Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-11-12 / 46. szám
11 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, November 12, 1964 Szerencsés partraszállás Szovjet katonák mentették meg a Fár kas-zátony on rekedt gépeket Péntek reggel. Jókötésü, de fáradt emberek ácsorognak a parton. Civilek, viharkabátban, gumicsizmában, borostásan és álmosan. Rossz tréfát csinált a Duna. Foglyul ejtett egy egész építkezést, a Farkas-zátony szigeten, Rajka alatt, ahol mindig szilaj ságáról hires a folyam. Hiszen éppen ezért tervezik ide a leendő közös magyar—csehszlovák vizi erőmüvek egyikét. Itt kint, a gát mellett semmi nyoma a bajnak. Csendesen emelkedik a viz a mellékágakban, erejét már megtörték a kőzárások. De túlságosan magas ahhoz, hogy saját kerekükön jöjjenek át a gépek a gázlókon. Segiteni kell, különben milliós értékek kerülnek veszedelembe. A Szovjetunió hőse Háromtonnás katonai tehergépkocsi érkezik. Fiatal szovjet harcos ugrik le róla, az ártéri ut mellé tűzi az útjelző táblát, amelyen cirillbetükkel áll az orosz szöveg: “A kompátkelőhely felé”. Átkelőhely még sehol, s akik átkelni készülnek, szintén sehol. Szerényen, mondhatni szemérmesen zajlik az egész művelet. De egy óra múlva már parthoz pányvázva áll a feljáró, jelentik a parancsnoknak, hogy a feladat végrehajtására felkészültek. A parancsnok vékony, de annál akkurátusabb ember. Még fiatal, innen a negyvenen, s máris alezredes, sőt a Szovjetunió hőse. Mint mondják, szinte gyermekfejjel lépett a Vörös Hadsereg soraiba. Aki valaha is viselt egyenruhát, megállapíthatja róla, hogy vérbeli katona. Semmi sallang, semmi diszszemlés merevség, annál inkább a parancsolni tudás roppant egyszerű, roppant emberséges művészete. Mondhatná: nosza, hát akkor rajta, induljanak a parancs végrehajtására. Nem. Előbb maga vizsgálja át tüzetesen az útvonalat, amelyen majd vé- gigküldi katonáit. A fürge rohamcsónak a folyam hátára kanyarodik a csendes mellékágakból. Harsog a viz, hentereg, mégpedig eszeveszettül. Domború a Duna háta. A kőzárásoknál úgy sisteregnek ki az örvények a folyam medréből, ahogy a forró tej fut ki a lábasból. Száguld a rohamcsónak, ám a part mintha állna. Húsz kilométeresnél nagyobb sebességgel lohol az ár, másfél órába telik, mire hét kilométernyi utat megtesz a rohamcsónak. A parancsnok nyugodt, majdnem egykedvű. Alig venni észre, hogy a dühös örvényeken is rajta tartja a szemét. Néha nevetve a vizre biccent, tetszik neki, hogy a varjak halásznak. — Csornája csajka! Fekete sirály — ilyen szépen aligha nevezték a szigetközi varjakat. Három hete a Duna fogságában Elcsigázott,, aggodalmas emberek a Farkas-zátony szigeten. Derekasan megtették a magukét. A “Titánia” kísérleti építkezés, a geológiai puhatolózás sikerrel fejeződött be, de alig került sor a fáj- rontra, mindjárt másnap jött az esőzés, nyomában az ár. Elborított minden gázlót, ahol az építkezés egész ideje alatt zavartalanul közlekedhettek. Tizenegyedikéről tizenkettedikére virradó éjszaka másfél méterrel emelkedett a vizszint. Három hétre itt rekedtek a sárban, az esőzésben, a nyárfa- és füzfadzsungelben, ahol a vesztegelő gépek és a Dunán elhúzó hajók emlékeztették őket a civilizációra. — Képzelje, most vettem televíziót, végig akartam drukkolni az olimpiát. Nem láttam belőle semmit — mondja Horváth István, a helyettes építésvezető. Viszont teljesítményük megérdemelné a tizenegyedik aranyérmet. Amit tudtak, kimentettek a szigetről könnyű dereglyéiken, dacolva kockázattal, kimerültséggel. Az anyagok nagy részét sikerült biztonságba helyezni, de itt maradt még többek között két értékes gép, a hatezer kilogramm teherbírású Tátra autódaru, meg az F-100-as bulldózer. Sujyuk messze meghaladja a rendelkezésükre álló vizi jármüvek teherbíró képességét — segítség nélkül ezzel már nem tudtak megbirkózni. A parancsnok szemlélődik, kérdez, megvizsgálja a süppedő talajt, a hevenyészett kikötőt, majd az emberekre kacsint: — Mozsno. Ekkor még csak ő tudta, hogy a dolog nem éppen egyszerű, a biztató kacsintás és a “lehet” szó után kemény küzdelem következik. Ha nehezen boldogult felfelé a rohamcsónak, úgy sokkal nehezebb volt felvontatni a folyamon a pontonokból álló úszótag hatalmas tömegét. Méterről méterre kellett birkózni a hömpölygő vizlavi- nával, s nem lehetett tudni, hogy a fáradságtól vagy a szokatlan idegfeszültségtől izzadnak-e jobban a fiatal katonák? Hosszú küzdelem Aztán lefelé: hajszál híján hajmeresztő utazás. Mámoros lenne, ha játékból tennék. Csakhogy a folyamnak van kedve a játékhoz, de nem az embernek. Akár egy üres gyufásdoboz, akár a röplabdapálya nagyságú úszótag, a 40 tonnányi teherrel: a Dunának egyre megy. Röpítené magával, ahogy a gravitáció pülanatnyi önkénye diktálná, az elemek hatalmát segíti a sötét is, de a pontonokból, gerendákból, pallókból összeszerelt építmény nyugodtan fekszik a viz hánytorgó hátán. Mindamellett sok hidegvérrel kell fizetni ezért a nyugalomért. Nagy ára lenne egyetlen elhibázott mozdulatnak. Kora déltájban vágtak neki a hét kilométeres útnak. Késő este balsejtelmü férfiak várakoztak kinn a parton. Lesték a mellékágat, amelyen fel kellett tűnnie a vontató hajók reglektorfényének. Doborgaz-sziget lakói csoportosan jöttek a parthoz, kérdezték a férfiakat: — Útban vannak már visszafelé?... — Talán... Már az is megnyugtatta volna őket, ha pontosan tudják, hogy sikerült kikötni a Farkas-zátony szigetnél, hogy sikerült horgonyt vetni a zuduló viz GÉPESÍTETT ERDŐKITERMELÉS A Bánát tartományi erdőgazdálkodási igazgatósághoz tartozó vállalatok, valamint a fafeldolgozó üzemek képviselői nemrég vitatták meg a jövő évi tervfeladatokat. Felmérték azt is, milyen tartalékok, lehetőségek vannak az erdőkitermelési munkák megjavítása, valamint a faanyag gazdaságosabb felhasználása, értékesítése terén. — Amint a tanácskozáson kitűnt az elmúlt 8 hónapban a tartomány erdőgazdálkodási vállalatai átlagosan 6.7 százalékkal szárnyalták túl az össz- termelési és 6.3 százalékkal az árutermelési tervet. Igen örvendetes, hogy a főbb' mutatószámokat minden vállalat külön-külön is teljesítette. A fakitermelésben különösen a boksáni erdőgazdálkodási vállalat ért el szép eredményeket. A boksániak vágterein egyre sikeresebben alkalmazzák a fák hosszú törzses kitermelését és a koronával együtt való megközelítést, mely módszerrel a faanyag csaknem háromnegyed részét termelték ki az idén. Figyelemreméltó az is, hogy a fadöntés és darabolás többi 70 százalékát géppel végezték s a közelítés „gépesítését is jelentősen növelték. * !\-*!íliilj|§| SZÜRET ELŐTT A KÜKÜLLő-MENTÉN A Maros Magyar Autonóm tartomány állami gazdaságainak szőlőskertjeiben szakemberek mérik a szőlő cukortartalmát. Az előzetes becslések jó termést Ígérnek mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt. Az állami gazdaságok globális hektárátlaga minden jel szerint felülmúlja a 6400 kilót, egyes helyeken pedig még ennél is magasabb lesz. Szentmiklóson például az utóbbi évek egyik leggazdagabb szüretére számítanak, hiszen a becslés 8,000 kilogrammon felüli átlagot jelez, de Szőkefalván is meghaladta a 7,000 kilót. A termés betakarítását gondosan előkészítették a gazdaságok. Szőkefalván 180 vagon befogadóképességű borfeldolgozót adtak át rendeltetésének, Zagorban, Zsidvén és Bátoson pedig újabb préseket helyeztek üzembe. A tárolás biztosítására kellő mennyiségű hordóról gondoskodtak. A jó munkaszervezés érdekében felkészítették a teendőkre a brigádosokat, s rövidesen a pincemesterek részére szerveznek tapasztalatcserét. KÉTNAPOS SZEMINÁRIUM A Dés rajoni művelődési és müvészetügyi bizottság szemináriumot tartott a rajon művelődési otthonai igazgatóinak és könyvtárosainak részvételével. A bizottság értékelte a nyári időszakban lefolyt tevékenységet és egyben kijelölte a soron lévő feladatokat az őszi és a téli időszakra. Majd a kulturaktivisták részvételével szeminároppant ereje ellen. — Csak a doborgazi bejárónál legyen szerencséjük. Ott, ott kell ügyesen beszökni a mellékágba. Ott igen kutyául viselkedik a Duna. — Nehéz lesz... — Métereken múlik. Itt lehetnének már. — Biztos ott vannak a mieink, majd elvezetik a kompot — szól az egyik bundasapkás várakozó, és hosszan elnéz a sötét viz fölött. Nem is csalódott. Kovács Dezső, az Óvár nevű hajócska kormányosa, akit jóformán a Duna dajkált, s valószínűleg ringatni fog, késő nyugdíjas korára vállalta a révkapitány szerepét. Érezni lehetett, hogyan ernyed el a feszültség a parton várakozó, szélben didergő emberekben, amikor megpillantották az Óvár ismerős lámpáit, a doborgazi Duna-ágban. Fáradtan, vizesen ^f| Sikerült. Senki sem dobta levegőbe a sapkáját, senki sem beszélt. Csak a darukezelő jegyezte meg, amikor már biztos talajon döcögött a monstrum, minium- szinü Tátra: — Nem hittem, hogy ma partra érünk. Már biztos volt, hogy sikerült. Az emberek mégis a parton álltak, nézték a hullámtér belsejében dolgozó katonákat, amint fáradtan, vizesen szedték szét az egy napra létesített kompátkelőhelyet. Aztán ugyanaz a szovjet kiskatona, aki reggel letüzte az irányjelző táblát, most kihúzta az agyagból, a kocsira dobta és maga is utánakapaszkodott. Csendben, hírverés nélkül zajlott le az egész művelet. Ezen a pénteki napon nem ebédeltek, és nagyon elfáradtak a szovjet katonák, ezen a pénteki estén, három hét óta először, mély, nyugodt álomba zuhantak a viharkabátos, gumicsizmás emberek. rium kezdődött. Az árpástói kollektiv gazdaságban zajlott le a szeminárium gyakorlati része, amely a falusi könyvtár és a kollektiv gazdaság megtekintése, valamint egy “kollektivisták vasárnapja” megrendezéséből állott. SZLOVÁKIAI HÍREK Régi vágyuk teljesült Nagykaposon a város, de főképpen az uj lakások lakóinak örömére végre megoldódik a vízellátási kérdése. A Nagykapostól 15 kilométerre fekvő Lekárd községben több kutat fúrtak, víztornyot építettek. Innen kapja majd a város a vizet. A szerelők most rakják le az utolsó csöveket. A mérnökök véleménye szerint Nagykaposon nemsokára teljesen megszűnik a vízhiány. Újabb "hetvenkettes" lakóház Füleken nemrégen egy ötemeletes szövetkezeti lakóház épült. Az említett épület közelében a Ma- gasépitkezési Vállalat dolgozói újból “túrják” a földet. A tervek szerint egy év múlva elkészül az ötemeletes épület “testvéröccse” és 72 család beköltözhet szövetkezeti lakásába. Szépítik falujukat Losonc. — Az ipolynyéki tanács elhatározta, hogy a faluszépitési akció keretében rendbehozza a falu főterét. Vásároltak 5000 korona értékű vasat, a község lakói pedig vállalták, hogy brigádmunkában kerítést építenek a főtér köré. Az építkezés több mint 10,000 koronába kerül. A parkosított főtér gondozását a tanulóifjúság vállalta. Baromfit exportálnak A Galántai Baromfifeldolgozó Üzem jól teljesiti tervfeladatait. A második félévben már 28,122 kg libát és több mint 60,000 kg hizókacsát szállítottak Ausztriába, valamint az NSZK-ba. Számítás szerint e hónapban 150 tonna pulykát szállítanak külföldre. Dolgoznak a kukoricakombájnok Párkány. — A helyi állami gazdaságban 56? hektárról takarították be kombájnokkal a kukoricát. Száraz János 70, Dabcsányi József 66 hektárról. A gazdaság dolgozói 58,000 mázsa jó minőségű, silót is készítettek. Nagy siker ^ Hazatért a bratislavai Szlovák Nemzeti Szinháa 260 tagú operaegyüttese, amely a budapesti Vígszínházban vendégszerepeit. Az együttes Suchon, — Svätopluk, Verdi — Trubadúr és Wagner — Tannhäuser cimü operájának előadásával megérdemelt sikert aratott. G. M. WWWWWWWWUWWWMWWWWWWWWWWMW^VWWMMWWIWMMWWWWWWMWWUWWWWW ROMÁNIAI HÍREK
