Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1965-05-06 / 18. szám

Thursday, May 6, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD FORRADALOM ÉS INTERVENCIÓ A DOMINIKAI KÖZTÁRSASÁGBAN (Folytatás az első oldalról) gyakorol fennhatóságot Santo Domingóban." “Ez a katonai klikk tehát nem más, mint egy árnyék-kormány (unreal government), melynek haderőit súlyosan megtépázták a tomboló felkelők. Egy értelemben az Egyesült Államoknak köszön­heti létezését, amely élelmiszerrel és gyógyszerrel látta el, amidőn a hét elején San Isidro is az ösz- szeomlás előtt állt!” A háromtagú katonai kabal oldalán az egész nép ellen! íme, idejutott az Egyesült Államok politiká­ja, Jefferson, Lincoln, Franklin D. Roosevelt utódjának politikája 1965-ben! Repül a nehéz kő, ki tudja hol áll meg... Johnson szépíteni igyekszik a beavatkozást Vasárnap, Johnson elnök a Fehér Házból tele­vízión továbbított beszédében igyekezett megindo­kolni a tengerészgyalogság kiküldését a dominikai forradalom leverésére, amelynek létszáma már 14 ezerre emelkedett. Aznap délután még további 4.500 főnyi katonaságot küldött a már ottlevő 9.500 főnyi csapatokhoz. Kijelentette, hogy a múlt hét folyamán Dominikában kitört forradalom kö­vetkeztében kötelességének tartotta az amerikai és más külföldi polgárok életének, biztonságának megvédését, azért rendelte oda a csapatokat. A helyzet “tragikus fordulatot öltött”, mondta az el­nök, a Juan Bosch helyreállítására megindult for­radalom “egyre inkább kommunista vezetés alá került”; a vezetők között, az elnök szerint, sok Ku­bában kapta a kiképzést. “Minden rendelkezé­sünkre álló módon meg kell akadályoznunk, hogy egy másik Kuba létesülhessen ezen a féltekén”, mondotta Johnson elnök. (De állítását még egy kommunista nevének az említésével se tudta alátá­masztani.) Annak a reményének adott kifejezést, hogy az Organization of American States (OAS) a Domini- :ai Köztársaságba menesztett öttagú békeküldött­sége beleegyezését adja a U.S. csapatok ottlétébe 3 a latin-amerikai országok is csapatokat külde- ek. Az OAS ülése a békeküldöttség megalakítása után azonnal kimondotta, hogy az ottlevő U.S. csa­patok egyúttal “segítséget is nyújtanak a béke­küldöttségnek.” Johnson elnök kiküldte Averell Harriman port­folió nélküli követet Peruba, Colombiába, Argen­tínába és Braziliába, hogy a U.S. akció számára megnyerje ezen országok támogatását és egyúttal kieszközölje, hogy azok is küldjenek csapatokat a Dominikai Köztársaságba. Egy másik követet, az Alliance for Progress volt vezetőjét, Teodoro Mos- coso-t, ugyanebből a célból Mexikóba és Venezu­elába küldte. A latin-amerikai országok többsége eddig élesen elitélte a U.S. katonai beavatkozást Dominikában. Nem mutatnak hajlandóságot arra, hogy oda csapatokat küldjenek. Johnson elnök a legnagyobb képmutatással azt állította, hogy a U.S. szerepe Dominikában csupán az amerikaiak és más külföldiek életének védel­mét, a rend helyreállítását és demokratikus kor­mányzat megalakításának elősegítését szolgálja és a partraszállás csupán “humánus” célból történt. A U.S. tengerészeti gyalogság, amely először csak a U.S. és a külföldi konzulátusok közelében foglalt állást, már kiterjesztette akcióit az ország különböző területeve. A San Isidro repülőtérről és más gócpontokból kiindulva, elfoglalták azokat az állomásokat, amelyeket eddig a Juan Bosch volt elnök visszaállítását ellenző ellenforradalmi csapatokat vezénylő Wessin Y Wessin vezérőrnagy csapatai tartottak megszállva. A világ közvéleménye óriási felháborodással vette a U.S. beavatkozást Mindenütt, de különösen a latin-amerikai orszá­gokban, a legélesebb hangú tiltakozás nyilvánult meg az Egyesült Államok legújabb agressziója el- ’en. Argentínában a peronisták és más politikai szervezetek — többek között Frondizi volt elnök pártja — elitélik a U.S. csapatok partraszállását Dominikában. Caracasban, Venezuela fővárosában is erősen aggódnak, hogy legközelebb az ő orszá­gukban történhet hasonló U.S. beavatkozás. Vene­zuela és Chile kormánya közös nyilatkozatban fi­gyelmeztetett és kérte a vérontás beszüntetését, valamint a diktátor-kormány felállításának meg­akadályozását Dominikában. A venezuelai kongresszus egyöntetű határozattal támogatta Leoni elnök tiltakozását a dominikai partraszállás ellen, amelyet az elnök az OAS tag­jaihoz továbbított. A határozat követelte a U.S.- től is a csapatok bán­szállást “önkényes akció”-nak nevezte, amely “meg szegi az OAS alapé Iveit.” Limában, Peru fővárosában Lopez Áldana kül­ügyminiszter kijelentette, hogy a partraszállás sú­lyosan visszavetette az amerikai államok közös jo­gi rendszerét. “Peru elitéli az államok szuveréni- tása ellen intézett bármiféle beavatkozást, vagy kí­sérletet — mondotta. — Az amerikai szolidaritás nevében” a perui szenátus követelte a csapatok azonnali visszavonását. A mexikói külügyminiszté­rium úgy nyilatkozott, hogy ez a “humánus” okok­ból megindított akció “a félteke számos országá­ban kellemetlen emlékeket idéz elő.” Rio de Ja- neiroban a legfontosabb napilap, Jornal do Brasil szerint a dominikai események “az amerikaközti államok jelenlegi szervezetének halálos Ítéletét je­lentik.” Kubában a Hoy napilap felhívta a lakosságot, hogy támogassa Dominika népét, amely a legbru- tálisabb elnyomatás ellen küzd. “A gyűlölt ameri­kai tengerészgyalogság” az amerikaiak kiürítésé­nek örve alatt “nyomást gyakorol a dominikai ka­tonaság ingadozó elemeire,” hogy meghiúsítsa a népfölkelést. “A U.S. most is ugyanavval az ürüggyel vonul be, mint amellyel már számtalan­szor megszállt latin-amerikai országokat, ott zsar­noki kormányokat állított fel, kizsákmányolta az ország kincseit és leigázta a népet”, irta a kubai hírlap. A Tass szovjet hírügynökség is elitélte a be­avatkozást. Kijelentette, hogy a U.S. azért rendelte ki a tengerészgyalogságot Dominikába, mert nyil­vánvalóvá vált, hogy “az ottani forradalom Juan Bosch alkotmányos kormányának visszaállítására vezethet.” A Hsinhua kínai hírügynökség rádióleadása mondotta: “Az Egyesült Államok újabb beavatko­zása, abban a pillanatban, amikor agresszióját Vi­etnamban is féktelenül kiterjeszti, újabb megvilá­gításba hozza nemzetközi zsandárként betöltött gyűlöletes szerepét.” Az Amerikai Kommunista Párt a beavatkozást “az ágyunaszád-diplomácia újabb példájáénak ne­vezte. Peru elnöke, Fernando Belaunde Terry, Limá­ban fogadta W. Averell Harriman követ látogatá­sát. Előzőleg Terry elnök, úgyszintén a perui par­lament mindkét háza elitélte a U.S. katonai be­avatkozást, mint amely “egyoldalú beavatkozás” a Dominikai Köztársaság belügyeibe. A La Prensa napilap, amely eddig támogatta a U.S. politikáját, vezércikkben úgy nyilatkozott, hogy “a U.S.-nek az amerikai államok közösségéhez kellett volna folyamodnia ahelyett, hogy önkényesen bevo­nult.” A Colombiában megtartott sajtóinterju kereté­ben valaki feltette azt a kérdést, hogy hasonló esetben a U.S. ugyanúgy járna-e el más latin-ame­rikai országokban? Harriman erre azt felelte, hogy nem szeret feltételes kérdésekre válaszolni, s re­méli, hogy máshol nem állnak be hasonló “sajná­latos” események. India agresszióval vádolja Pakisztánt A pakisztáni hadügyminisztérium szóvivője szerint a Kutch térségiben négy napon át tartó heves harc után a pakisztáni erők kb. húsz mér­földre hatoltak be a vitatott térségbe, és Biar Bet indiai katonai őrállás pakisztáni kézre került Uj-Delhiben a kormány szóvivője közölte, hogy indiai részről 65-en meghaltak, megsebesültek vagy eltűntek. A pakisztáni veszteség mintegy 300 főre becsülhető. Az indiai parlamentben szerdán április 28-án tartott vitában felszólalt Sasztri miniszterelnök, s nyílt agresszióval vádolta Pakisztánt. Közölte, hogy a pakisztáni csapatok olyan indiai állásokat támadtak meg, amelyek a határtól 8—10 kilomé­terre fekszenek indiai területen, azaz már nem a vitatott térségben. Sasztri hangsúlyozta: — India hajlandó tűzszü­net elrendelésére, amint ezt a baráti országok sürgették, de készen állunk az alternatívára is, s ha szükséges, minden erőforrást az ország terü­leti integritásának megvédésére, a határok meg­védésére fordítunk. A parlamentben egyik felszólaló képviselő ki­jelentette: az a tény, hogy Pakisztán, amerikai fegyverekkel harcol India ellen, éket ver India és az Egyesült Államok közé. Uj-Delhiben, az amerikai nagykövetség épülete előtt indiai nők tüntetést rendeztek, tiltakozásul a Pakisztánnak nyújtót amerikai fegyverszállítá­sok ellen. Nagy földrengés északnyugaton Április 29-én súlyos földrengés rázta meg a Csendes-óceáni északnyugati partvidéket. A reg­O'iVVWVW-V'lA.VAVVVWV v'WV’ly ww < Wl/ gél 8.28-kor megindult rengésnek két KSVNfflW halálos áldozata volt, de a velejáró ízgaimaKUol kifolyólag 3 személy szivroham következtében meghalt és számosán megsebesültek. A rázkódás, amely 45 másodpercig tartott, legerősebben Seattleben és Tacomában volt érezhető, de kisebb rázkódásokat még 600 mérföld távolságban is éreztek. Ez volt a legrosszabb földrengés a Puget Sound vidékén 1949 áprilisa óta, amely 8 halálos áldoza­tot követelt. Seattleben a legnagyobb kár a keres­kedelmi városrésztől délre fekvő négyzetmérföld- nyi területen és az Elliot Bay-ben, a Harbor Is- landon történt. A hulló vakolatok és ablaküvegek záporában az iskolákat és gyárakat kiürítették. Harbor Islandon egy lezuhanó víztorony megölte Ray Haughtqn raktárfelügyelőt és Adolphus Le­wis járókelőt agyonütötte a lehulló épület-tör­melék. —-------------------------------------------------------Á, Az ENSZ pénzügyi nehézségeiről A 33 tagú ENSZ-bizottság folytatta a béke- fenntartó ENSZ-müveletek kérdésének megvita­tását. A vitában eddig 21 ország képviselői fej­tették ki nézeteiket az ENSZ-müveletekről, és a világszervezet ezzel kapcsolatos pénzügyi heyze- téről. Az indiai delegátus elmondotta, véleménye sze­rint a világszervezet jelenlegi pénzügyi nehézsé­gét csak önkéntes pénzügyi hozzájárulással le­het megoldani. Fedorenko szovjet ENSZ-fődelegátus felszóla­lásában rámutatott: a nehézségek megoldására alapul szolgálhat az afroázsiai országok 1964. de­cember 30-i indítványa, amelyet a közgyűlés 19. ülésszakán a Szovjetunió elfogadott, de az Egye­sült Államok elvetett. Eszerint az egyes tagálla­moknak önkéntes hozzájárulásokkal kell elősegí­teni, hogy a világszervezet kilábaljon jelenlegi nehéz pénzügyi helyzetéből. A Szovjetunió válto­zatlanul hajlandó elfogadni az afróázsiai orszá­gok javaslatát. Ha az Egyesült Államok felülvizs­gálja eddigi negativ álláspontját az 1964. decem­ber 30-i javaslat ügyében, megnyílik a megegye­zés útja — hangsúlyozta Fedorenko. Tovább pusztít az árvíz Az egyre áradó Mississippi folyó, Iowa és Illi­nois állam határain, 250 mérföld hosszában elön­téssel fenyegette a töltéseket. Muscatine vidékén elkészültek az árviz-veszedelemre: a munkások 2 hétig dolgoztak, hogy megerősítsék a 45 ezer acre lakó, gyár és farmvidéket védő töltéseket. Moshol sok ok volt az aggodalomra, különösen a déli területeken, ahol az árvíz a legnagyobb erő­vel növekedett. South Quincy-nél a gát beomlott és az árvíz el­árasztót 5,500 acre területű, sok millió dollár ér­tékű iparvidéket. A gyárakat magukat belső gá­tak védték, de a lakosság kénytelen volt elmene­külni a 6-tól 9 lábra emelkedő árvíz elől. Sok he­lyen a hidak is viz alá kerültek, vagy a hídhoz ve­zető utakat lepte el az árvíz. Johnson elnök 5 mil­lió dollár árvizsegély kiutalását engedélyezte Min­nesota államnak. A mübolygó mint tv közvetítő A Dél-Amerika és Észak Afrika között, az Egyenlítőtől 22 ezer 300 mérföld magasságban le­begő Early Bird mübolygó ugyanazt a tv prog­ramot közvetítette az Atlanti óceán mindkét olda­lán, Texastól Rómáig. A rádióhullámok légürben való közvetitését először 1958-ban próbálták ki, amikor a felszere­lést egy Air Force Atlas rakétára csatolták. Ezúttal az Európai Továbbitó Egyesület a US. Kanada és Mexikó közös hálózatával egyetemben, egyórás program keretében megkezdte a rendsze­res, kereskedelmi tv továbbítást, amelyben a kül­földi leadások rendkívül éles, tiszta képet adtak az amerikai készülékeken. Dinamit-merénylet a US követség ellen Május elsején 20 rúd dinamit robbant fel a montreali US követségen, amely súlyos károkat okozott a követség épületében. Az éjféli 1 órakor történt robbanás 75 ablakot betört, számos ajtót kiforditot sarkaiból és megrongálta a konzulátus két épületét összekötő folyosót. Az utóbbi időben, különösen a vietnami háború kiterjesztése óta, a montreali US követség szá­mos háború-ellenes tüntetés szinhelye volt. Már megszokott látvány lett a béketüntető piketelök felvonulása. Ez az első alkalom, hogy az amerikai > követség komoly mei'0j>ylet>ezinhelyévé'vált;> /gt | \ )rig*3áől.4S9V u.Í8iflufurf:oj/ >; tti3;:1 -.>vb

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents