Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-07-30 / 31. szám
Thursday, July 30, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Victor Perlő: Lesznek-e még gazdasági válságok? “Gazdasági visszaesések a múlt jelenségei?” Ezt a cimet adta Edwin L. Dale közgazdász a N. Y. Times 6/7/64-iki számának üzleti részlegében megjelent cikkének. Ott vagyunk, ahol abbahagytuk. Az idősebb nemzedék még emlékszik az 1920-as évek New Era (Uj Korszak) propaganda cikkeire az állandó prosperitásról. A 2. világháború után a Truman Hidegháború és a Right With Ike voltak a bűvös gazdasági jelszavak. Gazdasági pangás és emelkedő munkanélküliség ezeket egyidőre megszüntették. Most Washington teljes gőzzel újból megindította a propagandát a jobb helyzet beálltával. De jelentős változtatással. Coolidge idején a propagandát az amerikai kapitalizmus természetes tökéletességére alapozták. Most a kormány intézkedéseire támaszkodnak. Dalé ezt írja: “A jelenlegi adminisztráció az első Amerika történetében, amely energikusan úgynevezett pénzügyi politikát használ a gazdaság előbbvitele érdekében. Ez a mai amerikai körülmények közt, a költségvetési deficit céltudatos igénybevételét jelenti.” Nemkülönben, a Federal Reserve (nemzeti bankhálózat) a könnyű kölcsönzés politikáját alkalmazza. Dale megjegyzi, hogy a kormány készen áll ezeken az álláspontokon a szükséghez képest változtatni, hogy ellensúlyozza a fellendülés “túlfűtöttségét,” illetve “elfáradását.” Megjegyzi, hogy “egyelőre egyiknek a jelei sem láthatók.” Dale cikke lényegében kommentár Dillon pénzügyminiszter egyik beszédére, amelyben kihangsúlyozta “a nemzeti eltökéltség jelentkezését, hogy pénzügyi politikát folytasson a nemzetgazdaság növekedésének dinamikus és pozitiv eszközeként.” A Wall Street Journal élesen támadta Diliont: “Mindent egybevéve, nem vagyunk meggyőzve, hogy a kormány akárcsak közel is volna a megszakítás nélküli prosperitás varázskulcsához. Igaz, képes a duzzasztásra, de ez szokásszerüen az üzleti ciklus lemérgesitését jelenti, nem a kisimítását. Lehetséges, hogy a gazdaság növekedése egészségesebb mederben folyna, ha a kormány megmaradna eredeti gazdasági feladatánál, a szilárd fizetési eszköz (pénz) és a szabad légkör biztosításánál” Ez azonban kisebbségi álláspontként tűnik az üzleti vezetőség felső köreiben. A hajlamosság a kormány céltudatosabb gazdasági irányítására, jelentősen megnövekedett a háború utáni időszakban. De Dillon helyesen állítja, hogy a Kennedy- adminisztráció “fontos választóvonalat” lépett át, amikor tudatosan és elsődlegesen a gazdasági visz- szaesés megakadályozására és a gazdaság növekedési arányának emelésére törekedett. A költség- vetési deficitet létrehozó adólevágásnak a nagyüzleti körök által végül is megtörtént elfogadása, jelzi az uj erőviszonyokat e kérdés körül. A Wall Street Journal vonala kerekedhet még felül. De a Kennedy-Dillon álláspont más vezető kapitalista ország tapasztalatait követi és vezető irányvonalként tűnik ebben — a szocializmussal való megfeszített versengés időszakában. És valóban megváltoztatta a gazdasági körforgás ütemét. A hullámok sekélyebbek, a pénzügyi megrázkódtatások enyhébbek, mint a 2-ik világháború előttiek. De valószínűtlen, hogy az uj politika véget vetett a gazdasági és pénzügyi laizisek- nek. Igaz, a ciklus bármely szakaszában ki lehet számítani a kiadások, adókivetések, hitelnyújtások kombinációját, vagy más lépések terveit, amelyek elméletileg megszüntetnek visszaesési tényezőket és fenntartják az előremenő irányzatot. Kapitalista közgazdászok megtanulták ennek a módját és a kapitalisták inkább megegyeznek az ilyen eljárással, mint a múltban. De a növekvő ellentétek (ezekkel előző rova- toniban foglalkoztam) csökkentik az irányítók manőverezési mozgásterét, összeütköző osztály- és csoportérdekek akadályozzák az intézkedések mi- nemüségének elhatározását. Mindenki a maga elgondolása szerint akarja a prosperitást. A kapitalisták a maguk érdekében akarják működtetni, minél kisebb részesedéssel a munkások számára. A munkások és a néger nép, megérdemelten, az előnyök túlnyomó részét követeli. Az Egyesült Államok gazdasága egyre jobban alá van vetve a kapitalista világgazdaságot érintő megrázkódtatásoknak. így tehát kérdéses, hogy a kormány irányítása síkénél fog járni. Nem tudom, hogy lesz-e és mikor “tipikus” túltermelési krízis. Biztos vagyok, hogy nem láttuk még a legutolsó kapitalista hanyatlást az Egyesült Államokban. És a klasszikus, megszokott válság nem az egyetlen forma, amelyben az ellentétek fellobbannak. Úgy gondolom, hogy a kapitalista világban a gazdasági és a pénzügyi válságok különböző formái fognak megnyilvánulni, amelyek gyö- keres hatással lesznek az események fejlődésére. Az ezekben a sorozatokban felemlített tényezők és kormányintézkedések különböző módszerei, esetleg emelik a gazdaság növekedésének hosszúlejáratú arányszámát a kapitalista országokban, beleértve az Egyesült Államokat is. Ha igy is volna, ez még nem lesz elegendő ahhoz, hogy a világ gazdasági versenyében megállítsa a szocialista eredményeket, vagy hogy megakadályozza ennek a felsőbbrendü társadalmi rendszernek végső győzelmét. ^^««(vvvvvvvvvvuvvvvVVVVVVVVVVVVWVtArAr^ • 12345678901011121314151617181920212242233456789097 • ; A SZÁMOK BESZÉLNEK Í Ü írja Eörsi Béla • 12345678901011121314151617181920212242233456789097 • A polgárjogi törvény értéke és hatása Az amerikai törvények értéke a végrehajtás lehetőségével egyenlő. Például a szesztilalmi törvényt nemcsak hogy nem lehetett keresztülvinni a nagy tömegek ellenállása miatt, hanem éppen ellenkező hatást értek el vele. A trösztellenes törvények meghozatala óta a Nagy Üzlet még nagyobb lett és igy a törvénynek látszólagos végrehajtását is meg tudja akadályozni. A Franklin D- Roosevelt- idők törvényei szerint a háborús profit nem lehetett több mint 9 százalék, de Roosevelt halála után a kongresszus megakadályozta a nagy haszon felülvizsgálását olyan módon, hogy nem szavazott meg pénzt a felülvizsgáló bizottság költségeire. Több példa felsorolása nélkül is megállapítható, hogy az amerikai törvény sokszor csupán írott malaszt, mert az érdekelt elemek meg tudják akadályozni a végrehajtását. Az uj polgárjogi törvény sok mindenben különbözik az eddigi kísérletektől. Ezt a törvényt a néger kisebbség maga harcolta ki, ez nem ajándék. Az érdekeltek hosszú, véres harcban érdemelték ki ezt a vívmányt, igy ennek a törvénynek teljes elsikkasztására nem lesz mód. Mindenesetre sok függ attól, hogy ki lesz az uj elnök. Az adminisztráció megkönnyítheti a törvény végrehajtását, de ugyanakkor el is gáncsolhatja azt. A mostani adminisztráció lehetőleg morális nyomással kíván eredményt elérni: kevert bizottságok felállítását tervezi, s kíváncsian várja, hogy mit fognak ezek elérni. A következő lépés: a biróság. Nyilvánvaló, hogy választási esztendőben a kormány nem kíván ennél messzebb menni. Többféle ut állna az adminisztráció rendelkezésére (a Kennedy-kormány számos ilyen intézkedést tett), de sem Johnsontól és főként Goldwatertől, hasonló intézkedések aligha várhatók. Ilyen lenne pl. a szövetségi segélyek megvonása, a szövetségi ipari szerződésekbe szigorú és ellenőrzött szabályok beiktatása. Mindnyájan bizalommal viseltetünk a szövetségi bíróságokkal szemben, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a bírósági eljárások sok millió dollárba kerülnek és ezt a szegény néger tömegeknek kellene összehozni. így a törvény végrehajtása még hosszú időt fog" igénybe venni, nehéz küzdelmek elé nézünk és talán sok emberáldozatba is fog kerülni. Kik nyernek a törvény által? Elsősorban a néger középosztály fogja élvezni a törvény hatását. Eltekintve a szállodák és vendéglők kérdésétől, ami a szegény néger agrárproletárnak nem életszükséglet, a törvénynek majdnem minden pontja (jobb lakás, fehérgalléros állásba jutás) a középosztálynak és a szakmunkásoknak fog valamit jelenteni. A szavazati jog gyakorlásának lehetősége talán hasznára lesz a liberális republikánus jelölteknek és néhány tanult néger esetleg jobb állami hivatalba, vagy a kongresszusba juthat. Ezeknek előrelátható hatását megjövendölni még korai volna. A legfontosabb kérdés talán a néger középosztály gazdasági előretörése. Az erre vonatkozó adatok meglepők- A fehérgalléros állásokban a négerek előmenetele 1962-től 1963-ig 17.2 százalék, mig a teljes lakosság előmenetele ezen a téren csupán 1.9%. Ez 4,600 gyártelepen, irodában történt ahol szövetségi rendeléseken dolgoznak, teljesen a Kennedy-kormány érdeme. Még a munkások is élvezték a kormány beavatkozását. A dolgozó munkások számának csökkenése országos arányban 2.6 százalék, mig a néger dolgozók számának csökkenése csupán 1.8%. Tehát a kormány beavatkozása következtében nem a négereket tették ki elsősorban munkájukból. Nem állami alappal működő 86 nagy vállalatnál a négerek hangos követelése azt eredményezte, hogy alkalmazásuk megháromszorozódott a fehérek alkalmazásával szemben. Számuk nem nagy (11,664 nem fehér hivatalnoki állás), de kétségtelen; hogy száz év óta első ízben tapasztalunk ezen a téren haladást. Látjuk tehát, hogy a néger középosztály nyert elsősorban az uj intézkedések által. Arra is rámutat ez, hogy nem elégséges a törvényt “betartani” (amit Goldwater Ígér), hanem jóakaratu megértésre is szükség van. A nagy néger munkástömeg sajnos egyelőre még nem élvezi a törvény hatását. Az amerikai gazdaságnak elsősorban szakmunkásokra van szüksége és még sok időbe fog kerülni, amig a néger munkásság szakképzettséghez juthat. Ehhez a szakszervezeteknek kellene elsősorban segítő kezet nyujtaniok. Vírusölő gyógyszerek Az amerikai gyógyszergyárak laboratóriumai olyan újfajta gyógyszer kifejlesztésén dolgoznak, amelynek segítségével egyrészt megelőzhető, másrészt gyorsan gyógyítható az influenza. Eddig a legeredményesebb vegyületnek az amantadinhid- roklorid bizonyult. Értékes kísérleteket végeztek vele önként jelentkezett rabokon az elmúlt évi. nagy influenzajárvány alkalmával. Több mint 300 rabot kezeltek a vegyülettel, s további 400-nak ellenőrzésképpen teljesen hatástalan tablettákat adtak. Az amantadinhidrokloriddal gyógyszereit raboknak csak 1.1 százaléka, az ellenőrző csoportbelieknek viszont 4.2 százaléka betegedett meg influenzában; s a kezelt rabok betegségének lefolyása is sokkal enyhébb volt. A kutatók feltevése szerint az említett szer oly módon fejti ki hatását, hogy megakadályozza az influenzavírusoknak a sejtek membránján való áthatolását. Ugyanez a vegyszer megakadályozta a laboratóriumi szövettenyészetek megfertőzését kanyaróvirusokkal. Megkapta orvosi diplomáját a legfiatalabb angol orvos, a 21 éves Antonia Ross, akit 15 éves korában — hamis születési okmánnyal — vettek fel az egyetemre. Tanulmányi eredménye olyan kiváló volt, hogy a csalás kiderülése után is folytathatta tanulmányait. A dél-afrikai egyetemisták szervezetének több mint 200 tagja éhségsztrájkba kezdett, tiltakozásul az egyetemi hallgatókat is sújtó rendőri önkény ellen. C-KO Eggerth Márta és Jan Kiepura, a hires énekes házaspár újabb európai hangversenykörutra készül Amerikából. Az ősszel eHátort',+’i',v t ba is. Ujságirók kérdésére kíjelbntgtték, fef caMt egy módjuk lesz rá, Budape» tC L iü UlJUADU U J LXXV, ahová annyi szép emlék fűzi őket. . . Washingtoni hírek szerint, az Egyesült Államok kormánya elhatározta, hogy újabb 5,000 “tanácsadóval” növeli 16,000 főnyi vietnami haderejét. KE» KELL CSOMAGOLNI! — ' —, NEM KELL VÁMOT FIZETNI! ; , A legrövidebb időn belül segithe- ' ► ti mkonait IKKA-csomagokkal! i * i I Felveszünk rendelést gyógyszerekre. A “Kultur«" ( y meghízottja. — Magyar könyvek. — Saját könyvelt MagysKZö^fool kihozhatja áltatunk * y 4 ► KÉRJEN ÁRJEGYZÉKET < : JOSEPH BROWNFIELD í c 15 Park Row New York 38, N.Y. , ► Mindennemű biztosítás. Hajó- és repülőjegyed , I ► Telelőn: BA 7-llőő-T , ; iVa A A á AAA á A A
