Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-07-02 / 27. szám

in AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 2, 1964 Az Országos Sajtókonferencia elé A MAGYAR SZÓ IRÁNYVONALA BELPOLITIKAI ÉS KÜLPOLITIKAI KÉRDÉSEKBEN ii. 2. A polgárjogokért folyó harc A nép nagy tömegei által folytatott minden harc az igazságtalanság, elnyomás és kizsákmányo­lás ellen, leleplezi jelenlegi rendszerünk bűneit és tarthatatlanságát. Végeredményében azt is, hogy a problémák teljes megoldását csakis a rendszer megváltoztatásával lehet elérni. De erre a meg­győződésre a néptömegek csak úgy képesek eljut­ni, ha mindennapi és azonnali követelményeikért harcot folytatnak és ezek folyamán megismerked­nek azokkal a visszataszító tényezőkkel, amelyek gátolják követeléseik és szükségleteik teljesítését. Ez a harc további kiszélesítéséhez vezet. Amerika történelmében nem volt még olyan alapvető, a rendszernek a középkorhoz tartozó bor­zalmait leleplező társadalmi küzdelem, mint amit a 20 milliót kitevő néger nép folytat az egyenlő polgárjogainak elismeréséért. Ez forradalmi harc, mert eddigi működéséhez alapként szolgált és jó­ságos hatással lesz országunk nem-szines polgári életkörülményeinek megjavítására is. Az egyenjogúsági harcot nem szabad úgy tekin­teni, mintha az a négerek küzdelme volna a fehé­rek ellen, mert nem az. Lényegében a mozgalom valamiért küzd, olyan életlehetőségért, amit ez a társadalom, az alkotmány megsértésével, megta­gadott szinesbőrii polgárainak. A fehér amerikai egyre növekvő rétege, amely magáévá teszi a né­ger mozgalom célkitűzéseit, megérti azt, hogy a néger nép különleges elnyomása és kizsákmányo­lása, alkotmányos jogainak megtagadása, lehetővé tette az uralkodó osztálynak, hogy a fehérbőrű munkások, a bevándoroltak, a különböző nemzeti­ségűek között is megkülönböztetést gyakoroljon. Az egyenjogúsági mozgalom saját követelésein ke­resztül mindenféle megkülönböztetés megszünte­téséért harcol és ezért saját érdekünkben kell tá­mogatásunkat nyújtani. Mi magyarok, akik bevándoroltak vagyunk eb­ben az országban és nem egyszer sújtottak ránk azzal a lenézést és elkülönítést jelentő jelzővel: “foreigner”, “Hunkie” szintén nem vagyunk “tel­jes jogú” polgárai ennek az országnak. Akármi- Ilyen régen élünk itt, akármilyen nehéz munkával járultunk hozzá választott hazánk jólétének eme­léséhez, alkotmányos jogaink hiányosak. Polgárle- 'velünk érvényessége a hatóságok szeszélyétől függ. nekik nemtetsző politikai vagy szakszervezeti te­vékenységünk a polgárlevél megvonását és depor­tálást idézhet elő. Szervezeteinket üldözik, külön törvényekkel szabályozzák életünket, mint a benn­szülöttekét. Az egyiket most sikerült megváltoz­tatni, amely arra vonatkozott, hogy polgárosodott egyének elvesztik polgárságukat, ha három évnél tovább tartózkodnak külföldön. A Bevándorlókat Védő Bizottság harcol azért, hogy öt év után min­den polgárosodott egyén a bennszülöttekkel egyen lő polgárjogokat élvezzen és ne lehessen depor­tálni. Amikor a néger nép egyenlő munkalehetőség­ért, egyenlő iskoláztatásért, egyenlő lakhatási jo­gokért küzd, akkor nem a fehérek állását, lakását, Iskoláját követeli magának, hanem azért a célki­tűzésért harcol, ami a haladó munkásmozgalom jelszava is: “munkát mindenkinek”, jobb és több iskolaépületet és minőségi oktatást minden gyer­meknek, jobb lakásviszonyokat az egész ország nyomortanyáin lakó családoknak. Az egyenjogúsági mozgalom a felszínre vetette társadalmunk ezen titokban tartott fekélyeit és odatartotta a közvélemény elé: “nézzétek, nem­csak mi élünk nyomorban, visszataszitottságban, tudatlanságban, munkanélküliségben, bűnben, bol­dogtalanságban, bár a mi osztályrészünk minden­ben nagyobbarányu, mint a többi polgároké. John- ■on elnök szerint az ország lakóinak egyötöde, 20 •zázaléka, kb. 40 millió, ember él szegénységben- Közöttünk ez az arány 50 százalékos...” A néger nép'egyenjogú tagja akar lenni a szak- »arvezeteknek, hogy a munkáltatók ne használ- bíssák őket sztrájktörőkként. Ez megegyezik az tgfrsz munkásság érdekeivel. A néger tanulók a fehér gyermekekkel együtt tiírnak iskolába járni, egyenlő művelődési lehe- MbJgeket élvezni. Ennek többszörös előnye van a ífeÜtir gyermekek számára is. Az általános művelő­di i színvonal emelését ösztönözni elsősorban, to- fűtbá lehetőséget nyújt a fehér tanulóknak arra, korán megtanulják a megkülönböztetés nél­küli társadalom emberies, karakteredző, igazságos miködését. Milyen más emberekké nőne fel az a nemzedék, amelyet nem tanítanak gyűlöletre, más emberek lenézésére és megvetésére, ha bőrük színe, vallásuk, származásuk különböző, "hanem már az iskolában megszokják a békés együttélést, egymás tiszteletbentartását. Amikor városainkban tüntetnek az egyenjogú­sági harcosok azért a jogért, hogy az élet minden megnyilvánulásában egyenjogú emberként tekint­sék a néger polgárokat, gondoljunk azokra a sé­relmes megaláztatásokra, ami bennünket személy- szerint ért amiért bevándoroltak, zsidók, hunky-k, vagy más egyebek vagyunk, vagy amiért akcentus­sal beszéljük az angolt. Legyünk szövetségesei az egyenjogúsági moz­galomnak, mert ez egyik útja az igazi demokrácia megteremtésének. Az első hid a Panama-csatorna fölött A Panama-csatorna, amely az Atlanti-óceánt köti össze a Csendes-óceánnal, átvágja az amerikai kon­tinensen áthaladó utakat. A közúti közlekedést ezért a csatornának a Csendes-óceánhoz közeli sza­kaszán — Mirafloresnél — a múlt évig komppal bonyolították le. Ez nem kis faladatot jelentett: naponta átlag 8200 jármüvet kellett átszállítani. Ezért hidat építettek, amelynek teljes hossza 1650 méter. A hajóforgalom a középső iv alatt bonyoló­dik le. Ennek szabad nyílása 343 méter. A hid leg­alsó éle a közepes vizszint felett 61 méter magas­ságban van, és igy nemcsak a jelenlegi, hanem a legmerészebb jövőbeli fejlődés szerint várható leg­nagyobb hajók is elférnek alatta. A hid középré­szén a közúti közlekedés négy nyomu, 12.80 m széles úttesten bonyolódik le, melynek egyik olda­lán 1.20 m széles gyalogjáró van. Az 1962 telén üzembe helyezett hid megépítése 14 millió dollárba került. A költségeket a kedve­zőtlen alapozási viszonyok nagyon megnövelték. A hordalékos iszapba ugyanis minden pillérnél 20— 22 m hosszú, 82 cm átmérőjű beton cölöpöket kel­lett leverni az alapozáshoz. Az uj hid egyik érde­kessége az, hogy nem derékszögben metszi a csa­torna tengelyét, hanem 76° alatt. Említésre méltó az is, hogy a szerkezetet rendkívül erős szélnyo­másra kellett méretezni: azon a vidéken a 130 km/mp sebességű szélvihar sem ritkaság. A trópu­si éghajlat miatt a korrózió is a szokásosnál erő­sebben veszélyezteti a vas- és acélszerkezeteket. Ezért a 14,500 tonna súlyú acélszerkezetet az elő­állító német gyárban először szakaszonként össze­állították, majd szétbontva teljesen revementesi- tették és valódi ólompirral vonták be. A hid a szál­lításkor 69 hajórakományt töltött meg. A szállítás hét hónap alatt történt. Szerelés után a hid újra ólompir festést kapott, majd kétszer aluminium- pigmens festékkel vonták be. A szerelést 100 ton­na teherbírású, pontonra állított Derrick-daruval végezték, melynek 100 méter volt a kinyulása. Az elkövetkezendő időben az akadálytalan átha­ladás hatására a forgalom növekedése várható. Uj elmélet a hirtelen csecsemőhalálról A legtöbb gyakorló orvosnak része volt már ab­ban a szomorú élményben, hogy kihívják egy két­ségbeesett anyához, aki reggel halva találta gyer­mekét az ágyacskájában. Ilyen eset rendszerint a hat hónaposnál fiatalabb csecsemők körében for­dul elő. Előzőleg esetleg könnyebben meghűltek vagy étvágytalanok voltak, de néha a legcseké­lyebb figyelmeztető jel sem mutatkozott. A bon­colás sokszor nem vezetett meggyőzően a halál okára. Ezek az esetek egyáltalán nem szokatlanok. Most, amikor csökken a fertőző betegségek követ­keztében előforduló halálozások száma, a kéthetes csecsemőktől a kétéves kisgyermekekig terjedő korcsoportban az összes haláleset 20 százalékát eszik ki. A legtöbbször azt hitték, hogy belegaba­lyodva az ágyneműbe vagy a párnába, megfullad­tak, de néhány esetben nyilvánvaló volt, hogy sem­mi sem akadályozta a légzést. Az a másik, ugyan­csak gyakori feltevés, hogy a halált fertőzés okoz­ta, ugyancsak megdőlt, mert nem sikerült bakté­A néger polgároktól eddig megvont szavazati jog elnyerése,, meg fogja szüntetni azt a szégyen- teljes jelenséget a filibusztert, amivel az utóbbi hetekben az amerikai szenátus az egész világon megrökönyödést keltett. El fognak tűnni az átkos múlt szellemében működő politikusok, akik ma még képesek kérdésessé tenni egy ember jogát a tisztességes életmódhoz, alkotmányos jogaihoz. Az egyenjogúsági mozgalom — amellett, hogy amerikai különlegesség — nem elszigetelt jelen­ség, hanem része annak a hatalmas felszabadulási mozgalomnak, amely az egész világon forr és ter­jed és amely lapunk és olvasóink részéről a leg­messzebbmenő támogatást élvezi. Reméljük, hogy a tények állandó feltárásával a Magyar Szóban, meggyőztük az egyenjogúsági mozgalom igazságos­ságában eleinte kételkedő olvasónkat arról, hogy a haladás és a demokrácia fejlődésének ezen alap­vető küzdelme közérdekű és minden becsületes ember támogatását megköveteli. Ezzel a bevezető cikkel kezdjük meg azt a ha­gyományos vitát, amelyet lapunk évről évre vezet. Kérjük olvasóinkat szóljanak hozzá. (Folytatjuk) riumos kórokozót vagy vírust kimutatni. A Cambridge-ben és Londonban folytatott ku­tatások uj megvilágításba helyezik ezt a problé­mát. A szerológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a tehéntejjel táplált legtöbb kisbaba antitesteket (ellenanyagokat) fejleszt ki a tej fehérjével szem­ben. Amikor a kísérletek során kis mennyiségű te­héntejet juttattak olyan érzéstelenített tengerima­lac légcsövébe, amelyet előzetesen a tehéntej iránt tulérzékennyé (allergiássá) tettek, akkor az nyűgöd tan, minden haláltusa nélkül kimúlt. Ugyanezt a hatást érték el a tehéntejjel tulérzékennyé tett tengerimalacokon, amikor tehéntejjel táplált, hir­telen elhalálozott csecsemők gyomortartalmát jut­tatták a légzőszervükbe. A tengerimalacok tüde­jében ilyenkor talált mikroszkopikus elváltozások hasonlítanak azokhoz, amelyeket a meghalt csecse­mők tüdejében találtak. Ebből arra következtet­nek, hogy az említett haláleseteket allergiás reak­ció idézheti. A feltevés szerint a tehéntejre érzé­keny alvó csecsemő gyomrából a tehéntej vissza­folyt a nyelőcsőbe, s a csecsemő e tejnek a légcső­be került részecskéit “lélegezhette be.” (A gége­fedő ugyanis csak nyeléskor zárja el a nyelőcsövet a légtől, illetve a légcsőtől.) Még sok kutatás szükséges, amig ez a feltevés igazolódik. Annyi értéke mindenesetre van, hogy megmutatja azt az utat, amelyen e tragikus halál­esetek oka felderíthető és elhárítható. Az emberiség fejlődése szempontjából újítás a csecsemők táplálása tehéntejjel, és ezért nem meg­lepő, hogy azokban a kisbabákban, akikben még nem érlelődött meg az immunis védekezés, a te­héntej túlérzékenységet idézhet elő. Mindezek a vizsgálatok további súlyos érvet szolgáltatnak amellett, hogy az anyák csecsemőjüket, amikor csak lehetséges, anyatejjel táplálják. VWIAfWIAnAIWWWtAIWIIWWWUWtAAllAIWWUWWtfWWyWtfWI* HÉTSZÁZEZER szovjet fiatal megy az iskolai szünidő alatt dolgozni a mezőgazdaságba s a nagy vegyipari építkezésekhez. ★ MÁSFÉL MÉTER hosszú, sziszegő kígyót talált Döblingben lakásán a fürdőkádban Franz Erhard mérnök. Az odahívott riadóautó rendőrei elszállí­tották az állatot, amelyről kiderült, hogy ritka eg­zotikus mérges kígyó, s valószínűleg egy közelben levő kigyótenyészetről került a lakásba. r> T T T'T’T’irV ▼ ▼ ▼ T"T T ■ Magyarországi látogatás < ’ sokkal olcsóbb lett!! ► ) BEFIZETÉS SOKKAL KEVESEBB ► i HOTEL NEM KŐTELEZŐ! * ^ Magyarországi rokonok kihozatala ► Az összes hajó- és repüló'társasá­* gok hivatalos képviselete. ► IKKA—TUZEX—gyógyszer—pénzküldés < 45 éve fennálló ‘ FÖLDES UTAZÁSI IRODA: ► < ► 1503 First Avenue, New York 21, N. Y. 4 ► Telefon: BU 8-4985—4990 < iAAAA A -a. A. „A. .A. A A A A tAAjdUrrrvásu/ ás tachnikoi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents