Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-09-02 / 35. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, September 2, 1965 lA&d&máju/ és technika A HOSSZÚ ÉLET ÉS AZ ÖREGEDÉS Az élet a születéssel kezdődik, de a születéssel kezdődik a halál is. Ami e kettő közé esik, az a szervezet fejlődése. A fejlődés a felemelkedés és a hanyatlás szakaszából áll, ezek keverednek egymással, harcolnak egymás ellen és végül is ennek a harcnak a folyamata határozza meg az élet tartamát és hosszát is. Könnyű lenne azt mondani, hogy az öregedés a ráncokkal és más látható jelekkel kezdődik. De ha igazán mélyére akarunk hatolni, és meg akarjuk érteni ezt a folyamatot, akkor a felszíni jelenségeken túl mélyebbre kell tekintenünk. Az öregedés jelei Mikroszkópiái vizsgálatokkal megállapították, hogy az agysejtekben idővel egy sajátos sárgás színezetű fehérje és zsirszerü anyag halmozódik fel. Minthogy a felhalmozódások általában az idősebb korra voltak jellemzőek, ezért öregségi pigmentnek nevezték el őket. Arra a kérdésre, hogy honnan és hogyan keletkezik az öregségi pigment, végleges választ csak akkor tudtak adni, amikor az addigi 3—4 ezerszeres fénymikroszkópi nagyítással szemben 110 ezerszeres nagyításban tudták megfigyelni az elektron- mikroszkóp látóterében. Ekkor kiderült, hogy ez az anyag rendkivül hasonlít a sejteknek egyik alkotórészéhez, a mitokondriumhoz, amelynek a sejtek anyagcseréjében van jelentős szerepe. A tudományos kutatók állatkísérletekkel is igyekeznek a gyorsabb vagy lassúbb öregedés titkának a nyomára jutni. így például megállapították, hogy az olyan kísérleti állatok gyorsabban öregszenek meg, amelyeket életük során több károsodás ért. Ebből vonták le azt a következtetést, hogy a sok betegségen átment szervezet gyorsabban öregszik, mint a többiek. Még az űrutazással kapcsolatos lehetőségeket és uj földrészeket is felhasználják az öregedés kérdésének vizsgálatára. Különböző rovarfajokat és emlősállatokat utaztatnak a kozmikus rakétákban, és utána megvizsgálj^ 1----j meghosszabbodott vagy megroviciüit-é utódaik átlagos életkora. Az öregedés tényének a megállapítása nem valami egyszerű, mert — hogy magánál az embernél maradjunk — egy uszóbajnok például sokkal hamarabb öregszik ki a saját sportágából, mint egy versenybíró. Egy matematikus sokkal hamarabb éri el alkotóképességének a csúcspontját, mint egy biológus. Ilyenformán az öregedés határát szinte minden foglalkozási ágra vonatkozóan más és más időpontban kellene megállapítani. Ami a bőr megváltozásait illeti: idősebb korban a bőr szárazabb, illetve érdesebbé válik. A színe is megváltozik, és elveszti rugalmasságát. Bizonyos ásványi anyagok is felszaporodnak a bőrben, és a festékszemcsék száma is megnő. Mindezek azonban csak jeleznek bizonyos belső folyamatokat, amelyek már az élet korábbi szakaszaiban megkezdődnek, de hosszú ideig háttérben maradnak, mivel a növekedés folyamatai teljesen eltakarják őket. Vannak a testnek bizonyos szövetei, amelyeken belül az erek hálózata nagyon ritka, amelyeknek tehát vérellátása eléggé gyenge. Ilyenek a porcszövetek, a szem bizonyos szövetei stb. Vannak viszont olyanok, amelyekben az erek hálózata különösen sürü; ilyenek bizonyos mirigyeink, a máj és általában a különböző szervek hámrétege. Érdekes dolog, hogy általában a rosszabb vérellátásu szövetek azok, amelyek hamarabb öregednek, a jobb vérellátásuak tovább tartják meg a fiatalságukat. Ebből az következik, hogy a szervezet egyenlőtlenül öregszik: a felépülés és a hanyatlás egyensúlya lassan tolódik el. Körülbelül a hetedik évtizedben kezdődik a hanyatlási folyamatok felülkereke- dése. Az öregedő szervezetben hatalmas változások zajlanak le. Minden szerv megváltozik az öregedés folyamán. A legjellemzőbb, hogy a szerveknek egymáshoz való aránya is teljesen átalakul. A legtöbb szerv sorvad, mégpedig különböző ütemben: Fiatalkorban például a májnak az átlagos súlya 1600 gramm; 80 éves korban az 950 grammra csökken. Ugyanakkor a szív alig vészit súlyából. Ha pepiig ennek a két szervnek a súlyviszonyát az egész testhez mérjük, akkor kiderül, hogy a máj súlya az öregkori testsúlycsökkenéshez képest is r* ★*★*★★■*■★*★★★*■*■★+*■*•★★*•*■***•*■*■*■*******■*•■*..*ELLENTMONDÁS, EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐI csökken, ugyanakkor a szív, bár néhány grammot vészit a súlyából, az egész test súlyához képest viszonylag növekedik. Vannak bizonyos anyagok, amelyeknek a mennyisége abszolút mértékben is növekszik az öregedő szervezetben. Ilyen például a mész. Az életkor Melyik élőlény él a legtovább? Erre a kérdésre még viszonylag egyszerű a válasz: a Kaliforniában élő mammutfenyők tartják vitathatatlanul a rekordot. Vannak példányaik, amelyek biztosan négy-ötezer évesek és élnek. Azelőtt számos állatfajtáról, például az elefántokról azt hitték, hogy több száz évig élnek. Ma már sokkal biztosabban becsüljük meg ezeknek az állatoknak az életkorát. A hiteles adatok szerint az eddig legöregebb elefánt 77 éves korában pusztult el. Mai ismereteink szerint a leghosszabb ideig a teknősök élnek, azután a halak közül például a pontyok, a madarak közül pedig a sasok és a baglyok. A teknősök a 150—200 éves kort is elérhetik, a lovak 33—34 évnél, az oroszlánok 30 évnél, a kutyák pedig a 13—17 évnél ritkán élnek tovább. Az egerek és patkányok legfeljebb 3—3 és fél évig, a kerekesférgek pedig mindössze 3—4 hétig élnek. Mennyi lehet az ember legnagyobb életkora? Tudományos hitelességű adatok szerint biztosan csak azt mondhatjuk, hogy az eddigi legöregebb ember, mégpedig egy nő, 112 évig élt. Persze hallunk adatokat arról, hogy voltak emberek, akik ennél sokkal hosszabb ideig éltek. Beszélnek az amerikai John Sheltről, akit 131 évesnek mondottak, a westminsteri apátság egyik sírfelirata szerint pedig a sírban egy 152 éves ember, Thomas Parr nyugszik. Régóta foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy vajon megfelelő körülmények megteremtésével meg lehet-e hosszabbítani az életkort. Az állatkísérletek azt bizonyítják, hogy ez feltétlenül • lehetséges. Megállapították például, hogy a lisztbogarak átlagosan 22 napig élnek, ha a levegő hőmérséklete 30 Cc. Ha azonban 25 C° hőmérséklet hatásának tesszük ki őket, akkor jóval tovább, átlagosan 42 napig élnek. Ilyen esetben lényegében a lisztbogár életműködésének lelassubbodásáról van szó. A táplálkozásnak is határozott befolyása van az életkorra. Egy laboratóriumban két csoport kísérleti állatot neveltek, az egyik csoportnak teljes jóllakásig adtak állandóan élelmet, a másik csoport állatait pedig mérsékelten éheztették. Az ember azt gondolná, hogy a jóllakott állatok nyilván sokkal erősebbek lettek, és ezért tovább is éltek. De pontosan a fordítottja következett be. A rendszeresen jól táplált állatok 650—750 napig, a sovány koszton tartottak pedig egyharmad részszel tovább, 110 napig maradtak életben. Fontos az életmód Nemcsak a táplálék mennyisége, hanem minősége is nagy szerepet játszik. A túlságosan zsíros étrend feltétlenül megrövidíti az életet; állatkísérletek szerint elsősorban a hímek életét. Ami az embereket illeti, Magyarországon a százévesek vizsgálata azt bizonyította, hogy az életmód is rendkívüli fontosságú a hosszú élet elérése szempontjából. A munkás és tevékeny élet mind a 24 megvizsgált száz éven felüli személyre jellemző. Mindnyájan már fiatalkorukban dolgoztak, és 17-en még száz éven felüli korukban is végeztek apróbb, ház körüli munkát. Egész életükben egészségesek és foglalkozásuk szerint többnyire földművesek, pásztorok, gazdasági munkások voltak. A falusi életmód és környezet tehát előnyükre vált. Az életkorban különbségeket találunk nemek szerint is. A nők tovább élnek. 1958-ban például a férfiak várható életkora 65.1, a nőké 69.4 év volt. > j Az életkór meghosszabbítása szempontjából rend kívül sokat jelent az orvosi ellátottság és a társadalmi haladás. Itt ismét a számok bizonyítanak. Mig Európában és Észak-Amerikában 1950-ben 63 és 72 év körül volt a férfiak és nők átlagos életta- tama, ugyanakkor a gyarmatokon még a felét sem érte el. Belga-Kongóban például a nők átlagban 40 éves, a férfiak 37 éves korukban haltak meg. A felszabadulás előtt Indiában 30—32 év volt ugyanez az idő. Ezek az ijesztő számok a gyarmatosítás okozta nyomorúság és kizsákmányolás, a rossz táplálkozás, a lehetetlen egészségügyi viszonyok és a szörnyű lakáshelyzet következményei. Ha most azt a kérdést vizsgáljuk, hogy mit várhatunk az életkor meghosszabbodását illetően, akkor a szakértők különböző véleményével találkozunk. Vannak szakemberek, akiknek véleménye szerint az átlagos életkor még tovább növekszik, de az élet legszélsőbb hossza meghatározott, és nem nőhet lényegesen. Vannak, akik szerint az életnek ez a tömegesen elérhető maximális határa 101—102 esztendő, mások ezt 130—140 esztendőre becsülik. Valószínű, hogy ez az utóbbi szám némileg túlzott. De az biztos, hogy akár az alacsonyabbra becsült hatalmas átlagéletkort is csak egy olyan társadalomban lehet elérni, amelyben az emberek valóban ember módjára élnek, a munka öröm, és az ember megbecsülésének a legmagasabb fokán áll. Dr. Kocsis Ferenc Milyen kort érnek meg a növények? A növények átlagos életkora fajuk szerint változik, a csupán néhány órás baktériumok és a többezer éves fák között erősen ingadozik. Néhány botanikus azt vallja, hogy továbbdugványozással “örök életű” fákat kaphatunk. Az általános vélemény szerint azonban még ilyen módon sem kerülhető el az életerő csökkenésével járó elöregedési folyamat. Az alacsonyrendü, egysejtű növények élettartama csak néhány óra, és legtöbbször egyenes arányban áll nagyságukkal. A többsejtű algák általában néhány hetet, egyes fajok azonban egy vagy több évet is megérnek. A barna algákhoz tartozó Mac- rocystis pyrifera a tengerekben valóságos viz alatti erdőségeket alkot, 200 méter hosszúra is megnő, és 100—200 évig él. A kőzuzmók igen lassan nőnek: a Rhizacarpon geographicum például 60 év alatt mindössze egy köbcentiméternyit terjed, viszont 800 évig is elél. Virágos növényeink és a főzelékfélék évelők vagy egynyáriak. A két “határérték”: a mindössze 30 napig élő, a keresztesviráguakhoz tartozó, apró termete miatt laboratóriumi kísérletekhez használt Arabidopsis thaliana, és a 30—40 — Magyarországon 100 — évig is elélő Agave. Igen változatos a többször virágzó és termő növények életkora. Az elő-indiai Nerbudcla folyó egyik kis szigetén áll egy 600 méter magas fügeT fa (Ficus religiosa), ennek “törzse” háromezer ki- sebb-nagyobb törzsecskéből álló valóságos szövevény, korát 2—3 ezer évre becsülik. Az óriásfák közül is kiemelkedik a Sequoia gi- gantea és némely kaliforniai lucfenyő, ezek életkora 4—5 ezer év. Aránylag kevés fa ér meg ilyen “bibliai kort”; az egyes sejtek felső korhatára 100 év. Néhány cserjenövény felső korhatára (években): Boróka.......................... 500 Borostyán ..................300—450 Mirtusz ............................ 150 Szőlőtőke.......................... 130 Mogyoró .......................... 120 Rózsák .............................. 50 Áfonya ............................ 28 Fák: Mocsárciprus .................. 3000 Tölgy, hárs ...................... 1000 Olajfa, gesztenye .......... 700 Vörösfenyő ......... 600 Szilfa, lucfenyő .............. 500 Dió, cseresznye .............. 400 Körte, bükk, alma . ..... 200 Nyírfa .............................. 120 Magnolia .......................... 100 Érdekes eredményekre vezetett a növényi magvak kormeghatározása. Ezen a téren sok “csodálatos” adat ismeretes, igy az egyiptomi múmiák mellett talált és még csiraképes búza. A tudományos vizsgálatok azonban nem igazolták ezeket a legendákat, ellenben megállapították, hogy bár egyes hüvelyesek — héjuk vastagsága következtében — igen szívósak, 150—200 év múltán még ezek termése is elveszti csirázóképességét. A legtöbb kultúrnövény magja 1—5 é.yjg, néhány mályvaféle 50—150 évig csiraképes. Kivétel az indiai lótusz: ennek Mandzsúriában megtalált, 200 év óta a tőzeg között rejtőző magjai — héjuk mechanikus felnyitása, tehát nem elültetés után — 100 százalékban kicsiráztak. KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBBI MAS IS TANULHAT BELŐLE!
