Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-03-04 / 9. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 4, 1965 A tökkelütött tanácsadók Aki a külkereskedelmet zsarolásra akarja felhasználni Köztudomású, hogy az Egyesült Államok legnagyobb egyetemei és technikai főiskolái szoros kapcsolatban állnak a kormánnyal, különösen a hadügyminisztériummal. Tudományos kutatásaik jelentékeny részét az amerikai hadiipar pénzeli a Pentagonnal karöltve. Ennek figyelembevételével csak elismeréssel adózhatunk azon professzorok százainak, akik állásuk veszélyeztetésével, nap-nap után síkra szállnak a béke és demokrácia ügye mellett cikkekben, nyilatkozatokban, csoportos fel- Mtrásokban. Az sem titok, hogy eme egyetemek között is kiemelkednek reakciós személyzetüknél fogva az amerikai katolikus egyház által fenntartott nagy egyetemek, elsősorban a newyorki Fordham, a washingtoni Georgetown és a South Bend, Ind.-i Notre Dame egyetem. Nem tulzunk, ha azt állítjuk, hogy amikor az ember eme egyetemek professzorai nevét látja az újságban, nagy a valószínűsége annak, hogy valami szélsőséges reakciós fejleménnyel van az összekapcsolva. Ez volt az eset akkor, is amidőn dr. Lev. E. Dob- riansky, a Georgetown University közgazdaságtani professzora nevét láttuk a N. Y. Times február 26-i számában. A szenátus külügyi bizottsága kihallgatásokat tart Johnson elnök azon tervével kapcsolatban, hogy fokozni kívánja a szocialista államokkal való kereskedelmünket, vagy ahogy ő mondta: “Uj hidakat akar építeni Kelet-Európába.” (Miközben Vietnamban tettleg és képletesen egyaránt rombolja azokat.) Az amerikai nagytőke egy része ellenzi a szocialista államokkal való kereskedelem, vagy bármilyen más kapcsolat fokozását. Ezek nézeteit képviselte Dobriansky tanár ur a szenátusi bizottság előtt: “A kommunisták világuralmi álma valóra válhat 1980-ra — mondotta a tudós professzor vésztjósló hangon — ha nem követelünk politikai engedményeket a Szovjetuniótól a nagyobb kereskedelemért.” Ez a bölcs professzor, a Georgetown Egyetem méltó tanára magyarán megmondva politikai zsarolásra, ‘black-mail’-re akarja kihasználni az Egyesült Államok külkereskedelmét. Egy pár lompos fügefalevéltől eltekintve, ezek Dobriansky ur meztelen reakciós ellenforradalmi javaslatai: Csak akkor növeljük kereskedelmünket a Szovjetunióval és a szocialista államokkal, ha a Szovjetunió 1. lebontja a berlini falat; 2. beleegyezik Németország egyesítésébe (ami Nyugat-Németország jelenlegi politikai berendezése mellett egy uj náci Németország létesítésével volna egyenlő); 3. megtagadja Kubával kötött véd-szövetségét (azaz megengedi Kuba lerohanását a CIA ügynökei és bérencei által); 4. kivonja csapatait Magyarországból és más szocialista államokból (hogy az Egyesült Államok ezzel szemben maga is kivonná csapatait Nyugat- Európából, arról nem szól Dobriansky javaslata). Ez a nagyfejü tudós, szocialistaellenes gyűlölettől eltelve, nyilván elvesztette józan ítélőképességét. Bár a szocialista államok óhajtják a fokozott kereskedelmet az Egyesült Államokkal, számukra nem életkérdés, sohasem volt az és semmiesetre sem fognak ilyen alkuba belemenni. A Szovjetunió túlélte a közel 13 évi teljes amerikai gazdasági zárlatot akkor, amidőn területe nagyrészt romokban volt és országát polgárháború dúlta. Most, 40 esztendei tüneményes szocialista építkezés, ipari fejlődés után, melynek folyamán a világ második vezető ipari hatalmává emelkedett, várja ez a tökkelütött egyetemi jószág, hogy bele fog menni egy ilyen elvtelen és az öngyilkossággal egyértelmű alkuba? Hát ilyen közgazdaságot, ilyen logikát, ilyen józan észt tanítanak Georgetownban napjainkban? Dr. Dobriansky még a szocialista világgyőzelem menetrendjét is közzétette nyilatkozatában. Ha ugyanis Amerika nem fogadja meg az ő javaslatát, azaz nem kezdi meg a Szovjetunió zsarolását, akkor a szocializmus 1980-ra győzni fog. Szerinte ez a szovjet kereskedelmi politika időrendi tervezete: 1. Á huszas és harmincas években felépítették iparukat, majd a háború után újjáépítették. Ehhez a Nyugat nagyban hozzájárult — teszi hozzá sóhajtva. (Hogy náci Németország tüzzel-vassal való irtóháboruját “hozzájárulásnak” tekinti-e a nagyeszű professzor, arról nincs említés téve jelentésében.) 2. Az ötvenes években kifejlesztették gazdasági együttműködésüket Kelet-Európával, majd vüág- arányu gazdasági offenzivát kezdtek — ismét nyugati segítséggel. (Az ötvenes években a nyugati segítség a nyugati államoknak ment a Marshall- terv formájában. De ez a “kis” tévedés nem izgatja Dobriansky t.) 3. A hatvanas és hetvenes években az elmaradt nemzetek teljes felszabadítása az imperialisták politikai és gazdasági kapcsolatai alól. 4. 1980-ra, amidőn a nyugat el lesz szigetelve és forrongásban lesz, a győzelem, mint “érett alma” fog a szocialista világtábor ölébe hullani. Hát persze, ha a tőkés világrendszernek ilyen tökkelütött tanácsadói lesznek, vagy ilyenek szavára fog hallgatni, akkor magunk sem lennénk meglepve, ha Dobriansky jóslata megvalósulna. Sőt, akadjon még egy pár tucat hasonló “bölcs” vezető pozíciókban és a változás talán még — hamarabb is bekövetkezhet. Kampány a kórházi munkások megszervezésére WHITE PLAINS, N. Y. — A Drug and Hospital Workers Union 1199-es lokálja kampányt indított a Westchester megyei kórházak munkásainak megszervezésére. A kórházak Yonkers, White Plains, Mount Vernon, New Rochelle és Mount Kisco községekben vannak. Annak ellenére, hogy a fegyverkezésre szánt összeg a költségvetésnek nagyobb százalékát képezi, mint minden más tétel együttvéve, a washingtoni militaristák még sincsenek megelégedve. A kongresszusban heves támadásra készülnek McNamara honvédelmi miniszter ellen, mert a katonai büdzsé-javaslatban nyolc milliárd dollárral kevesebbet kért, mint amennyit a Joint Chiefs of Staff generálisai ajánlottak. A viharfelhők akörül gyülekeznek, hogy a hidegháború kezdete óta első Ízben a kormány nem kért pénzt az un. stratégiai erők kiterjesztésére, ehelyett bizonyos fegyvernemek csökkentését ajánlotta. A kormány tagjai azt az érvet hozzák fel, hogy jelenleg az Egyesült Államoknak annyi stratégiai fegyvere van, amellyel “a Szovjetuniót és Kínát el lehet pusztítani a föld színéről” még akkor is, ha ők támadnának először. A kormány nem látja értelmét annak, hogy további, sokmilliárd dolláros kiadásokat fordítson erre a célra. A kongresszus és a katonai érdekeltségek nem is vonják kétségbe azt a jólismert és általánosan elfogadott tényállást, hogy az Egyesült Államok hadereje túltesz minden más állam fegyverkezésén. A kifogást az ellen emelik, hogy a hadiköltségvetés csökkentése megakadályozza az újfajta fegyverek kifejlesztését, mely az ország jövőbeli biztonságát veszélyeztetheti. Még a kormány egyes tagjai is elismerik, hogy ha a katonai érdekeltségek minden egyes figyelmeztetését és kérelmét komolyan vennék, akkor az ország rövid utón csődbe jutna. A kormány szószólója úgy nyilatkozott, hogy a honvédelmi költségvetést a legnagyobb gonddal tárgyalják meg és a legtájékozottabb szakértők véleményét kérik ki. A végső javaslati határozatok kidolgozásánál a különböző hivatalok véleménye is -közrejátszik. Itt nyilvánul meg kézzelfoghatóan az elnök nagy hatalma, mert az ő szava az irányadó a költségvetés kidolgozásában. Miután Johnson elnök .praktikus ember, jelenleg nem látja szükségét az un. stratégiai fegyverkezés további nagyarányú fejlesztésének, miután már a jelenlegi színvonalán is képes elpusztítani a legnagyobb országokat. Mr. McNamara is szinte csillagászati számokban fejezte ki azt a pusztulást,, amelyet egy esetleges atomháborúban egyszeri támadás és visszaütés előidézne. Többre már nemigen kerülne sor. Ä honvédelmi miniszter elgondolását az a vezérelv irányítja, hogy az Egyesült Államoknak legyen annyi fegyvere, amivel megvédheti magát — és még valamivel több — a biztonság kedvéért. Ennél többnek nincs értelme. Ebben az elgondolásban az Moe Foner áll a szakszervezet által kezdeményezett kampány élén. Szerinte a kórházi munkások nagy része $1.25 órabérért dolgozik. Uj szerződést kötöttek a szűcsök NEW YORK, N. Y. — A szücsmunkások uj négyéves szerződést kötöttek a munkáltatókkal. A szűcsök hat dollár béremelést kapnak a szerződés aláírásával egyidőben és újabb hat dollárt 1967 januárjában. A szabászok uj bérskálája a harmincöt órai munkahétért 139 dollár. A szerződés a fizetett ünnepnapokat négyről ötre emeli. Meg kell itt jegyezni, hogy noha a szücsmunkások szervezete egyike a legrégibbeknek, még az uj szerződés végén 1969-ben is csak öt fizetett ünnepnapra lesznek jogosak. Ezzel szem ben számos “uj” szervezet az alapiparokban nyolc, kilenc és sok esetben tiz, tizenkét fizetett ünnepnapot biztosit a munkásoknak. A VIETNAMI néphadsei'eg főparancsnokságának összekötő missziója sajtónyilatkozatot tét' arról, hogy a nemzetközi ellenőrző és felügye bizottság személyzetének el kellett hagynia Vietnami Demokratikus Köztársaság területé Az intézkedés oka az volt, hogy a súlyos amerikai—délvietnami provokációk következtében nem lehetett tovább szavatolni a bizottsághoz tartozók személyes biztonságát. Mindezekért az amerikai kormányra és a saigoni hatóságokra hárul a teljes felelősség. A VDK kormánya ennek ellenére ezután is tiszteletben tartja és végrehajtja az, 1954. évi genfi egyezményeket — fejeződik be a. nyilatkozat. is szerepet játszik, hogy McNamara szívesebbért látja a “kiegyensúlyozott terrort” a Szovjetunióval szemben, mint a fegyverkezési versengés további felfokozását. Komoly leszerelési szándékról, természetesen szó sincs. Melyek azok a hivatalok, amelyek aggodalommal tekintenek a fegyverkezés bármily kis csökkentésére irányuló kísérletek felé? Elsősorban a Joint Chiefs of Staff militaristái, akik számára csak katonai megoldások léteznek; a külügyminisztérium, amely a hatalommal való kérkedést fontosabbnak tartja a diplomáciai megoldásoknál, a Central Intelligence Agency, amely mint “állam az államban”, maga is gyakran katonai agressziót kezdeményez. Itt érdemes megjegyezni, hogy az U.S. News & World Report konzervatív hetilap március 1-i száma egyik cikkében ezt a kis csemegét közli: “A CIA katonai akciókat kezdeményez — mint pl. a Malac-öbölbeli partraszállás — azelőtt generálisok határoztak ezek felett. Dél-Viet- namban még a közelmúltban is, bizonyos katonai akciókat a CIA rendezett, még olyan esetben is. amikor U.S. csapatok tevékenységéről volt szó. Állítólag ez áll fenn jelenleg a Kongóban is ” Mi az tulajdonképpen, amit a militaristák fájlalnak? Jelenleg az Egyesült Államok a nemzetközi távlövegekben és a hosszutávu bombázókban 4:1 arányban vezet. Rakétakilövésre szolgáló tenger- alattjárókban is előnyben van. Amikor 1967-ben McNamara “korszerűsítési” programja befejeződik, a U.S. 1,000 Minutepien, 656 Polaris és 54 Titan II. tipusu távlöveggel fog rendelkezni. Azonkívül egy ideig még a 680 bombázó is használatban lesz, Ezek szerint több rakétánk és kevesebb bombázónk lesz. Evvel a “korszerűsítéssel”, amely már most megindult, fokozatosan kivonják a fegyverraktárakból a bombázókat, s más stratégiailag idejétmúlt felszereléseket és a legmodernebb rakéták gyártására koncentrálnak. Ezzel azonban a militaristák nincsenek megelégedve. Azt szeretnék, hogy a kormány a pusztításnak olyan, lázálomba illő fantazmagóriáit gyártsa, mint a halálsugarak, az űrbéli háborúra való felszerelések, a neutron bombák, amelyek az emberi életen kivül mást nem pusztítanak el, holdbéli katonai állomások, sőt még az un. “itéletnapi gépezet” előállítására is gondolnak, amellyel egycsapásra nagy országokat lehet elpusztítani. Azonkívül olyan tudományos kutatást is szeretnének végeztetni, amely az ellenség területén állandó ködöt, földrengést, vagy árvizet tud előidézni. Szerintük Amerika jövőbeli biztonságához mindezekre feltétlen szükség van. IVVVWWWWVWVVWWVVVAAfl/VVVVVVVVVWWIrtM/VVWVVVVWVVVVWVVWVVWVWUWV/VVVVVWf A MILITARISTÁK A FEGIERKEZÉS KITERJESZTÉSÉT SÜRGETIK
