Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-01-07 / 1. szám
Thursday, January 7, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 13 Uj vallások Japánban: FASIZMUS ÉS MILITARIZMUS VALLÁSI KÖNTÖSBEN A negyvenes évek második felétől kezdve gombamódra keletkeznek, szaporodnak és hódítanak tért rohamosan uj meg uj vallások Japánban. A probléma bonyolult, sokrétű; tanulmányozása egyaránt foglalkoztatja az egyházak képviselőit, teológusokat, szociológusokat és politikusokat. Különösen nyugtalanítja természetesen a különböző missziós társaságokat, hiszen az uj vallások a térhódításra készülő keresztény hitfelekezetek — különösen a Távol-Keleten újra feltűnően aktiv katolikusok — vetélytársaiként lépnek fel. A veszedelmes konkurrencia tanulmányozásának, sikere titkainak ellesésére irányuló szándék magyarázza, hogy az utóbbi esztendőkben egész sor olyan könyv jelent meg angol és francia nyelven, amely az uj japán vallásokkal foglalkozik. Nem kisebb horderejű az uj jelenség politikai ve- tülete sem. Az uj vallások egyikének-másikának és közöttük különösen a legjelentősebbnek — amelyről alább még részletesen fogunk szólani — egészen nyílt, sőt fennen hirdetett politikai vonatkozásai is vannak. Ezért a japán politikai élet nagy, hagyományos politikai pártjainak szintén komolyan kell számolniuk az újonnan jelentkező mohó és agresszív erőkkel. Végül nyilvánvaló, hogy a társadalomtudományt is élénken foglalkoztatja a probléma, mi az oka, hogy éppen Japánban és éppen most indult meg ez a szinte áttekinthetetlen vallási burjánzás. 130 uj vallás Az uj vallások keletkezéséről és elterjedéséről közzétett hivatalos adatok valóban meghökkentőek és elgondolkoztatóak. A japán vallás- és közoktatásügyi minisztérium kimutatása szerint Japánban jelenleg összesen 378 vallást tartanak számon, s ezek között 130 az 1945 óta létrejött uj vallás. Megközelitő becslések szerint az uj vallások követői pillanatnyilag a lakosságnak mintegy 15 százalékát teszik ki. Külön szellemi zűrzavart és ideológiai anarchiát teremtenek a különböző árnyalatú, sokmillión felüli hivővei rendelkező uj vallásokkal. Közülük csupán azért említünk meg néhányat név szerint is, mert maguk az elnevezések is sokatmondóak, s híven tükrözik a messiánizmusok mögött megbúvó szellemi zűrzavart és ideológiai anarchiát, így például a legnagyobb, közel négy milliót számláló egyház neve a Szellemtestvérek Egyesülete. Az isteni bölcsesség vallása két millió hívőt vallhat magáénak, a Gyarapodás háza másfelet, a legbefolyásosabb Soka Gakkai (Az értékalkotó közösség) ma már több mint három millió meggyőződé- ses hivővei rendelkezik, a PL—Kvodan (A teljes szabadság testvéri közössége) pedig egy millióval. E legutóbb említett hitfelekezetnél a PL jelzés két angol szónak, a Perfect Liberty-nek (Teljes szabadság) kezdőbetűi, mig a Kyodan japán szó. Mind az impozáns számszerüségek, mind az Ízelítőül felsorolt elnevezések önmagukban is érzékeltetik a légkört, amelyben az uj vallások megszülettek. Termőtalajuk kétségkívül a második világháború befejezését követő mélységes lelki megrendülés, szellemi válság. A japán imperialisták katonai veresége alapjaiban renditette meg Japán egész társadalmi rendszerét. Az államhatalom, valamint a buddhista és sintoista vallás összefonódása folytán a válság kiterjedt a vallási életre is, hiszen a kapitulációs okmányt aláíró császár egyúttal vallási szimbólum is volt- A sinto vallás ugyanis az istenek pantheonjába besorolja az uralkodókat is, akiket istenként tisztel. (Megjegyezzük, hogy Japánban a buddhizmus és a sintoizmus eléggé szorosan összefonódik: az 1950-es statisztika szerint az ország akkor kb. 80 millió lakója közül 63 millió sintoistának vallotta magát, s közülük ugyanakkor 44 millió buddhistának is. ) A japánok Ázsiában való isteni küldetéséről, gondviselésszerü rendeltetéséről évtizedeken át hirdetett legendákat — a kemény valóság, az amerikai katonai megszállás váltotta fel. A kétségbeesést, bizonytalanságot csak növelte, hogy a vesztett háború záróakkordjaként japán földön robbantak fel az amerikai atombombák. Utána pedig az addig mindennemű külföldi befolyás elől szinte hermetikusan elzárt országba megindult az “amerikai életforma" beözönlése. A régi feudális, patriarchális társadalom bomlásnak indult, uj szokások, erkölcsök hódítottak teret. A feudális kötöttségek lazulása szabadabb fejlődést biztosított a kapitalizmus előretörésének is. Hatalmas uj, amerikai tőkével támogatott trösztök alakultak és az iparosítással egyidejűleg rohamos ütemben nőtt az ipari munkásság, valamint a tisztviselők, alkalmazottak száma. Kezdetben a keresztény hittérítők azt remélték, hogy az uj helyzet számukra teremt kedvező térítési lehetőségeket. Nemsokára azonban kiderült, hogy a sajátos, helyi körülmények speciális, uj szellemi és vallási áramlatok virágzásához készítették elő a talajt. Mert a fentebb tömören ösz- szefoglalt változások eredményeként az uj vallásokat szinte egyöntetűen jellemzik a következő vonások: a nemzeti jelleg erős hangsúlyozása, az idegenellenesség, ugyanakkor fokozott individualizmus a buddhizmus földi nihilizmusával szemben, határozott, programszerűen megfogalmazott szociális követelések, politikai állásfoglalás. A katolikus Herder-Korrespondenz igy foglalja össze erre utaló Ítéletét: “A fejlődő ipari társadalom gondjaitól, bajaitól elgyötört tömegek az uj vallásoktól várnak segítséget földi szenvedéseik enyhítésére. Ebből ered az uj japán vallások erősen szociális jellege. Ugyanakkor ezek a vallások sem kívánnak a nemzet vallási-kulturális hagyományaitól elszakadni.” Az uj vallások közül a Soka Gakkai nyilván azért tett szert rövid idő alatt hihetetlen népszerűségre és befolyásra, mert “politikus” alapitói, illetve vezetői a legvilágosabban ismerték fel a kínálkozó lehetőségeket, s a leggátlástalanabbul éltek vissza az öntudatlan, nyomorult milliók lelki szomjúságával, és szolgálták ugyanakkor azoknak a köröknek a törekvéseit, amelyek jól tudták, hogy a megváltozott körülmények közepette uj módszerekhez kell folyamodniuk régi elképzeléseik megvalósítása érdekében. A Soka Gakkai A japán imperializmus, a fasizmus és militariz- mus feléledésének veszélye legközvetlenebbül szer vezeti formájában ma a Soka Gakkai tevékenységében jelentkezik. Ez a vallási-politikai szervezet soviniszta, faji elveivel, éles kommunista-ellenes- ségével, terrorista módszereivel kezdettől fogva kivívta a legreakciósabb körök messzemenő politikai és anyagi támogatását. Tömegbázisát a kispolgárság körében, egyetemi hallgatók, volt katonatisztek, újgazdagok és az alkalmazotti rétegben igyekszik kiépíteni, de számolva a nem öntudatos dolgozó rétegek elkeseredésével, szociális demagógiával próbál behatolni a legelmaradottabb munkásrétegekbe (bányászok, halászok, szervezetlen munkások), s állandó heves támadásokat intéz a szakszervezetek ellen, amelyeket “nem japán” intézményeknek bélyegez. A saját tanításait “Igazi Buddhizmusának hirdető Soka Gakkai egy ősi XIIL századbeli buddhista szektából, a Nichiren Shosu-ból ered. A második világháború előtt jelentéktelen volt, és 1946-ban sem számlált többet néhány ezer családnál. 1963- ban viszont már elérte a 3 millió nyilvántartott hívőt. Anyagi erejére jellemző, hogy amikor a fuji- miyai temploma felépítésére egy milliárd yent akartak összegyűjteni, két hét alatt ennek háromszorosát írták alá a hívők. Hetenként háromszor megjelenő hivatalos lapja, a Seyko elérte a kétmilliós példányszámot. A politikai harc porondján 1955-ben jelent meg a Soka Gakkai. Az 1959-es községi választásokon Tokióban már megválasztották mind a hetvenhat jelöltjét, ezenkívül az országban még 261 jelöltje futott be. Ugyanebben az esztendőben két és fél millió szavazattal hat szenátort hozott be a mozgalom a japán felsőházba. Ma már 15 szenátorral rendelkezik, ezzel a japán felsőház harmadik legerősebb pártjává lett. A Soka Gakkai vallási arculata rendkívül egyszerű. Szertartásai lényegében néhány formalitásra korlátozódnak, amelyek között a döntő a “gohozon” cimü, illusztrált pergamentra irt rövid hiszekegy reggeli és esti elimádkozása. A Soka Gakkai totális igényű, integralista vallás, amely önmagát tekinti “minden vallási érzület egyetlen és legtökéletesebb kifejezőjének.” Ez az ideológiai alapja valamennyi más vallás és szellemi áramlattal szemben elfoglalt ellenséges, agresszív magatartásának. Nyilvánvaló, hogy az uj vallás tanításai kézzelfogható politikai célokat szolgálnak. Érdekes ebből a szempontból Monsterlet atya cikkének az a része, amelyben egyik japán diáüíja szavait idézi: “Az én őseim a Nichiren Shosuhoz, a buddhizmus egyik szektájához tartoztak. Egyesek azt szokták hangoztatni, hogy a Sokka Gakkai a Nichiren Sho- su mai folytatása. Ha ez azonban valóban igaz, akkor mivel magyarázható, hogy mig a Soka Gakkai rohamosan terjed, a Nichiren Shosu lassac»- kán teljesen elsorvad? És mi az oka annak, hogy a japánok, akik általában közönyössé váltak a vallás iránt, olyan nagy érdeklődést tanúsítanak ezen uj vallás iránt? Ezzel kapcsolatban csak egyet lehet teljes bizonyossággal megállapítani, hogy az emberek nem annyira a Soka Gakkai tanításainak tartalma iránt, mint inkább szigorú fegyelme és katonai szervezete iránt mutatnak érdeklődést.” Valóban feltűnő és vallásos szervezeteknél egészen szokatlan a Soka Gakkai katonai felépítése. Katonai szervezet A vallás követőinek két alapvető kötelessége van: a vak engedelmesség a felsőbbséggel szemben és uj hívek toborzása. Minden egyes uj tag az őt beszervező régi hívőkhöz tartozik szervezetileg és fegyelmileg. Az egyének lakóhelyük vagy munkahelyük szerint családokban egyesülnek- 15 család alkot egy századot, hat század egy zászlóaljat, tiz zászlóalj egy körzetet és 30 körzet egy tartományi alakulatot. A tartományi alakulatok a “központi főhadiszállás”-nak vannak alárendelve. Itt meg kell említeni, hogy Soka Gakkai anyagi erői nemcsak a már említett hatalmas pénzügyi támogatásokból erednek, hanem saját üzleti vállalkozásaiból is. Az uj vallási szervezet ugyanis saját üzemeiben készíti az oltárokat, imakönyveket, kegyszereket és egyéb vallási kellékeket, melyeket saját boltjaiban árusít. Bár az agitáció, a propaganda s a szédités nem k* szerepet játszik az uj vallás tanításainak terjesztésében és a hívek szerzésében, a döntő tényező mégis a Soka Gakkai térhódításában a terror légköre, az emberekkel szemben alkalmazott szellemi, sőt ha kell, fizikai erőszak. A mozgalom jelenlegi elnöke, akit a hívek “Mesterinek szólítanak, egyik nyilatkozatában nyíltan kijelentette, hogy céljuk a parlamenti többség, a hatalom meghódítása és a Soka Gakkai államvallássá emelése. Hogy ezt milyen eszközökkel kívánják megvalósítani, azt ékesen bizonyítják a gyakorlati tapasztalatok és egyes “megtérítettek” nyilatkozatai. Sh^kubuku A tokiói Nemzetközi Vallástudományi Intézet egyik tagja, William P. Woodard többek között a következőket mondja az uj vallásról: “A Soka Gakkai nem tiszteli mások jogait. Megfenyegeti mindazokat, akik szembefordulnak vele. Követőiknek kötelezettséget kell vállalniok az erőszakos térítésre, s ennek alapján erőszakkal hatolnak be magánlakásokba is, ahonnan nem hajlandók eltávozni. Megzavarják más felekezetek nyilvános ösz- szejöveteleit. A mozgalom vezetői az erőszakot hirdetik és terrorizálják a tagság többségét is. Olyasfajta terror-légkört teremtenek, amiiyen a maccarthyzmus volt az Egyesült Államokban.” Egy erőszakosan beszervezett egyetemi hallgató, aki félelemből nem merte megnevezni magát, elmondotta, hogy a “gohozon” átvétele után a Soka Gakkai egyik rohamcsapata behatolt otthonába, és mivel családja többi tagja más hitfelekezethez tartozott, szétzúzták a lakásban található szentképeket és tárgyakat. “Ettől kezdve — mondta az ifjú — nem volt többé nyugalmam. A nap legkülönbözőbb óráiban rohamcsapatok kerestek fel lakásomon, az egyetemen, félnapos munkahelyemen és arra ösztönöztek, hogy térítsem meg családom többi tagját is. Nem félek ugyan a testi fenyítésektől, de olyan szörnyűségeket hallottam, hogy végül is alávetettem magam felsőbb kapcsolatom akaratának, és rákényszeritettem családomat a for mális áttérésre.” Az erőszakos térítés egyébként annyira gyakorlattá vált az uj vallás terjesztésében, hogy terminus technikusát is megtalálták már: shakubuku-nak mondják, ami japánul any- nyit jelent — szakítás és alávetés. A mozgalom jelszava: “Jólétet Japánnak és békét az egész világnak!” A Soka Gakkai vezetői nem csinálnak titkot abból, hogy a világ békéje csak az “Igazi buddhizmus” jegyében születhet meg, s hogy esztelen világhódító terveiket milyen komolyan veszik, arra legjellemzőbb, hogy nemrégen már meg is rendezték a mozgalom első külföldi kongresszusát — Thaiföldön. Külpolitikai törekvéseiknek ez az iránya meggyőzően bizonyítja, hogy a Soka Gakkai nem más, mint a második világháborúban oly szégyenletesen megbukott japán militaristáknak uj, vallási köntösbe bujtatott ideológiája- V. M. PAUL’S SHELL SERVICE ; QAS, OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan Telefon: WA 8-9806 — SZŐKE PAL, tulajdonos
