Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1965-04-08 / 14. szám

Thursday, April 8, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD ,3. HÁBORÚ A GYERMEKEK ÉS BETEGEK ELLEN Az amerikai repülők az utóbbi hetekben rendsze­resen bombáznak Észak-Vietnam-i területeket. Minden alkalommal a bombázások "sikeres" ered­ményéről jelentenek és az akciót katonai szem­pontból célszerűnek és hasznosnak tekintik. A "Humanité" c. francia hirlap riportere, Michel Vincent, a lap feb. 16-i számában megjelent tudó­sításában beszámolt arról, hogy milyen célponto­kat értek el "sikeres" amerikai bombázások: • Vinh Linh, Észak-Vietnam. — “Lányom 17 éves volt”, mondotta nekem az asszony, akinek arcát a bánat fásulttá, kifejezéstelenné tette. “Dothi Minh Huong volt a neve és magas volt. A Benhai folyó túlsó partja menti kis faluból jöttünk, hogy itt is­kolába járhasson és a szabad országrészben élhes­sünk. Az amerikaiak megölték.” Vinh Linh-ben vagyunk, néhány száz yardnyi távolságban a demilitarizált zónától, négy mérföld- nyire a 17. szélességi vonaltól. A biztonság miatt csak éjjel jöhettünk ide és ezért csak a Hold és a zseblámpa világánál tekintettük meg azt a közép­iskolát, amelyet február 11-én lebombáztak. Iskolát bombáztak Ötven darab, többnyire 500 fontos bomba csa­pott le itt köröskörül, 10 yard széles és 4 yard mély krátereket vágva a sik terület lejtőinek kert­jében. A rizsföldeken még mindig időzitett bom­bák vannak eltemetve, most teszik azokat ártal­matlanná a tűzszerészek. Egy épület rombadőlt, a többit megrongálták a bombák. Jól előkészített sáncok lehetővé tették, hogy az iskolát kiüríthették, habár a támadások váratlanul történnek ezen a vidéken, amely közel fekszik a támadási hadibázishoz, öt gyermek mégis meg­halt, amikor egy bomba az egyik sáncba belecsa­pott, óriási tölcsért vágva ki a földből. Az egyik gyermek Dothi Minh Houng nyolcadikos tanuló volt, akinek anyjával épp most beszéltem. Mi ér­telme volt ennek a gyilkosságnak? Nem tudják az amerikaiak, hogy az a messziről látható, nagy fehér épület iskola? Különben is, mit tűznek ki célpontul? A nap folyamán megláto­gattam mindazokat a célpontokat, amelyeket elta­láltak Dong Hói faluban feb. 11-én: egy szalma­kunyhó, mely elégett a bennlévő 4 szopós ma­laccal és egy csirkével együtt; egy fazekasáru-rak- tár, amelynek megfeketedett gerendái a törött cse­repeken hevernek. A pilóták talán a közeli vízmü­veket akarták eltalálni, vagy talán a folyón úszó őrhajót? Bármit is akartak, csak nyomorúságos kunyhókat találtak el. A kórházat sem kímélték De megöltek még egy gyermeket az egyik szom­szédos faluban. A kórházban láttam egy parasztot, a szokásos barna öltözetben, amint jajveszélkelve ölelte karjai között 2 éves kisleányát, akinek egyik szemét a gölyószilánk kilőtte. A gyermek már ki­merült a sírásban. Mellette egy kisfiú nyöszörgött. nagy kötéssel a hasán. A folyosón, a hordágyon feküdt egy öreg parasztasszony, akinek háta és ke­zei tele voltak sebesülésekkel. Négy nappal az­előtt erre a kórházra szárnyas bombákat szórtak. Néhány közülük nem robbant fel, ezeket lefényké­peztem a közeli mezőn. A tetőnek egy része rá­szakadt a betegekre, akik olyan állapotban voltak, hogy nem lehetett őket onnan kiüríteni. A távolabbra eső Dang Hoi iskolát elárasztották 500 fontos bombákkal. A robbanás ereje nemcsak az iskolát, de a diákszállás épületét is elpusztítot­ta. Szerencsére ez február 7-én, vasárnap történt, igy ezek a diákok megmenekültek attól a sorstól, amely a Vinh Linh-beli gyermekeket érte 11-én. A feb. 7-i, 8-i és 11-i támadásnál a védők 20 repü­lőt lelőttek. A vietnami nép nemcsak légelháritó ágyukkal védekezik, hanem jól megszervezett ön­védelemmel is, amelyben a lakosság is részt vesz. Dong Hoi-ban a bombázás alatt láttam, amint munkások, hivatalnokok és parasztok, fejükön és hátukon zöld gallyakkal a kijelölt helyen őrszemet álltak és figyelemmel kisérték, mikor jutnak a jet- repülők a közönséges puskákkal elérhető távolság­[ RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA > 1437 Third Avenue, New York, N. Y. * (A 81-Ik Street sarkán) — Telefon: IX 5-8484 < > Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- „ y Mit ivah-torták. — Postán szállítunk as ona&g > minden részébe. — Este 7.30-lg nyitva ^ A A A A ■*- f- ­ba. Vinh Linh-ben egy nagyon csinos, fejlett tes­tű, de baba-arcú telefonoslány — katonai egyen­ruhában — elmondotta, hogyan továbbította bom­bázás alatt a telefonhívásokat. Nem félt, mert túl­ságosan lekötötte figyelmét a munka. Azt a szíves­séget kérte, hogy bocsássák vissza a saját védelmi állásába, mert ő is részt akar venni a repülők lelö- vésében. Ha a Pentagon azt hiszi, hogy könnyen megfélemlíti ezt a népet, akkor nagy tévedésben van. Furcsa háború ez, melyben iskolákat és kórhá­zakat pusztítanak el, gyermekeket ölnek meg és szalmakunyhókat égetnek fel akciókban, amelyek­nek nem lehet semmiféle katonai jelentőségük. Mégis háború, mégpedig kegyetlen és amely az egész világot veszedelemmel fenyegeti. Február 7-e óta súlyos fordulat állt be: a háború kiterjedt a 17. szélességi vonalon túlra. Nem szabad meg­engedni. hogy tovább terjedjen. U.S. gyujtobombák a Vietcong ellen (Folytatás az első oldalról) délvietnami ejtőernyősök még nagyobb vesztesé­get szenvedtek. A boiloi erdőben a gyújt óbombákon kívül az amerikai repülők un. “incendijel”-el töltött bom­bákat is ledobtak, amelyek a parancsnok, Moore generális szerint a napalm-bombáknál is hatásosab­bak. Az utána jövő repülők tüzelőolajjal töltött tartályokat dobtak le. A védők a támadás előtt kiürítették a szinteret. A helikopter-támadást az un. konvencionális bombákkal, ágyukkal és gépfegyverekkel hajtot­ták végre. A tengerészet saját bevallása szerint, ez a támadás mindeddig a legköltségesebb volt úgy amerikai emberi életben, mint felszerelésben. Pilóták és tüzérek voltak a halottak és a sok se­besült is ezek közül került ki. A helikopterek dél­vietnami katonákat szállítottak, amikor utolérte őket a légelháritó tüzelés. Három helikopter le­zuhant. A saigoni amerikai követségnél 2 héttel ezelőtt történt bombarobbanásnak a hírek szerint két amerikai áldozata volt. Később kiderült, hogy az egyik áldozat Fülöp-szigeti polgár, aki a tengeré­szeinél szolgált; a másik Barbara A. Robbins, a State Department hivatalnoknője. A robbanásnak összesen 20 halálos áldozata és 175 sebesültje volt, köztük 45 amerikai. A dél-vietnami Danang hadibázisnál az amerikai katonai parancsnokság letartóztatott egy amerikai fényképészt, elkobozta filmjét, felvevőgépét, amint az egyik gerilla-támadásról visszatérő U.S. helikop­tereket fényképezte. Egyik olyan támadás után vette a felvételeket, amelyben két amerikai meg­halt és 16 megsebesült. A fényképészeket és ripor­tereket már előzőleg kitiltottak nemcsak a hadi­bázis területéről, hanem a Danang-i katonai klu­bokból és étkezdékből is. «MW«5ASSVVVVVV\V\\VV\V\\V\\\mVVV\V\s\\vUSVV\\V\V\VV\\\\m\\VVV\\\\\V\\\VV\\V FELVONULÁS WASHINGTONBA (Folytatás az első oldalról) Alább közöljük Szentgyörgyi professzor tiltako­zását angol nyelven. Olvasóink nagy többsége nem él a fővárosban vagy annak közelében és ezért nem sürgethetjük, hogy vegyenek részt az április 17-i felvonulásban, bár népszerűsíthetik azt csa­ládjuk, vagy szomszédjaik körében. De kivehetik részüket a háború ellen folyó küzdelemből azáltal, hogy kivágják a csatolt angol szöveget és elküldik azt: L Lyndon B. Johnson elnöknek a Fehér Házba. 2. Államuk mindkét szenátorának c/o Senate Office Building, Washington, D. C. 3. Üdvözöljék személyes, elismerő levélben sze­retett honfitársunkat, Szentgyörgyi Albert profesz- szort, akinek cime: Marine Biological Laboratory, Woods Hole, Mass. Visszatérve a professzor tiltakozó levelére, ab­beli reményünknek adunk kifejezést, hogy a benne mintegy futólag említett gondolat — hogy a tudó­sok fogjanak össze és intve intsék az amerikai né­pet a fokozódó veszélyre — EGY HATALMAS TÖ­MEGMEGMOZDULÁSNAK LESZ A KIINDULÓ PONTJA! Mint említettük, az elmúlt hetekben, hónapok­ban az amerikai értelmiségi osztály, elsősorban egyetemi professzorok, az egyetemi diákság állt a békéért folyó küzdelem élére. (A szégyen pirja bo­rítja orcáinkat, amikor az amerikai munkásmozga­lom hivatalos és hivatásos vezéreire, az AFL-CIO potrohos reakciósaira gondolunk, akik a vietnami háborús politika leghangosabb támogatóivá váltak.) Ezer és ezer egyetemi tanár aláírásával jelentek $sssssssssssssssssssssssssssssssssssssss Egy newyorki tőzsdecég nem vesz alabamai kötvényeket Egy wall-streeti pénzügyi vállalat értesítette Alabama államot, hogy ezentúl nem fog sem ven­ni, sem eladni alabamai állami kötvényeket. A Childs Securities Corporation a Wallace kormány­zóhoz intézett levélben ezt avval indokolta meg, hogy kétségei vannak Alabama hitelképessége iránt. Ugyanis március 19-én a kormányzó nem volt hajlandó kihívni az állami katonaságot a Selmá­ból Montgomerybe menetelő szabadságfelvonulás védelmére, avval az érvvel, hogy az állam nem en­gedheti meg a velejáró anyagi terhet. A vállalat azt is kifejtette, hogy Alabama le­rontotta hitelét azáltal, hogy nem nyújt védelmet polgárainak alkotmányos jogaik gyakorlásában. Ugyancsak Wallace kormányzó ellenséges állás­pontja a mozgalommal és a demokratikusan válasz­tott kormányzattal szemben erősen csökkenti az állam kilátásait a gazdaság és a kereskedelem nö­vekedésére. meg már nagy feltűnést keltő tiltakozások, felhívá­sok a nagy lapok hasábjain. HA EZEK AZ EDDIG EGYMÁSTÓL ELSZIGETELTEN MŰKÖDŐ AL­KALMI BIZOTTSÁGOK ÖSSZEFOGNÁNAK, KÖ­ZÖS AKCIÓT SZERVEZNÉNEK, AKKOR TILTA­KOZÁSUK EREJE, HATÉKONYSÁGA NEMCSAK MEGDUPLÁZÓDNA, HANEM MEGTÍZSZEREZŐD­NE és egy oly nagyarányú, demokratikus háború- ellenes megmozdulás alakulhatna ki, mint aminő a néger nép polgár- és választójogi küzdelmeivel kapcsolatban alakult ki. Mi több, e két mozgalom egymást kölcsönösen hatványozná! E két mozgalom egymás kiegészítője. A polgárjogi mozgalom továb­bi fejlődésének létfeltétele a béke fenntartása Ugyanakkor a békéért vívott küzdelemnek az ame­rikai néger nép, az amerikai vonatkozástól elte­kintve már csak azért is meggyőződéses és megér­tő támogatója, mert tudja, hogy ez a háború a ré­gi fehér gyarmatosító politika következménye, fe­hér emberek háborúja egy szinesbőrü ázsiai nép ellen. És az amerikai néper nép az egyedüli nép­csoport Amerikában, amely KÖZVETLENÜL ta­pasztalta évszázadokon át, mit jelent a fehér em­ber hatalma a szinesbőrüek felett! Hisszük és reméljük, hogy az április 17-i felvo­nulás, a tudósok mozgalma, Szentgyörgyi profesz- szór kiállása uj fejezetet nyit meg az amerikai nép­harcában a vietnami szégyenteljes háború ellen. TILTAKOZZUNK! Vágja ki és küldje el az alanti angol leveled Johnson elnöknek és állama szenátorainak: Dear Sir: The letter of my distinguished fellow Hungarian- American, Albert Szent-Gyorgyi in the March 3f issue of the New York Times expresses, better than I could ever hope to express it, my senti­ments in connection with our involvement in Viet­nam. Here are its most pertinent parts which I fully agree with: "As an American, I am deeply concerned....... because this (the war in Vietnam) is more than a war. It is a moral issue from which we can only emerge with our name badly tarnished. Even victory must mean a defeat. The administration's policy is contrary to the principles for which this country has always stood. If a war can be con­ducted, our treasure spent on it, our boys taken to far-off countries to kill and be killed, all with­out asking the people or their representatives, then democracy becomes a hollow word. "The great majority of the American people is opposed to this war that also scuttles the U.N. on which mankind pinned its hopes and which w« promised to support." (Signed)

Next

/
Thumbnails
Contents