Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-03-04 / 9. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 4, 1965 Victor Perlő: A CIKLIKUS POLITIKA IS KÖLTSÉGVETÉS Az elnök gazdasági tanácsadói évi jelentésükben szokatlanul éles megvilágitásba hozzák a kormány és a nagyipar által immár elfogadott és a Keynes elméletre alapozott un. anti-ciklikus gazdasági politikát. (A Keynes-elmélet azon az elgondoláson alapszik, hogy a kapitalizmus időszakonként rendszeresen — un. ciklusonként — bekövetkező gazdasági kriziseit a kormány különböző pénzügyi manipulációkkal el tudja kerülni. — Szerk.) “A pénzügyi politika eszközei — a javak és szolgálatok vásárlása, a pénzátutalások, szubvenciók, segélyek és adók — ezek a kormány leghatásosabb fegyverei a kereslet kiterjesztésére, vagy csökkentésére. Az állam által vásárolt javak és szolgálatok szerves részei a piaci keresletnek. A termelésre, a munkalehetőségre és a jövedelemre gyakorolt hatásukból kifolyólag — serkentik a fogyasztásra és beruházásra forditott költekezéseket. Az adók, az átutalások, a kormány-szubvenciók a tiszta haszonra gyakorolt hatásuknál fogva befolyást gyakorolnak a fogyasztásra, a befektetésre, a személyes jövedelemre. “A kormány pénzügyi politikájának alapvető feladata, hogy javak és szolgálatok számára piacot teremtsen, olyan körülmények között, amelyek a teljes foglalkoztatottság mellett megfelelnek az ország termelő képességeinek, annak túlértékelése, vagy alábecsülése nélkül. Normálisan két alapvető követelmény szükséges ahhoz, hogy a kereslet és a termelőképesség állandó egyensúlyban maradjon. Elsősorban a termelékenység állandó növekedése mellett a keresletnek is állandóan növekednie kell. Másodszor, miután a keresletben •— a kormánypolitikától függetlenül — ingadozások állnak be, ezeket az ingadozásokat ellensúlyozni kell, a lanyhulás vagy az infláció elkerülésére. “1960 óta még egy harmadik tényező is előadta magát, abból kifolyólag, hogy nem történt intézkedés az első kettőre vonatkozólag: annak a nagy különbségnek a szükséges kiküszöbölése, amely az 1950-es évek végén a termelőképesség és a kereslet között kifejlődött. Egyszóval, az utóbbi években a U.S. politikája avval a fogas kérdéssel áll szemben, hogy masszív méretekben serkentse a keresletet, hogy elérje azt a fokot, amelyen nemcsak lépést tart a termelőképességgel, hanem kipótolja a múltbeli elmaradását is. Az utóbbi négy évben ez a vezérelv irányította a gazdasági politikát.” Figyelem: A "teljes foglalkoztatottság" ebben az értelemben nem jelenti a valóságos teljes foglalkoztatottságot. Evvel a következő cikkemben foglalkozom. A pénzügyi politika —a kamatlábak és a bankhitelek szabályozása — ami azelőtt a kormány un. anti-ciklikus politikájának legfőbb fegyvere volt, most határozottan alárendelt szerepet kapott. A jelentés kihangsúlyozza, hogy a kormány készen áll, hogy amikor a lanyhulás legelső jele mutatkozik, megtegye a szükséges intézkedéseket. Szabad kezet akar, ha szükséges a jövedelmi adók azonnali csökkentésére, amely költőpénzt juttatna a fogyasztók zsebébe. Arról is számot ad a jelentés, hogy a már előzőleg engedélyezett pénzügyi kiutalásokat a kormány állami és helyi programok kivitelezésére gyors hatállyal folyósíthatja. Ezzel még tovább serkentené a gazdaság vérkeringését. Ezek az eljárások — a jelentés szerint — “gyorsan és hatásosan megakadályozhatják a gazdasági lanyhulást.” Az a kérdés merül fel: a megadott költségyetés képes lesz-e megakadályozni a lanyhulást az év második felében? Már előzőleg kifejtettem, hogy ehhez a költségvetés 6 milliárd dolláros emelkedésére van szükség és 2 és fél milliárd dolláros emelkedés nem lenne elég. Az uj adminisztrációs költségvetés 99.7 milliárd dollár, amely 2.2 milliárd dollár emelkedést jelent. A büdzsétöbblet legnagyobb részét azonban bizományi alapokba való be- fektetés képezi. ■M Költségvetés készpénz-kifizetései, az 1966-os adminisztrációs évben 6 milliárd dollárral emelkednek, azaz 127.4 milliárd dollárt érnek el. Az 1965-ös évben 1.1 milliárd dollár az emelkedés. Miután az adóbefizetések is 6 milliárd dollárral emelkednek, a kormánynak mindkét évben egyforma összeg áll rendélkezésére a gazdasági élet fellendítésére. Lehet, hogy ezek az összegek elégségesnek bizonyulnak. Ez azonban sok mindentől függ. Lehet, hogy a kongresszus a közoktatási, az egészségügyi és a népjóléti programoknak csak kis részét fogja engedélyezni. Ezek képezik a kiterjesztett büdzsé legfőbb részét. A költségvetés nem gondoskodik uj kormányrendelések céljára kiutalandó külön alapokról. A legfőbb ösztönzés az uj kormányrendelések kiutalásából ered és kevésbé a készpénz kiutalásokból. Ezeket a korlátozásokat részben ellensúlyozza a luxusadó (excise tax) leszállítása, ami valamennyire növeli az előirt költség- vetést. Végső analízisben, a költségvetést olyan pontosan kalkulálták, hogy az mérsékelten fokozza az ország-gazdaság növekedését, de lassúbb mértékben, mint 1964-ben. Nem gondoskodik biztositá«yj * i myiTO m ■ ■■ ■ ■ ■ ■ mm rmM*,**.* ■■■■■■■■ ■ ■■■■ gjyyyujLg • 12345678901011121314151617181920212242233456789097 • IA SZÁMOK BESZÉLNEK | n írja: Eörsi Béla • 12345678901011121314151617181920212242233456789097 • Az iskolák kormánytámogatása A kormány 1965-re másfél milliárd dollárt akar költeni az iskolák segélyezésére, a jövő esztendőre pedig meg akarják duplázni ezt az összeget. Kétségtelen, hogy az amerikai iskolák egy része olyan helyzetben van, hogy a szövetségi állami segély nagyon is helyénvaló. A kérdés az, hogy a pénzt miként fogják felhasználni és nem az ellenkezőjét érik el majd vele, mint ami eredetileg célja volt. Az iskolákat körzeti iskolatanácsok finanszírozzák és ellenőrzik; e tanácsokba a kerület politikai életében érdemeket szerzett idősebb hölgyek és urak kerülnek, akiknek legfőbb teendőjük az, hogy megakadályozzák, hogy friss szellem hatoljon be a nevelés korhadt rendszerébe. A tanácstagok saját koruk nevelési rendszerének konzervatív védelmezői. Az iskolák költségeit a ház- és földadókból fedezik. Ez az adórendszer is ósdi, nem haladó és gyakran politikai játszmák áldozatává válik. így a kerületi iskolaszék (vagy tanács) látja el az iskolákat pénzzel, még pedig csakis annyival, amennyi feltétlenül szükséges, ami nem is csoda, mert hiszen a tanácstagok maguk is gazdag rétegből kerülnek ki, vagy azoknak a képviselői. Ha a kerület szegény és kevés a ház- és földadó, akkor az iskolák gyengék. De ez sincs mindig és mindenhol igy. Pl. Kaliforniában egyes helyeken olajforrások, vagy hatalmas gyárak vannak, amelyek megfelelő pénzforrások arra, hogy a környéken jól felszerelt iskolák legyenek, jól fizetett tanítókkal. Lehetséges, hogy ezeken a helyeken a lakosság szegény, de gyermekeik mégis jó iskolázáshoz jutnak. A legelmaradottabb déli államokban a lakosság többsége szegény; nincs olaj, nincs gyáripar és a jómódú fehér réteg irányítja a helyi gépezetet. Ilyen helyeken az iskolák szegényesek. Minthogy az amerikai iskolarendszer nincs államosítva, az egyes iskolák a körzetek kezében vannak, ami akadályozza a haladó szellemű nevelést. A lakosság ellene van az adók emelésének, tehát a helyi anyagi eszközök nem kielégítők a bajok orvoslására. Ez a decentralizálódás úgy szellemileg, mint anyagilag ártalmas az iskolarendszerre. A szövetségi kormány ezen a helyzeten akar változtatni anyagi hozzájárulásával. Miért kell változtatni a helyzeten? 1957-ben az orosz Sputnik fellövése figyelmeztette az amerikai társadalmat, hogy iskolarendszerünk alapjaiban hibás és a Szovjetunióban kétszer annyi tudós, mérnök és technikus kerül ki az iskolákból, mint az Egyesült Államokban. Amellett az amerikai diploma-gyárakban sem igen lehet bizni, ha a statisztikai adatokat figyeljük; ezek szerint az egyetemek túlzsúfoltak (néha 360-an vannak egy teremben), a professzor nem tanít, nem ismeri diákjait és állítólag a diákok 80 százaléka csal a vizsgákon. Az elemi iskolai oktatás még ennél is rosszabb. A tanítók sok oktatási elméletet tanulnak az egyetemen, de a különböző tantárgyakban (mint matematika, fizika, stb.) gyengék. Ha tudták is, már elfelejtették, vagy mióta levizsgáztak, a tudomány előbbrehaladt. Nem csoda az sem, hogy a jó egyetemekre a középiskolát végzett tanulóknak csak 8 százalékát veszik fel; ehhez az is hozzájárul, hogy a tandíj évenként már megközelíti az 1,500 dollárt. Johnson elnök tervbe vette, hogy legalább ebben az irányban nyújtson segítséget és lehetővé tegye, sokról arra az eshetőségre, ha a magánipar gyengébbnek bizonyul, mint gondolták. Csupán olyan sürgős intézkedésekről gondoskodik, amelyekre akkor lesz szükség, ha vészjelek mutatkoznak. A munkásság helyesen teszi, amikor sokkal nagyobb közjóléti kiutalásokat követel és az un. luxusadó sokkal nagyobbfoku leszállítását kéri. A gazdagok adókibuvói ellen is tovább, kell folytatni a kampányt. A hivatalos körök által kiadott megnyugtatások ellenére, a deficitre alapozott pénzügyi politika súlyos inflációt idézhet elő és kamatok formájában busás összegekkel növeli évente a bankárok vagyonát. Ez a 11.6 milliárd dolláros összeg messze túlhaladja a költségvetésnek a közegészségre, közoktatásra, népjólétre, lakóház épitésre és munkásjólétre forditott összegeit. ■j raw ■ ■ ■ ■ mm rm ■■ ■ ■n ■,«■■■ »irmi ■ ■ ■ ■■ ■ ■■jajai hogy az átlagjövedelemmel rendelkező család gyermeke is főiskolába mehessen. Nehezebb lesz az elemi iskolák segítése, mert itt elsősorban az iskolakörzet ellenállására számíthatnak. A függetlenség hangoztatásával ezek a kupaktanácsok ellenzik, hogy Washington beleavatkozzon ügyeikbe, mint pl. a tanítók fizetése, rátermettségének megállapítása, stb. Ezért a kormány építkezési segéllyel és iskolakönyvekkel kíván segíteni. De fennáll az a helyzet, hogy a katolikus és baptista iskolák támogatását az alkotmány tiltja. Mi a fő probléma? A legrosszabb iskolák a déli államokban találhatók. A lakosság szegény, kevés föld- és házadót fizet, amellett két iskolát is fenn kell tartani: egyet a fehér, egyet a néger gyermekek számára, holott egyetlen egy jó iskolára sincs elég pénz. A néger ifjúságnak 3 százaléka kerül be a fehér iskolákba. Mondjuk ki nyíltan (s ezt sokan mondják), hogy ha a négerek iskoláztatása ilyen mederben folyik tovább, akkor az elkülönítés ebben az évszázadban nem fog végetérni. A szövetségi kormány pénze csak meg fogja erősíteni a fennálló helyzetet. A külön iskolák megmaradnak a déli államokban és habár a külön bevétellel javításokat tudnak majd eszközölni az iskolákon, egyesítésüket ezzel nem érhetik el. Ugylátszik, hogy a négerek vezetői is igy gondolkodnak, mert a Nobel-dijat elnyert Rév. dr. Martin L. King a harcot most a választójog elnyerésére irányította. Az iskolák javitása nemzeti érdek. Az ipar tanult technikusokat kíván, az ország fejlődéséhez pedig a tudás emelésére van szükség. RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA < 1437 Third Avenue, New York, N. Y. < (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-843* < Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bal- J Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ómig j minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva ^ a a a a ^ ; . WWUWWUWUWMWWWWUWiVW * PAUL’S SHELL SERVICE ;! GAS, OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan ; | ; Telefon: WA 8-9806 — SZŐKE PAL, tulajdonol; ' 1 HA MIAMIBA JÖN NYARALNI, keresse fel a Magyar Amerikai Kultur Klubot 3901 N. W. Second Avenue Az egész ország magyarságának találkozó helye • Kitűnő magyar konyha • Minden vasárnap előadások. • Cigányzene, tánc! • Nyitva kedd, csütörtök, szombat és vasárnap Telefon: PL 1-9453 A a v n s; h k e: v j< t( c: l£ ti t; g s; g íÓ-• ii b u n v 1( s< b k h li 1( 0 s- n a t; v s: P v k d t< d b a Á e n j< é e 1 I I t £ <s c s t ! i s 5
