Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-05-20 / 20. szám
14 Thursday, May 20, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Két évtized: Dokumentumok, szemelvények, adatok és tények alapján a felszabadult Magyarország történetéből I (Folytatás) A demokrácia védelmében Az 1946 márciusi tömegharcok jelentős eltolódásokat hoztak az erőviszonyokban, s fontos politikai iskolát jelentettek a dolgozóknak. De a küzdelem még nem dőlt el. A burzsoáziát a nemzetközi helyzet alakulása, a nyugati imperialisták hidegháborús politikája további ellenállásra ösztönzi.. Sok nehézséget okoz a súlyosbodó gazdasági helyzet is. Április 7-én a kormány elfogadja a szanálási tervet. Jelentős lépés előre a tervnek az államosítással foglalkozó része. A kormány vállalta, hogy juniua 1-ig végrehajtja a Függetlenségi Front államosítási programját, a szén- bauxit,- olajvállalatok és a villanytelepek államosítását, továbbá állami kezelésbe akarja venni a Weiss Manfréd, a Rima és a Ganz-vállalatokat. De a burzsoázia csak átmenetileg vonult visz- sza, és állandósítja a koalíción belüli válságokat. A reakció ismét a földreformot támadja — s a földhöz juttatott paraszti tömegek erre reagálnak legérzékenyebben. A reakció módszere a demagógia is. A nyomorúságos gazdasági körülményeket kihasználva igyekeznek az elmaradottabb rétegeket szembeállítani. a demokráciával. A Kisgazda Pártból kirekesztett képviselők, Sulyok Dezső vezetésével megalakítják az úgynevezett Szabadság Pártot, amelynek gyűlésein fasiszta izü uszítás folyik. “Politikánk alapja — irta március 15-én Sulyok — a keresztény erkölcs, a nemzeti gondolat, a tiszta demokrácia és a szociális kiegyenlítődés.” (A Holnap, 1946. március 15.) Összeesküvés a demokrácia ellen A reakció úgy gondolja, hogy eljött a “cselekvés” ideje. Miközben a Parlamentben, s lapjaikban a jobboldali kisgazdák demagóg módon “védelmezik“ a kistulajdonosok érdekeit, az államvédelmi szervek megkezdték a Magyar Közösség nevű ellenforradalmi szervezet felgöngyölítését, amelyről kiderült, hogy mélyen belenyulik a Kisgazda Párt vezető szerveibe. A vizsgálat során kiderült, hogy az összeesküvők lényegében a régi horthysta világot akarják visszaállítani. A horthysta titkos szervezet szinte fedőszervként használta a Kisgazda Pártot. A SZABAD SZÁJ cimü vicclap irta: “Nagy Ferenc miniszterelnök újévi beszédében többek között azt mondotta, hogy 1947 az öszszefogás éve lesz. Hát ez bevált.” A miniszterelnök különben január 30-án szemforgató módon még igy nyilatkozott a Kis Újságban az összeesküvésről — ezzel egyébként bevallott mindent, amit később külföldön tagadni próbált: “Meg kell mondanom, hogy igenis készült összeesküvés a demokrácia és a köztársaság ellen. Ezek között az emberek között voltak olyanok, akiknek további szolgálataira a demokrácia nem reflektál... Visszakivánták a maguk számára azt a világot, amelyben ők tudtak érvényesülni, de a magyar nép nem tudott. Célul tűzték ki a köztársasági államforma megdöntését, a Hor- thy-féle rendszer folytonosságának megteremtését.” A Kisgazda Párt vezetősége február 6-án kizárta a párt soraiból Hám Tibor, Kiss Sándor Vattai László, Horváth János és Gyulai László képviselőket, akikről kiderült, hogy részt vettek az összeesküvésben. A szálak azonban még tovább vezettek. A nyílt imperialistabarát politika fő képviselője Nagy Ferenc akkori miniszterelnök volt. 1947. május 28-án — amikor Nagy Ferenc miniszterelnök Svájcban tartózkodott — a kormány egyhangúlag úgy döntött, hogy hazahívja őt, és felszólítja: tisztázza, mi a szerepe az ügyben. Nagy Ferenc megtagadta a hazatérést. “ Nagy Ferenc miniszterelnök tegnap délután jelentkezett a berni magyar követségen, és bejelentette, hogy lemond a miniszterelnökségről és emigrál.” (Szabadság, 1947. junius 4.) Talán nem érdektelen idézni a Die Tat cimü svájci lapot, amely igy irt junius 16-án Nagy Ferencről : “Nagy ur, gyenge politikusnak, de előrelátó embernek bizonyul. Valószinüleg külön hiradó- szolgálattal is rendelkezett, és ennek folytán abba a helyzetbe került, hogy szabadságának időpontját ügyesen választhatta ki, és megfelelően előkészítette külföldi utazását. Vagy mondjuk ki nyíltan: szökését.” Junius elején külfödre szökött Varga Béla s a Kisgazda Párt néhány más, reakciós vezetője. 1947. junius 7-én este rádióbeszédet mondott Dobi István, aki az ellenforradalmár csoporttól, a demokratikus fejlődés ellenségeitől megtisztított Kisgazda Párt elnöke volt: “A feltörő paraszti milliók politikai erejének útját állni nem lehet. De hiszen a reakción kívül ezt más nem is akarja. Nincs okunk kételkedni abban, hogy ez a szándékunk megegyezik a munkáspártok törekvéseivel is. A koalíciót fenntartjuk. A munkáspártok nélkül politikát nem tudunk, nem akarunk és nem is fogunk csinálni. A magunk politikáját a többi párt politikai célkitűzéseivel össze fogjuk egyeztetni, hogy az újjáépítés, a hároméves terv megalkotása és végrehajtása, hazánk fel- emelkedésének záloga zavartalanul megtörténjék.” Az ellenforradalmár összeesküvők leleplezése után uj kormány alakult; a miniszterelnök a kisgazda párti Dinnyés Lajos lett. A NAGY FORDULAT Az összeesküvés felszámolása lendületet adott a népi demokratikus fejlődésnek. Augusztus 1-én életbe lépett a hároméves terv, és augusztus 31-re választásokat Írtak ki. A koalíciós pártok külön listán indultak, de közös programmal. Az 1947-es választás A Kisgazda Pártból kiszorított jobboldal sebtében uj pártokat szervezett, amelyek közül a legjelentősebb a Pfeiffer Zoltán vezette Magyar Függetlenségi Párt és a Barankovics István által irányított Demokrata Néppárt volt. Összesen tiz párt indult a választásokon, amelyeket — minthogy a hatalomért folytatott eddigi harci időszak döntő ütközete volt — minden eddigit felülmúló agitációs kampány előzött meg. A konkrét koalíciós programmal szemben a reakciós pártok demagóg kampányba kezdenek. A Pfeiffer-párt, amelyben a legszélsőségesebb reakciós polgári-kispolgári elemek gyülekeztek, nyíltan neofasiszta jelleget öltött, s propagandájában támadta a demokrácia alapvető vívmányait. Ez a párt a 7-es listán indult a választásokon, íme egy részlet agitációs módszereiből: “Ha Istent családot akartok, ne a kommunistákra szavazzatok, hanem Pfeifferre — járták a 200 holdas aranyparasztok kocsira, biciklire ülve a Szentes környéki tanyavilágot. Szakadatlanul folyt a földeken a suttogás: emberek, imádkozzunk 7 miatyánkot, 7 üdvözlégyet és ne felejtsük el, hogy 7 szentség van... Asszonyok, elvész a világ, ha nem a 7-es kockára szavazunk —• igy prédikált a pusztaszeri plébános, aki népellenes bűnökkel terhelve állt korábban a szegedi törvényszék előtt.” (Szabad Nép, augusztus 20.) A választás napján, augusztus 31-én irta feltűnő helyen a NÉPSZAVA: “Több helyről, igy például a XIII. kerületből értesítést kaptunk, hogy elvtársainknak vasárnap reggel hét órára a toloncházba szóló idézéseket kézbesítettek ki. Ezek az idézések hamisítványok és reakciós mesterkedések szülöttjei.” A rendkívül éles választási kampány közben a reakció szabotázzsal, gyújtogatással is próbálkozik. F elgyujtják a kispesti villmosremizt, a Ganz Hajógyárt, a Neményi Papírgyárat, a Hofherr- Schrantz üzemet. Éles küzdelemben kerül sor a döntő összecsapásra 1947. augusztus 31-én. A választásokon a baloldalt egyesítő Függetlenségi front több mint hárommillió szavazattal megszerzi a 61%-os abszolút többséget. Ezen belül az ország legnagyobb pártja, több mint egymillió 100 ezer szavazattal, 22 százalékkal a Kommunista Párt lett, amely 1945-höz viszonyítva 40 százalékkal növelte szavazóinak számát. A koalíción belül a Szociáldemokrata Párt, amely jobbszárnyának befolyására a választási harcban erősen ingadozott, és gyakran jobboldali szavazatokra pályázott, súlyos veszteséget szenved: 14.6 százalékot kap. Az FKP 15.1 százalékkal került ki a választásból, szavazóinak 71 százalékát vesztette el. A jobboldali ellenzéki pártok közül Pfeifferék 14 százalékot, Barankovicsék 16 százalékot kaptak. A választások eredményeképpen a baloldal meg kapta a döntő többséget, a reakció kikerült a koalícióból és a hatalomból. “Tiéd az ország—magadnak építed** A tulajdonviszonyokban bekövetkezett nagy fordulat magán hordozta már az uj társadalom jegyeit — megkezdődtek a szocialista munkaversenyek, az emberek mindjobban magukénak érezték a gyárat, földet, üzemet, birtokukba vették az országot. Megszilárdult Magyarország nemzetközi helyzete is a választási eredmények után. Barátsági szerződést kötött több szomszédos országgal, köztük a Szovjetunióval. Magyarország szocialista fejlődésének egyik alapvető feltétele, hogy a haladás vezető ereje és motorja, a munkásosztály összefogja erőit, hogy megvalósuljon a szerves munkásegység, a munkás- osztály két pártjának egyesülése. 1948. március 6-án a Szociáldemokrata Párt 36. kongresszusa az egységes munkáspártról szóló határozatában kimondta: “A pártvezetőség mindent tegyen meg annak érdekében, hogy a félrevezetett dolgozó tömegek teljes és tiszta képet kapjanak a múl hibáiról, világosítsa fel a dolgozókat arról, hogy kik és milyen módon cselekedtek nevükben, de érdekeik ellen, és ezzel a fel világositó munkával is járuljon hozzá a munkásosztály ideológiai, politikai és cselekvésbeli egységének megteremtéséhez.” Az egységes munkáspárt E fordulat hátterében — az országban általánossá váló balratolódás mellett — a szociáldemokrata dolgozók tömegmozgalma állt. 1947—49 telén a szociáldemokrata párttagok mind nagyobb számban hagyták ott pártjukat, s 1948 első felében mintegy százezren csatlakoztak a kommunistákhoz. Ez a “földcsuszamlás” a munkásosztály .egységakaratának kifejezője volt. A Kommunista Párt február 21-én tagzárlatot rendelt el, március 15-ig nem vett fel uj tagokat. Ez a határozat kettős célt szolgált: egyrészt a párt sorainak tisztaságát védte, másrészt gátat vetett a Szociáldemokrata Párt felbomlásának is. 1948. junius 12-én, az egyesülési kongresszus megnyitása előtt a két munkáspárt tömeggyülést rendezett a Hősök terén. Junius 13-án megkezdődött a magyar munkásosztály immár egységes forradalmi pártjának a Magyar Dolgozók Pártjának első kongresszusa, amelyen 443 küldött vett részt. A kongresszuson Marosán György fejezte ki azt az érzést, amely a szociáldemokrata munkástömegeket eltöltötte az egyesülés iránt. A kongresszuson elfogadott uj pártprogram a szocializmus és a proletár internacionalizmus elveinek teljes győzelmét tükrözte. Az egyesülés a magyar munkásosztály sok évtizedes küzdelmét koronázta meg. Véglegesen megnyílt az ut a szocialista fejlődés előtt. (Folytatjuk) Nyomdai korrektúra magnetofonnal A nyomdai szedések ellenőrzése: a “levonatok” olvasása, a kézirattal való összehasonlítása és a hibák kijavítása (amit szakszerűen korrektúrának neveznek) felelősségteljes és fárasztó munka. Ennek megkönnyítésére és javítására például Angliában segítőt osztanak be a korrektor mellé, s a kézirat szövegét ez olvassa. Jobbnak bizonyult azonban, ha a korrektor magnetofonba olvassa a kézirat szövegét, azután vissza játssza a szöveget, és igy figyeli a nyomatot. Ez a munka módszer megkönnyíti és meggyorsítja a korrektor munkáját. A magnetofon használatának nagy előnye, hogy a korrektor hallja és látja a szöveget, zavartalanul koncentrálhat, elmarad az ide-oda nézegetés az iitemveszteség. Kétes esetben visszafuttatja és újra lejátszhatja a szalagot, végső esetben pedig előveheti a kéziratot.
