Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-04-01 / 13. szám
24 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 1, 1965 tiségi iskolában tanulnak. Ezek az iskolák két na.gy csoportra oszthatók. Vannak úgynevezett tannyelvű iskolák ezek száma 25, ahol a különböző tantárgyakat — a természettudományos tárgyak kivételével — a nemzetiségi nyelven oktatják. A másik csoportba tartoznak az úgynevezett, nyelvoktató iskolák, amelyekben az anyanyelvet heti három órában tanítják. Egyházi iskolák Magyarországon ugyan államosították az iskolákat, de az állam és az egyház közötti megállapodás értelmében a Magyarországon megtelepedett katolikus tanitószerzetes rendek jelenleg nyolc középiskolát tartanak fenn. A bencések Pannonhalmán és Győrött, a piaristák Budapesten és Kecskeméten, a ferencesrendiek Esztergomban és Szentendrén, a Notre-Dame iskolanővérek pedig Budapesten és Debrecenben tanítanak az önálló egyházi kezelésben álló iskolákban. A katolikus gimnáziumoknak csaknem 2,500 tanulója van.. Ezekben az iskolákban a teljes tantestület paptanárokból, illetve apáca tanárnőkből áll, akiket mindenben ugyanazon jogok illetnek meg, mint bármelyik más gimnáziumban tanító, állami alkalmazásban levő tanárokat. Fizetésük egyré- szét az egyházközségtől kapják s ezt az összeget egészíti ki az állam a korosztályuknak megfelelő illetményre. Oktatni állami tankönyvekből és az állami iskolák tantervei szerint oktatnak. Azokban a tantárgyakban, ahol világnézeti eltérés van az állami tankönyvekben lefektetett elvek és a vallások elvei között, az egyházi iskolák tanárai kifejthetik és taníthatják vallásuk álláspontját. Vallásoktatásra hetenkint két órát fordítanak. A nyolc katolikus egyházi iskolán kívül Debrecenben református, Budapesten pedig zsidó gimnázium működik. A magyar egyházak teológiáin, ahol a papi utánpótlást nevelik magasszintü oktatás folyik. Vannak olyan katolikus hittudósok, mint például Rátíó Polikárp—, akinek tankönyveit külföldön is kiadják és más országok teológiáján is tanítják. Két református teológiai főiskola is működik Magyarországon, tanáraik munkásságát az országhatárokon túl is ismerik. Budapesten működik Európa négy rabbiképző szemináriumának egyike is. Az egyházi iskolák tanárutánpótlásanak biztosítására minden egyetemi évfolyamra két pap-tanár jelöltet vesznek fel az országban működő tanító szerzetesrendek ifjai közül. Óvódák, diákszociális intézmények Mint számos más államban Magyarországon is a gyermekek iskoláskor előtti pedagógiai nevelésével, szellemi fejlődésével az óvodákban foglalkoznak intézményesen, A felszabadulás óta eltelt húsz esztendőben számos uj, modern, jól felszerelt óvódat nyitottak meg, amelyekben a gyermekekkel szakképzett óvónők foglalkoznak. Az óvódák azonban nemcsak pedagógiai szempontból jelentősek, hanem — szemben a háboruélőttivel, amikor nagyobbrészt csak délelőtti foglalkozások voltak — a mostani egésznapos foglalkozás megkönnyíti a dolgozó szülők munkáját is. 1938-ban 1140 óvoda működött, 1963-ban már 3135 óvoda fogadta be a kicsinyeket. A foglalkoztatott óvóA GÉPESÍTETT ügyvitel érdekes berendezéseivel foglalkoznak az Irodagéptechnikai Vállalatnál. Képünkön: próbamunka a Soemtron számológéppel nők száma 1938-ban 1593 volt, 1963—64-ben pedig. 9776. A háború előtt 70 gyermekre jutott egy óvónő, most 19-re, akkor az óvodáskorú gyermekek 25.6 százaléka járt óvodába, most 41.8 százaléka. A felsőfokú intézmények hallgatói részesülnek a legtöbb segítségben. Tandíj ugyan van ezekben az intézményekben (félévenként 100 forinttól 500 forintig), de csak azok fizetnek, akiknek a tanulmányi eredménye “közepes” vagy ennél gyengébb. A tandíj összege ezen belül a hallgató szociális helyzetétől függ. Rendszeres pénzbeli támogatást (havi 100 forinttól 350 forintig) kapnak azok a hallgatók — a tanulmányi eredményüktől függetlenül — akiknél a szülők — eltartók — egy családra jutó havi jövedelme 1100 forint alatt van. A különféle vállalatok, szövetkezetek úgynevezett társadalmi ösztöndíj ban (havi 200- 650 forint) részesíthetik azokat a kifogástalan, magatartásu tanulókat, akik tanulmányaik befejezése után az illető vállalatnál akarnak dolgozni. Általános tanulmányi ösztöndíjat kaphatnak (100 300 forint havonta) a “jó” átlageredményt elért hallgatók. Népköztársasági tanulmányi ösztöndíjat kaphatnak (700—1000 forint havonta) a kitűnő tanulmányi eredményeket felmutató példás fegyelmü hallgatók. Az 1962—63-as tanévben 543 magyar egyetemista és főiskolás tanult ösztöndíjjal külföldön, szocialista és nem szocialista országokban, az 1963—64-es tanévben pedig már 873. A Magyar- országon tanuló külföldi ösztöndíjasok száma 411. Az 1963—64-es tanévben a felsőoktatási intézményekben tanulók közül 43,616-an kaptak ösztöndíjat, illetve rendszeres pénzbeli támogatást, 21,558-an laktak diákotthonokban, 36,874-en étA BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM villamosmüvek tanszékén elkészült az első magyar nagy teljesítményű analóg számológép. Az 560 elektroncsővel működő 50 erősitős berendezés segítségével bonyolult számítások oldhatók meg keztek menzán. Rendszeres pénzbeli támogatást kapott tehát az összes hallgatók 95.1 százaléka s kedvezményes ellátást a menzán a hallgatók 81,5 százaléka. Tudományos kutatás A magyar tudományos élet számos világhírű kutatót, felfedezőt, tudóst tart számon. Körösi Csorna Sándor például megalkotta az első tibeti szótárt és nyelvtant, Semmelweis Ignác a “gyermekágyi láz leküzdőjeként” vonult be az orvostudomány történetébe, Bolyai Jánosnak az abszolút geometriával foglalkozó tanulmányai uj korszakot jelentettek ebben a tudományágban, Bánki Donát, korának egyik legnagyobb mérnöke találta fel 1892-ben a szintén-, magyar Csonka Jánossal együtt a karburátort, Asbóth Oszkár konstruálta az első sikeres helikoptert. A jelentős sikerek ellenére a magyar tudósok munkájának kibontakozását számtalan tényező akadályozta a múltban, számtalan értékes kezdeményezés, találmány sikkadt el. A népi demokrácia kormányzata felismerte, hogy az ország gazdasági fellendítéséhez, a kulturális forradalom cél jainak megvalósulásához elengedhetetlen követelmény a tudományos élet uj alapokon való megszervezése. Ezért messzemenő áldozatkészséggel teremtette meg a tudományos kutatómunka anyagi feltételeit. A nagymultu Magyar Tudományos Akadémiát pedig, amely a két világháború között elveszítette jelentőségének nagy részét, gyökeresen újjászervezve ismét a tudományos élet vezető intézményévé fejlesztette. Jelenleg a Tudományos Akadémia osztályaiban a hozzájuk tartozó intézetekben és a különböző minisztériumok által fenntartott kutató intézetekben — több mint 130 ilyen intézményben — folyik tervszerű elméleti és gyakorlati kutatómunka, amely méltó folytatása és továbbfejlesztése az elmúlt századokban működött magyar tudóst tevékenységének. A magyar állam kutatóintézeti kutatassa 1962-ben 1,110,800,000 forintot fordított. A tudományos kutatók száma meghaladja a hatezret (közülük több mint ezer a nő). A legtöbb kutató- intézet (több mint félszáz) a műszaki tudományokkal foglalkozik, azután az agrártudományok, majd a természettudományok és a társadalom- tudományok következnek. 1951 óta a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottsága gondoskodik szervezett keretek között a tudományos utánpótlásról. Az aspirantura sikeres elvégzése esetén a tudós jelöltek a tudományok kandidátusa, jelentős tudományos munkásság elismeréseként pedig a tudományok doktora fokozatot érik le. A kandidátusok száma jelenleg kétezer körül van és több mint háromszázan viselik a tuományok doktora címet. A Tudományos Akadémia rendes és levelező tagjainak száma meghaladja a százötvenet. A felszabadulás utáni ei'edmén.vek ilyen rövid összefoglalóban nem sorolhatók fel, a teljességre való törekvés nélkül említünk meg néhány jelentős eredményt, vál'-dva, hogy ugyanakkor hasonló fontosságú vagy még jelentősebb eredmények kimaradnak. Inkább azokat a példákat válogattuk; ki amelyeknek jelentősége néhány szóban is érzékeltethető. A kísérleti fizika területén példáui világraszóló eredményekre vezettek a kozmikus sugárzással kapcsolatos kutatások és a fény kettős természetére vonatkozó vizsgálatok, amelyeket Jánossy Lajos irányit. Az elméleti fizikában Novobátzky Károly vezetésével a relativitás elmélet, Gombás Pál irányításával pedig a statisztikus atommodell tovább-fejlesztése terén születtek kiemelkedő eredmények. — A kémiai tudományok fejlődésének jelentős uj vonása, hogy az ország felszabadulása után a kémiai tanszékek és intézetek kapcsolatot építettek ki az iparral s igy számos probléma megoldásával közvetlenül is segítik a termelést. Különösen jelentősek a Schuler Elemér vezetésével folyó gyógyszeranalitikai kutatások. A Vadász Elemér irányításával fellendült földtani kutatások nagy eredménye, hogy feltárták Magyarországnak a föld mélyében rejlő számos nyersanyagkincsét (fluorit, cink, uránérc). A műszaki tudományos kutatás megindításában jelentős szerepe volt Hevesi Gyulának. A híradástechnikai kutatás a germanium félvezetők kutatásában ért el nagy eredményeket és Winter Ernő irányításával komoly segítséget nyújtott a nemzetközileg is elismert magyar elektroncsőipar megteremtéséhez. Mihailich Győző és tanítványai jelentős eredményeket értek el a hídépítés problémáinak megoldásában és különféle tartószerkezetek (pl. héj szerkezetek) kutatásában. Heller László már két- világviszonylatban nagyjelentőA TELEFONGYÁR nagy tömegben gyárba exportra az interurbán telefonhálózathoz szükséges korszerű berendezéseket. Képünkön: tranzisztorizálf uj, kábeles 12 csatornás berendezés vizsgálata
