Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-03-18 / 11. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 18, 1965 RÖVIDEN A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY HELYZETÉRŐL Magyarországon a közegészségügy az elmúlt két évtizedben jelentősen fejlődött. Reprezentatív adata ennek a ténynek, hogy Magyarország lakosságának 97 százaléka részese a társadalombiztosításnak, s hogy gyakorlatilag az egész lakosság díjtalanul jogosult egészségügyi ellátásra, minimális térítés ellenében pedig gyógyászati segédeszközökre és gyógyszerre. A jelenlegi közegészségügyi helyzet egyértelműen kedvező, sőt, összehasonlítva a háború előtti állapottal, az úgynevezett utolsó békeév, 1938 adataival, még jobb képet nyújt. A kórházi ágyak száma 1938-ban 45,000, 1964- ben 76,000 volt. Ezen belül a gyermekosztályok ágyszáma csaknem megháromszorozódott, a szülészeti- nőgyógyászati osztályok férőhelyeinek száma mintegy 60 százalékkal növekedett. Még jellemzőbb az anyák védelmére, hogy 1938-ban a szüléseknek mindössze 25, 1964-ben 99 százaléka intézetben került levezetésre. Ez a tény abban is jelentősen közrejátszik, hogy a gyermekágyi halálozás a negyedére csökkent. Jelentős javulás mi* fatkozik a csecsemőhalandóság terén is: 1938-ban 1,000 élve született csecsemő közül 131, 1964-ben 40 halt meg. Ez az arány azonban a fejlődés ellenére sem tekinthető még kielégítőnek. Összegezve a kórházak tevékenységét: 1938-ban 600,000, 1964-ben 1.5 millió betegnek nyújtottak gyógyulási lehetőséget. Á-iJÜlíHl “Kihalt” betegségek Sikerrel járt a gümőkór ellen indított országos méretű intézményes küzdelem is. Az ágyak száma ezen a területen szaporodott leggyorsabban, mintegy 230 százalékkal. A háború előtt az évente elvégzett szűrővizsgálatok száma átlagosan 100 ezer volt. 1964-ben már több mint 5 millió. Ugyan ezen időszakban a 10 ezer lakosra jutó gümőkó- ros halálozás a háború előtti 14-ről 2.6-ra csökkent. A jövő törekvései közé tartozik — a különböző szűrővizsgálatok körében — a rákszűréseknek a jelenleginél is szélesebb körű kiterjesztése. A megvalósítandó feladat az, hogy a veszélyeztetett korban levő betegek valamennyien kórházakban részesüljenek szűrővizsgálatban. Jelentősek az eredmények a járványos betegségek elleni küzdelemben is. Magyarország az elsők között küzdötte le a gyermekparalizist. Gyakorlatilag a malária is megszűnt, s jelentéktelenre csökkent a diftéria-megbetegedések száma Jelentősen nőtt 1945 óta az orvosok száma is. Jelenleg 18,000 orvos praktizál az országban, európai mércével mérve is előkelő arány az, hogy 550 főre jut egy orvos. Mégis többre lenne szükség, mert manapság Budapesten 2,150, a vidéki városokban 2,500, a falvakban 3,000 lakost ölel fel egy-egy körzet. i vy A szakosítási törekvések eddig leginkább a gyermekek orvosi ellátásában valósultak meg. Budapesten 162, a vidéki városokban 151 körzeti gyermekszakorvos ellenőrzi, gondozza, gyógyitja a 0—3 éves korú gyermekeket. Ugyancsak az orvosi alapellátás szakosításához tartozik az is, hogy — egyelőre csak Budapesten — működik már a körzeti szülész-nőgyógyász szolgálat, s jelenleg 86 körzet nőbetegeiről gondoskodnak ilyen formában is. A szakosítás keretében ma már egyetlen család — szükség esetén — igénybe veheti a körzeti orvost, az üzemorvost, a szülészt, a gyermekgyógyászt, a tüdő,- bőr,- fogász,- az ideggyógyász onkológus szakorvost, összegezve: a rendelőintézetekben csaknem tiz, a járóbeteg ellátás keretében mintegy 15 orvos, szakorvos gyógyitja illetve gyógyíthatja a magyar családok egyes tagjait. (Onkológus: rákos természetű daganatokkal foglalkozó orvos.) Az orvoshiányról Ilyen és hasonló körülmények idézik elő a viszonylagos orvoshiányt, okozzák a közegészség- ügyi gondokat. Felvetődik tehát a következő kérdés: miután változatlan ütemü orvosképzés mellett 1980-ra 28,000 orvosa lesz az országnak, 11 millió lakost alapul véve pedig minden 400 lakosra jut majd egy orvos, hogyan alakuljon az orvosképzésen belül az igények fejlődésének megfelelő szakosítás. Jelenleg egyik-másik szakorvosi ágban tényleges hiány mutatkozik. Kevés például a fogorvos, a számuk mindössze 1,100. 1970-ig mintegy 300—330 gyermekgyógyászra lenne szükség ahhoz, hogy a fővároshoz hasonlóan a vidéki városokban is teljes legyen a körzeti gyermekorvosi hálózat. Megoldásra vár még az iskolaorvosi-szolgálat kiépítése is, amely — főleg orvosok hiányában, — sok helyütt ma még formális. Ennek a nagy problémának részleges megoldásához hozzájárul majd, hogy a Budapesten 1955- ben, Szegeden 1961-ben megszervezett fogorvosi fakultások idén bocsátják ki először végzett hallgatóikat. 1964-ben például már 128 fiatal fogorvos fejezte be tanulmányait, s a jövőben pedig évi 180—200-al gyarapszik majd számuk. Egy nemzedék irodalmi antológiája hat nyelven Hat nyelven — a magyaron kívül németül, angolul, franciául, spanyolul és oroszul — jelent iieg a magyar irodalom nagyszabású, uj antológiája, a Mérföldkő. A finom nyomdatechnikával, szép formában kiadott kötet irói alkotásokban mutatja be az elmúlt 30 esztendő magyar életét. A Mérföldkő első része emlékeztető; a harmincas esztendők magyar világának sötét szineit, s a világháború földrengéses napjait idézi. József Attila, Móricz Zsigmond, Déry Tibor, Radnóti Miklós uj világot kereső sorai után érkezik el az olvasó Karinthy Ferenc nagysikerű regényének, a “Budapesti tavaszinak egyik legszebb részletéhez. A kötet második része a háború utáni életet, a földosztás történelmi igazságtételét, a nincstelen proletárok emberré válását, az uj Magyarország kialakítását tükrözi. Az írók a fájdalmas igazságokat sem takarják el: megdöbbentő erővel vetítik az olvasó elé a személyi kultusz embertelenségét. Szabó Pál, Veres Péter, Illyés Gyula, s még sok iró tollát ihlette meg a magyar parasztság uj élete. Fodor József “Hidavatása” a Lánchíd újjáépítését énekli meg, Déry Tibor “Szerelem” cimü novellája a személyi kultusz bűnein is felülemelkedő tisztaság, emberség és szerelem lírai rajza. Zelk Zoltán “Kései sorok októberről” cimü verse 1956 önmarcangoló felelősségérzetét sugározza. Az antológia végül külön válogatásban, sokoldalúan és problématikusságában mutatja be a jelen magyar életet. A kötet e részében több “ismeretlen” névvel találkozhat az olvasó, a magyar iroda lom uj hajtásaival. A Mérföldkő természetesen nem lép fel a teljesség igényével, de a több mint félszáz iró gazdag színvilága mint csepp a tengerben tárja fel egy ma gyár nemzedék életét, Magyarország és népe útját. A magyar dolgozók tiltakoznak az amerikai imperialisták észak-vietnami agressziója miatt Az Országos Béketanácsnál sokasodnak a nap nap után érkező táviratok, levelek, amelyekben a népgazdaság legkülönbözőbb területein dolgozók — munkások, értelmiségiek, termelőszövetkezeti parasztok, állami gazdaságok kollektívái — tiltakoznak a demokratikus Vietnam elleni terrortámadások miatt. A Tisza Bútoripari Vállalat dolgozói táviratukban a következőket Írják: — Mélységesen elitéljük az Egyesült Államok agresszív cselekedeteit, s követeljük, hogy azonnal szüntessék meg a Vietnam elleni háborút, vonják ki csapataikat Vietnamból, s tegyék lehetővé, hogy a vietnami nép maga döntsön belső ügyeiben. A battonyai Mikes Kelemen Gimnázium és mezőgazdasági szakközépiskola nevelői és diákjai — mint írják — megdöbbenéssel figyelik az Egyesült Államok vietnami agresszív cselekedeteit. Tüta- koznak a más népek belügyeibe való beavatkozás miatt, erélyesen követelik az agresszió haladéktalan megszüntetését. Mélységesen elitélik az amerikai imperialisták brutális bombatámadásait a Battonyai Dohánybeváltó üzem dolgozói is, s követelik a provokációs cselekmények megszüntetését, az amerikai csapatok kivonását Dél-Vietnam- ból. i* Különleges feladatra készülnek a Magyar Hajó- és Darugyár váci üzemegységének dolgozói: áprilisban megkezdik a velencei lagúnákon közlekedő vízibusz építését. A különleges előírásoknak és méreteknek megfelelő vizi jármüvet szeptemberben adják majd át a megrendelőnek. v0 Pest megye 13 múzeumában kiállításokat rendeznek a felszabadulás 20-ik évfordulója alkalmából. Több községben helytörténeti kiállításon emlékeznek meg az évfordulóról. y0 Harminc mázsa békát exportáltak, s még húsz mázsát indítanak útnak külföldre a hajduszobosz- lói Bocskai Halászati Termelőszövetkezet békástavából. A jég alól 40 méteres hálókkal fogják ki az állatokat; egy-egy húzásra 160—200 kilót tesznek partra. c+J Uj campingek nyílnak az idén a Balaton partján, ahol az első osztályú sátortáborok férőhelyeit sok ezerrel bővítik. Az északi és a déli parton főleg ezerszemélyes táborokat alakítanak ki. y* A Képzőművészeti Alap népszerű művészi képeslapsorozatában uj széria jelent meg. A többi között a francia impresszionisták ismert müveinek reprodukcióit adták ki. 0*0 v* A Csongrád megyei Népművelési Tanácsadó 16 perces kisfilmet készített a termelésben, a munkaversenyben példamutató szocialista brigádokról. A több kópiával készült filmet a megye üzemeinek művelődési termeiben vetítik majd. 00 Basilides Ábris rendezésében film készül Magyarország jellegzetes népszokásairól. Kiss Károly forgatókönyve alapján februárban kezdik meg a munkát. Az alkotók megtekintették Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetem néprajzi intézetében a szatmári farsangi dramatikus játékok gyűjteményét, továbbá az első forgatási helyeket, Szamosszeget és Panyolát is. v0 A Kiskőrösön levő Petőfi emlékek jelenleg a költő szülőházában láthatók. A község belterületének rendezése során most végre múzeumot kap a sok értékes tárgy és dokumentum. A Petőfi múzeumot a tervek szerint a költő szülőháza melletti épületben rendezik be. Ide kerülnek Petőfi verseinek kéziratai, levelei és más tárgyi emlékek, amelyeket jelenleg a szülőházban őriznek. A kis nád- fedeles, nyitott kéményü házat eredeti bútoraival és a Petrovics család egyéb hagyatékával együtt műemlékként őrzik tovább a muzeum szomszédságában. $** A siklósi várnak 140,00ö látogatója volt tavaly, csaknem kétszer annyi, mint az előző esztendőben. A vendégek között több ezer gyermek kereste fel hazánk égjük legszebb középkori építményét, mely a restaurátorok kezenyomán mind több látnivalót kínál gyermeknek és felnőttnek egyaránt. — A várkastélyt a jövőben még vonzóbbá teszik az ifjúság számára. Tavasztól őszig korabeli váröltözetben teljesíthetnek vasárnapi várszolgálatot a gyerekek. Megtanítják őket a különféle várjátékokra és részükre sátorozó helyet is létesítenek a kastély kertjében. így az ország távolabbi területeiről érkező ifjúsági csoportok hangulatos táborban tölthetik a vakációt. y0" A Philatelie Populaire cimü francia bélyegujság összeállította, hogy milyen országok hires emberei szerepelnek más országok bélyegein. A listán öt magyar: Kossuth, Petőfi, Liszt, Ady és Hunyadi kapott helyet. A magyar gyűjtők nagy szeretettel keresik az ilyen bélyegeket és megállapították, hogy az előbbieken kívül Dózsa Györgyről, a hős parasztvezérről Románia, Semmelweis Ignácról, a világhírű orvostudósról a Német Szövetségi Köztársaság, Árpádházi Szent Erzsébetről az NSZK és Columbia, Nagy Lajos királyról pedig Lengyelország emlékezett meg bélyegen. Újabb avarkori temetőt tártak fel. A Tisza- parti Kisköre községben halastó ásása közben nagykiterjedésü avarkori temetőre bukkantak. A Magyar Nemzeti Muzeum irányításával egy hónap alatt 200 sirt tártak fel. A VII. és VIII. század temetkezési szokásaira utaló sírokban arany- ékszereket, övdiszeket, fülbevalókat lószerszámokat és fegyvereket találtak. ^\w\\vw»w»»vwvwwwvwwvwwwww\\\v»ww\v KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MAS IS TANULHAT BELŐLE!