Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1965-02-04 / 5. szám

12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 4, 1965 Terepszemle Irta: PAAL MÁTHÉ Az amerikai magyar sajtódzsungel nem veszi észre azt a fejlődést, aminek szükségszerűen be kellett következnie az amerikai politikai életben, márcsak azért is, mert a Dulles-féle külpolitika teljesen csődöt mondott. Tény, hogy a kereskedel­mi megszorítások ideig-óráig lelassították a szocia­lista országok fejlődését, de mivel ez mindkét ol­dalra kihatott és profitveszteséget jelentett a kü­lönböző kapitalista országoknak, ezek egymásután szegték meg a tilalmat és ma már kivétel nélkül minden nyugati tőkés ország kereskedelmi és hi­tel-egyezményt kötött a szocialista országokkal. Az amerikai tőkéseket igen érzékenyen érintette ez ja fejlemény és ők maguk sürgették a kormányt, íhogy szüntesse be a korlátozásokat. Csak a vak jnem látja ma már, hogy a választások után a kor- imány nyíltan a kereskedelmi összeköttetések nor­malizálására törekszik és a megbeszélések már hónapok óta folynak a szocialista országokkal, igy ÍMagyarországggal is. Az elnök a kongresszus előtt tartott beszédében erősen kihangsúlyozta ezeknek a tárgyalásoknak sürgősségét. A szocialista országokba ellátogató nagyszámú kereskedelmi és ipari vezető tőkés, visszaérkezése után, úgy a sajtóban, mint a kor­mányközegeknél sürgette a tárgyalások megkezdé­sét, a kereskedelmi és hitelkorlátozások megszün­tetését. Ezt a folyamatot, amely egyuttal a béke? egymás mellett élést is jelenti, magyar vonalon az ameri­kai magyar lapok próbálják megállítani azzal, hogy fokozott mértékben rágalmazzák szülőhazájukat, Úgy próbálják beállítani, mintha a szocialista or­szágok kormányai kölcsönért koldulnának Wash­ingtonban, mint ami egyedül mentheti meg ural­mukat. Ennek ellenében hajlandók a szocialista termelési rendszeren “lazítani”, amerikai kíván­ságnak megfelelően változtatásokat eszközölni és “függetleníteni” magukat a Szovjetuniótól és a nyugati tőkések felé orientálódni. Hihetetlennek tűnik, de akadnak haladó szelle­mű munkások is, akik bedőlnek ennek a gyerekes mesének és féltik a szocialista társadalmi rend­szert az amerikai kormánnyal való gazdasági és politikai tárgyalásoktól. "Feltételek" Leghumorosabb a Pittsburghban megjelenő neo­náci irányzatú “Magyarság” és a Milwaukeeban megjelenő “Wisconsini Magyarság”. Ezek a lapok “tudományosan”, “politikai alapon” szabják meg a feltételeket, amelyeknek alapján az amerikai kormány tárgyalásokba bocsátkozhat a szocialista országokkal. A Magyarság vezércikkírója, dr. Máté Imre hosz- szu lére eresztett Írásában egyetlen egy pontba sű­rített előfeltétel az, hogy a tárgyalások megkezdé­se előtt vissza kell állítani az első világháború előtti Nagy-Magyarországot, ugyancsak Németor­szág régi határait. Ennél kevesebb nem elég. Dr. Máténak. Ebbe a boldog “tejjel-mézzel folyó Ká­naánba” beleérti az ezerholdas mágnásokat, nagy bankárokat, stb., stb. Mivel a nagy Verbőczy meg­mondta, “miután ur paraszt nélkül mit sem ér”, vissza kell hozni a nincstelen földnélküli parasz­tot, az urasági cselédet is. S ha már a császári­királyi uralom kiment a divatból, dr. Máté meg­elégedne a Hitler—Horthy—Szálasi együttessel is. A Wisconsini Magyarság Írója, aki régi nagy forradalmárból jámbor irredentistává vált, végig szolgálta az összes reakciós lapokat, egészen a Ma­gyarok Vasárnapjáig. Az sem zavarta, hogy zsidó létére antiszemita papi lapba irt; a fontos csak az volt, hogy valahol Írhasson a vörösök ellen. így jutott a Wisconsini Magyarsághoz, miután már minden más laptól kikopott. Róbert Oszkár a jól informált újságírót adva azt Írja, hogy a magyar kormány erőszakolta a tárgyalásokat, melyek sze­rinte azon akadtak meg, hogy “Kádár bitorló kor­mánya” nem akarja visszaültetni a hercegprimási székbe Mindszentyt. Továbbá Kennedy kormánya úgy engedte meg a Kádár-kormány delegátusai­nak jelenlétét az Egyesült Nemzetekben, ha teljes amnesztiát adnak a ’56-os “szabadságharcosok”- nak. De Kádár nem tartotta be az egyezséget, mert “nem engedett beleszólást abba, hogy ki kapjon amnesztiát” és még most is sok — szerinte 400 — ’56-os ül a börtönökben. Persze ez a mese Oszkár beteges fantáziájának szüleménye, mert sem a magyar, sem az amerikai kormány nem állította, hogy ilyen megegyezés va­laha is létezett volna. Ellenben a magyar kormány szószólói a magyar parlamentben éppúgy, mint az ENSZ-ben, ismételten leszögezték, hogy Magyar- ország független állam és nem engedi meg, hogy belügyeibe bárki is beleszóljon. Egész bizonyos, hogy amint az amnesztia-rendelet is kimondja: gyilkosok, hazaárulók és idegen kormány szolgála­tában állókra az amnesztia-rendelet nem terjed ki. “A teljes kibékülést nem is lehet helyeselni — írja tovább Róbert Oszkár —, de minden kedvez­ményért, amit Amerika ad a Kádár-gangnek, ellen­értéket kellene kapni a magyar nép javára.” Mit tesz ennek érdekében az amerikai magyar­ság, mit tesznek az emigráns vezérek? — kérdezi Oszkár. Hát az amerikai magyarság semmit. Az emigrációs vezérek pedig éppen úgy, mint Róbert Oszkár, piszkolódnak. Ez nem fogja azonban meg­akadályozni a megegyezést, amely csak az egyen­lőség alapján, egymás jogainak tiszteletben tartá­sával történhet meg. A Szabadság-Népszava ikrek teljes erejükkel próbálják levezekelni szerkesztőjük ' azon bűnét, hogy a múlt nyáron, amikor óhazai látogatásából visszajött, tisztességes hangot ütött meg beszámo­lójában. Most aztán az egész társaságot szabadjára engedték, szabad folyást engedhetnek dühkitöré­seiknek Magyarország ellen, melyek még az előbb említett urak zagyvaságainál is zagyvábbak. Mi van Olaszországban? A Wisconsini Magyarság Szegedy Adrienne ne­vű írónője Olaszországgal kapcsolatban arról ir, hogy nagy bajban vannak ott a kommunisták, mert egy Renato Crotti nevű szövőgyáros a saját költ­ségén elküldte kommunista munkásait Oroszor­szágba és a többi szocialista országokba tanulmány­útra. A befektetés ugylátszik kifizetődött, mert a munkások teljesen kiábrándultak a kommunizmus­ból és hazaérve összetépték tagsági könyvüket és szidalmak között eldobták. A szidalmak a szocia­lista országoknak szóltak, ahol a házak zsupfede- lüek, az árcuikkek drágák, piszkosak és kopottak» a nők nehezen dolgoznak. A mi szülőhánkban, Győrött, a nyomorgó, kéregető gyermekek ron­gyokban járnak, a felnőttek is igen rosszul vannak öltözve, stb., stb. Ez a hir dec. 11-én látott itt napvilágot; kb. ab­ban az időben folytak le az olasz törvényhatósági választások. így az olasz népnek módjában állt a legdemokratikusabb módon, szavazatával kinyilat­koztatni a “kiábrándulást.” Márpedig a választá­sok eredményeképpen az olasz kommunista párt 720,000-rel több szavazatot kapott, mint a leg­utolsó választás alkalmával és 20,000-rel többet, mint a pár héttel előbb lefolyt parlamenti válasz­tások alkalmával. Az összes szavazatoknak kb. 30 százalékát kapta. Kedves egészségére, Adrienne asszonynak, még sok ilyen győzelmet kívánok önnek és kollégájá­nak, Róbert Oszkárnak is, aki önhöz hasonlóan örül ennek. Zenélő naptár. ’’Ezért az ötletért tízezer dollárt adtam volna” — mondotta egy amerikai üzletem­ber, amikor a budapesti MEDIMPEX Külkereske­delmi Vállalat vezérigazgatójának asztalán meg­látta a zenélő naptárt. A vállalat 1965-re ezzel az ötletes ajándékkal örvendezteti meg külföldi ügy­feleit. A zenekedvelők nyilván szívesen fogadják majd Bartók, Kodály, Farkas Ferenc néhány ismert müvét és azokat a pattogó ritmusú magyar dalo­kat, amelyeket a naptárt nyújt. i/0 Emelkedett a magyar bélyegek értéke. A fran­cia Yvert-Világkatalógus legújabb kiadása szerint a klasszikus magyar bélyegek ára szilárd. Sőt né­melyik, mint például az 1871. évi könyomatos sor három krajcáros értéke, a korábbi 550 frankról 650 frankra emelkedett. Az 1925-ben kiadott első sportsor az eddig 60 frank helyett 70 frank érté­kű. “A M\ BUDAPEST” Akik Los Angelesben jan. 13-án este 9 és 10 között a televízión végignézték a Linkers család “Budapest Today” filmjét, azokat nagy csalódás érte. Elsősorban azért, mert akik "a mai Budapestet" akarták látni, azok első­sorban nem Árpád, Hunyadi János, Mátyás király, Rákóczi, Kossuth, stb., stb. szobrára és a nevükhöz fűződő történetekre voltak kiván­csiak, hanem arra, amit a film cime Ígért: a mai Budapestre. Ebből pedig nagyon keveset kapott a néző. De csalódás érte a nézőt Linkers rosszin­dulatú célzatos megjegyzéseiért, az ’56-os ese­mények hamis beállításáért és azért is, mert a filmből csaknem minden kimaradt, ami “a mai Budapest” hü képéhez tartozik. A mai Budapest elfogulatlan ismertetéséhez tarto­zott volna legalább Csepel és néhány más ha­talmas gyártelep képe, ahol a mai budapesti­ek tízezrei dolgoznak, termelnek bel- és kül­földi használatra. Ide tartozott volna nem­csak az Operaház épületének, hanem az ál­landóan zsúfolt színházaknak, moziknak, ét­termeknek és kávéházaknak bemutatása, to­vábbá az élelmiszerboltok és áruházak áruval roskadozó polcainak és a vevők tömegének bemutatása is. Nemcsak a Palatínus hullám­fürdőjét akartuk látni, hanem a gyönyörű Margit-szigetet, amelyhez hasonlóval egyet­len metropolis nem dicsekedhetik és a mai Budapesthez tartozik, szorosabban, mint va­laha. És végül: nem EGY, hanem a 6, 8 és 10 emeletes modern bérházak TÖMEGÉT szeret­tük volna látni, mert ott vannak és a mai Budapest hü képéhez tartoznak. Sokkal in­kább, mint a budai régi szűk utcák száz éves házai, amelyeket a kép elénk tárt —• nem is egyszer. Akik az utóbbi években Budapestre látogattak, a saját szemükkel látták a haladás ezer képét és sok minden mást, amit a Lin- kers-család kihagyott és ami a mai Budapest és a budapestiek mai életének fontos tartozé­ka. (ehn) m « .(A mai Budapestről William Winter hirma- J gyarázó a valóságnak inkább megfelelő képet • festett. A heti kiadványában megjelent le- • írást lapunk egyik közeli számában ismertet- 2 jük.) • : CLEVELANDI ÜZLETI KALAUZ * Lapodat segíted, ha hirdetőinket támogatodl • flrUnV Clnuiare TERMELŐK ÉS ELADÓK — UTDdil 5 rlowers Telefon: WA 1-3383. 11529 BUCKEYE ROAD, CLEVELAND, OHIO • Virágok minden alkalomra • PLInl ft« I a im fiún BOROSS LÁSZLÓ, tulajdonos jniriey Launury Telefon: wa 1-9466. — 12907 UNION AVENUE, CLEVELAND, OHIO Ruhák, öltönyök, stb. tisztítása különleges eljárással saját üzemünkben. AtTVflS Shell Service Delco Batteries — Firestone Tires — Brake Service — Tune ups. — Galgany Confectionery Sia»“ÄRort' Az Amerikai Magyar Szó és a Nők Világa is kapható, valamint magyar és amerikai könyvek, magazinok, újságok, cukorka és cigaretta. lalrali TaII« S P« temetésrendezők. Két ingyo- tJaKan-IOin & U0. nes kápolna használata a gyászolók kényelmére. — 12014 és 11713 BUCKEW ROAD, CLEVELAND, O. Tel.: CE 1-384 és WA 1-442. Loüis A. Bodnar & Son "Ü.“ 3929 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, O. — Telefon: MEIrose 1-3075. — A west-sidei magyarság és mun­kásság elismert temetkezési intézete. — Jutányos árak Éjjel-nappal mentőszolgálat. Buckeye Jewelers S"“st°Yórák aíi°' 11611 BUCKEYE ROAD — CLEVELAND, OHIO Guarantee Auto Service, Inc. 8701 Buckeye Rd., Cleveland, O. — Telefon: CE 1-1862 Body és fender javitások. — Festés és tolatás. — Auto-frame összeszerelés. — Tulajdonos; Jerry Roman Lorain Heights Hardware L*£lhs™r’ 11410 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, OHIO Festékek, vlllanyfelszerelési cikkek és építkezési vas­áruk raktára. ^ rTgzo fuheral höMesjncT“" Steven Lukács engedélyezett temetkezési vállalkozó, tialzsamozó. — Két kápolna: 12519 Buckeye Road és 17504 Harvard Ave. — Telefon: LO 1-2030.

Next

/
Thumbnails
Contents