Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-12-24 / 52. szám
KELLEMES KARÁCSONYT ÉS BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNUNK OLVASÓINKNAK! A/V\GRIKAI ara20« 1952 under the Aci of March 2, 18”9, at the P.O. of N.Y., N.v Vol. XIII. No. 52. Thursday, December 24, 1964 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N.Y. 10003. Telefon: AL 4-039? BOJKOTT MISSISSIPPI ELLEN A régi magyar közmondást, hogy “Csak a fejét, hogy meg ne sántuljon" a Mississippi államban tomboló faji sovinizmus ellen folytatott országos küzdelemre vonatkozóan igy módosították e küzdelem vezérei: “CSAK A ZSEBÉT, HOGY ÉSZRE TÉRJEN!" Az amerikai polgárjogi harc vezetősége és a velük egyetértő csoportok — közöttük üzleti érdekeltségek — most a legérzékenyebb pontjukon ütik a Mississippi szupermanokat: a zsebükön. Ennek következményeként meglepő hangokat észlelhetünk a “farkasok országából"; olyanokat, amelyeket eddig nem lehetett hallani. Amolyan rekedt felhördülés, hogy “kérem alássan, minket nagyon félreértenek, mi nem vagyunk rossz emberek. Igaz, hogy a kezünk egy kicsit véres, de Ígérjük ezentúl mindennap mosdani fogunk, sőt borotválkozni is, vagy ahogy a reklámiparban mondják: igyekezni fogunk a “kép“-ünket (image) megjavítani.“ ★ A számonkérés napjai nyilván közelednek az Egyesült Államok egyik legnagyobb szégyenfoltját alkotó déli fajvédőkre és arra a rothadt, brutális társadalmi berendezkedésre, amelynek keretében eddig éltek, működtek és elkövették szörnyű bűnüket a néger nép és az egész emberiség ellen. A számonkérés kiemelkedő mérföldköve volt a Legfelsőbb Törvényszék múlt heti egyhangú döntése, amelyben alkotmányosnak minősítették az 1963-i jogegyenlőségi törvénynek az államközi üzletben elfoglalt nyilvános vendéglátói vállalkozásokra való alkalmazását. A déli államokban a szállodák, motelek, vendéglők többé nem tagadhatnak meg kiszolgálást néger személyektől. Figyelemreméltó, hogy a Legfelsőbb Törvényszék egyhangú döntését a texasi származású Tom Clark, a bíróság eddig legreakciósabbnak tartott tagja irta és olvasta fel. A leszámolás közeledésének csaknem hasonló fontosságú másik jele és bizonyítéka volt az, hogy első Ízben Mississippi állam történetében, egy vízellátási kerület (water supply district) képtelen volt 24 millió dollárnyi kölcsönkötvényére az ország pénzügyi piacain, köztük New Yorkban, vevőt találni. Nos, olvasóinknak nem kell részleteznünk, hogy a hatósági vízellátás kérdése minden civilizált közösségben, falun énmirty, mint városban életbevágóan fontos ügy. Viz nélkül néhány napon belül megszűnik nemcsak az ipar és kereskedelem, de maga az élet is. Nem azt akarjuk itt mondani, hogy Mississippi valamelyik városában — ez esetben a fővárosról, Jackson-ról van szó — meg fog szűnni a vízellátás. De a vízellátás nagy üzlet, igen naqy üzlet, melyben milliókra van szükség felszerelésre, modernizálásra. Amerika minden államában, városában a hatóságok mindenkor minden nehézség nélkül tudnak kölcsönt kapni a viz- üzemek fenntartására és üzemben tartására. Az ilyen kötvényeket a legbiztosabb befektetéseknek tekintik és a nagy bankházak szívesen vásárolják és újból eladják. De most megtörtént az, hogy egy naqy amerikai város, legalább is ideiglenesen, nem volt képes kölcsönt kapni viz- üzeme fenntartására. Pénzügyi körökben hallgatólag beismerik, hogy e drámai fejleményt a Mississippi államban dúló néqerellenes terror, elsősorban a múlt nyáron brutálisan meqgyilkolt három polgárjogi harcos, két fehér és egy néger ifjú esete idézte elő. A finánctőke eqyszerüen "rossz üzletnek" tekinti az olyan kötvények vásárlását, amelyeken — érezhető a vérszag. Történetesen az volt a helyzet, hogy az országos négervédelmi szervezet, az NAACP a fejlemény előtti napokban vetette fel országos bojkott-javaslatát Mississippi ellen. Ez a javaslat és a vizüzem-kölcsönkisérlet kudarca vezércikkbeli ; megszólalásra késztette a New York Times-ot. A nagy világlap — amely gyakran képviseli az amerikai külügyminisztérium álláspontját — annak hangoztatása után, hogy bár rokonszenvez a bojkott javaslóival, mégsem tartja azt helyesnek és célravezetőnek. "Ha ugyanis — írja a Times többek között — elvben el-1 fogadjuk Mississippi bojkottjának jogosságát, miért ne kövessük azt Dél-Carolina, vagy Alabama bojkottjával? Sőt miért ne bojkottáljuk New York államot is, ahol a jelenleg fennálló társadalmi viszonyok a néger lakosság nagyrészét gettókba j kényszerítik, melyek viszont csaknem lehetetlenné teszik a város iskoláinak integrálását." (Folytatás a 3-ik oldalon) Kiterjed a háború bél-ázsiában-•4 laoszi “semleges” kormány engedélyt ad saját területének bombázására. — Kina ellencsapással fenyeget A laoszi kormány beleegyezett, hogy U.S. repülők bombázhatják az u. n. Ho-Chi- Minh-utvonalat, amelyen keresztül állítólag a dél-vietnami gerilláknak hadi felszerelést j szállítanak Észak-Vietnamból. I Már számos sajtóbeszámoló többször megállapította, hogy a népi erők felszerelése főképp a kormányhadseregtől elfogott fegyverekből áll, mégis ezt az ürügyet használják fel Washingtonban a vietnami háború kiterjesztésére. Az amerikai pilóták igénybevételét a laoszi kormány lehetőleg titokban fogja tartani. A külügyminisztérium Washingtonban nem nyilatkozott erről a kérdésről. A Reuters hírügynökség jelentése szerint a Kínai Népköztársaság külügyminisztere ki j e lentette, hogy a dél-vietnami háború ki- terjesztése esetén “az Egyesült Államok a leghatározottabb ellencsapással néz szembe és csúfos vereségre számíthat.” Kina ellenzi a propagandát a kulturális kapcsolatokban A Kínai Orvosszövetség meghívására dr. Samuel Rosen newyorki fülgyógyász, a Columbia University Medical Center professzora, a jövő hónapban utazást tervezett Pe- kingbe, hogy ott demonstrálja a hallás visszaszerzésére általa kidolgozott operációt. A Kínai Orvosszövetség most arra kérte, hogy egyelőre halassza el a látogatást. Dr. Rosen az utazásra megkapta az engedélyt, de a State Department evvel kapcsolatban Kínával szemben ellenséges kijelentéseket tett. A Hsinhua kínai hírügynökség nyilatkozatban elitélte az Egye sült Államokat és kijelentette: “Washington a kínai és amerikai tudósok közötti barátságos kapcsolatból politikai tőkét akar kovácsolni.” Az Egy. Nemzetek közgyűlésén 40 állam delegátusai felálltak és eltávoztak, amikor Dél- Afrika külügyminisztere az apartheid politika mellett beszélt. Paterson, N. J.-ben három haloween-i álarcot viselő ember meglesett egy j templom mellett parkoló pénz! szállító kocsit és miután a ko-1 csivezetőt. 2 bankalkalmazot- j tat és 4 papot megkötöztek, j kereket oldottak 500 ezer dől-1 lárral. Az angol alsóház 355 szavazattal 177 ellenében eltörölte a gyilkossággal járó halálbüntetést. Az egyiptomi Abu Simbel templom műremekeit homokkal árasztják el, hogy megvédjék a gátépitési munkákból eredő sérülésektől. A DOKKMUNKÁSOK ÖNKÉNTES SZRTÁJKBA KEZDTEK New York kikötőjének legtöbb rakpartján, azonkívül Newarkban és Baltimoreban a dokkmunkások sztrájkba léptek, amelynek következtében 92 hajó közül 62-őn megállt a rakodási munka. A munkások önkéntes, a szakszervezet által helyben nem hagyott sztrájkja a rakpartokon az-j után kezdődött, hogy az International Longshoremen’s Association négy éves szerződésben megállapodásra jutott a hajóstársaságokkal. Az egyezmény 80 centes órabéremelést, hosszabb vakációt és magasabb nyugdijat juttatott a munkásoknak, de olyan engedményeket tett az alkalmazóknak, amelyek ellen a munkások tiltakoztak. Megengedik a munkacsapat létszá- j szüntetik a személyzet mun- mának leszállítását és meg- kabeosztási előnyeit. Johnson menteni igyekszik a NATO egységét Johnson elnök felhívta a külügy- és a honvédelmi mi nisztériumot, hogy az uj évben minden erejével igyekez zen helyreállítani az egységet a NATO államai között. Az elnök aláírásával ellátott Na tional Security Council memorandum utasította a minisztériumok diplomáciai és katonai vezetőit, hogy ne élezzék ki a Nyugati Szövetség államai között fennálló különbségeket s kerüljenek el úgy hivatalos, mint privát nyilatkozatot, amely ilyen szempontból káros hatással lenne. Ez az óvatosságra való felhívás segít megvilágítani a többé kevésbé áthidalhatatlan szakadékokat, amelyek a NATO szerkezetében beálltak. A nemzetközi személyzetit nukleáris flotta létrehozatala az a gordiusi csomó, amely körül a különvélemények legélesebben megnyilvánulnak. Egyre kevesebb kilátás van arra, hogy ez a javaslat, amelyet eddig az Egyesült Államok mindennél fontosabbnak tartott, valaha is megvalósuljon. UJ KÖZÉPAMERIKAI CSATORNÁT TERVEZNEK Johnson elnök múlt pénteken bejelentette, hogy az Egyesült Államok egy uj középamerikai csatorna építését helyezi kilátásba és evvel kapcsolatban hajlandó Panamával újratárgyalni a meglévő csatorna szerződésének kérdését. Az 1903-ban kötött szerződés i'll ^ <;7prvmnrT4i ó*"» Al V zőtlen. az országot alárendelt kizsákmányolt helyzetbe hozta, mert a csatorna bevétele az Egyesült Államok kincstárába kerül. Az egyezmény értelmében a Panama-csatorna terület teljesen az Egyesült Államok rendelkezése .alatt áll és ott a csatornával kapcsolatos intézményeken kívül, az Egyesült Államok nem enged meg más vállalkozást. Panama részesedése mindössze évi 1 millió 930 ezer dollár, az 1955-ös revideálás szerint. Panamában állandó e’ége- . (Folytatás a 3-ik oldalon)
