Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-12-10 / 50. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 10, 1964 Kit terhel a felelősség? A nyugatnémet EMNID közvéleménykutató intézet körkérdést intézett a nyugatnémet lakosság előkelőségeihez arról, kit és milyen mértékben terhel a felelősség a második világháború kirobbantásáért? A “Der Spiegel” beszámolója szerint a megkérdezettek 51 százaléka úgy vélekedett, hogy 1939-ben fele-fele részben terhelte a felelősség a németeket és a szövetséges hatalmakat. Csupán 30 százalék vélekedett úgy, hogy egyedül a hitleri Németország felelős a háború megindításáért. Az uj izraeli parlament Jeruzsálem nyugati részében egy hegyoldalon áll a pompás, modern épület, amely 1.8 hektárnyi területet foglal el. Belülről a legkorszerűbb módon rendezik be. Ha egy képviselő belép a parlamentbe, az információs szolgálat alkalmazottja megnyom egy gombot és ezzel értesiti az épület különféle irodáit és telefonközpontját a képviselő jelenlétéről. A parlamenti tagok apró rádiókészüléket kapnak, amely nem nagyobb egy töltőtollnál. A berendezés zümmögő hangot ad, valahányszor a képviselőt keresik. A “rádiót” a füléhez emelve felvilágositást kap arról, ki és hol kivánja látni. Ez is rekord... Nyugat-Németországban rekordmennyiségben fogynak a katonai indulókat közvetitő hanglemezek. Nyugat-Európában 1963-ban összesen tiz millió olyan hanglemezt gyártottak, amelyekre katona-dalokat vettek fel. Ennek a lemezmennyiségnek a felét nyugataémet állampolgárok vásárolták meg. Dicsőség a hősöknek Varsó határán túl, a podkowi erdőben az elmúlt években katonai temetőt létesitettek. Megnyitásakor a teremben elhelyezett gránittáblára e szavakat vésték: “Tisztelet a Hitler-ellenes harc hőseinek, azoknak a lengyel és magyar bajtársaknak, akik a podkowi erdőben vesztették életüket.” 1944 őszén a podkowi erdőben állomásoztak a magyar katonák. A Horthy-kormány a keleti frontra küldte őket, a kis magyar csapat azonban nem került a Gestapo befolyása alá. ösztönösen kapcsolatot létesített a helyi lakossággal és a lengyel ellenállási mozgalommal: a katonák rövid időn belül a varsói felkelők oldalára álltak. Az ellenséggel vivott közös hősi harcban öt magyar vesztette életét. Tóth Antal, Veur József és Hunyadi Pál nevét kőbe vésték, a másik két harcos kilétét azonban sajnos nem sikerült kideríteni. A magyar és a lengyel hősök tiszteletére a podkowi harcosok egyesülete emléktáblát állitott. A magyar felkelők sirjaira e szavakat vésték: “Lengyel- ország szabadságáért áldozták életüket.” A közös lengyel—magyar temető megnyitó ünnepségén és az emléktábla felállításakor megjelent a Magyar Népköztársaság varsói katonai attaséja, Végh Lajos is. Ettől a naptól kezdve a különböző nemzeti évfordulókon és a halottak napján a podkowi temetőben minden felkelő sirján fáklyák égnek, az emléktáblát virágerdő borítja, a tábla előtt pedig fiatalok és katonák állnak diszőr- séget. A kőbevésett magyar és lengyel hősök neve mellett hagyományosan megemlékeznek a lengyel —magyar bajtársakról, a magyar és a lengyel nép legjobb fiairól, akik a fasizmus elleni harcban vesztették életüket. E. G. Héhány percre megszakadt a “forró drót” A Fehér Házat és a Kremlt összekötő közvetlen telefonvonal, amelyet világszerte “forró drót” néven tartanak számon, néhány percre megszakadt. A zavart az okozta, hogy a koppenhágai főtér közelében dolgozó utépitő földgyalu egy nagy kő megmozditása közben megsértette a vezetéket. A földgyalu akciója következtében több mint ezer Dániát és Dél-, illetve Nyugat-Európát összekötő telefonvonal szakadt meg. Ezek közül a legfontosabbat, a “forró drótot” rövidhullámú rádió adó- és vevőkészülék beállításával pótolták. “UTÁNUNK AZ ÖZÖNVÍZ” AZ ANGOL PÉNZÜGYI VÁLSÁG HÁTTERE Az angol nagytőke, amely az első világháború óta egyre jobban érzi a fiatal, uj, imperialista rivális,, Wall Street konkurrenciáját a világpiacon, évek óta küzd pénzügyi gondokkal. A tőkés világrendszer nemzetközi működése meglehetősen komplikált téma, nem akarunk és nem is vagyunk hivatottak annak alapvető elemzésébe bocsátkozni. Csupán röviden akarunk utalni az elmúlt hetek nagy horderejű fejleményére, melynek keretében az angol finánctőke a kamatlábat 5-ről hétre emelte. E prózai, homályos eseményt a kapitalista világrendszer válsága első jeléhez, a nagy földrengést megelőző első halk dübörgéshez lehet hasonlítani. Az angol államgazdaság jelenleg évi két és fél milliárd dollárnyi deficittel áll szemben. Anglia két és fél milliárd dollárral többet importál, többet költ külföldön, mint amennyit exportál, mint amennyi külföldi valutát keres. Amikor a külföldi hitelezők benyújtják e két és fél milliárd dollárért a számlát, akkor Angliának — fizetni kell. Fizetni kell, dollárban vagy aranyban. Angliának egyikből sem volt elég. Az egyedüli kiút a font sterling leértékelése lett volna. Legutoljára 1931-ben tették ezt és a következmény az 1929-iki amerikai tőzsde összeomlásának egy világarányu depresszióvá való változása lett, amely alapzatában rengette meg a tőkés világrendszert. Hogy egy hasonló katasztrófát megakadályozzanak, a világkapitalizmus vezérei, Wall Streettel és Washingtonnal az élükön, gyors mentőakciót szerveztek, három milliárd dollárnyi gyorskölcsönt bocsátottak Anglia rendelkezésére. Ennek egy harmadát amerikai pénzügyi körök teremtették elő. A font válsága ezzel megszűnt — egyelőre. Mi okozta az angol pénzügyi válságot? Mi okozta Anglia pénzügyi deficitjét (Balance of payment deficit)? Akár csak egy egyén esetében, az állam is úgy csökkenti a deficitet, hogy csökkenti a kiadást, emeli a bevételt. Az uj angol Labor Party kormány, hogy csökkentse a kiadást, 15 százalékos uj vámot vetett ki a behozatalra. Mivel ez természetesen emeli a behozott árucikkek árát, kevesebbet fognak vásárolni, kevesebb font fogja az országot elhagyni. Ezt természetesen már az előző kormánynak, a Tory-kormánynak régen meg kellett volna tennie. De ők nem akartak ujjat huzni külföldi barátaikkal, a külföldi tőkésekkel, akik természetesen haragszanak, ha valaki akadályt állít kereskedelmük útjába. A másik megoldás természetesen az állami kiadások csökkentése volna. Anglia, mint az amerikai imperializmus egyik háborús partnere, még mindig aránytalanul sokat .költ fegyverkezésre. Ennek csökkentése is segítene a deficit korlátok között tartásában. A harmadik lépés az export növelése lenne. Azok a külföldi bankárok, akik Anglia segítségére jöttek a kölcsönnel, feltételül tűzték ki, hogy a Labor Party-kormány az export növelését az angol árucikkek árának csökkentése révén eszközölje. És nem csináltak titkot abból, hogy ezt viszont -a munkabérek leszorításával, az angliai nép és munkásjóléti kiadások drasztikus levágása révén óhajtják elérni. Egy munkáskormány számára ilyen program természetesen a polgárság bizalmával való cinikus visszaélés volna. Ezt a dilemmát hagyta az angol konzervatív kormány örökségül a Labor Party-kormánynak. “Utánunk az özönviz” — gondolták magukban. A módszer, amellyel Harold Wilson és kormánya e súlyos dilemmát igyekszik majd megoldani, mélységes kihatással lesz nemcsak Anglia, hanem az Egyesült Államok és általában az egész tőkés világ jövőjére. Japán exportja a múlt hónapban csucsszintre emelkedett: 691.5 millió amerikai dollárra rúgott. Az előző rekordot három hónappal ezelőtt érték el 652.7 millió dollárral. Az októberi kivitel 10.2 százalékkal haladta meg az előző hónapit és 29.1 százalékkal a tavaly szeptemberit. AZ ENSZ három uj tagja Az Egyesült Nemzetek épülete előtt New Yorkban a 11-2 tagállam zászlói mellé 3 uj ország, zászlóját húzták fel. Rövid szertartás keretében U Thant főtitkár az ENSZ uj tagjaként üdvözölte Malawi, Malta és Zambia államokat. A volt angol gyarmatból függetlenné vált államok között Nya- szaföld a Malawi nevet kapta és Észak-Rhodézia a Zambia nevet vette fel. Az ENSZ diplomáciai iskolája Az Egyesült Nemzetek megvásárolt egy főépületével szembeni épületet, 805 First Ave. alatt, ahol iskolát állít fel az újonnan felszabadult, fejletlen országok diplomatáinak és ENSZ követeinek kiképzésére. A portugál gyarmatosítók rémtettel Miközben Kongó keleti részében a belga ejtőernyősök és a külföldi zsoldosok megtorló hadjáratot indítottak a kongói hazafiak kiirtására, a szomszédos Angolában teljes erővel folyik a leszámolás az angolai felkelőkkel. Roberto Holden, az Angolai Köztársaság ideiglenes kormányának vezetője az ENSZ huszonnégyha- talmi bizottságának elnökéhez intézett táviratában hangsúlyozza: az az irtóháboru, amelyet Portugália folytat Angolában, olyan méreteket öltött, hogy százezrek élete forog veszélyben. Az angolaiak továbbra is tömegesen menekülnek az országból. A portugál csapatok senkit sem kiméinek. Minden afrikai, aki a kezükbe kerül, halottnak tekinthető. Roberto Holden üzenetében rámutat: az ENSZ nem nézheti tétlenül ezt a fajirtást. A világszervezetnek haladéktalanul közbe kell lépnie a vadállati kegyetlenkedések megszüntetése végett. Csőmbe eredmény nélkül tért vissza Háromnapos párizsi látogatása után, a kongói bábkormány miniszterelnöke, Moise Csőmbe üres kézzel tért vissza Leopoldvillebe, mert a francia kormány az utazás célját képező kérelmeiből egyet sem teljesített. Nem kapta meg azt az Ígéretet, hogy Franciaország támogatni fogja kormányát, nem vezetett sikerre azon kérelme, hogy francia “katonai tanácsadók”-at kapjon a kongói hadsereg újjászervezéséhez és végül még gazdasági segítségre sem kapott Ígéretet. A francia politika célkitűzése, hogy az u.n. “harmadik világ”, a el-nem-kötelezett államok vezetője legyen és mint ilyen, nem engedheti meg magának, hogy a volt gyarmatosítók kedvencének, Csomóénak támogatójává váljon. Terrorállapot Stanleyville-ben A kongói kormány a népi csapatokat rakétabombákkal és szoldos csapatok ezreivel próbálja kiűzni Stanleyvilleből és a lakosságot tizerével tartóztatja le igazolás végett. Egy kanadai követségi tisztviselő, aki a kifosztott, feldúlt, tifuszjárvány- nyal sújtott városból visszaérkezett, jelentette, hogy amerikai T-28 repülőgépek, kubai menekült pilótákkal végzik a támadást a város védelmezői ellen. Amerikát okolják a gyilkosságokért A kongói népi kormány egyik tagja, Gaston- Emile Soumialot, Szudánban sajtónyilatkozatot adott ki, amelyben kérdőre vonta a szemtanuknak Stanleyvilleben a fehérek legyilkolásáról szóló állításait. Kijelentette, hogy maguk a belga ejtőernyősök, akiket kiszabadításukra küldtek, követték el a gyilkosságokat és hogy a U.S. felelős a kongói népirtásért. Kenneth Kaunda, Zambia elnöke Washingtonban elitélte az amerikai-belga u.n. mentő akciót a Kongóban. Kifogást emelt az ellen, hogy csak a fehérek életét tartották érdemesnek megvédeni. “A hangsúlyt emberi életek megmentésére kellene helyezni”, mondotta, “tekintet nélkül arra, hogy fekete, fehér, sárga, vagy barna bőrűek. Mennyi élet elpusztult a Kongóban! Segített ezeken a men- tőexpedició? Nyilvánvalóan nem.” MINDENKI IRHÁT Jó ANGOL LEVELET Több mint száz levelet tartalmazó könyv. — Gyakran használt angol szavak és nevek szótára A KÖNYVET TANÍTÓ IRTA Megrendelhető $1.25-ért a Magyar Szó kiadóhivatalában 130 East 16th Street, New York 3, N. K» \_________________________________
