Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-01-21 / 3. szám
M AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 21, 1965 fUudmnáunÁf és tochmsoa tt********************************************************************************1 A HULLÁMOKBÓL A KOZMOSZBA Az éneket, zenét szerető delfinek Érdekes, szines csodákkal telt az élők világa és mi ebből választottuk ki azt az élőlényt, amelyet valaha szentként tiszteltek, de ma már lekopott a misztikus nimbusz, hogy helyt adjon a zoológusok, kibernetikusok és nyelvészek tudományos érdeklődésének. p Az emberszerető tengerlakó Aki már járt a tengerparton, bizonyosan megfigyelte a delfinek vidám táncát. A zárt tengerek kivételével minden tengerben otthon vannak a csodálatos állatok, a végtelen vizek emlősei. Amikor felugró testükön megcsillan a napfény, úgy véljük, csupán játékos kedvük lenditi őket, pedig ez gyakran vadászó mozdulat, amint egyedül, párosán vagy hangos, vidám falkába verődve hajszolják a táplálékot. Egyszer Libéria partjain figyeltem vonulásukat: mintegy 2,000 delfin úszott egyetlen falkában a szardíniák után. Négyen-öten úsztak egy sikban és ugrás közben élő-mozgó félkört alkottak. Félelem nélkül köröztek hajónk mellett olyan közelségben, hogy megkülönböztettem a feketés légzőnyilásokat, a kis szemeket és a “mosolygó” szájakat. A ióíndulatu őslakóit már az antik korban élő emberek is ismerték. Arisztotelész és Pli- niuo naoamuau is megui oKuették, és a régi görögök — csodálatos képességeket tulajdonítván a delfineknek — szentté avatták és vadászatát tiltották. A modern hidrográfia megalapítója, a rene- szancia egyik legnagyobb tekintélye R. P. Fournier igy ir róluk: “A delfin különös módon előre megérzi halála időpontját és felkeresi a szárazföldet, nehogy a halak zsákmánya legyen. Ha vízben éri őket a vég, társaik csoportba verődnek és az élettelen testet a partra nyomják. A delfinek szeretik az éneket, zenét és az embereket.” “Szeretik az embereket”... erre még visszatérünk. Az évek szálltak és a tudomány a delfint is beosztotta egy zoológiái csoportba, azután sokáig nem törődtek vele. De a tenger különös lakója nem tűrte a mellőzést. A kosárlabda művészei Kezdetben az érdeklődés üzleti jellegű volt. A vállalkozók felfedezték, hogy az “artista delfin” több hasznot jelent, mint ipari halászata. Az U.S.- ben két vizicirkusz alakult, amely műsorát a delfinekre építette. Napjainkban a floridai vizicirkuszban 9 delfin “dolgozik”. Látható örömmel végzik egyensúlyozó mutatványaikat az orrukon, kagylókat és felfújható gumijátékokat dobálnak ki a vízből — sőt kosárlabdáznak is. A cirkusz “sztárja” Nelly ötméteres ugrásokat végez játék közben. Nelly tréfálkozni is szeret. Például kimászik a vízből és ellopja a férfiak zsebkendőjét és amikor egy látogató fényképezőgépe a medencébe esett, Nelly azonnal kihalászta és egyenesen a tulajdonos kezébe adta. Az aquárium egyik őrének kislánya naponta meglátogatta Flipper nevű barátját a vízben, de miután a' delfinek egy ideig viz nélkül is kibírják, ma már Flipper keresi fel kis pajtását a szárazon. Delfin az űrhajó fedélzetén? ’ 1957 októberét mutatta a naptár, amikor az ember karja kinyúlt a végtelen felé. A Hold, a Mars és a Vénus távoli bolygótestét kutatták a Kozmoszba robbanó űrhajók és a tudósokat az ismeretlen világba küldött ember első léptei késztették töprengésre. Vajon találkoznak-e szerves élettel és milyennel, milyenek a vegyi és biológiai feltételek, az élet megjelenési formái, hogyan cserélik ki gondolataikat a szerves élet képviselői, és felépülhet-e köztük és a földi küldött között az értelem szellemi hídja? Hans Friedenthal dán matematikus kidolgozta a számtani alapokra épített kozmikus beszédet — a “lincost” és kereste azt az élőlényt, amely nem ember, de mégis fejlett értelmű. Kísérleteztek macskával, elefánttal, lóval, majommal, madarakkal és csúszómászókkal és végül bolygónk állatvilágának legértelmesebb tagja, a delfin győzött. Talán beszélni is megtanulnak Dr. John Lilly amerikai tudós Miamiban különleges laboratóriumot rendezett be s már évek óta keresi az ember és a delfin közvetlen értelmi kapcsolatának lehetőségeit. Négy védence — Elvár, Sissy, Sisi és az apró Di — a tudós megállapítása szerint beszélgetnek. Dr. Lilly reméli, hogy idővel megérti őket, bár az aquáriumba helyezett magnetofon-szalag bizonysága szerint hangjuk rendkívül változó és többnyire olyan magas rezgésszámu un. ultrahang, amelyet már az emberi fül nem érzékelhet. A kísérletek során áram segítségével kiváltott kellemes és kellemetlen érzésekre a delfinek A nagy városokban a fiatal generáció számos problémája között igen súlyos, egyre jobban elharapódzó tünet a narkotikumok használata. Semmi sem ülusztrálhatja világosabban a társadalom már mélyen meggyökerezett kilátástalanságát, a jövőben való hit teljes hiányát, minthogy fiatal tagjai a valóság elől a kábítószerek, vagy a stimulánsok világába menekülnek. Egyre több szakértő foglalkozik evvel a problémával és nemrég New York államban Rockefeller kormányzó is szükségesnek látta megfelelő program létrehozását. A marijuána és más kábítószerek használata évzekkel ezelőtt a nyomornegyedekben kezdődött el, de lassanként elterjedt, először a bohémnegyedek lakói, utóbb a jómódú középosztálybeli egyetemi ifjúság között. A lélekgyógyászok többféle magyarázatot találtak erre. A nyomorban élő emberek számára a kábítószerek menekülést jelentenek az élet elviselhetetlen nehézségei elől. A középosztályban nem ezek az inditóokok, habár a pozitív életfilozófia hiányában, ebben az esetben is az élet reménytelensége hajtja a fiatalokat a gyors, intenzív kielégülések felé, nem törődve a holnappal. Marijuánával kezdik A N.Y. Times jan. 4-i számában Martin Arnold e témáról irt riportot. Azt Írja, a newyorki rendőrség véleménye szerint 35 százaléka azoknak, akik marijuanát szívnak, idővel rabjai lesznek ennek a szenvedélynek. A többi 65 százalék közül egyesek gyógyulást keresnek, mások saját erejükből abbahagyják, de sokan olyan céltalan, gyökértelen életet folytatnak, amelyből a marijuána szolgáltatja időközönként az egyetlen menekülést. A marijuána és másféle kábítószerek használata New Yorkban különösen elterjedt a Greenwich Village bohémnegyedében, az egyetemek körüli vidékeken és a város környékén. Nehéz még hozzávetőlegesen is megállapítani a narkotikumokat használók számát, mert nagy titok veszi körül a kábítószerek beszerzését és használati módját. Az orvosok, klinikák, pszichiáterek és a rendőrség adataiból összeállított konzervatív becslés szerint 23 ezer, de lehetséges, hogy 100 ezer személy a rabja valamilyen kábítószernek New Yorkban. Dr. Graham B. Blaine Jr., a Harvard and Radcliffe Health Center pszichiátere úgy jellemzi a jómódú szenvedélyes narkotikumhasználót mint aki ön- tudatlanul is “keresi a veszélyt” és “szeret a tűzzel játszani.” Más szóval olyan egyén, aki úgyszólván a jó dolgában nem tudja, hogy mit csináljon, mert minden megerőltetés nélkül részesül az élet javaiban, amelyekhez mások csak akkor jutnak, ha megdolgoznak érte. Sok esetben a fiatalok az otthonról kapott busás zsebpénzt fordítják narkotikum beszerzésére, annál is inkább, mert ez az “elfogadott dolog” társaságukban. A cikk Írója szerint dr. Blaine azon a véleményen van, hogy a marijuána és a kokain használói — ugyanabból az inditóokból —• ha az alkalom kínálkozik, heroin-ra is rászoknak, amelynek használata olyan megrögzött szenvedélyre vezet, hogy teljesen rabságába keríti az egyént. Az egyik szakértő úgy találta, hogy egyik esetben a másik után a mariiuána-cigaretta szívása szimbolizálja hogy az illető bizonyos színvonalat ért el a társadalomban. Aki arra hajlamos, köny- nyen beszerezheti, mert a fennálló törvények ellenére, egész földalatti hálózat, létezik, amelyen keresztül az elárusítók a különböző narkotikumokat terjesztik. A newyorki Greenwich Villaee-ban vannak bizonyos kávéházak, ahol a marijuána és a heroin rendszeres használói összejönnek, valamint az alsó East Side-on is vannak olyan szennyes hanggal reagáltak, sőt megtanulták a kapcsolók kezelését is és a kellemes impulzusokra öntevékenyen bekapcsolták, mig a kellemetlenekre kikapcsolták az áramkört. A tudós azt is megfigyelte, hogy a delfin igyekszik az emberi hangokat és a külső világ zajait utánozni. “Hallottam hangokat, amelyek az emberi nevetést, gyermeksirást, vagy rövid idővel azelőtt kiejtett szavaimat igyekeztek utánozni. Véleményem szerint a delfinek — megfelelő előkészítés után — képesek lennének egy-egy szó értelmét felfogni, sőt az angol vagy az orosz nyelv primitiv formáit is elsajátítani.” Ma még elhamarkodott lenne a delfinek tanulmányi előmenetelével kapcsolatban általános és törvényszerű tételeket hangoztatni, de feltételezhető, hogy a tengerek különös lakói egykor az ember társaként csillagporos utakra indulnak. J. G. kocsmák, ahol a nyomortanyák lezüllött lakói és az élettel meghasonlott, vagy csak szenzációt hajhá- szó intellektuellek találkoznak. Ezeken a helyeken különös nehézség nélkül beszerezhető a marijuána, a heroin s más narkotikum is. Akik ezekre rászoktak, többnyire csak társaságban folytatják szenvedélyüket. Aki már megpróbálkozott valamilyen kábítószerrel, lenézi azt, aki tartózkodik tőle. Az ilyen társadalmi kényszer révén terjed el ez a káros és minden szempontból veszedelmes szenvedély. Aki teljesen hatalmába kerül, az semmitől sem riad vissza, hogy a kábítószert megszerezhesse. Számos fiatal férfi és nő igy került a teljes lelki és fizikai összomlás, majd a züllés útjára. Miért terjeszthetik a kábítószereket A narkotiumok árusítása és használata elleni törvények olyan kevés eredményre vezettek, hogy a kábítószerekben egész kultusz fejlődött ki. A szakértők ma már tudják, hogy társadalmi betegséggel és nem bűnüggyel állnak szemben és hogy az áldozatokat, akik a narkotikum használatának hálójába kerültek, kezelni kell és nem büntetni. Felmerül az a kérdés is, miért olyan tehetetlen a rendőrség a narkotikumok terjesztésének megakadályozásában és a gengszter-kapcsolatu alvilági terjesztőforrások leleplezésében? Ez a sikertelenség mélyen begyökerezett korrupció fennállását sejtteti az illetékes hatóságok részéről. Akármennyi pénzbe kerül is a városnak a narkózis hatása alá került egyének kigyógyitása és talpraállitása, még mindig olcsóbb, mint a narkózisból eredő tönkrement emberi életek által okozott társadalmi veszteség és a velejáró bűnözésnek megfelelő fegyintézetek fenntartása. De maga a gyógyulás is csak akkor járhat sikerrel, ha a társadalom jövőt és kilátást tud biztosítani és olyan életfelfogásra neveli át az egyéneket, amely visszaadja bizalmukat sajátmagukban és a társadalomban. A munkanélküliek számát próbálják — legalább a városokban — megállapítani Indiában, az 1966- ban induló negyedik ötéves terv előkészítéséhez. Előzetes becslések szerint az indiai városokban 12 millió a munkanélküli s 15—20 mülióan vannak a nem rendszeresen foglalkoztatottak. A mezőgazdasági munkanélküliség megállapítása mindeddig nem volt lehetséges. HA MIAMIBA JÓN NYARALNI, keresse fel a Magyar Amerikai Kultur Klubot 3901 N. W. Second Avenue Az egész ország magyarságának találkozó helye • Kittinő magyar konyha • Minden vasárnap előadások. • Cigányzene, tánc! • Nyitva kedd, csütörtök, szombat és vasárnap Telefon: PL 1-9433-------------------------------------------- „ ■ ■ ....... A NARKOTIKUMOK HASZNÁLATÁNAK EGYRE NÖVEKVŐ PROBLÉMÁJA
