Amerikai Magyar Szó, 1965. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1965-02-25 / 8. szám
Thursday, February 25, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD HérVéGi fcvéc írja: Rev. Gross A. László B. D.. Th. M. “LET US REASON TOGETHER” Elnökünk nagy előszeretettel szövöget bibliai passzusokat a beszédeibe — kivált, ha oka van hinni, hogy azok alátámasztják a mondanivalóit. Ez ellen senkisem emelhet kifogást; legkevésbé én, aki magam is gyakorta idézgetek a Szentirás- ból beszédeimben és Írásaimban. De amikor én egy-egy idézetet használok, különös gondot fordítok arra, hogy az ne legyen egy kontextusából kiragadott félmondat, vagy egy hosszabb passzusból célzatosan kiemelt szólam, amely segít ugyan aláhúzni a mondanivalómat, de máskülönben semmiféle összefüggésben sincs a szóbanforgó témával. Ezzel szemben L. B. Johnson — kissé lazán értelmezett szoveghüséggel. — olyan idézeteket tűzdel a beszédeibe, amelyek 'látszatra igen takarosán beléülenek, a beszédbe, kőt annak díszére is vál- iiákv de amikor közelepbi-öl megvizsgáljuk áz idézet'forrását és elolvassuk az 'egész passzust, Amelyből a kérdéses szólamot kiragadta, menten kisül, hogy a citált szavak nemcsakhogy nem támogatják a mondókáját, hanem azokat egyenesen vissza lehet fordítani az elnök ur ellen.. Vegyük például azt á kedvenc szólamát, amit oly sűrűn és kenetteljes hanghordozással használ az utóbbi időben: “Come now, and let us reason together. ..” Ezt a szelíden hangzó felhívást szívesen alkalmazza minden esetben, amikor akár belföldi, akár külföldi ellenlábasaihoz intézi a szavait, de legtöbbször olyankor használja, amikor nemzetközi súrlódásokról beszél. Nos, magyar fordításban ez az idézet igy hangzik: “De jöjjetek elő és pereljünk! (Eredeti Károli-forditás.) Vagy pedig: “No jertek, törvénykezzünk!” (Átdolgozott Károli- forditás—1929.) Manapság használatos nyelven ez a kitétel igy hangzana: “No jertek, érveljünk, vitassuk meg a dolgot, öntsünk tiszta vizet a pohárba,” vagy valami ehhez hasonló felszólítás. Az idézet — még igy: a szövegből szinte erőszakosan kiragadva is — legalább azt jelenti, hogy a vitázó felek jöjjenek össze, üljenek le, tárgyalják meg az ellentétes pontokat, egyeztessék össze a különbségeket és jussanak valamilyen megállapodásra, amely mindkét fél számára elfogadható. Ennek a megvalósításához azonban parancsolóan szükséges, hogy mindkét fél komoly hajlandóságot mutasson kisebb-nagyobb engedményekre. Ahol akár az egyik, akár a másik fél részéről hiányzik az ilyen hajlandóság, ott tárgyalásnak, megvitatásnak, érvelésnek vajmi kevés értelme van. Nos, ugyanaz a Johnson, aki állandóan hangoztatja, hogy “let us reason together,” szinte ugyanabban a szuszban siet kijelenteni (vagy személyesen, vagy pedig szószólóin keresztül), hogy engedményekről, módosításokról, változtatások* ól egyáltalán szó sem lehet, holott — de Gaulle-tól és U Thant-tól kezdve a legkisebb országocska fejéig -— az egész világ sürgeti, hogy tegye pontosan azt, amit a “let us reason together” elve megkövetel. Ilyenformán a szépen hangzó szavak gyakori használata a világ szemében semmi más, mint pőre, cinikus képmutatás; hasonló ahhoz, mint amikor kegyes szemforgatással kijelentjük, hogy mi a háborút a világ semmi kincséért sem akarjuk kiterjeszteni, de ugyanakkor 160 bombavető repülőgéppel nekirontunk Észak-Vietnamnak. A bibliai idézetek ilyenfajta használata — enyhén szólva — visszataszító és semmiképpen sem méltó egy hatalmas ország templomjáró elnökéhez... De mint Biblia-ismerő egyén, nem is ezt a hi- pokrizist tartom Johnson legnagyobb vétségének a Szentirás ellen. Sokkal nagyobb súllyal esik latba az, hogy teljesen ignorálja azt a részét az unos- untalan használt passzusnak, amely ez utóbbit megelőzi és amelynek a “let us reason together” kifejezés voltaképpen a befejezése. El sem tudom képzelni, hogy a Bibliát oly gyakran idéző Johnson ne volna tisztában azzal, hogy — egyebek között — ebben a szentirási részben a következő intések fordulnak elő — közvetlenül a “let us reason together” előtt: “És ha kiterjesztitek kezeiteket, elrejtem szemeimet előletek; sőt ha megsokasitjátok is az imádságot, én meg nem hallgatóm: vérrel rak- vák kezeitek. Mosódjatok, tisztuljatok meg, tá- voztassátok el szemeim elől cselekedeteitek gonoszságát, szűnjetek meg gonoszt cselekedni. Tanuljatok jót tenni; törekedjetek igazságra, szabadítsátok meg a nyomorultat, pártoljátok az árvák és özvegyek ügyét.” (Ésaiás I, 15—17.) Csak" a fenti,;pörölycsapásként' ható szavak után következik a ma már szállóigévé vált “lét us reason together...” Nagyon ajánlanám elnökünknek, hogy az ő kedvenc szólamát megelőző néhány versnek a világa mellett vegye vizsgálat alá úgy a saját, mint nemzetünk lelkiismeretét és meditáljon egy kissé afelett, hogy vajon ezek az intelmek és vádpontok nem miránk — az Egyesült Államokra — vonatkoznak-e elsősorban. Ha ezt tenné, vajon nem kellene-é rájönnie, hogy Kuba, Kongó és Vietnam népei ellen súlyos vétkekben vagyunk bűnösek: nem az igazságra törekedtünk, nem a nyomorultak megszabadítására szenteltük ereinket és — nem tagadhatjuk — sok ártatlan ember vérével rakvák a kezeink... Amikor a délvietnami Vietcong harcosok hősregébe illő sikereit úgy toroljuk meg, hogy 160 bombavető repülőgépről szórjuk a halált és pusztulást Észak-Vietnam mitsem vétő népére, akkor nemcsak égbekiáltó bűnt követünk el, hanem egy kolosszális külpolitikai balfogást is, hiszen ha mi jogosnak és magától értetődőnek deklaráljuk azt, hogy a dél-vietnami gerilla-harcosok haditetteiért az északvietnami népen állunk bosszút, akkor azt is természetesnek és logikusnak kell elfogadnunk, hogy valahányszor az általunk támogatott kubai “szabadságharcosok” Kuba partjain valamilyen ellenforradalmi akcióba bocsátkoznak, Fidel Castro — orosz .“tanácsadók” segítségével — bombák százait zúdítja Miami városára és környékére — ugyanazon a hadászati és erkölcsi alapon, amelyre mi hivatkozunk indokinai viselt dolgaink mentségére ... Ha ugyanis nekünk szabad az úgynevezett délvietnami függetlenség megvédése érdekében bombázni Észak-Vietnamot, miért ne volna szabad Oroszországnak — Kuba védelmében — bombázni Észak-Amerikát?? Hiszen vietnami magatartásunkkal félreérthetetlenül szentesítettük ezt az eljárást. Mi szüntelenül arra hivatkozunk, hogy annakidején szavunkat adtuk, miszerint meg- védjiik Dél-Vietnam függetlenségét. Hát ne felejtsük el: Oroszország viszont ünnepélyesen kijelentette, hogy megvédi Kuba függetlenségét! Ha tehát nekünk jogunk vanhalált szórni Észak-Viet- namra, miért ne volna oka és joga Oroszországnak hasonlóképpen egy párszáz bombát lepotyogtatni az Egyesült Államokra, valahányszor a mi dédelgetett “kubai szabadságharcosaink” kárt tesznek kubai életben és javakban?! S miközben az orosz repülőgépek szórják a halált Florida ártatlan népére, Moszkva—csakúgy, mint mi tettük—ünnepélyesen kijelentheti: “Nekünk eszünk ágában sincs a háború kiterjesztése.” Úgy érzem, elnökünk igen bölcsen tenné, ha alaposan elmélyülne a fentidézett versek tanulmányozásában, mielőtt újra használná az azokból kiragadott gyönyörű szólamot, hogy “let us reason together...” Szenzációs összeesküvést fedeztek fel New Yorkban nagymennyiségű dinamitot hozott New Yorkba Kanadából. A három néger férfi közül egy állítólag a nemrég megalakult szélsőséges Black Liberation Front vezetője, a másik kettő — a rendőrjelentés szerint — a már megszűnt Fair Play for Cuba szervezet tagja volt. A fantasztikus összeesküvés és leleplezésének körülményei bizarr képet nyújtanak, különösen azért, mert a társaságnak egy állítólagos ötödik tagja detektív, aki a rendőrség utasítására csatlakozott a csoporthoz. Lehet, hogy hóbortos szélsőségesek aktivitására jött rá a rendőrség, de az is lehet, hogy az egész összeesküvés rendőrprovokáció, amellyel a Kuba-ellenes hangulatot próbálják újjáéleszteni. Nagy űrhajózási kísérletek indultak meg A National Aeronautics and Space Administration február 16-án óriási mesterséges bolygót indított a világűrbe. A floridai Cape Kennedy állomásról felrepitett ürszerkezetben beépített szárnyak vannak, amelyek a kellő pillanatban, rakéták tüzelése által, kiterjednek. A szárnyaknak az a rendeltetése, hogy megállapítsák, milyen veszélyt jelentenek az. űrben keringő-meteor hulladékok az Űrrepülésre. Á bolygót a görög mitológiából Pega-V sus-nak nevezték el, mert a legenda szerint ez a csodálatos ló felszállt a csillagok közé. A szerkezet másodfokú kilövő-rakétája “Satura I” tipusu, előfutárja a sokkal erőteljesebb “Satura V” rakétának, amely néhány éven belül űrhajósokat fog a Holdba repíteni. A Satura I. rakéta, 1.5 millió font erejű kilökéssel, pontosan a kijelölt pályára repítette a Pegasus bolygót, 96 láb hosszúságú aluminium szárnyaival és óriási méreteinél fogva, a föld egyes területein szabad szemmel lesz látható. Febr. 17-én ugyanonnan elindították a Ranger 8 ürszerkezetet, avval a rendeltetéssel, hogy 4 nap alatt a Holdba érjen és felületéről fényképeket küldjön vissza a Földre. A szerkezet 6 felvevőgépe a tervek szerint 4 ezer felvételt készít a Hold “Maré Tranquilitatis” sik területéről. Ezt a síkságot tekintik a legmegfelelőbb leszállási állomásnak az eljövendő holdutazásokban. A Ranger 8 űrrakéta előre kijelölt utazását teljes siker koronázta. Múlt szombaton kb. 7 ezer felvételt továbbított a Földre a Hold felületéről, azután becsapódott a Maré Tranquilitatis nevű holdbéli síkságba. A tudósok eddig még csak 100 képet vizsgáltak meg és ezekből az előzetes vizsgálatokból azt a konklúziót vonták le, hogy a hold különböző síkságai lényegesen azonosak. A tervek szerint márciusban elindítják ennek a sorozatnak utolsó rakétáját, a Ranger 9-et. Tiz éven belül az Egyesült Államok emberi utasokkal szándékszik űrhajót röpíteni a holdba. A közeljövőben sor kerül Virgil I. Grissom őrnagy és John W. Young kozmikus első, u.n. Gemini “ikerrepülésére,” amelynek kitűzött dátuma március 23.-ka. Negyedik hónapja tart a sztrájk BERKELEY, Cal. — A Cutter Laboratories 250 munkása negyedik hónapja sztrájkol. A munkások a környékbeli munkások által nemrégen elért bérekhez hasonló béreket követelnek. A munkáltató azonban azzal fenyegetőzik, hogy ha a szakszervezet nem hajlanó az általuk felajánlott “kedvezményeket” elfogadni, akkor a laboratórium működését másik városba helyezik. A newyorki rendőrség, az FBI és a kanadai rendőrség segítségével, nyomára akadt egy négytagú összeesküvő társaságnak, amelynek tagjai állítólag fel akarták robbantani a legnépszerűbb amerikai műemlékeket, u.m. a Szabadság-szobor, a philadelphiai Szabadság-harang és a Washington- müemlék. Mind a négy egyént, magas óvadék mellett, letartóztatásba helyezték. A társaság egyik tagja, egy fiatal kanadai nő, a rendőrség szerint-2, 1 MULT SZEPTEMBERBEN, I 3 két hónappal a választások előtt, a Monthly 5 2 Review szocialista magazin "Goldwaterism" $ í cim alatt a következeket irta: "Az amerikai 5 £ imperializmus már ma a legerősebb és legve- y \ szedelmesebb ellenforradalmi erő a világon és y t. az is marad akár Johnson, akár Goldwater, * t akár más egyén vagy csoport keriti kezébe a £ 2 hatalmat a világ vezető kapitalista országé- S 2 ban. Bármennyire gyűlöljük saját fasisztáin- $ í kát és aggódunk előretörésük miatt, hogyan 5 5 foghatunk össze ellenük a dél-vietnami haza- S f fiák gyilkosaival; azokkal, akik a nagy kubai y t forradalom összetörésére irányuló összeeskü- y S véseket szervezik; az összes elnyomók, gyilf kosok és zsarnokok kitartóival Leopoldville- * £ tői Rio-ig és Saigon-tól Teherán-ig? Égy ilyen 5 2 összefogás — még ha ideiglenes is —, eláru- 2 J lása lenne a föld kivetettjeinek, akik az ame- J rikai hatalom miatt a pokol kínzásainak el- j * szenvedésére vannak kárhoztatva." J I n/WWV/Wl/WX/WWAA/UWWV/WV/WUWWV/WV NAPRÓL-NAPRA szaporodnak a bizonyítékok amellett, hogy j! sem Japán, sem Nyugat-Európa nem hisz már ]| a "hidegháború" elavult meséjében. Ezért ij követi a kelet-európai népi köztársaságok pél- i[ dáját és ahol csak alkalom kínálkozik, kibővi- j| ti kereskedelmi kapcsolatait a szocialista or- szágokkal. j| Nemsokára az Egyesült Államok lesz az ]> egyedüli, amely vakon elzárja magát a világ- ]> kereskedelem egy tekintélyes hányadától. Az ]! egyedüli lesz, amely a "hidegháború" repedt ]| harsonáját fújja, — mialatt "hűséges szövet- ![ ségesei" egy uj, békés világ felé vezető útra Íj tértek. ] * Johnson elnök békés, de üresen kongó nyi- \ > latkozatait cáfolja az a körülmény, hogy ezt ]! a békés világot jelenleg egyedül Amerika ag- i ressziv magatartása veszélyezteti. 11 .VWWVWWWWWWWVinA/VWVWWVWVVVV'