Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1965-05-20 / 20. szám

Vol. XIv. no. 20. Thursday, May 20, 1965. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N.Y. 10003. Telefon AL 4-0397. EGYETEK PROFESSZOROK HARCOLNAK AZ (GAZSÁGÉRT E sorok írása előtt, szombaton, május 15-én tartották meg Washingtonban az “Országos Teach-ln" vitát. A kor­mány legbefolyásosabb tanácsadói, valamint elismert történé­szek és tanárok a legkiválóbb egyetemekről vettek részt a vi­tákban. Reméljük olvasóinknak módjukban volt a televízión látni és meghallgatni ezt a vitát. Úgy hisszük azonban, hogy a jobb megértés kedvéért hasznos, ha itt rövid történelmi áttekintést adunk a vietnami és a dominikai eseményekről. ★ A Franciaország elleni sokéves vietnami polgárháború 1954 ben a koloniális hatalom csúfos vereségével végződött. Az ekkor kötött béke-egyezményt az országot két részre osz­totta és előírja, hogy két évvel később, általános demokrati­kus népszavazással egyesítik az országot, a törvényesen meg­választott kormány vezetése alatt. Ez a dél-vietnami kormány ellenállása miatt nem következett be. A VIETNAMI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG (F.SZAK-VIETNAM) Államfő: Ho Chi Minh köztársasági elnök. Kormányfő: Pham Van Dong, miniszterelnök. Területe: 158,750 négyzet­kilométer. Lakossága: 15 millió. Főváros: Hanoi. 1961. dec. A VDK emlékiratban tiltakozik az 1954-es genfi értekezlet társelnökeinél az Egyesült Államok dél-viet­nami beavatkozása ellen. 1962 április. A VDK hivatalosan cáfolja azokat az ameri­kai és dél-vietnami állításokat, hogy VDK-csapatok lennének Dél-Vietnam területén: Kormány: A koalíciós kormány 29 tagja közül 24 a Viet­nami Dolgozók Pártjának, egy a Vietnami Demokrata Párt­nak, egy a Vietnami Szocialista Pártnak tagja, három párton- kivüli. A DÉL-VIETNAMI KÖZTÁRSASÁG Állam és kormányfő 1955-től 1964-ig Ngo Dinh Diem volt, amikor a vallási és politikai ellenzékének erőszakos el­nyomása következtében kirobbant katonai lázadásban meg­ölték. Azóta számos kormánypuccs és krizis után a jelenlegi elnök Phan Huy Quat. 1959 október. A lakosság növekvő ellenállási mozgalmá­nak elnyomására a diktatúra katonai vérbiráskodást vezet be. 1960. “Szabadság és Haladás" néven polgári ellenzéki párt alakul. 1961 április. A Nemzeti Felszabadító Front (Viet Cong) mozgalom partizánjai a Mekong-deltában kezükben tartják az összlakosság egyharmadának lakóterületét. (Folytatás a 3-ik oldalon) Az elnök kéri a luxusadók leszállítását Johson elnök hétfőn javas­latot terjesztett a kongresszus elé, melyben sürgette a luxus­adók (excise tax) 3.9 milliárd dolláros leszállítását. A javas- : latban az elnök ajánlotta az uj } autókra kivetett 10 százalékos; luxusadó azonnali leszállítását 7%-ra, valamint további 1%-j os leszállítását 1986-ban, majd j 1967-ben. Az elnök azon vé­leményének adott kifejezést, hogy az uj autók vásárlásánál fizetendő 5%-os luxusadó igaz ságos, ezért nem javasolta an­nak teljes eltörlését. Az autókon kivül a javaslat eltörölné julius elsejei érvény­nyel a legtöbb tartós, költsé­gesebb fogyasztási áru után fizetett luxusadót. Ezek közé tartoznak mindenfajta villany- I gáz- és olajkészülékek, hang- j szerek és hanglemezek, fény- j képezőgépek, rádió és tv-fel- vevő készülékek, hütő- és fa­gyasztószekrények, léghűtő be rendezések és más kisebb fo­gyasztási cikkek. A legtöbb után jelenleg 5%, egyesek után 10% luxusadót kell fi­zetni. A luxusadó leszállítása ké­sőbb az év folyamán a kozmeti kai cikkekre, ékszer-, szőrme­és bőröndárukra is vonatkoz-« na. Jövő év január elsejei ér­vénnyel leszállítanák a helyi; és távolsági telefonbeszélgeté­sek és a Teletype szolgálat után fizetendő luxusadót is. Hatalmas ciklon száguldott végig Kelet-Pa- kisztánon, melyben legalább 3,500-an elpusztultak. A leg­súlyosabb károk Barisal és Noakhali kerületekben voltak. hegycsúcson, egy lezúduló hó­görgeteg 9 személyt azonnal megölt és több mint 20 egyén­nek nyoma veszett. Mentőcsa­patok sokat kiszabadítottak a rájuk zuduló hóból, többek között 12 napfürdőző vendé­get, akiket egy hotel teraszán ért a hólavina. Másokat a sí­pályán mentettek ki a 20 láb magas hóáradatból. Nyugtalanság Bolíviában Bolíviában, az uralkodó jun- j ta véres harcokban igyekszik j elnyomni az ónbányászok zen-j dülését. La Pazban és más he-! lyeken a junta vezetője sze-i rint nagyméretű a nyugtalan-) ság a bányászok között, akik; tiltakoznak Juan Lechin Oqu­endo, szakszervezeti vezető és volt alelnök száműzetése ellen. Hólavina az Alpokban Németországban, a Gar- misch-Parten-Kirchen-nél levő 9,719 láb magas Zugspitze liras! kajláidé békái cötni az arabokkal Izrael miniszterelnöke, Levi Eskol, a knesset-hez (parla­ment) intézett beszédében sür­gette a béke helyreállítását Izrael és az arab államok kö­zött. Szívesen vette Habib Bur- giba, Tunézia miniszterelnöké­nek békeajánlatait, de ugyan­akkor elfogadhatatlannak tar­totta az ország egyes területei­nek feladására és az arab me­nekültek visszatelepítésére vo­natkozó javaslatokat. “A békeegyezményt Izrael jelenlegi helyzete szerint kell kidolgozni”, mondotta. (Lásd korábbi cikkünket erről a té­máról, a 2-ik oldalon.) DUSKY: A PENTAGON SZÓSZÓLÓJA Hűségesen szajkózva a még Eisenhower elnök által is ve> szedelmesnek minősitett ipari és katonai komplexum legszél­sőségesebb szószólóinak uszító frázisait, David Dubinsky, az egykori radikális, a tüipari munkások szakszervezetének el­nöke, Johnson elnök katasztrofális vietnami és szégyenletes dominikai intervenciós politikája támogatására szólította fel szerveiete tagságát az unió Miamiban tartott konvencióján. A konvenció, melyen a szervezet egyetlen valóban haladó szellemű tagja sem vehetett részt, magától értetődőleg elfo­gadta Dubinsky ajánlatát. Iqy hát az a szégyenletes helyzet állt elő, hogy az egykor liberálisnak, sőt radikálisnak tartott munkásszervezet ma­gáévá tette a pentagoni tábornokok világnézetét, célkitűzé­sét. atombcmbás politikáját ugyanakkor, amikor az amerikai népnek legalább a fele — a legújabb Galluo közvélemény­vizsgálat szerint — vagy kimondottan ellenzi azt, vagy leg­alább is érthetetlenül és aggódva tekint arra. És tette ezt Dubinsky ugyanakkor, amikor az amerikai nép íegszélesebbkörü tájékozottsággal rendelkező rétege, az egyetemi tanárok ezrei, az egyetemi diákok tízezrei országos megmozdu'ások egész sorozatával tiltakoznak Johnsonék a nemzetközi jog csaknem minden alaptételét sárbatipró, egyre nyíltabban a szuronyokra és atombombára támaszkodó soro­zatos aqressziós lépései ellen. Dubinsky beszédét nem lehet másnak tekinteni, mint a tényeket fejtetőre állitó, a tagság józan Ítélőképességét kigw- (Folytatás a 2-ik oldalon) Katasztrófa Dél-Vietnamban Roppant katasztrófa sujtot ta az egyik legnagyobb dél­vietnami amerikai repülőbá­zist a Saigontól 12 mérföldre levő Bienhoa város közelében. Az egyik óriási amerikai bombázógépben véletlenség- ből vagy szabotázs folyamán— egyelőre még nem lehet tud­ni — felrobbant egy 500 fon­tos bomba. A robbanás oly oppant erejű volt, hogy lánc- •eakciót váltott ki a repülőté- ’•en sűrűn egymás mellett fel- orakoztatott többi bombázó­gépekben elhelyezett bombák­ból is, amelyek mind felrob­bantak, azonnal megölve 27 amerikai, 3 dél-vietnami kato­nát és megsebesítve több mint száz más amerikait. A szemtanuk szerint a rob­banások oly hatalmasak vol­tak, hogy a föld reszketett a környéken. A fekete füstgo- molyag több mérföld magas­ságra szállt fel, atombomba­robbanáshoz hasonlóan. Az amerikai katonák éppen berakták a bombákat a gé­pekbe, amikor a tragikus bal­eset történt. Ezek a bombák időre beállított óriási pokol­gépek, amelyek nem robban­nak azonnal. Céljuk az, hogy félrevezesse az ellenséget, amely fel nem robbant bom­bának tekintve azt, közelükbe merészkedik és a bomba ak­kor robbanna fel. A szerkezetet, ha egyszer időre be van állitva, nem le hét megállítani. Ha ezt meg­próbálják, akkor a bomba azonnal robban, fehérizzásban lévő vas- és acélszilánkok ez­reit lövelve ki magából. Sajnos a modern haditudo­mány eme újabb “tökéletesí­tett” formája ezúttal a készí­tői ellen fordult. 27 fiatal amerikai áldozatot követelt, nem beszélve azokról, akiket megsebesitett és talán egész életükre megbénított. Bár a repülőtér tavaly no­vember 1-én már egy Vietcong támadás célpontja volt, ami­dőn a felkelők 27 bombázó­gépet semmisítettek meg meg- lepetésszerü támadással, a Pentagon bölcs vezérei nyil­ván nem tanultak semmit vagy csak keveset. Az óriási bombázógépek éppoly sűrűn voltak felsorakoztatva egymás mellett most is, mint akkor. I j A jelenlegi “balesetben” 40 óriásbombázó semmisült meg, j 20 millió dollár értékben. Ez­ért a pénzért tiz középiskolát lehetett volna építeni vagy 5 kórházat, ha másutt nem, az Appalachia nyomorvidéken. SZEMBESÍTÉS a KATONAI PARÁDÉVAL Múlt szombaton, a katona’ erők évi diszfelvonulásán New Yorkban, fiatal háboruellenes tüntetők elállták a felvonulás útját a Fifth Avenuen, leül­tek az úttestre és a rendőrség felszólítására sem mozdultak el. Közben a járdáról sokszá zan kiáltották: “Vessenek vé­get a vietnami háborúnak!” Csak miután a tüntetőket a rendőrkocsikba tuszkolták, tu­dott a katonai parádé tovább haladni. A tüntetők már korán dél­után gyülekeztek a kijelölt j helyen. Vezetőjük, egy fiatal; leány kijelentette: “Ez szem­besítés lesz a militarizmus fi­lozófiájával. Nem lenne sza­bad a háborút, a katonaságot és a hadviselést ünnepelni.” Egy fiatalember megjegyezte: “Feleségem és két gyerme­kem van... valahogy úgy ér­zem, morális kötelességem, hogy a vietnami háború meg­szüntetéséért tegyek valamit.” Amint a katonai felvonulás a közeibe ért, a tüntetők ének­lésbe kezdtek. A háboruelle- nes dalok között a “We Shall Overcome” eredetileg polgár­jogi dalt is elénekelték.

Next

/
Thumbnails
Contents