Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-12-10 / 50. szám

Thursday, December 10, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 13 Tudósok és erkölcsi feljogások Ellentmondások a tudományos világ becsületessége és a privát nézetek erkölcstelensége között Részletek dr. Robert M. Hutchins, a Univer­sity of Chicago volt elnökének értekezletéből, amelyet a Center for the Study of Democratic Institution-nal végzett munkájával kapcsolat­ban fogalmazott meg: Nem vagyok ismerős a tudományokban, de a tudósokat annál jobban ismerem. A hivatásos po­litikában sem vagyok járatos, de jól ismerem az akadémikusok politikáját —, ez a legrosszabb vál­faja a politikának. Mindjárt kezdetben elvetem C. P. Snow elgondo­lását, amelyet egyik könyvében kifejt, hogy: a tu­dósok kezébe kellene helyezni a világ sorsát, mert ők valamivel jobbak az átlag embernél. Hosszú és keserű tapasztalatokra alapított megfigyelésem sze­rint a professzorok valamivel rosszabbak az átlag embernél és a tudósok még a professzoroknál is valamivel rosszabbak. Minél szükebb körre szorít­kozik az a tér,amelyen egy ember az igazsággal foglalkozik, annál szélesebb területen engedheti meg magának, hogy hazudjon. Ez az előnye a spe­cializálódásnak. Nagyon kevés tudományos csalás fordult még elő, még pedig azért, mert őrült lenne a tudós, ha tudományos csalást akarna elkövetni, amikor naponta becsaphatja a feleségét, a kollégá it, az egyetem elnökét, vagy a sarki fűszerest. Különös bizonyitéka ennek az a tény, hogy azok, akiknek foglalkozásuk a hazugság, mint a hirdetési vállalkozók, privát életükben többnyire a leglelki­ismeretesebben becsületes emberek. Vegyük pél­dául William Benton szenátort, a Benton és Bow­les cég megalapítóját, aki gyakran említette, hogy a Madison Avenuen feltétlenül szükséges volt, hogy becsületes legyen, mert ha nem lett volna az, akkor gyorsan elterjedt volna róla az a hir, hogy Benton csaló és evvel tönkretette volna kar­rierjét, Amikor visszavonult a hirdetőügynökség­ből, akkor az University of Chicago alelnökségi tisztjét foglalta el. Ebből az alkalomból megjegyez­te: “Nézzék ezeket a professzorokat. Mit árthatna nekik, ha elterjedne róluk az a hir, hogy tisztes­ségtelenek? Mindegyiknek örökös állása van!” Hivatásbeli etika: Egy nap a tudományos fakul­tás vezetője lépett be hozzám és tudomásomra hoz­ta, hogy nem tudjuk a fakultásba kinevezni a vi­lág egyik legkiválóbb teoretikus asztronómusát, mert fekete bőrű indián. Más alkalommal a tanári kar kiváló szociológusa, az American Statistical Association és az American Sociological Assn, el­nöke közölte velem, hogy lehetetlen négert beven­ni a fakultásba, mert a magasfoku tanulmányt végző hallgatók mind elmennének. Mégis kinevez­tük a néger professzort és tudomásom szerint egyetlen hallgató sem hagyta el az egyetemet. A University of Chicago orvosi fakultásán min­den áron megakadályozták a néger tanulók felvé­telét. Néger és olyan zsidó jelentkezőket, akiknek származását a családi név nem árulta el, a folya­modvánnyal csatolt kötelező fénykép utján felis­merték. Csak hivatalom által kibocsátott rendelet szüntette meg ezeket a szabályokat. Szerencsére, az orvosi szakosztály sohasem tudta meg, hogy az egyetem alapszabályainak értelmében nem volt, jo­gom ilyen rendeletet kiadni. A tudósnak korlátolt iskolázottsága van. Ne­hezen dolgozik a disszertációja előkészítésén, 35 éves korára elnyeri a Nobel-dijat és egyszerre csak nincs mit csinálnia. Általános elgondolásai nincse­nek és mialatt a saját specializált ágában műkö­dött, a tudomány messze elhaladt mellette. Nincs más választása, minthogy egész életére csak kelle­metlen nyűg legyen mások számára. A tudósok a félremagyarázott nevelésnek és akadémikus életnek és ezek hirdetőinek áldozatai. Ezek a félremagyarázók fennen hirdetik az egy­másra következő tételeknek teljesen következet­len láncolatát. Azt állítják, hogy az igazság kere­sése a tények összegyűjtéséből áll. A tényeket be lehet bizonyítani. Ennélfogva, az igazság keresésé­re az egyetlen helyes módszer a tudományos mód­szer. Az egyetlen tudás a tudományos tudás, min­den más csak találgatás és babona. Eszerint Lord Rutherford ezt mondhatná Sámuel Alexandernek, a nagy angol filozófusnak: “Miket beszéltél össze egész életedben, Alexander? Maszlagot. Semmi mást, csak üres maszlagot.” Mindig derült hangulatba hoz a visszaemlékezés egyik kiváló matematikusunkra, aki most a Chica­go egyetem professzora és akinek esete megkapó példája annak a lelki beállítottságnak, amelyet a propagandisták teremtettek. Magasfoku tanulmá­nyai céljából jött ide s az első éve vége felé meg­kérdeztem a matematikai osztály vezetőjét, hogy tanul a fiú. “Ó, Mr. Hutchins”, mondotta, “nagy­szerű matematikus a fiú, de sajnálom, hogy ezt kell mondanom, bolond.” Mondtam neki, “Mit ért azalatt, hogy ‘bolond’? Hogyan nyilvánul meg raj­ta ez a sajnálatos állapot?” És a professzor igy vá­laszolt: “Érdekli a filozófia!” A félremagyarázók és propagandistáik elgondo­lásának bénitó hatásai vannak az oktatási módsze­rekre. Az ő dogmáik szerint az oktatás abból áll, hogy teletömik, a tanulók fejét tényekkel. Ah­hoz nincs elég idő, hogy a tényeket mind bele­tömjék, ezért a szűk, specializálódáson kívüli tényeket ki kell zárni. Nyilvánvaló, hogy milyen eredményekre vezet­nek az ilyen oktatási módszerek. Mindenki specia­lizál. Nem lehet akadémikus közösség, mert a tu­dósok nem értik meg egymást. Az Egyesült Álla­mok tudományos világában a propagandisták és a félremagyarázók teremtik meg a légkört. Jelszavuk az, hogy “Amit nem lehet megszámolni, az nem számit.” Ennek a jelszónak a hatása érezhető az irodalomban, a filozófiában, a nyelvtudományok­ban és természetesen a társadalomtudományok te­rén. A társadalomtudományoknak legjellemzőbb mai vonása, az elmélet teljes hiánya. Legkiemelke­dőbb teljesítményük a közvélemény kutatás. A tár­sadalomtudósok képesek számolni, de nem képesek felfogni a dolgokat. Azok, akik teória nélkül élnek, csupán techniku­sok és mechanikusok. Ebből ered az a tény, hogy manapság a társadalomtudománynak nincs semmi fontos jelentősége. A politikát csak hatalomnak te­kintik, mert a hatalom érzékelhető és felmérhető. Á hatalom valóság. Ennélfogva, a félremagyará­zók logikájával élve, ez az egyetlen valóság a po­litikában és a politikai tudományokban. A legutol­só harminc évben, a társadalomtudományokkal foglalkozó könyvek legjellegzetesebb címei a poli­tika terén: Ki kap, mit, mikor, hogyan? Nincs egyetlen tudományágban sem olyan be­csületes tudós, aki magáról nem állítaná váltig azt, hogy elfogulatlan, becsületes, tárgyilagos és min­den tényállást számbavett, mielőtt megállapodásra jut. Erre az a felelet, hogy a valóságban minden tudós bizonyos határozott álláspontot foglal el a környező világgal szemben. Akkor keletkezik eb­ből ferdeség, amikor a tudós ezt letagadja ahelyett, hogy elismerné és elfogulatlannak tünteti fel ma­gát. Korunk legfontosabb tényezőjének kétértelmű jelentősége van. A technológia felrobbanthatja a világot, vagy megvalósíthatja azt a paradicsomot a földön, amelyről az emberiség mindig álmodo­zott, amióta Ádámot és Évát kirúgták az első para­dicsomból. Sajnos, ez a kétértelmű jelentőség nem alkalmas arra, hogy tudományos megoldással hoz­zák dűlőre. A lényeges kérdés az, hogy milyen em­berek akarunk lenni, és milyen világban akarunk élni. Az ilyen kérdést sem kísérletezéssel, sem megfigyeléssel nem lehet megoldani. Ha azonban a világban igazságot akarunk teremteni, amely nem tudományos kérdés, a tudomány elősegítheti, hogy ezt megvalósíthassuk. A kétféle lehetőségből eredő problémát nem a szaktudományok, vagy az álmüveltség fogja meg­oldani. A megoldás a morális és intellektuális eré­nyektől függ, és nem a szükkörü, specializált tudo­mányosságtól. Szerényeknek kell lennünk, ha ar­ra gondolunk, hogy náci Németország SS legényei 25 százalékának doktorátusa volt. Valódi intellektuális közösségeket kell majd fel­építenünk, ahol az egyének át tudják hidalni egy­más korlátozottságait és közlekedni tudnak egy­mással. Ennek megvalósítására olyan széleskörű változásokat kellene bevezetni az amerikai oktatási rendszerben, amely nem valószínű a mi életünk­ben. Ehelyett a közeljövőben, az amerikai oktatási rendszeren kívül fel kell építenünk intellektuális közösségeket és ezeknek segítségével kapcsolato­kat kifejleszteni a szellemi dolgozók széles rétegei között. Mil ir a “Tájékoztató?” (Folytatás a 12-ik oldalról) “Az a régi gárda, amely most újra együtt van, nem hasonlítható ezekhez az uj nyilasokhoz: Azok mentalitásban mások, mint ezek. Az a gár­da hívem követett egyetlen vezért! Egyik sem akart al- és mellékvezér lenni és ..., egyik sem pályázott zsíros stallumokra. Nem karriervadászok ezek az emberek, nem a husosfazék után vágynak. Ha Héjjas Ivánék megalakították most újra a fajvédő pártot, bizonyára az idők szava késztette őket erre. Ha Héjjas Ivánék megalakították a fajvédő pár­tot, nem magukért tették. Nem a maguk érvénye­sülése érdekében...!” (így mossa Kiár Héjjas Ivánt.) Az a dr. Kiár, akihez 1932-ben minden indok nél­kül "betoppant" Héjjas Iván, akit olyan szép sza­vakkal ir le és akit Lukács Klári rajzolómüvésznő- vel megörökittetett lapja számára; az a Kiár, aki­nek hizelgett a gondolat, hogy Héjjassal, Eckhardt- tál együtt fog tenni valamit a magyar nép érdeké­ben; az a dr. Kiár, aki 1936-ban még mindig men­tegeti ugyanezt a Héjjas Ivánt, akit a Magyar Nép- köztársaság 1945-ben "in contumaciam" (távollé­tében) halálra ítélt; az a dr. Kiár próbál itt Ameri­kában a magyarság erkölcsvédőjeként szerepelni. CLEVELANDI ÜZLETI KALAUZ • Lapodat segíted, ha hirdetőinket támogatod! • Orban'sFlowers ~ 11529 BUCKEYE ROAD, CLEVELAND, OHIO • Virágok minden alkalomra • Shirluv I aiindm boross László, tulajdonos OlllllCy LdUHUiy Telefon: WA 1-9466. — 12907 UNION AVENUE, CLEVELAND, OHIO Ruhák, öltönyök, stb. tisztítása különleges eljárással saját üzemünkben. AL VAS Shell Service Delco Batteries — Firestone Tires — Brake Service — Tune ups. — Galgany Confectionery S“,aB„XkS”,.,u"4 Az Amerikai Magyar Szó és a Nők Világa is kapható, valamint magyar és amerikai könyvek, magazinok, újságok, cukorka és cigaretta. Jakab-Tolh & Co. gyászolók kényelmére. — 12014 és 11713 BUCKEYE- ROAD, CLEVELAND, O. Tel.: CE 1-384 és WA 1-442L Louis A. Bodnar & Son 3929 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, O. — Telefon: MEIrose 1-3075. — A west-sidei magyarság és mun­kásság elismert temetkezési intézete. — Jutányos árak Éjjel-nappal mentőszolgálat. Buckeye Jewelers a'tlS“5k0Vrák és ai“‘ 11611 BUCKEYE ROAD — CLEVELAND, OHIO Guarantee Auto Service, Inc. 8701 Buckeye Rd., Cleveland, O. — Telefon: CE 1-1863 Body és fender javítások. — Festés és tolatás. — Auto-frame összeszerelés. — Tulajdonos; Jerry Roman Lorain Heights Hardware ; 11410 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, OHIO Festékek, villanyfelszerelési cikkek és építkezési vas­áruk raktára. RIGZ0 FUNERALHOMES, INC Steven Lukács engedélyezett temetkezési vállalkozó, balzsamozó. — Két kápolna: 12519 Buckeye Road és 17504 Harvard Ave. — Telefon: LO 1-2030. HESS KELL CSOMAGOLNI! * • ’ * ’ NEM KELL VÁMOT FIZETNI! ! , A legrövidebb időn belül segithe• * ► ti rokonait IKKA-csomagokkal! ‘ !► ; ■ , Felvessünk rendelést gyógyszerekre. A “Kultúra” I > megbízottja. — Magyar könyvek. — Saját Icönjr- * (^ veit Magyarországból kihozhatja általunk < ► KÉRJEN ÁRJEGYZÉKET : JOSEPH BROWNFIELD 15 Pwrk Row New York 38. N.Y. < ’ Mindennemű biztosítás. Hajó- és repülőjegyek , ► Telefon: BA 7-1166-7 (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents