és kulturális téren. Határozati javaslat a Medicare-rol A Medicare törvénybeiktatása nagy lépést jelent a társadalombiztosítási törvény kiszélesítésében. E törvény az ország történetében, első Ízben, támogatást ad a nyugdíjban lévők részére, betegségük esetén. A Medicare törvény létrehozásáért az amerikai munkásosztály negyven éven át harcolt. A Magyar Szó 1965 szeptemberében megtartott Országos Konferenciáján elhatározza, hogy kampányt kell indítani a Medicare-törvény módosítására, hogy az díjmentes orvosi, kórházi, üdülési és fogorvosi szolgálatokat adjon nemcsak az időseknek, hanem az ország minden lakosának. AZ ORSZÁGOS LAPKONFERENGIA | NAPIRENDJE | Az Ügyvezető Bizottság ezidén Detroit, $ Mich.be hivta össze az országos lapkonferen- % ciát Labor Day weekendjén, szeptember 4-én, $ szombaton és 5-én, vasárnap, a Petőfi Kör- ® ben, 8124 Burdeno Street alatt. $ A konferencia előkészítő gyűlése pénteken fjj este, szeptember 3-án lesz a fenti cimen. Szeptember 4-én, szombaton délelőtt 9.30- $ kor veszi kezdetét a konferencia első üléssza- L ka a központi jelentésekkel. $ 1 órakor a detroiti munkástársnők ebédet f szolgálnak fel a konferencia delegátusainak (l és vendégeinek. Délután 2 órakor a második ülésszakon: jjj) hozzászólások a jelentésekhez, vita és a dele- ® gátusok jelentése. $ Este 8 órakor diszbankett a Petőfi Kör alsó termében. Ünnepi szónok. ® Szeptember 5-én, vasárnap délelőtt 9.30- kor a konferencia harmadik ülésszaka: hatá- Ű rozati javaslatok, hozzászólások. Majd a Nők ® Világa és a Tény jelentése és hozzászólások. $ 1 órakor ebéd. W Délután 2 órakor a hozzászólások folytatá- ■/ sa, délután 4 órakor a konferencia befejezése. $ Felkérjük olvasóinkat, hogy ha részt ki- a vánnak venni a konferencián, minél előbb je- lentsék azt be a kiadóhivatalnál, mert csak % úgy tudunk szállást biztosítani. SHaastian® ígenl mond, lobar! huzza az idei Caamano ezredes kormánya Santo Domingóban bejelentette, hogy kész aláírni az Amerikai Államok Szervezete által elkészített béketervet, amely véget vetne a dominikai polgárháborúnak. Az alkotmányos kormány csupán néhány kisebb módosítást javasol a béketervezeten. Imbert tábornok, a jobboldali junta vezetője szerint viszont a béketervezetről még további tárgyalásokat kell folytatni, és néhány hónapra van szükség ahhoz, hogy mindkét felet kielégítő megoldást lehessen találni.