Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-01-14 / 2. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 14, 1965 MILYEN ERŐS A DOLLÁR? A gazdasági szakértők egy bizonyos százalékának véleménye szerint az amerikai dollár olyan erős, hogy semmiféle gazdasági krizis nem árthat neki. Mások — és ezek a józanabbul gondolkodó szakértők, akik tekintetbe veszik a valóságot — azon nézetnek adnak kifejezést, hogy a dollár nagy bajban van, amit csak ideig óráig lehet pénzügyi manőverezéssel kendőzni. Mindenek felett a dollárba vetett bizalom az, amely megvédi az értékét. Ha ez a bizalom valamilyen okból megszűnne, annak rendkívül súlyos pénzügyi következményei lennének. A jelen törvények szerint a dollárnak 25 százalék aranyfedezete van. Ez azt jelenti, hogy az ország 15.5 milliárd dollár értékű kincstári aranyából 13.6 milliárd értékű fedezetképpen lekötve marad. így csak 1.9 milliárd dollár értékű az u.n. “szabad” aranykészlet, külföldi adósságok, vagy más nemzetközi kötelezettségek fedezésére. Az Egyesült Államok még ebből az 1.9 milliárdos aranykészletből is 800 millió dollárt kitevő aranyat a Nemzetközi Bank-tói, (International Monetary Fund) vett kölcsönbe. Az u.n. “szabad” arany- fedezet is állandóan csökken. Lehetséges, hogy az elnök kénytelen lesz avval a javaslattal fordulni a kongresszushoz, hogy vagy redukálja, vagy esetleg szüntesse meg az aranyfedezetet, esetleg más értéket vezessen be a pénz fedezetéül. Mi az oka annak, hogy a dollár értéke ilyen bizonytalan lábakon áll? Az ország belső gazdasági színvonala eddig még meglehetősen tartja magát, habár ott is sok körülmény van, amely az év második felét illetőleg már most nagy aggodalomra ad okot. A gazdasági szakértők azonban egyre inkább beismerik, hogy a U.S. külföldi kötelezettségei, de főként a katonai beavatkozások és a külföldi bázisok azok, amelyek megterhelik és kimerítik az ország kincstárát. Az Egyesült Államok hatalma, befolyása és nagytőkései érdekeinek védelmére olyan szervezeteket finanszíroz, mint az Alliance for Progress Latin- Amerikában és az egész földiekén működő Agency for International Development (AID) stb. Amellett az amerikai nagytőke óriási összegeket fordít külföldi befektetésekre, ahol olcsó munkaerő áll rendelkezésére és külföldi cégek is állandóan U.S. kölcsönökért folyamodnak. Az u.n. “szabad világ” védelmének érdekében az Egyessült Államok évről évre jobban kiterjeszti dollársegélyét és dollár- kölcsöneit az egész világon, abban a reményben, hogy evvel megakadályozza a “kommunizmus” kibontakozását és a függetlenségi forradalmakat a fejletlen országokban. Mindezek roppant terheket rónak a kincstárra és nagy dilemma elé állítják a kormányt: hogyan lehet a kecskét is és a káposztát is megmenteni. A külföldi befektetéseken, segélyeken és köl- csönökön felül azonban a legnagyobb terhet a külföldön állomásozó amerikai katonaság képezi. A katonai bázisok fenntartásán kívül a külföldön levő amerikai katonaság költekezése lényegesen hozzájárul ahhoz, hogy az aranyfedezet külföldre vándorol. A vietnami “piszkos háború” és a kongói véres beavatkozás olyan további terheket ró az amerikai kincstárra, ami könnyen mélységes gazdasági krízissé fejlődhet. Nem csoda, ha a szakértők aggodalommal tekintik az ország gazdasági jövőjét. A dollár többé nem az, ami volt. UJabb vélemény az Un-American Committee ellen Az Un-American Activities Committee ellen egyre jobban megnyilvánuló tiltakozásban újabb hang szólalt meg. A N. Y. Times január 4-i számának vezércikke helytálló érveket sorolt fel annak bizonyítására, hogy ezen bizottság létezése mennyire nem felel meg az amerikai alapelveknek. A vezércikket teljes egészében itt közöljük: “Egyes körökben az az irányzat fejlődött ki, hogy a képviselőház ‘Amerikaellenes Bizottságát’ abból a szempontból kritizálják, hogy több időt és füveimet fordít a baloldali, mint a jobboldali szélsőségesekre. Ez helyénvaló kritika, de nem ez a legfontosabb és nem ezt kell kihangsúlyozni. A 7 alapvető kritikát kimondták a képviselőházhoz benyújtott kérvényben, amelyet több mint szá" ügyvéd és iogtudós irt alá. Ebben az állt, hogy az emberek véleményét és elveit kivizsgáló törvényhatósági bizottság !éfezése összeférhetetlen olyan rendszerrel, amelvben szólásszabadság van. Washingtonban van az igazságügyminisztérium amelynek kutató osztálya, az FBI hivatott arra, hogv eljárást indítson mindennemű felforgató tevékenység ellen. A képviselőház keretén belül működik a Jogügyi Bizottság (Judiciary Committee), amelynek hatáskörébe tartozik az errevonatkozó törvényjavaslatok kidolgozása. Ezek elégséges garanciát nyújtanak az ország biztonságának megőrzésére. Az Amerikaellenes Bizottság’ szükségtelen, megbízhatatlan és alapjában alkotmányellenes. Az uj képviselőház nem kezdhetné jobban a munkáját, mintha megszabadul tőle.” Koszigin üzenete Gsou En-lajhoz A szovjet kormány kijelentette: teljes mértékben egyetért a Kínai Népköztársaság kormányának azzal a javaslatával, hogy a világ kormányfőinek értekezletén vitassák meg a nukleáris fegyverek eltiltásának és megsemmitésének kérdését. A szovjet kormány hajlandó részt venni egy ilyen nemzetközi kormányfői értekezleten, s a többi szocialista és más békeszerető országokkal egyetemben hajlandó mindent megtenni egy ilyen értekezlet megtartásáért éjs eredményességéért. A fenti álláspontot az az üzenet tartalmazza, amelyet Koszigin, a szovjet minisztertanács elnöke intézett Csou En-lajhoz, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnökéhez. Most nyilvánosságra hozott üzenetét Koszigin december 28-án küldte el válaszként Csou En-laj október 17-i üzenetére, amely a kormányfői értekezlet összehívására tett kínai javaslatot tartalmazta. Koszigin üzenetében rámutat arra is, hogy a szovjet kormány napjaink legfontosabb feladatának tekinti az emberiség megmentését a nukleáris háború veszélyétől. A nukleáris fegyverek eltiltása és megsemmisítése kérdésének gyökeres megoldására törekedve a szovjet kormány sikraszáll olyan intézkedések haladéktalan végrehajtásáért is, amelyek már most előmozdítanák a nukleáris fegyverkezési hajsza lefékezését, korlátozását. Ilyen intézkedés lehetne egy nemzetközi egyezmény megkötése, amelyben az államok lemondanak a nukleáris fegyverek alkalmazásáról. Ez fontos lépésnek bizonyulhatna a nukleáris fegyverek teljes eltiltásához és megsemmisítéséhez vezető utón — mondja az üzenet. Uj bizonyifékok Mississippiben Hétfőn ült össze a szövetségi esküdtszék Mississippiben a három meggyilkolt fiatal polgárjogi önkéntes: Michael H. Schwerner, Andrew Goodman és James E. Chaney ügyében. Az igazságügyminisztérium fontos uj bizonyítékoknak van birtokában; többek között, hogy a 21 gyanúsított egyén közül egy második is terhelő vallomást tett. A múlt hónapban az FBI birtokában volt Horace Doyle Barnette, Shreveport, La.-i lakos vallomása, de a körzeti bíróságon Esther Carter bírósági megbízott mind a 21 egyén ellen elejtette a vádat. Barnette vallomását azért nem vette tekintetbe, mert az illető nem volt jelen a tárgyaláson. Az esküdtszék ezúttal is ugyanazokból a tagokból áll, akik a múlt szeptemberben lefolytatott szövetségi eljárások alkalmával nem emeltek vádat a gyilkosság ügyében. Jelenleg az igazságügy minisztérium egy 1870-es törvénycikkely értelmében indítja meg az eljárást, amelyben a vád csak a régi szövetségi polgárjogi törvénykódex megsértését célzó összeesküvésre terjedhet ki. Ezen törvény szerint a maximum büntetés 10 évi börtön és 5 ezer dollár pénzbírság. A korábbi, gyilkossági vád, amelyet annakidején elejtettek, sokkal súlyosabb büntetést vonna maga után. Kom fontos többé a nukleáris flotta A nemzetközi személyzetű nukleáris flotta megvalósítása nem olyan élet-halál kérdés többé, mint amilyennek az Egyesült Államok még rövid idővel ezelőtt is igyekezett azt feltüntetni. Csak négy héttel ezelőtt amerikai kormányvezetők naeyban sürgették a flotta azonnali megvalósítását és az angol kormány is behatóan foglalkozott a kérdéssel. Hivatalos körökben ma már nyíltan beismerik, hogy a NATO nem szándékszik e^vhamar lényeges változásokat bevezetni a nemzetközi flotta vezetőségében. Nemcsak az amerikai javaslatot tekintik holt kérdésnek, de a helyette kidolgozott angol javaslattal szemben sem mutatnak élénk érdeklődést. Európai politikai körökben avval indolkolják a beállt változást, hogy Johnson elnök a múlt hónapban arra utasította a honvédelmi és a külügyminisztériumot, hogy a NATO szövetségesekre ne gyakoroljanak nyomást a nukleáris flotta kérdésében. Egyre jobban láthatók a fejlemények valódi okai: a NATO-országok között túlságosan elmélyült a szakadás, amit nem képesek áthidalni. Nyugat- Németország ma már látja, hogy De Gaulle ellenállása megmásíthatatlan és ezért nem ragaszkodik többé ahhoz, hogy résztvegyen a nukleáris flotta vezetésében. A hangulatváltozás csak látszólag következett be hirtelen; az amerikai javaslat egyszerűen “lejárta magát.” A diplomaták nem sürgetik többé, a hírlapok sem foglalkoznak vele. A NATO szövetségesek nem hajlandók többé az Egyesült Államok után táncolni, mert mindegyik ország a saját érdekeit tartja szem előtt. TÖKKEL-ÜTÖTT PRÓKÁTOR “Fogadatlan prókátornak — ajtó mögött a helye” — tartja a magyar közmondás. Ugyanez a közmondás egy másik kifejezésben arra céloz, h°gy — mi a fizetése az ilyen prókátornak. Ezt azonban nem idézzük, mert attól tartunk, hogy a szedőnk nem volna hajlandó kiszedni. Hát még ha a prókátor nemcsak fogadatlan, hanem tökkel-ütött is a tetejébe! Ennek mi lehet, vagy mi legyen a fizetése? No, de ez nem a MI problémánk, hanem a zsan- dárfőnöké, J. Edgar Hooveré, akit egy rajongó hive “megvédett” kritikusaitól a New York Times hasábjain. Pedig Hoover prókátora ez esetben nem kisebb személyiség, mint az Egyesült Államok egyik legnagyobb és legsikeresebb üzleti vállalkozásának, az International Business Machines (IBM) cég igazgatója, G. Pd. Watson, Jr. Watson ur fel van háborodva, hogy negyven évi bálványozás után, egyes személyek kritizálni merték J. Edgar Hoovert: “hazánk belső biztonságának ezt az intelligens, bátor, fáradhatatlan és hatásos védelmezőjét.” De e tökkel ütött prókátornak jobb keze nyilván nem tudja, mit csinál a bal keze. Mert amikor egyrészt az egekig magasztalja a zsarufőnököt, ugyanakkor a következő megállapításokat teszi: “A kommunisták évek óta azon dolgoznak, hogy Hoovert, legfélelmetesebb ellenségüket eltávolítsák hivatalából.. . Évekkel ezelőtt bejelentették azt is, hogy faji villongásokat akarnak előidézni. Azonkívül be akartak hatolni és befolyásuk alá venni az amerikai üzleti életet, a szakszervezeteket, az egyházat és a szellemi foglalkozásokat... “Most már kevés kétségünk lehet afelől, hogy mily sikeresek voltak a polgárjogi válság terén. De most már sopánkodnunk kell afölött is, hogy mily sikerrel hatoltak be az egyházakba és. .. máshova.” Az amerikai kommunista párt, meg vagyok győződve, elsőnek fogja szerényen visszautasítani azt a roppant befolyást, amelyet ez a tökkel-ütött nagy üzletember tulajdonit nekik. De nem látja ez a két balkezes alak, hogy ha igaz az, amiből kiindul, hogy tudniillik a kommunisták azok, akik oly rop- pont befolyásra jutottak az amerikai közélet minden terén, aminőt ő állít, sőt ha már a kommunisták olyan erősek, hogy képesek kísérletet tenni Hoover elmozdítására, akkor az ő bálványa, ez a “pótolhatatlan” zsandár csapnivaló munkát végzett, hiszen a párt, amelynek ő oly elszánt és fanatikus ellensége volt és amelyet kopói oly kérlelhetetlenül üldöztek évtizedeken át, ma állítólag erősebb, mint valaha! És ha valóban ez volna a helyzet, akkor a tökkel- ütött urnák nem védeni kellene Hoovert, hanem neki is be kellene állni azok sorába, akik menesztését követelik! De akkor társulás révén, vajon nem válna ő is “társutassá”? Avagy eszmeileg Watson urba beszivárogtak volna az agyafúrt kommunisták? Jaj, micsoda felfordult világot élünk, ugy-e Watson ur? Különösen azok, akik mélyen magukba szívják a vörösfalás mákonyát! Figyelő Svédországban, Olaszországban és az Egyesült Államokban a termékenységet növelő, sőt hármasnégyes ikrek születését előmozdító “hm-monkok- tél” felfedezésén dolgoznak. A New Yorkban kiki- sérletezett keverék határára 21 meddő nő közül 15 terhes lett. a kihordott négy eset közül háromban születtek ikrek és egyben négyes ikrek. gk A közelmúltban függetlenné vált Zambia népe a brit gyarmatosítás minden emlékét eltörli. A főváros egyik főútvonalán, a függetlenségi sugárúton lebontják Ceoyl Rhodes héttonnás ’ovas szobrát. A talapzatáról leemelt szobrot a szomszédos Dél-Rhodesin miniszterelnöke elkérte és Salisbury-' ben, a dél-rhodésiai fővárosban szándékszik felállítani.
