Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-04-29 / 17. szám
Vol. XIV. No. 17. Thursday, April 29, 1965 MÁJUS ELSEJE I ÉS A BÉKE KÉRDÉSE j Az idei Május Elseje ünnepe különösen fontos, nagyjelentőségű felelősséget hárít a nemzetközi munkásságra, de leginkább az amerikai munkásosztályra. Ez az ország volt az, ahol Május Elseje, a munkásság ünnepe megszületett, innen terjedt el az egész világon, hogy mint világitó fáklya, utmu- tóul szolgáljon a tőke és a koloniaiizmus leigázottjai számára és lelkesítője legyen a további harcoknak. A mindennapi kenyérért való küzdelem mellett, ez az ünnep jelképezte és jelképezi ma is a dolgozók érdekeinek azonosságát az egész világon, a testvériség megvalósításának Ígéretét: a nemzetközi szolidaritást. A chicagói Haymarket-tól, ahol ez az ünnep megszületett,! a mai napig, az amerikai munkásság nagy eredményeket ért el. A dolgozók életének megkönnyítésére és emberibbé tételére szóló vívmányok mellett, a munkások jobb életért folyó küzdelme volt az, ami előmozdította az ország fejlődését, jó-1 létét, az adta meg az alapot a mai életszinvonal megteremtésére. A munkásszervezetek lankadatlan küzdelmeinek köszönhető, hogy mindezek megvalósultak. Az Egyesült Államokban a munkásszervezetek korántsem fejtettek ki olyan nagyméretű tevékenységet, mint amire képesek lettek volna. Szigorúan a mindennapi megélhetési problémákra szorítkoztak és ezek a hiányosságok nagymértékben még ma is fennállnak. Az automatizálás által előidézett munkanélküliség megoldására a szakszervezetek nem igyekeznek alapvető terveket kidolgozni. Egyik krízistől a másikig, egyik munkaszerződéstől a másikig, csak a pillanatnyi megélhetési problémákkal foglalkoznak és a rövidebb munkahét, a korábbi nyugdíjaztatás, az általános egészségi biztosítás és más reformok érdekében nem fejtenek ki tevékenységet. A kez- deményezé't átadják a kormánynak és nem vesznek részt a politikai életben, ahol a szakszervezetek feladata lenne egy amerikai munkáspárt megalapítása. Ha az idei Május Elsején megtartjuk az ilyenkor szokásos seregszemlét, egyre nagyobb, válaszra és megoldásra váró kérdések merülnek fel. Ebben az évben, amikor az amerikai néger rtéo eqyenlőségi küzdelme feltartóztathatatlan erővel bontakozik ki, HOL MARAD AZ AMERIKAI MUNKÁSSÁG TÁMOGATÁSA? Szinesbőrü testvéreink, a munkásság hivatott szövetségesei érdekében és azok támogatására, hol marad az amerikai munkásság szolidaritása, öntudatos pártfoqása és azok ügyének magáévá tétele? Elenyésző kivétellel, eddig nem vette ki részét ezekben a küzdelmekben. Ebben az évben, amikor az amerikai imperializmus Dél- Vietnam földjén, annak népe ellen beavatkozó, gyilkos hadjáratot folytat, amikor a támadásokat Észak-Vietnamba is kiterjeszti, bombákkal pusztítja annak lakosságát, városait és iparát, világkatasztrófába sodró meredek szélére vezetve a U.S. politikáját, a lavinaszerűen meginduló elitélő világtiltakozás és különösen a belföldi diákok, értelmiségiek, tudósok békeszervezetek tüntetései mellett, HOL MARAD AZ AMERIKAI MUNKÁSSÁG HARAGOS FELINDULÁSA A VIETNAMI HÁBORÚ ELLEN? A világszerte földindulásszerű tiltakozások, tüntetések és béketárgyalásokra való sürgetések mellett az amerikai munkásmozgalom csak csigalassúsággal, itt- ott emeli fel hangját tiltakozásul. Most, amikor égetően sürgős az amerikai támadások azonnali beszüntetése és a csapatok kivonása Vietnamból, ami megteremtheti az alapfeltételeket a béketárgyalásokra. Május Elsejének Útmutatónak kell lennie. Talán sohasem volt olyan nagy szükség úgy az amerikai, mint a nemzetközi munkásság szolidaritására, mint a mai időkben, amikor nemcsak Délkelet-Ázsia, hanem az egész világ civilizációja, a haladás az emberiség jobb jövőjének lehetősége forog kockán. Május Elseje szellemében, nemcsak a kolóniális, félkolóniális, a szocialista, s az újonnan felszabadult, valamint a nyugati országok népeinek és az amerikai fiatalság, szellemiség és felvilágosult középosztálynak, hanem az amerikai munkásságnak is, nagy erejével, ott kell lennie a hangosan tüntetők soraiban, követelve a vietnami agresszió azonnali beszüntetését és sürgetve a békés megoldásokat. Karöltve a nég r mozgalommal az amerikai munkásságra hárul a feladat és a ötelesség, hogy a Haymarket hagyományainak nyomdokain l iladva, a béke érdekében és a nemzetközi szolidaritás jegyét n Május Elseje szellemét kifejezésre juttassa. New York békeszerető lakossága május 1-én, szombaton tüntet a béke mellett, a vietnami beavatkozás ellen a Union Square-en délután 3-tól 6-ig. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N.Y. 10003. Telefon AL 4-0397. McNAMARA FENYEGET ígéri még több katona bevetését Vietnamba. “Egyelőre nincs szűk* ség atomfegyverekre” Robert S. McNamara honvédelmi miniszter, televizión országszerte továbbitott sajtó- konferencián egyre fenyegetőbb hangnemben számolt be a vietnami háborúban elért eredményekről. Különös hangsúlyt helyezett arra az állítólagos “felfedezésre”, hogy Észak-Vietnamból egy egész zászlóalj “beszűrődött” Dél- Vietnamba és hogy az északról állandóan délre szökő csapatok és beszállított felszerelések döntő befolyással vannak a Vietcong ellenállására. Szenzációsan hangzó bejelentését McNamara állítólag nemrég elfogott hadifoglyok vallomására alapította. A N. Y. Times riportere, Jack Langguth, az április 27-i lapszámban Saigonból azt jelentette, hogy az északi zászlóaljról való értesülés kizárólagosan egy elfogott, átpártolt katona információján alapult. “Az amerikai kémszolgálatok átértékelői, akik általában nem erősítenek meg hasonló jelentést egy másik szemtanú megerősítése nélkül, nem akarták ezt nyilvánosságra hozni. Mindazonáltal amellett GORE pikefvonal a világkiállításon NEW YORK, N. Y. — A Congress of Racial Equality szervezésével több mint 100 főnyi tömeg piketelt vasárnap a Világkiállítás New York állami pavilonja előtt. Délelőtt 11 órakor a tüntetők különböző feliratokkal vonultak fel, amelyeken megrótták Wagner polgármester tehetetlenségét a nyomortanyák, a szegregált iskolák, a rendőrbrutalitás kiküszöbölésére, holott ugyanakkor bőkezű kiutalásokat engedélyezett a kiállításra. A szervezet előre bejelentette, hogy nem támogatja a polgár- mester újraválasztását. A Világkiállítás közbiztonsági rendőrfőnöke, Stephen P. Kennedy tétlenül nézte, amint | egy 10 személyből álló piket-1 vonal közvetlenül a CORE- j tüntetés mellett vonult fel és ’ szidalmazta annak résztvevőit, j A CORE-ellenes tüntetés részvevői a SPONGE nevű állítólagos szervezet tagjainak vallották magukat, amelynek neve a “Society for the Prevention of Negroes Getting Everything” lerövidítése. A provokációs csoport csakhamar verekedésbe kezdett és orrba- vágta a CORE egyik piketelő- jét. A rendőrség csak ezután lépett közbe. Letartóztatás nem történt. döntöttek, hogy a hir nyilvánosságra hozatala a jelen pillanatban politikailag előnyös, igy a dél-vietnami kormány hivatalosan bejelentette.” McNamara fényképeket mu- 1 tatott be a U.S. által lebombázott észak-vietnami hidakról és I a bombázások kiterjesztését ígérte, ha be nem szüntetik a | csapatok s felszerelések észak- : ról való szállítását Dél-Viet- namba. A honvédelmi miniszter teljesen úgy állította be a ; képet, mintha két külön országról lenne szó, amelybe n ! az egyik ország a másik ügyeibe avatkozik, mintha egyik or- : szág a másik ellen háborút folytatna. Mr. McNamara a U.S. nevében emelte ezt a vádat, annak az országnak a nevében, amelynek jelenleg, az újonnan odaszállított tengerészekkel, 30 ezer főnyi katonasága van Dél-Vietnamban, a közelben állomásozó Hetedik Flotta legénysége nélkül. Washingtonban újabb 5.000 ember bevetését határozták el. Annak az Egyesült Államoknak a nevében vádaskodott, amely a vietnami háborúra és (Folytatás a 3-ik oldalon) LAPZÁRTAKOR értesültünk, hogy az acélsztrájk elmarad. §romyko Párizsban tárgyal Andrei A. Gromyko szovjet külügyminiszter vasárnap hat napos látogatásra Párizsba érkezett, ahol megbeszéléseket folytat De Gaulle elnökkel és a francia kormány több tagiával. A két ország kölcsönös viszonyának megerősítése és a vietnami háború problémája kéoezi a megbeszélések tárgyát. Az Orly repülőtéren Mr. Gromvko kijelentette: “Az a meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió és Franciaország, az j országaikat, érintő közös érdekek megvizsgálásával és ösz- szeegyeztetésével, nagyban elő segítheti Euróna és az egész világ biztonságát.” Maurice Couve de Murville francia külügyminiszter fogadta a vendéget és üdvözlő beszédében kifejtette, hogy u^vanazok a problémák hat-; nak ki mindkét országra. “Mi, oroszok és franciák, lényegileg ugyanazon problémával állunk szemben: ez abból áll. hogy együttműködéssel olyan megoldást kell találnunk mely mindenütt minden nép számára garantálja a függetlenséget és a békét.” Lai Bahadur Shastri, India külügyminisztere azt a vádat emelte, hogy Pakisztán általános mozgósítást rendelt el: a tartalékosokat is behívta katonai szolgálatra. Kijelentette, hogy ebből kifolyólag Pakisztán “rendkívül súlyos helyzetet teremtett” és ellenállásra hivta fel az országot az újonnan kifejlődött “veszedelemmel” szemben. A két ország határán fekvő szóban forgó vitás terület a Rann of Cutch nevű keskeny, öbölszerü lápvidék, amely az Arab-tengerből benyulik India és Pakisztán határánál. Karachi-ban, a pakisztáni külügyminisztérium szószólója kijelentette: nem felel meg a valóságnak az a hir, hogy Pakisztán mozgósít. A pakisztáni haderők szombaton állítólag áthatoltak a lápvidéken és hét mérföldre a határon belül, megtámadtak egy indiai katonai állomást, másnap pedig visszavonultak. Április 4-e óta állandó határösszeütközések voltak a Rann of Cutch lápterületen, amelyet India magáénak vall, de Pakisztán azt állítja, hogy a határvonal az öbölnyulvány közepén van. Napirendre kerül a szavazójogi törvény Előreláthatólag a szenátusban két héten belül szavazásra kerül a szavazójogi törvény. A hét. folyarpán a módosítások kerülnek napirendre. A déli szenátorok arra törekednek, hogy megakadályozzanak bármilyen polgárjogi törvényt, I egy csoport liberális szenátor! pedig az állami és a helyi választásokban a szavazati adó eltörlése mellett foglal állást, valamint a javaslat kibővítését ajánlja. A déli szenátorok a szokásos . filibuszterezéssel szándékoznak agyonbeszélni minden liberális javaslatot, igy fejtenek ki végső erőfeszitést a javaslat keresztülvitelének megakadályozására. A szenátus kétharmadának szavazata megakadályozhatja a déliek kísérleteit. A ház jogügyi bizottsága szerdán zárt ülésen kezd tárgyalni más hasonló polgárjogi javaslatot. A szenátus által elfogadott javaslat később a képviselőház elé kerül megtárgyalásra. összeütközések az indiai-pakisztáni határon