Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-03-11 / 10. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 11, 1965 Ismét emelkedett a munkanélküliek száma WASHINGTON, D. C. — A Munkaügyi Hivatal jelenti, hogy február hónapban a munkanélküliek száma emelkedett és az összmunkásság öt százalékát teszi ki. Az emelkedést az hozta létre, hogy 200,000 munkásnő vesztette el állását. A munkanélküli biztosítást “élvezők” száma 4,218,000. Johnson elnök ismételten kijelentette, hogy az ország legnagyobb problémája a munkanélküliség. Kihangsúlyozta, hogy ezt a problémát nem lehet megoldani költségvetési és pénzügyi rendelkezésekkel, mint a múlt évi adócsökkentés. A Johnson- adminisztráció három százalékos munkanélküliséget elfogadhatónak tart; ehhez az ország közgazdaságának évi 5 százalékos emelkedésére volna szükség. Ez évben egy és fél millió ifjú lép a munkástáborba. Az automatizálás következtében ezrek vesztik el munkájukat hetenként. Minden jel arra mutat, hogy az adminisztráció nem tesz kellő lépéseket a munkanélküliség kérdésének megoldására. Rendőrterror a sztrájkolok ellen BRONXVILLE, N. Y. — Százhuszonkét állig felfegyverzett rendőr, minden provokálás nélkül, rátámadt 300 sztrájkolóra és a velük rokonszenvező munkásokra, akik a Lawrence kórház előtt pike- teltek. A rendőrök brutális támadása következtében több piketelő megsérült és orvosi segítségre szorult. A rendőrök 20 férfi- és hat nő-sztrájkolót tartóztattak le. A kórház munkásai január 16-ika óta sztrájkolnak. Követelik, hogy a kórházi vezetőség tárgyaljon a Drug and Hospital Workers Union 1199-es lokáljának vezetőivel. Leon J. Davis, a szakszervezet elnöke kijelentette, hogy a kórház igazgatóságának magatartása nemcsak szakszervezetellenes, hanem határozottan fajgyűlölő. A munkások nagy része ugyanis néger és portorikói. A kórház igazgatói azon a véleményen vannak, hogy a törvény nem kötelezi őket a munkások által választott szakszervezet elismerésére, mint az alkalmazottak szószólójára. A demokraták által kontrollált New York állami törvényhozó testület törvénybe fogja iktatni, hogy minden kórház, akár magán, akár állami tulajdonban van, köteles a munkások által választott szakszervezettel tárgyalni a bérekről és munkaviszonyokról. Rockefeller kormányzó többször úgy nyilatkozott, hogy ha ilyen törvényjavaslat Íróasztalára kerül, aláírja és igy az törvényerőre emelkedik. A szakszervezet követelte, hogy a kórház helyezze vissza a munkába a sztrájkolókat és amint a pártatlan bizottság meghozza jelentését, a kórház vezetősége és a szakszervezet megbízottai tárgyalások utján próbáljanak békés megegyezésre jutni. A kórház vezetősége elutasította a szakszervezet eme jogos és józan ajánlatát. Befejeződött Moszkvában a a KP és munkáspártok értekezlete Március 5-én Moszkvában befejeződött az Ausztráliai KP, az Argentin KP, a Bolgár KP, a Brazil KP, a Csehszlovák KP, a Finn KP, a Francia KP, az Indiai KP, a Kubai Szocialista Forradalmi Egyésgpárt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, Nagy Britannia KP-ja, a Német KP, a Német Szocialista Egységpárt, az Olasz KP, a Szíriái KP, és a Szovjetunió KP-ja képviselőinek konzultatív találkozója. A találkozón megfigyelőkként jelen voltak az Egyesült Államok KP-jának képviselői. A találkozóról szóló közleményt, amelyet barátságos légkörben egyhangúlag fogadtak el, március 10-én hozzák nyilvánosságra. A konzultációs találkozón részt vevő küldöttségek tiszteletére az SZKP Központi Bizottságának elnöksége a Kremlben vacsorát adott. dését. Sok helyen összeütközésre került a sor ä diákok és a rendőrség között. Néhányan megsebesültek. A Szovjetunió diplomáciai kapcsolatokat tart fenn a nyugati államokkal, amely arra kötelezi, hogy garantálja a külföldi követségek biztonságát. Foy D. Kohler amerikai követ tiltakozó levelet nyújtott át Andrei A. Gromyko szovjet külügyminiszternek, aki sajnálatát fejezte ki az épületet ért sérülések felett és kártérítést Ígért az amerikai kormánynak. Pekingben 400 kínai diák tüntetett a szovjet követség előtt, tiltakozásul a szovjet hatóságok beavatkozására, a moszkvai amerikai követség előtt végbement demonstráció alkalmával. Hasonlóképpen a kínai kormány is tiltakozását fejezte ki a “tüntetés kíméletlen elnyomása ellen” a szovjet rendőrség és katonaság részéről. Heves tüntetések a US követség előtt Moszkvában Múlt csütörtökön kb. 2 ezer diák tüntetést rendezett az amerikai követség ellen Moszkvában. Az állítólag főleg ázsiai diákokból álló tömeg, vörös zászlók és feliratok kíséretében tiltakozását fejezte ki a legújabb vietnami bombázások ellen. A tüntetők elkeseredett hangulata egyre hevesebb módon jutott kifejezésre, amikor áttörtek a 600 főből álló rendőrkordonon és a hóeke-barriká- dokon, s kövekkel iintásíivegekkel dobálták a követség épületét. Betörték még a hatodik emeleti ablakokat is. Végül a tüntetés olyan méreteket öltött, hogy a szovjet rendőrség kénytelen volt beavatkozni és fegyvertelen katonaságot is segítségül hivni, hogy megakadályozzák a tiltakozás továbbfejlőBonn diplomáciai kapcsolata Izraellel Négynapos, éjjel-nappal tartó tanácskozások után a nyugatnémet kormány Bonn-ban bejelentette, hogy diplomáciai kapcsolatokat keres Izraellel. Ugyanakkor azt is köztudomásra hozta, hogy — legalább egyelőre — nem szándékszik megszakítani a diplomáciai összeköttetést az Egyesült Arab Köztársasággal. Ludwig Erhard kancellár kormánya aggodalommal tekinti a kairói kormány szorosabb kapcsolatát a Német Demokratikus Köztársasággal (Kelet Németországgal) és épp ezért beszüntetett minden további segély-kiutalást az EAK-nak. Franciaország kereskedelmi szerződést kötött Kairóval Franciaország kereskedelmi megegyezést kötött az EAK-al, amelyben jelentős segítséget ígért Nasser minisztex-elnök második ötéves terve kivitelezésére. A tervek főképp a nehézipar kifejlesztésére vonatkoznak. A szerződés értelmében a kiarói kormány mező- gazdasági termékeket és kukoricát szállít Franciaországnak. Kairóban aláírták az Egyesült Arab Köztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság 1965— 1966. évi kulturális együttműködési munkatervét. NO Az atomerő bizottság közleménye szerint a neva- dai kísérleti telepén föld alatti atomrobbantást hajtottak végre. Ebben az évben ea volt az ötödik föld alatti atomfegyverkisérlet a nevadai telepen. GENCSI MARGIT ÍRÁSAI Leveleket kaptam Két levél van a kezemben, az egyiket a posta hozta, a másikat egy ismerősöm adta ide, hogy olvassam el. Az egyik levelet lapunktól, a Magyar Szótól kaptam, a másikat “Az Ember” szerkesztősége irta. Először lapunk levelét olvastam el, hogy vajon mit is akarnak tőlem? A levél hozzám szól, rólam beszél. Az én lapom kér segítséget tőlem, mert — mint mondja — a lap az enyém, s csak én tehetek valamit az érdekében, hogy tovább is folytathassa, hasznos munkáját. Mert erre a lapra tényleg szükség van, mint ahogy a levélben idézett olvasó is megjegyzi: “ha nem jön, úgy érezzük, mintha kiestünk volna a világból...” Elkezdtem gondolkodni, számolgatni. Előfizetésem 10 dollár, továbbá... de nem sorolom fel, mert ha mindent összeszámolok, akkor rájövök arra, hogy lapunk minden évben legalább 30 dolláromba kerül. Hiszen ott vannak a bankettek, az ünnepélyek, stb., melyekre szükség van, hogy egy ilyen lap, mint a mienk, életben tartsa magát. Ezt ugylátszik az ügyvezető bizottság tagjai is tudják, mert hiszen ők is munkások, akik önzetlenül dolgoznak, hogy a lap minden héten megjelenhessen és még hozzá adakoznak is, akárcsak én, hogy a lapot fenntarthassuk. S mégsem mernek kérni tőlem, hanem azt Írják a levélben, hogy adjak alkalmat másoknak is, hogy hozzájáruljanak lapunk fenntartásához, olyanoknak, akik rokonszenveznek vele, de áldozatot nem hoznak érte. NAGYON HELYES, kitűnő gondolat, hiszen az ismerősöm. aki behozta az “Az Ember”-től jött levelet, minden héten eljön és megkérdezi: “Kiolvasta már a Magyar Szót? Elvihetem?” S ott hagyja nekem cserébe ezt a másik lapot. De hát milyen csere ez? Vagy milyen csere lenne, ha az ismerősöm esetleg a Magyarságot, vagy Népszavát hagyná itt cserébe? Én járnék, rosszul, mert hogyan is lehet ezeket a sajtótermékeket összehasonlítani a Magyar Szóval? Ezután került a sor az “Az Ember” levelének az elolvasására. Mennyire nem őszinte ez a levél, vagyis felhívás! Micsoda képmutatás! A sokszorosított levonaton a főszerkesztő fényképe kétszer is látható. Hát hogyne, hiszen százával küldte szét ezt a levelet, melyben azt írja: “Könyveink átvizsgálásánál sajnálattal állapítottuk meg, hogy adminisztrációs tévedésünk folytán öntől hosszabb ideje elmulasztottuk kérni a hátralékos előfizetés beküldését.” Tovább ezt mondja: “.. .a hátralékot... teljes összegben töröljük." Tiz napon belül $12.50-t kér, vagy beszünteti a lapot. Hát persze, az én ismerősöm is négy éven át kapta ingyen “Az Ember”-t és most rájöttek és $12.50-t kérnek tőle. Elgondolkodtam, hogy miképpen lehetne összehasonlítani a két olvasótábort? Az egyik minden lehetőt megtesz, hogy támogassa a lapját, a másik éveken át ingyen olvassa a hozzáküldött lapot, majd eltörlik a hátralékot, csakhogy megtartsák. A mi olvasótáborunktól az előfizetésen felül (melyet sokan még jóelőre is kifizetnek) még mást is kérnek: támogatást és mások támogatásának megszerzését. Ennek igy kell lennie! Az egyik lap ugylátszik küldheti ingyen, mert vannak pénzes emberek, akik támogatják, a másik pedig c°ak imy tudja munkáját folytatni, ha olvasótábora ö"szeteczi ere jét és azon felül is munkálkodik érdekében. De a mi olvasótáborunknak van is nvért -dolgozni, mert ha összehasonlítjuk a két lanot. akkor láthatjuk, hogy az egyiknek minden sorából tanulhat az olvasó, a másiknak pedig nyolc oldalán más sincs, mint öndicséret és gyalázkodás. Nem küldték hozzám a levelet hiába! Sőt, igen jól tették, hiszen kötelességüket teljesítették, amikor rámutattak arra, hogy miként kell segíteni a lap fenntartásában. Szólni fogok ismerősömnek, megmondom neki, minden szégyen nélkül, hogy a csere aránytalan volt, hogy adós nekem, mert hiszen én 16 oldalt adok nyolcért, én műveltséget, felvilágosítást, szép sajtóterméket adok a SEMMIÉRT, mert hiszen mi másnak lehet azt a lapot nevezni? S tudják kedves olvasóim, biztos vagyok, hogy az ismerősöm egyet fog érteni velem! A KVÓTA EDDIGI ÁLLÁSA: Kvóta Eddig bejött % Illinois vegyes 50 33 60 Michigan vegyes 100 60 60 Chicago, III. 750 413 55 New Brunswick, N. J. 75 39 50 Newark, N. J. 200 106 50 Dél-California 2000 974 48 Detroit, Mich. 800 367 45 Philadelphia, Pa. 50 20 40 New York City 2000 814 40 Vegyes államok 500 193 38 New Jersey vegyes 100 36 36 Florida vegyes 100 35 35 Lehigh Völgye 125 40 34 Cleveland, O. 800 267 33 Youngstown és körny. 75 25 33 Ohio vegyes 175 60 31 South Bend,Ind. 75 23 30 Perth Amboy, N. J. 50 15 30 Mian-i Fia. 750 ?9l 30 N. Y. 50 13 26 Pitt«b"»-*ih és környéke 150 31 20 Mi'v'^-kee Wis. 100 18 18 Garv-Hammond, Ind. 225 40 19 Tranten N. J. 100 15 15 B'o-r* Fiirfie>d. Conn. 375 '3 13 New York vegyes, lOö 10 10 Pennsy'vania ve-tyes ^0 2 5 Akron-Canton, O. 350 10 3
