Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1965-04-29 / 17. szám

Vol. XIV. No. 17. Thursday, April 29, 1965 MÁJUS ELSEJE I ÉS A BÉKE KÉRDÉSE j Az idei Május Elseje ünnepe különösen fontos, nagyje­lentőségű felelősséget hárít a nemzetközi munkásságra, de leginkább az amerikai munkásosztályra. Ez az ország volt az, ahol Május Elseje, a munkásság ünnepe megszületett, innen terjedt el az egész világon, hogy mint világitó fáklya, utmu- tóul szolgáljon a tőke és a koloniaiizmus leigázottjai számára és lelkesítője legyen a további harcoknak. A mindennapi ke­nyérért való küzdelem mellett, ez az ünnep jelképezte és jel­képezi ma is a dolgozók érdekeinek azonosságát az egész világon, a testvériség megvalósításának Ígéretét: a nemzetkö­zi szolidaritást. A chicagói Haymarket-tól, ahol ez az ünnep megszületett,! a mai napig, az amerikai munkásság nagy eredményeket ért el. A dolgozók életének megkönnyítésére és emberibbé téte­lére szóló vívmányok mellett, a munkások jobb életért folyó küzdelme volt az, ami előmozdította az ország fejlődését, jó-1 létét, az adta meg az alapot a mai életszinvonal megteremté­sére. A munkásszervezetek lankadatlan küzdelmeinek kö­szönhető, hogy mindezek megvalósultak. Az Egyesült Államokban a munkásszervezetek korántsem fejtettek ki olyan nagyméretű tevékenységet, mint amire ké­pesek lettek volna. Szigorúan a mindennapi megélhetési prob­lémákra szorítkoztak és ezek a hiányosságok nagymértékben még ma is fennállnak. Az automatizálás által előidézett mun­kanélküliség megoldására a szakszervezetek nem igyekeznek alapvető terveket kidolgozni. Egyik krízistől a másikig, egyik munkaszerződéstől a másikig, csak a pillanatnyi megélhetési problémákkal foglalkoznak és a rövidebb munkahét, a koráb­bi nyugdíjaztatás, az általános egészségi biztosítás és más reformok érdekében nem fejtenek ki tevékenységet. A kez- deményezé't átadják a kormánynak és nem vesznek részt a politikai életben, ahol a szakszervezetek feladata lenne egy amerikai munkáspárt megalapítása. Ha az idei Május Elsején megtartjuk az ilyenkor szoká­sos seregszemlét, egyre nagyobb, válaszra és megoldásra váró kérdések merülnek fel. Ebben az évben, amikor az amerikai néger rtéo eqyenlőségi küzdelme feltartóztathatatlan erővel bontakozik ki, HOL MARAD AZ AMERIKAI MUNKÁSSÁG TÁMOGATÁSA? Szinesbőrü testvéreink, a munkásság hiva­tott szövetségesei érdekében és azok támogatására, hol marad az amerikai munkásság szolidaritása, öntudatos pártfoqása és azok ügyének magáévá tétele? Elenyésző kivétellel, eddig nem vette ki részét ezekben a küzdelmekben. Ebben az évben, amikor az amerikai imperializmus Dél- Vietnam földjén, annak népe ellen beavatkozó, gyilkos had­járatot folytat, amikor a támadásokat Észak-Vietnamba is ki­terjeszti, bombákkal pusztítja annak lakosságát, városait és iparát, világkatasztrófába sodró meredek szélére vezetve a U.S. politikáját, a lavinaszerűen meginduló elitélő világtilta­kozás és különösen a belföldi diákok, értelmiségiek, tudósok békeszervezetek tüntetései mellett, HOL MARAD AZ AME­RIKAI MUNKÁSSÁG HARAGOS FELINDULÁSA A VIETNA­MI HÁBORÚ ELLEN? A világszerte földindulásszerű tiltako­zások, tüntetések és béketárgyalásokra való sürgetések mel­lett az amerikai munkásmozgalom csak csigalassúsággal, itt- ott emeli fel hangját tiltakozásul. Most, amikor égetően sürgős az amerikai támadások azonnali beszüntetése és a csapatok kivonása Vietnamból, ami megteremtheti az alapfeltételeket a béketárgyalásokra. Május Elsejének Útmutatónak kell lennie. Talán sohasem volt olyan nagy szükség úgy az amerikai, mint a nemzetközi mun­kásság szolidaritására, mint a mai időkben, amikor nemcsak Délkelet-Ázsia, hanem az egész világ civilizációja, a haladás az emberiség jobb jövőjének lehetősége forog kockán. Május Elseje szellemében, nemcsak a kolóniális, félkolóniális, a szo­cialista, s az újonnan felszabadult, valamint a nyugati orszá­gok népeinek és az amerikai fiatalság, szellemiség és felvilágo­sult középosztálynak, hanem az amerikai munkásságnak is, nagy erejével, ott kell lennie a hangosan tüntetők soraiban, követelve a vietnami agresszió azonnali beszüntetését és sür­getve a békés megoldásokat. Karöltve a nég r mozgalommal az amerikai munkásságra hárul a feladat és a ötelesség, hogy a Haymarket hagyományainak nyomdokain l iladva, a béke érdekében és a nemzetközi szolidaritás jegyét n Május Else­je szellemét kifejezésre juttassa. New York békeszerető lakossága május 1-én, szombaton tüntet a béke mellett, a vietnami beavatkozás ellen a Union Square-en délután 3-tól 6-ig. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N.Y. 10003. Telefon AL 4-0397. McNAMARA FENYEGET ígéri még több katona bevetését Vietnamba. “Egyelőre nincs szűk* ség atomfegyverekre” Robert S. McNamara honvé­delmi miniszter, televizión or­szágszerte továbbitott sajtó- konferencián egyre fenyege­tőbb hangnemben számolt be a vietnami háborúban elért eredményekről. Különös hang­súlyt helyezett arra az állító­lagos “felfedezésre”, hogy Észak-Vietnamból egy egész zászlóalj “beszűrődött” Dél- Vietnamba és hogy az észak­ról állandóan délre szökő csa­patok és beszállított felszere­lések döntő befolyással van­nak a Vietcong ellenállására. Szenzációsan hangzó bejelen­tését McNamara állítólag nem­rég elfogott hadifoglyok vallo­mására alapította. A N. Y. Times riportere, Jack Langguth, az április 27-i lapszámban Saigonból azt je­lentette, hogy az északi zász­lóaljról való értesülés kizáró­lagosan egy elfogott, átpártolt katona információján alapult. “Az amerikai kémszolgálatok átértékelői, akik általában nem erősítenek meg hasonló jelentést egy másik szemta­nú megerősítése nélkül, nem akarták ezt nyilvánosságra hozni. Mindazonáltal amellett GORE pikefvonal a világkiállításon NEW YORK, N. Y. — A Congress of Racial Equality szervezésével több mint 100 főnyi tömeg piketelt vasárnap a Világkiállítás New York ál­lami pavilonja előtt. Délelőtt 11 órakor a tüntetők különbö­ző feliratokkal vonultak fel, amelyeken megrótták Wagner polgármester tehetetlenségét a nyomortanyák, a szegregált iskolák, a rendőrbrutalitás ki­küszöbölésére, holott ugyan­akkor bőkezű kiutalásokat en­gedélyezett a kiállításra. A szervezet előre bejelentette, hogy nem támogatja a polgár- mester újraválasztását. A Világkiállítás közbiztonsá­gi rendőrfőnöke, Stephen P. Kennedy tétlenül nézte, amint | egy 10 személyből álló piket-1 vonal közvetlenül a CORE- j tüntetés mellett vonult fel és ’ szidalmazta annak résztvevőit, j A CORE-ellenes tüntetés rész­vevői a SPONGE nevű állító­lagos szervezet tagjainak val­lották magukat, amelynek ne­ve a “Society for the Preven­tion of Negroes Getting Every­thing” lerövidítése. A provo­kációs csoport csakhamar ve­rekedésbe kezdett és orrba- vágta a CORE egyik piketelő- jét. A rendőrség csak ezután lépett közbe. Letartóztatás nem történt. döntöttek, hogy a hir nyilvá­nosságra hozatala a jelen pil­lanatban politikailag előnyös, igy a dél-vietnami kormány hivatalosan bejelentette.” McNamara fényképeket mu- 1 tatott be a U.S. által lebombá­zott észak-vietnami hidakról és I a bombázások kiterjesztését ígérte, ha be nem szüntetik a | csapatok s felszerelések észak- : ról való szállítását Dél-Viet- namba. A honvédelmi minisz­ter teljesen úgy állította be a ; képet, mintha két külön or­szágról lenne szó, amelybe n ! az egyik ország a másik ügyei­be avatkozik, mintha egyik or- : szág a másik ellen háborút folytatna. Mr. McNamara a U.S. nevében emelte ezt a vádat, annak az országnak a nevében, amelynek jelenleg, az újonnan odaszállított ten­gerészekkel, 30 ezer főnyi ka­tonasága van Dél-Vietnamban, a közelben állomásozó Hetedik Flotta legénysége nélkül. Washingtonban újabb 5.000 ember bevetését határozták el. Annak az Egyesült Államok­nak a nevében vádaskodott, amely a vietnami háborúra és (Folytatás a 3-ik oldalon) LAPZÁRTAKOR értesültünk, hogy az acélsztrájk elmarad. §romyko Párizsban tárgyal Andrei A. Gromyko szovjet külügyminiszter vasárnap hat napos látogatásra Párizsba ér­kezett, ahol megbeszéléseket folytat De Gaulle elnökkel és a francia kormány több tag­iával. A két ország kölcsönös viszonyának megerősítése és a vietnami háború problémája kéoezi a megbeszélések tár­gyát. Az Orly repülőtéren Mr. Gromvko kijelentette: “Az a meggyőződésünk, hogy a Szov­jetunió és Franciaország, az j országaikat, érintő közös érde­kek megvizsgálásával és ösz- szeegyeztetésével, nagyban elő segítheti Euróna és az egész világ biztonságát.” Maurice Couve de Murville francia külügyminiszter fogad­ta a vendéget és üdvözlő be­szédében kifejtette, hogy u^vanazok a problémák hat-; nak ki mindkét országra. “Mi, oroszok és franciák, lényegi­leg ugyanazon problémával ál­lunk szemben: ez abból áll. hogy együttműködéssel olyan megoldást kell találnunk mely mindenütt minden nép szá­mára garantálja a független­séget és a békét.” Lai Bahadur Shastri, India külügyminisztere azt a vádat emelte, hogy Pakisztán általá­nos mozgósítást rendelt el: a tartalékosokat is behívta kato­nai szolgálatra. Kijelentette, hogy ebből kifolyólag Pakisz­tán “rendkívül súlyos helyze­tet teremtett” és ellenállásra hivta fel az országot az újon­nan kifejlődött “veszedelem­mel” szemben. A két ország határán fekvő szóban forgó vitás terület a Rann of Cutch nevű keskeny, öbölszerü lápvidék, amely az Arab-tengerből benyulik India és Pakisztán határánál. Kara­chi-ban, a pakisztáni külügy­minisztérium szószólója kije­lentette: nem felel meg a va­lóságnak az a hir, hogy Pa­kisztán mozgósít. A pakisztáni haderők szom­baton állítólag áthatoltak a lápvidéken és hét mérföldre a határon belül, megtámadtak egy indiai katonai állomást, másnap pedig visszavonultak. Április 4-e óta állandó határ­összeütközések voltak a Rann of Cutch lápterületen, amelyet India magáénak vall, de Pa­kisztán azt állítja, hogy a ha­tárvonal az öbölnyulvány kö­zepén van. Napirendre kerül a szavazójogi törvény Előreláthatólag a szenátus­ban két héten belül szavazás­ra kerül a szavazójogi törvény. A hét. folyarpán a módosítások kerülnek napirendre. A déli szenátorok arra törekednek, hogy megakadályozzanak bár­milyen polgárjogi törvényt, I egy csoport liberális szenátor! pedig az állami és a helyi vá­lasztásokban a szavazati adó eltörlése mellett foglal állást, valamint a javaslat kibővíté­sét ajánlja. A déli szenátorok a szokásos . filibuszterezéssel szándékoz­nak agyonbeszélni minden li­berális javaslatot, igy fejtenek ki végső erőfeszitést a javas­lat keresztülvitelének megaka­dályozására. A szenátus két­harmadának szavazata meg­akadályozhatja a déliek kísér­leteit. A ház jogügyi bizottsá­ga szerdán zárt ülésen kezd tárgyalni más hasonló polgár­jogi javaslatot. A szenátus által elfogadott javaslat később a képviselőház elé kerül megtárgyalásra. összeütközések az indiai-pakisztáni határon

Next

/
Thumbnails
Contents