Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1965-04-22 / 16. szám

Thursday. April 22, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 11 Két évtized: Dokumentumok, szemelvények, adatok és tények alapján a felsza­badult Magyarország történetéből Minden erőt az ország újjáépítésére A jó forint születése 1945-ben, 1946-ban az infláció már-már elvisel­hetetlenné tette a dolgozó tömegek nyomorúságát. Infláció: a pénz értékének folyamatos, gyorsuló csökkenése. Voltaképpen már a második világhá­ború előtt kezdődött, de a felszabadulás után foko­zódott, ijesztő ütemben gyorsult, s tartott 1946. augusztus 1-ig, a pénz stabilizációjáig. Mire a dol­gozó fizetésével vásárolni indult, már alig kapha­tott valamit a pénzéért, az árak olyan magasra szöktek. Az infláció oka, hogy az ipari és a mezőgazda- sági termelés csak egy hányada volt a háború előttinek; az állami bevételek pedig például 1945 második felében a kiadásoknak csak 5—7 száza­lékát fedezték. Az állam kénytelen volt megindí­tani a bankóprést, újabb és újabb papirpénztöme- geket bocsátott ki, amelynek azonban nem volt meg a fedezete áruban. Az infláción a tőkések, a spekulánsok meggaz­dagodtak. Ebben merült ki fő tevékenységük az újjáépítés helyett. 1,642,136,227,379,719,936,759,961,683,377,166,731 Teljes hasábon kellett szedni a nyomdának ezt az “alcímet”, a 37 jegyű számot, amely a Magyar Nemzetben jelent meg: “Nem valamelyik bolygó­nak a Földtől való távolságát jelzi centiméterek­ben ez a számsor, hanem egyszerűen Budapest 1946. évi zárszámadásának egyik végösszegét.” Néhány lépcsőfok, mig eljutottunk a 37 jegyű számig: 1. “Az Éva Eszpresszóban a pénzfejedelmek ebédelnek, 560 pengős libasült, és utána 100 pen­gős görögdinnyeszeletkét. . . ” (Szabad Nép, 1945. szeptember 1.) 2. Megkezdődtek az árverések a Lónyai utcá­ban... Egy férfihálóing kikiáltási ára 5,500 pen­gő. Női kombiné ára 1,000 pengőről 3,200-ra szö­kik fel, egy kis terítő 150-ről 3,000-re, hálószoba- bútor 150 ezerről 460 ezerre...” (Szabadság, 1945. november 25.) 3. “Karácsonyi vásár. A karácsony elsősorban a gyermekeké. . . Kislányruha 800,000 pengő, fiu- ruha egymillió... A Kossuth Lajos utcai könyv- kereskedés kirakata előtt rongyos ruhás gyerekek sóvárogva nézik az uj mesekönyveket. Bent feltű­nően elegáns hölgy könnyedén fizet egy össze­hajtható mesekönyvért 75,000 pengőt.” (Szabad Nép, 1945. dec. 12.) 4. Az 1946 májusi állapotról a Szakszervezeti Közlöny: “Egy átlagmunkás dolgozik: egy kiló zsírért 200 órát. Egy kiló cukorért 300 órát. Egy férfiruháért 33,340 órát, vagyis 13 és fél évet. Egy férfiingért 925 órát. Egy gyermekcipőért 1,066 órát, vagyis csaknem fél évet.” 5. “A Magyar Világ Étterem intim boxa előtt megáll a prímás. A vajszínű ruhás gavallér (a rendőr felismeri a hírhedt gyógyszerspekulánst) egymillió adópengőre szóló jegyet (530 billiót) ra­gaszt a prímás homlokára. A Rózsakért Étterem előtt egy taxi várja a bent mulatozókat. A taxi­sofőr elárulja, hogy eddig tiztrillió a cech. D. urra, a zsircsempészre vár, a csempész előtt két-trillióba kerülő pezsgő.” (Szabad Nép.) 6. Körülbelül úgy volt ez, ahogy a LUDAS MA­TYI irta akkoriban: “Délben elterjedt annak a hire, hogy a zsir kiló­ja már 90,000 pengőbe kerül. Az a körülmény, hogy egy kiló zsir ára 100,000 pengő, élénken mu­tatja, hogy a fogyasztóközönség mennyire ki van szolgáltatva a feketézőknek. Ki tud manapság 120 ezer pengőt adni egy kiló zsírért? Mert nemcsak a zsir kerül 135,000 pengőbe, de a drágaság min­den vonalon ijesztő. S ha meg is veszi valaki azt a 165,000 pengős zsírt, pusztán abból táplálkozni nem tud. Lehetetlen állapot, hogy amikor egy kiló zsír 180.000 pengő...” — Helyszűke miatt nem idézzük tovább a humoristát, igy halad tovább a humoreszk a 920,000 pengőig. A spekulánsok mentalitásáról imigyen szól a LUDAS MATYI: “Maga egészen jól keres, Sötéth ur...” “Ugyan, ugyan... Van mit ennem, nem mondom. . . Csináltattam egy-két ruhát, nem mon­dom. . . El-eljárok szórakozni, nem mondom... De azt hiszi, hogy tudok például adót fizetni?” Persze a nagytőkések, a spekulánsok elsősorban politikai okokból nem akartak részt vállalni az új­raépítésből, az adófizetésből, a termelésből. Gazda­sági csődöt akartak, a népet szembe akarták for­dítani a népi demokráciával — politikai s ennek révén gazdasági hatalmukat remélték igy vissza­szerezni. Ilyen körülmények között növelte a termelést a munkásság. A Gazdaságstatisztikai Tájékoztató je­lentése szerint 1946 januárjától júniusáig 28.2 szá­zalékkal. így értek egymás után a jó forint felté­telei. A tőkések persze nem voltak restek. (Leg­alább e tekintetben semmi esetre sem voltak azok.) Végső rohamra indultak a jó forint ellen, már annak megszületése előtt. A gazdasági rend­őrség jelentése szerint abban a félévben 460 arurejtegető, csempész ügyét tették át az ügyész ségre, volt olyan csempészbanda is, amelynek saját teherautói voltak. És mi lett velük? Egy ügyészségi nyilatkozat abból az időből: “A 460 ügy közül csak 80-ban készül vádirat, 26—30 üzért tartóztattunk le ..." S a többiek? A munkáspárti lapok felháborodottan szóltak ar­ról, hogy "ez már a cinkossággal határos, az ügyészség tehetetlensége vérlázitó" — irta a Szabad Nép. Az ügyészségen, a törvényszéken itt-ott megta­lálhatók voltak a jobboldali pártok emberei, a spekulánsokkal együttérző reakciósok csoportjai— ez volt a fal, amelybe a rendőrség gyakran ütkö­zött. A falat a növekvő termelés nyomán, a spekulán­sok s az infláció ellen — a jó forint törte át. "A legsikerültebb pénzügyi művelet" A jó forint tervét a KP dolgozta ki. A jó forintot a Központi Vezetőség megbízásá­ból a párt főtitkára, Rákosi Mátyás jelentette be Angyalföldön, a Láng-gyár sporttelepén, május 9-én tartott gyűlésen, ahol a többi között ezeket mondta: “Augusztus elejére remélhető lesz: a munkás­ság már az uj, jó pénzben kapja a fizetését, és nem milliárdokban fogják számolni a fizetést és nem százmilliókban, hanem megint vissza fogunk térni a fillérekre, és ki fog derülni, hogy az lényegesen többet ér... A jó pénz elengedhetetlen feltétele a kötött gazdálkodás. Hogy a szabad gazdálkodás mit jelent, azt bárki megítélheti, ha kijön Angyal­földre és megnézi egy négy- vagy öttagú munkás­családnak a spejzát, és utána bemegy a Belváros­ba és megnézi egy élelmiszerüzletnek a kirakatát vagy a belsejét. Ez a helyzet tűrhetetlen, és ennek csak úgy lehet végét vetni, ha az, amit a gyárak termelnek, elsősorban a dolgozókhoz jut. A kötött gazdálkodáshoz természetesen az is hozzátartozik, hogy minél bővebben legyen készáru, textil- és böranyag, mindaz, amit az ipar előállít.” Hatalmas, példátlan méretű infláció után tett pontot a jó forint 1946. augusztus 1-én. Az infláció egyébként azt is magával hozta, hogy szinte lehetetlenné vált a számolás a szám­jegyek gyarapodása miatt. így aztán — a számolás könnyítése kedvéért — átvette helyét a mill-pengő (millió pengő) majd a B-pengő (billió pengő) ké­sőbb, 1946. január 1-én bevezették az adó-pengőt, amely eleinte indexszám volt, a stabilizáció előtti másfél hónaptól kezdve pedig fizetési eszközzé vált, s akkor a sima pengőjegyek már ki is szorul­tak a forgalomból, helyükbe lépett az adópengő­jegy­A Szabad Nép 1946. augusztus 1-i száma kö­zölte a 900/1946. számú miniszterelnöki rende­letet, amely szerint augusztus 1-től egy forint egyenlő 200 millió adópengővel, vagy 400 ezer billió B-pengövel, vagy 400 ezer trillió millpen- gővel, vagy 400 ezer quadrillió — ezt a számot 29 nullával Írják — pengővel. 400 ezer quadrillió pengő! Ez a fantasztikus szám talán valamennyire elképzelhető, ha arra gon dőlünk, hogy ennyi egypengős kiveréséhez 200 db. egyenként a Földünkkel egyenlő nagyságú aluminium mennyiségére lenne szükség. Hogy a jó forint megszülethetett, ahhoz a Szov­jetunió segítsége jelentékenyen hozzájárult: “A Szovjetuniótól kapott nyersanyagok jelentőségét mutatja, hogy azok értéke az 1945 augusztusától 1946 augusztusáig terjedő időszakban kb. 35 millió 1938. évi pengőnek felelt meg.” (Ausch: az 1945— 1946. évi infláció és stabilizáció.) Varga Jenő, nemrég elhunyt világhírű közgaz­dász a többi között ezt mondta néhány nappal a jó forint születése után sportcsarnoki beszédében: "A magyar burzsoázia nem akarta a jó forin­tot ... Az infláció azt jelentette, hogy a mun­kásság reálbére lesüllyedt, és a kizsákmányolás foka óriási módon felszökött. Ennek eredménye­képpen a gyárosok újjáépítették gyáraikat, meg­szedték magukat dollárral és arannyal . . . Most a burzsoázia a munkásságot akarja felhasználni a forint megfúrására ... Ma a Gyárosok Orsz. Szövetsége találja alacsonynak a munkabéreket. Mit akarnak a GYOSZ urai? Ha több forint ke­rül forgalomba és nincs vele szemben megfele­lően több áru, ebből minden körülmények kö­zött megint infláció lenne . .." Hát persze, hogy ezt akarták. Igen, még elő­előkerültek a régi receptek is a stabilizáció után. Például hat papírgyár eltitkolta rotációspapir-kész- letét. A Magyar Pamutipar sok-sok ezer méter textilanyagot rejtett el. A Goldberger-gyár önké­nyesen 20 százalékkal emelte az árakat. De ez a tőkések végső “erőfeszítése” volt. A jó forintot a magyar dolgozók milliói óriási örömmel fogadták. Az újságok is hasábokon át tolmácsolták a hálatelt szavakat. A Szabad Nép aug. 7-i számában olvashatók ezek a vélemények: Az újpesti PHÖBUS dolgozói táviratozták: “A forint sikeresen megnyerte a csatát, diadalmasan halad a teljes megszilárdulás felé.” A monori járás háziasszonyainak sürgönye: “Az elmúlt szombati heti piacon boldogan vásároltunk az értékálló pénzzel teremtett olcsó árakon. Tá­maszai és védelmezői akarunk lenni mi is a stabi­lizációnak.” A Mautner Bőrgyár dolgozóinak távirata: “A forint sikeres megteremtése alkalmával harcos üd­vözletünket küldjük, s kívánjuk, hogy a kommu­nista párt céljaiban továbbra is azt a szilárd és el- tántorithatatlan álláspontot tudja képviselni, melv- lyel a magyar dolgozók ügyét eddig is képviselte, ígérjük, hogy harcában egy emberként minden­kor követjük a párt utasításait.” (Szabad Nép, aug. 8.) A Magyar Nemzet 1946. szept. 22-i száma a LA TRIBUNE ECONOMICOT idézi: “Minden megfigyelő egyetért abban, hogy alá­húzzák annak a pénzoperációnak a sikerét, amely- lyel Magyarország kievickélt az infláció zűrzavará­ból.” A Schweizerische Handelszeitung: “A külföldi kölcsön nélkül végrehajtott magyar stabilizáció az elmúlt 30 év európai valutatörténe­tében a legsikerültebb pénzügyi művelet volt.” S akik továbbra is ellene voltak? Akik vissza akarták rántani az országot a zűrzavarba? Velük szemben a végső döntés igy hangzott: “Nem a tő­késeknek, hanem a népnek építjük az országot!” — ezt az MKP III., 1946 szeptemberi kongresszusa mondta ki. (Folytatjuk) i^ Felszabadulási emlékművet állítanak Hajdúbö­szörményben, a hajduváros felszabadulásáért éle­tüket áldozott szovjet és román katonák tisztele­tére. Az emlékművet április 4-én avatták fel. pm y A Balaton-vidék növekvő idegenforgalmára te­kintettel, az idei szezonra a tavalyinál gazdagabb kulturális és szórakoztató programot állítottak össze. A balatoni idény május 21-én és 22-én kez­dődik meg. V Uj művelődési házat avatnak Nagykarácsony­ban (dunaújvárosi járás). A művelődési ház 300 személyes nagytermében szélesvásznú filmet is vetíthetnek majd. MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Tisztelt Kiadóhivatal! Látom, hogy EBBEN A HÓNAPBAN le­járt az előfizetésem. Itt mellékelek $...........-t Cim: ............................................. o Név: . . . . .................................................................... ■ ' ■ Város:...................................... Állam:.......

Next

/
Thumbnails
Contents