Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-04-15 / 15. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 15, 1965 tÄJudUmvcuuf ás technika .★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★■fr***************************************************1 K ILYEN TERVEK KÉSZÜLNEK A FORSALOM GYORSÍTÁSÁRA? A kormány illetékes hivatalaiban és a privát ipar körében egyaránt, egyre behatóbban foglalkoznak a forgalom meggyorsitásának problémájával, amelyet a lakosság mindinkább fokozott növekedése idéz elő. Olyan tervekről beszélnek, melyek csak rövid néhány évvel ezelőtt fantasztikusnak látszottak, de ma már a megvalósitás küszöbén állnak. Ezek között vannak egészen újfajta minden eddiginél sebesebben száguldó autók és vonatok, teljesen automatikus berendezéssel és ezek számára épitendő utak. A kormány a julius 1-én kezdődő költségvetési évben külön kiutalást foganatosított ilyen irányú kísérletezésekre. Meg nem álló vonatok A legkedveltebb elgondolás ezek között egy földalatti expressvonat, amely a keleti partvidék sűrűn lakott vidékein közlekedne, gyorsasága elérné a nem-jet repülőgépek sebességét és kerekek helyett légpárnán futna. A U.S. Department of Commerce és a Massachusetts Institute of Technology laboratóriumaiban végzik a kormány megbízásából ezeket a kísérleteket. A nagy sebesség elérésére teljesen újfajta hajtóerőre van szükség. Két elgondoláson dolgoznak. Az egyik egy uj rendszerű villanymotor kidolgozása, amely vezeték nélkül működhetne; a másik a sűrített levegő elvére alapozott un. pneumatikus cső rendszere, a csőposta mintájára. W. W. Seifert, a MIT-i kisérletek szakértőjének az a véleménye, hogy 1975-ben már megvalósítható lesz az óránként 300 mérföld sebességgel közlekedő vonat. Ez nem állna meg, csak lalassulna az állomásokon, s ott egy-egy kocsiját lekapcsolnák. Ha valaki pl. Philadelphiába akarna menni, átmenne abba a kocsiba, amelyet ott lekapcsolnak; a vonat megállás nélkül tovább futna. Az ilyen gyors műveleteket nem lehet emberi erővel intézni, csak precíz automatikus berendezéssel. Az ilyen vonat kocsija tágasabb és kényelmesebb lenne a jelenlegi vasúti kocsiknál és simán, rázkódás nélkül futna. A hátránya volna, hogy nem lehetne a vonat ablakából szemlélni a szép tájat. Mélyen a föld alatt levő pályáján az utas nem szédülne a nagy sebességtől és gazdaságosabb is lenne, mint a föld szintjén épített pálya. Közvetlen a föld szintje alatt is sok akadályba ütközne az ilyen pálya építése, mert ott vannak elhelyezve a csatornák, viz, gáz- és villanyvezetékek. A sziklák alatt mélyen fúrt alagút nem kerülne többe, mint egy modern autóforgalmi országút megépítése. Automatikus utak A General Motors szerint 1970-ben már óránként 100 mérföld sebességű autók fognak közlekedni automatikus kontrollal berendezett országutakon, amelyeken ködben, hóban is veszély nélkül futhatnak az autók. Persze, az autóvezetőknek is hozzá kell szokniuk a rendkívüli gyorsasághoz. Csak külön vizsgákkal adnának ki hajtási engedélyt a nagy gyorsaságú autók vezetésére. A forgalmi és a baleset-gátló szakértőknek azonban már előre fáj a fejük az evvel járó, előrelátható következmények miatt. A távol jövőben az utak annyira automatikusak lesznek, hogy emberi erőre és ügyességre nem lesz többé szükség, igy maga az autózás is biztonságosabb lesz. De a közbeeső időszakban, amikor már nagy sebességű jármüveket gyártanak, amelyeknél még mindig az emberi Ítélőképesség játszik nagy szerepet, előreláthatólag megsokszorozódik a forgalmi balesetek veszélye. Egyre nagyobb sebesség A függőlegesen felszálló repülőgépek 1970-ben már kereskedelmi használatban lesznek, amelyek módot adnak arra, hogy számos kis repülőtér álljon mindenkinek a rendelkezésére a lakóvidékek közelében. 1980-ban a rossz idő már nem fogja megnehezíteni a fel- és leszállást. Az óránként 2 ezer mérföld sebességű jet-repülő megvalósítása a közeljövőben biztosítva van. Alkalmazása egyelőre még nem gazdaságos és a hatalmas jet-moto- rok zúgása a lakóvidékek fölött komoly akadályt gördít a nagy sebességű repülők használata elé. Egyes szakértők helyesebbnek tartják, ha a sebesség felfokozása helyett nagyobb befogadó képességű repülőket terveznek. Szó van egy 700 személyes repülőgép kifejlesztéséről, amely óránként 550 mérföld sebességgel repülne, nem gyorsabban, mint a jelenlegi kereskedelmi jet-repülők. A gyorsaság helyett az olcsóbb viteldij lenne vonzóereje. A szuperszonikus sebességű jet-repülők mindennapi használatának kifejlesztése azonban csak idő kérdése. A hangzugás, a költség és az egyéb akadályok leküzdése után előbb-utóbb ezeknek a korszaka is bekövetkezik. Úgy a levegőben, mint a föld felszínén, vagy a föld alatt, a közlekedés sokszorozott meggyorsulására számíthatunk, ami egyéb óriási változásokat fog magával hozni. EGY KIS GYULLADÁS... Mi történik, ha megszűrjük az ujjúnkat, megvágjuk, megsértjük a bőrünket, és a sérülésen keresztül kórokozó baktériumok jutnak a szervezetünkbe? A magától értetődő válasz az lenne, hogy betegek leszünk, hiszen a szervezet minden bejutó kórokozó mikroba, idegen fehérje ellen fellép, és elpusztításukra, ártalmatlanná tételükre törekszik, e küzdelem pedig többnyire betegséggel jár. A bőrtakaró sérüléseibe kerülő kórokozók szerencsétlen esetben valóban súlyos betegséget — például tetanuszt — okozhatnak, többnyire azonban mégsem betegszik meg az egész szervezet. Csupán a sérülés környékén lép — helyi — harcba a szervezet a betolakodókkal, aminek következtében gyulladás alakul ki, és esetleg gennyedés támad. A kisebb-nagyobb gyulladások jelei — a duzzanat, a bőr pirossága, a melegség és a fájdalom — ősidők óta ismert tünetek. Azt is tapasztaljuk, hogy a gyulladásos terület többnyire élésen elhatárolódik a környező ép, egészséges testszövetektől, és a gyulladás “gátját” csak néha, súlyosabb esetekben töri át a folyamat. A közismert tünetek ellenére viszonylag keveset tudunk arról, hogy mi történik ilyenkor a sejtekben, milyen biokémiai folyamatok alakítják ki és határolják körül a duzzanatot, és mi történik egészen addig, amig az rövidebb-hosszabb idő alatt elmúlik. A legutóbbi évek kutatásaiban azonban sorra ismertté váltak különféle anyagok, amelyeknek fontos szerepük van a gyulladások keletkezésében és elmúlásában. A gyulladáskor keletkező duzzanat lényege a sejtek közötti térben felhalmozódó vizenyő, vagyis ödéma. Ebben jelennek meg később azok a fehér vérsejtek — az úgynevezett falósejtek —, amelyek pusztítják a gyulladást okozó baktériumokat és általában a szervezetbe behatoló idegen fehérjéket. A sejtek közötti tér, amely a szervezet folyadéktartalmának jelentős részét tartalmazza, a sejteket nemcsak egymástól választja el, hanem az őket tápláló hajszálerektől is. A sejtek és a hajszálerek között ez a sejtközi tér ’’közvetíti” az anyagcserét. A századfordulón derítették ki, hogy a gyulladásos ödéma keletkezéséért oly anyagok felelősek, amelyek a hajszálereket ellazítják, és belőlük az egyébként szokásosnál több testfolyadék és egyéb anyag kerül a sejtek közötti térbe. Ezek a hajszálerekre ható anyagok mintegy “tartalékban” a szervezet minden szövetében meglelhetők, de legnagyobb mennyiségben az úgy nevezett hízósejtekben raktározódnak. Gyulladást keltő ingerek: baktériumok, égés, kémiai anyagok, zuzódás stb. hatására a hízósejtek fala fellazul, és a hajszálerek koré áramlik elsősorban a két legaktívabb anyag: a hisztamin és a heparin. A hisztamint, mielőtt még élettani jelentősége ismeretes lett volna, 1907-ben a német kutatók szintetikusan állították elő, majd három év múlva angol szakemberek kimutatták, hgoy ez az anyag a növényi és az állati sejteknek igen gyakori alkatrésze. Fő hatása elsősorban a hajszálerek tágasságát szabályozó apró sima izmok ellazitása. de ugyanakkor a szervezet többi sima izomzatára görcsös összehúzó hatással van. A hisztamin nemcsak hízósejtekből szabadulhat fel, hanem “tartalékforrásokból”, más testszövetekből és — valószínűleg — egyik másik gyulladást okozó baktériumokból is. A hízósejtek másik anyaga, a heparin. Szerkezete jóval bonyolultabb, és molekulája is jóval nagyobb, mint a hisztaminé. Eddig leginkább ismert élettani szerepe a szervezetben a véralvadást serkentő enzimek bénitása és ezzel végső fokon a véralvadás fékezése. A gyulldásokban betöltött szerepét még nem ismerjük teljesen. Kétségtelen, hogy fékezi bizonyos enzimek működését. Mégpedig köztük egy olyan enzimét— a hialuronidaz- ét — is, amely bontja a kötőszövetek egyik alapanyagát, a hialuronsavat. A hialuronidaz növeli a szövetek áteresztőképességét, és igy elősegíti a gyulladásos folyamatok létrejöttét. A heparinnak ez a hatása tehát — meglepő módon — inkább gyulladásgátló. Másrészt azonban lazítja a hajszálerek belső sejtbélése fölött levő, fibrinből álló, vékony filmszerű fehérjeréteget, és ez azután a hajszálér áteresztőképességének fokozódásával jár. Ezeknek a gyulladásoknak gyógyításában is uj fejezet kezdődött az elmúlt évtizedekben a baktériumokat pusztító, illetőleg működésűket megbénító szulfamidos készítmények és antibiotikumok fölfedezésével. Alkalmazásukkor figyelembe kell venni, hogy egy-egy kisebb gyulladás ugyan jól körülhatárolható, és csak helyi panaszokat okozó jelenség, mégis az egész szervezetet érintő betegség. A fertőző baktériumok hatására keletkező biokémiai folyamatokban az egész szervezet részt vesz, s részben az idegrendszer, de a hormonális rendszer is szabályozza. Éppen ezért a kórokozókon, valamint az egyre pontosabban felismert biokémiai folyamatokon kívül a gyógykezelésben tekintettel kell lenni a szervezet hormonrendszerére is. Ez különféle módokon teheti bonyolultabbá a helyzetet. Az agyfüggelék — hipofízis — növekedési hormonja, valamint a pajzsmirigyhormon meggyorsítja a különféle kémiai anyagok keletkezését, és ezzel serkenti a gyulladást. A mellékvesékéiig hormonjai részben serkentik, részben gátolják a gyulladásokat. Éppen ezért a különféle betegségekben egyébként nagy hatással alkalmazott mellékvesekéreg-hormonokat bizonyos baktériumos eredetű gyulladások esetében szigorúan tilos adni, más esetekben viszont megfelelő antibiotikumokkal együtt nagyon is hasznosak lehetnek. ■ "• -■ , , A gyulladás tüneteinek, a folyamat lezajlásának pontosabb megértése, a biokémiai folyamatok feltárása nemcsak a szervezet életfolyamatainak pontosabb megismerésében, hanem a betegségek gyógyításában is nagy jelentőségű , Dr. Szendéi Ádám Stern alkalmazottai megnyerték a sztrájkot NEW YORK, N. Y. — A Stern Áruház 1,200 alkalmazottja győzelemre vitte a két napig tartó sztrájkot. Az uj kollektiv szerződés egy évre szól. Minden alkalmazott 10 centes órabéremelést kap. A minimum bér $1.50 óránként. A Blue Cross kórházi biztosítást az eddigi 21 napról 120 napra emelték fel. Az alkalmazottak a Wholesale and Retail Workers Union, District 65. szervezetéhez tartoznak. Ugyanez a szervezet vezeti a harcot a Blooming- dale Áruház ellen. Ebben a küzdelemben 3,500 munkás vesz részt. Megerősítik a szavazójogi törvényt A szenátus jogügyi bizottságának 9 liberális tagja szembehelyezkedett a bizottság vezetőségével, amikor 5 módosítást ajánlott a szavazójogi törvényjavaslat megerősítésére és hatásossá tételére. A módosítások többek között a szavazati adók (poll tax) megszüntetésére vonatkoznak és a törvény alkalmazásának kiterjesztésére az egyes államokban és megyékben, ahol különben csak bírósági utón lehetne eljárást indítani a diszkimináció ellen. New York államban Javíts és Kennedy szenátorok olyan módosításban egyeztek meg, amely megkönnyítené a portorikói vagy más anyanyelvű polgárok részére a szavazást. ★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★■dH Egy holland autóbusz hat utasa vesztette életét a Német Szövetségi Köztársaságban; a vezető egy kanyarban előzni akart és nekiütközött egy szembe jövő járműnek.
