Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1965-06-24 / 25. szám

. Thursday, June 24, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 13 Két évtized: Dokumentumok, szemelvények, adatok és tények alapján a felsza? badult Magyarország történetéből Az ellenforradalmi lázadás (Folytatás) Tizenhétezer kiszabadított rab A vérengzésekben mindenütt részt vettek a ki­szabadított összeesküvésért, népellenes bűntet­tekért elitéit és a köztörvényes foglyok is. Az or­szág különböző börtöneiből több mint 17 ezer fo­goly többségükben köztörvényes bűnöző szabadon bocsátását kényszeritették ki az ellenforradalmá­rok. Ugyanakkor megkezdték a börtönök megtölté­sét a Magyar Népköztársaság hü, és a munkás- osztály ügyét védelmező kommunistákkal, az el­lenforradalommal szembeszegülő hazafiakkal, összesen 2929 embert börtönöztek be, s egy ré­szükkel már közölték a halálos Ítéletet, amelynek végrehajtását november 6-ra tűzték ki a Vérme­zőn. A csaknem háromezres szám azonban nem tartalmazza azokat akik nem börtönökben, ha­nem a különböző ellenforradalmi gócoknál (Prá­ter utca, Kilián laktanya, Corvin köz, Széna tér, Maros utca, Péterfy Sándor utca, Köztársaság tér, valamint sok helyütt vidéken), a községi ta­nácsok épületében és másutt berendezett rögtön­zött fogdákban voltak letartóztatásban. A kalandor Dudás József és bandája, a tűzszü­net védelme alatt, akadálytalanul elfoglalta a pártsajtó Blaha Lujza téri székházát, ‘Függet­lenség” ( egy nap múlva: “Magyar Független­ség”) címmel megindította a Magyar Nemzeti Bi­zottmány lapját. Az első szám öthasábos cime: “A koalíciós kormányt sem fogadjuk el!” Napok alatt negyven, országos igénnyel fellépő uj párt alakult meg, valamennyi a dühöngő ter­ror közepette a “demokráciáról” szavalt. Két me­gyében még a nyilaskeresztes pártot is újjászer­vezték ... A magántulajdon sérthetetlensége A Magyar Függetlenségi Párt programjának legfőbb pontja igy hangzott: “A magántulajdon sérthetetlensége.” A Kereszténydemokrata Pártot dr. Paraczky István földbirtokos szervezte meg. Szervezésében részt vett Mester Kálmán, a fasiszta Baross Szö­vetség volt titkára, Szecsődi István volt Hunyadi páncélos és “vitéz” Szerdahelyi Ferenc nagyke­reskedő, a Magyar Élet Pártja volt tagja. Katolikus Néppárt: Dr. Khuen-Héderváry Ká­roly többszörös földbirtokos, gyártulajdonos, dr. Bornemissza Géza horthysta iparügyi miniszter, dr. Knob Sándor, a Gyáriparosok Országos Szö­vetsége egykori ügyvezető igazgatója. A Keresztény Magyar Párt fő szervezője dr. Zajgóváry Károly ügyvéd, több nyugati feyár ve­zérképviseletének vezetője, egykori földbirtokos. Zajgóváry alvezérei: dr. Meskó Zoltán Gyula, Meskó Zoltán hírhedt nyilas politikus fia, Sebő Pál nyilas képzőművész, dr. Krompaszk Attila nyilas ügyvéd, dr. Stock] Rezső orvos, nyilas kör- zetvezetö. Zajgóváry a fővárosi “nemzeti bizott­ság” november 2-i ülésén indítványozta: “A nemzeti bizottság rendelje el azt, hogy az 1945-től a politikai magatartásuk miatt elbocsá­tott összes dolgozókat a főváros és üzemei ugyan­azokra helyekre fogadják vissza, ahonnan elbo­csátották őket.” Az ugyancsak megalakult Magyar Szabadság Párt elnöke P. Ábrahám Dezső, az 1919-es idők szegedi ellenforradalmi miniszterelnöke lett. A Pártonkivüliek Blokkját bizonyos Asztalos István alapította meg, s legfőbb követelése sze­rint : “Rendőrségi felügyelet alá kell vonni a par­tizánokat ... Ezen túlmenően pedig rendeletileg azonnal feloszlatni a Partizán Szövetséget.” A Nagy Imre-csoport élén a miniszterelnöki székben ülő vezetőjével, ilyen politikusokkal tár­gyalt, a velük való megegyezéssel kereste a “ki­bontakozás” útját. Kik segítették a!z ellenforradalmárokat A nemzetközi imperializmus erői mindent meg­tettek, hogy minél inkább kézben tartsák az ese­mények irányítását. Vöröskeresztes küldemények álcázva, fegyvereket és fegyvereseket küldtek Magyarországra. A Tudományegyetem Szerb ut­cai épületébe október 29-én este érkezett Bonn­ból egy küldöttség, amelyet dr. Guttinann nevű ügyvéd vezetett, Guttman a katonai tanszék egyik tisztjét kereste. A tárgyalásról e tiszt igy emlékezett: , ,*J i . .“Egy ötvenfős fegyveres csoporttal menjek Bécsbe és kisérjem azokat az anyagokat, ami­ket ők küldenek Bécsből Budapestre. Megkér­deztem, mik ezek, vöröskeresztes anyagok, vagy mik? ö azt mondta: igen. Megkérdeztem, miért kell akkor kisérni fegyveresen?” Guttmann a kérdésre nem válaszolt. A választ azonban megadja ez a jegyzőkönyvrészlet, amely Pataki Rezsőné tisztviselőnő vallomásából való: “1956. október 26—27-én láttam, hogy oszt­rák területről magyar területre magyar gép­kocsival vöröskeresztes szállítmány érkezett. A teherkocsi szállítmányának egy részét a kul- turházban lerakták, másik része a tehergépko­csin maradt. Ez alkalommal személyesen lát­tam, hogy a fenti kocsin fegyverek és lőszerek voltak elrejtve más vöröskeresztes holmik alatt...” A nyugati világ urai, amikor sikeresnek vél­ték a magyarországi felkelést, távolabbi célokat is tűztek ki. A szocialista országok testvéri szö­vetségét kívánták aláásni. | Dudás a Magyar Függetlenség október 31-i szá­mában követelte: “A magyar nép és a Nemzeti Bizottmány fel­mondja a Varsói Szerződést, mivel ez ellenke­zik a magyar békeszerződéssel és az ENSZ alapokmányával, ezzel egyidejűleg a Biztonsá­gi Tanács védelme alá helyezi Magyarországot minden fajtájú agresszió ellen.” Az áruló Nagy Imre a következő nap, novem­ber 1-én, már bejelentette a Varsói Szerződés fel­bontását, és “semlegességi nyilatkozatot” tett. November 2-án az AP ezt jelentette: “Eisenhower elnök 20 millió dollár élelmiszert és más segély-szállitmányt ajánlott fel a forra­dalmi Magyarországnak.” “Előbb tájékozódom” — Mindszenty Az ellenforradalom egyik nagy reménysége Mindseznty József biboros volt. Első, november 1-én elmondott rádióbeszéde rövid volt. De az egyik mondat szállóigévé vált: “Most tájékozódom, két napon belül a kibonta­kozás útjáról személyes szózatot intézek a ma­gyar nemzethez.” Kiszabadulásakor egyébként nyilatkozott a többi között a Magyar Hohvéd cimü lap munka­társának is: “A magyar fegyverekre főpásztori áldásomat küldöm, azt kívánom, hogy azt a dicsőséget, amit a magyar fegyvereknek szereztek, sokasitsák, gyarapítsák majd, amikor arra szükség lesz.” November 3-án, a “tájékozódás” után elhangzott a primási “szózat”. Először a nyugati segítségért köszönetét mondott, majd kijelentette: . .“Nem kell szakitanom múltammal, isten ir­galmából ugyanaz vagyok, mint aki voltam be- börtörizésem előtt... Magántulajdon alapján álló, kizárólag kulturnacionalista szellemű nem­zet és ország akarunk lenni... Azt a magyar nép természetesnek találja, hogy nagy múltú és nagy értékű intézményeinkről gondoskod­nunk kell...” . .“Bukott rendszer”, “magántulajdon”, a “bu­kott rendszer nyomainak felszámolása”... E kegyes főpapi hangon elmondott beszédet nem lehetett másképp értelmezni, mint hogy Mind­szenty az egyházi birtokokat pereli vissza. A “hercegprimási szózat” november 3-án, a késő esti órákban hangzott el a rádióban. Az ellenforradalom győzelmet ünnepelt. Úgy hit­ték, sikerült megfojtaniuk Magyarországon a munkáshatalmat. A néphatalom megvédése A munkáshatalom hazai ellenségei, a nemzet­közi reakció üvöltve zengte dicshimnuszait a magyar “szabadságharcosokról”, s a kivivőit “szabadságról”, amelytől azt várta, hogy Magyar- országot kiszakítja a szocialista táborból. 1956. november 4-én, hajnali 5 óra 5 perckor a szolnoki rádió Kádár János, Apró Antal, Kossá István és dr. Münnich Ferenc nyilt levelét olvas­Cikksorozatunkat a következők készítették: Almási István, Faragó Jenő, Földes István, György István, Kovács József, Máté György, Nemes János, Oroszi Istv m, Pintér István, Rózsa László, Szabó L. István, Tamás István és Tóth Benedek. A sorozat cikkeinek lerövidítéséért a Ma­gyar Szó szerkesztősége felelős. ta fel a magyar néphez: .. “A reakció nyomása alá került és tehetetlen­né vált Nagy Imre-kormányon belül nem volt semmi módunk cselekvésre a népköztársasá­gunkat, a munkás-paraszt hatalmat, a szocia­lista vívmányainkat megsemmisítéssel fenye­gető, mind nagyobb erővel jelentkező ellenfor­radalmi veszéllyel szemben... Nem nézhettük tovább tétlenül, a cselekvésre képtelenné vált kormány tagjaiként, hogy a demokrácia leple alatt ellenforradalmi terroristák és banditák állati módon gyilkolják le legjobb munkás- és paraszttestvéreinket, rettegésben tartsák bé­kés állampolgárainkat, anarchiába döntsék ha­zánkat és hosszú időre az ellenforradalom igá­jába hajtsák egész népünket.” (A Párt törté­neti Intézet Archívuma.) A megalakított forradalmi munkás-paraszt kor­mány segítségül hívta a Magyarországon a varsói szerződés értelmében állomásozó szovjet csapato­kat az ellenforradalom leverésére. November 4-én hajnalban a szovjet hadsereg csapatai és a már az ellenforradalom napjainkban megszerveződött, magyar karhatalmi erők megkezdték a fegyveres ellenforradalmi csoportok felszámolását. Nagy Imre és tanácsadói ezen a hajnalon tették fel addigi árulásaikra a koronát. “Figyelem! Fi­gyelem! Itt Nagy Imre miniszterelnök beszél!” — kezdte rövid rádióbeszédét, amelyben ellenál­lásra buzdított, s aztán bejelentette: “Csapataink harcban állnak, a kormány a helyén van.” Majd. beszédét többször megismételték magyarul, oro­szul, angolul és franciául is. Az ellenforradalom fegyveres, alakulatainak szétverése — hála a szovjet csapatok testvéri se­gítségének — igen gyorsan megtörtént. Jóllehet az ellenforradalom irányitói és külföldi sugalma­zol mindent megtettek, hogy széthintsék szovjet­ellenes rágalmaikat, ezek egyre kisebb táptalajra találtak. összkomfortos sztrájk A forradalmi közbiztonság érdekében újjá­szervezték a honvéd- és rendőrkarhatalmat. Az első tiszti ezred szervezése november 12-én feje­ződött be, a tiszti járőrök megkezdték szolgálatu­kat az utcákon. Ugyanezen a napon közli a sajtó, hogy megkez­dődött a megrongálódott villamos felsővezetékek és vágány hálózat helyreállitása. Elsőnek novem­ber 11-én a zugligeti vonalon indult meg a villa­mos, amely a János Kórházig jár. Az autóbuszok november 12-től részlegesen, egyelőre csak a kül­ső vonalakon közlekedtek, ahol nem volt különö­sebb közlekedési akadály. Az ellenforradalom azonban a fegyveres harc elvesztése után sem adta fel a harcot. A népha­talom ellenségei sztrájkokat próbáltak szervezni. Azoknak a napoknak tipikus alakjai az “összkom­fortos sztrájk” elszánt harcosai. , (Folytatjuk) \ AMERIKAI MAGYAR SZÓ 2 130 East 16th Street £ New York, N. Y. 10003 Elolvastam mutatványszámként küldött lap- | Á jukat és kérem, hogy további mutatványpél- J 8 dányokat küldjenek címemre minden köt*- j 8 lezettség nélkül. ^ § Név:.................................................................... | ft Cim: .................................................................. i r Város:......................................Állam:............. \ P Megrendelem lapjukat □ egy évre □ félévre < ■m íA hp kedvezményes előfizetési ára uj otva- 2 sóknak egy évre $6.00, félévre $3.00.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents