Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-11-12 / 46. szám

jf RÉSZLETES TUDÓSÍTÁS fl MAGYARORSZÁGI FUTBALLMÉRKŐZÉSEKRŐL ■ /■ ■ (Lásd lapunk 16-ik oldalál) A/VNGRIKAI Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.V ÉLJEN A HARMINCÉVES “NŐK VILÁGA”! ( Nincsen haladó gondolkodású amerikai magyar, aki ne lenne büszke, amikor a Nők Világát hallja emlegetni. Harminc évvel ezelőtt a magyar-amerikai asszonyok megindították ezt a kis haladó szellemű női lapot és harminc év viharai és küz­delmei közepette sikerült megtartaniuk. Van-e Magyar-Amerikában még egy nyelvi csoport, amely ilyen eredményt tud felmutatni? Van-e az amerikai haladó szellemű mozgalomban egy lap, amely főleg az asszonyokhoz beszélne? Sajnos, meg kell állapítanunk, hogy nincs. Tehát nem lehet csodálkozni, ha büszkeséggel tekintünk a Nők Vi­lágára. S nemcsak azért lehetünk büszkék erre a lapra, mert egyedülálló Magyar-Amerikában, hanem azért is, mert nem volt és ma sincs olyan nemes ügy, melynek érdekében ne szólalt volna fel fennállásának 30 éve folyamán. Csodálkozhatunk-e akkor, ha az Amerika-ellenes bizott­ság érdemesnek tartotta ennek a bátor kis lapnak bátor szer­kesztőjét, Gyarmaty Katót maga elé idézni? Meg is kapta et­től a laptól és bátor szerkesztőjétől a méltó választ: A NŐK VILÁGA MA 30 éves jubileumát ünnepeljük. Amikor a Nők Világát ünnepeljük, akkor elsősorban a mi nagyszerű asszonyainknak, a Nők Világa olvasótáborának hódolunk, mert elvégre is ők azok, akiknek vasakarata és ál­dozatkészsége lehetővé tette ezt az évfordulót. A mi magyar asszonyaink, harcias tradícióikat nem hagy­ták a szülőföldön, hanem átültették uj hazájukba. Ők azok, akik lehetővé tették, hogy ez a lap létezzen és még hosszú évekig létezhessen. Ezek az asszonyok megérdemlik, hogy lap­jukat minden erőnk<el és tehetségünkkel támogassuk. Felkérjük newyorki olvasóinkat, hogy legyenek töme­gesen a Nők Világa jubileumi ebédjén, most vasárnap, novem­ber 15-én 1 órakor a Savoy Manor nagytermében, 120 E. 149. Street, Bronx, N. Y. és jelenlétükkel támogassák ezeknek a nemes asszonyoknak célkitűzését, hogy a Nők Világa továbbra is hirdethesse az igazságot és a haladás eszméjét. Ugyanakkor felkérjük olvasóinkat az ország minden ré­szében, hogy ünnepeljék meg ezt az évfordulót, s járuljanak hozzá a Nők Világa további fennállásához. Terjesszék a lapot és adják olyanok kezébe, akik még nem ismerik. Ennél ne­mesebb munkát nem is végezhetnek. Éljen a Nők Világa és nagyszerű olvasótábora még sok­sok évig! Éljen sokáig a haladó magyar asszonyok kitartó, bátor szelleme, hogy ezzel is erősítsük a haladást fogadott hazánk­ban, az Egyesült Államokban! NE PIHENJÜNK BABÉRUNKON Hazájának sorsát szivén viselő minden becsületes ameri­kait örömmel töltött el a november 3-i választások eredmé­nye. Az amerikai józan gondolkodású lakosság Johnson elnök mellett foglalt állást és felismerte Goldwater fasiszta prog­ramját, nem engedte magát hamis jelszavakkal félrevezetni. Tudomásul kell vennünk azonban, hogy Johnson elnök mögött is vannak olyan erők, amelyek nem sokban különböz­nek Goldwater támogatóitól. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy Goldwater által kapott 26 millió szavazat képes lesz esetleg meghiúsítani a nép többségének mandátumát. Kormányunknak tudomásul kell vennie, hogy az ameri­kai nép november 3-án kifejezte óhaját: Folytasson a kormány józan külpolitikát, nézzen szembe a belpolitikai, gazdasági és társadalmi kérdésekkel. Nincs ma fontosabb feladat, mint egyezséget kötni az atomfegyverek korlátozására és végleges megsemmisítésére, s a hidegháború felszámolására. Csak igy lehet gátat vetni a kalandorpolitikának, s annak, hogy az atomfegyverek a mili­taristák kezébe kerüljenek, egyszóval igy lehet megakadályoz­ni hazánk pusztulását. Másik fontos fe.adat, amire az amerikai nép nov. 3-án szavazott, hogy kormányunk sürgősen találjon megoldást az automatizálás következtében munkáját vesztett milliók elhe­lyezésére. Ugyanakkor adja meg kormányunk mindazt a jogot a kisemmizett, elnyomott néger népnek, amit 300 éven át oly becstelenül megvontak tőle. A 20 milliós néger nép többsége Johnson elnökre adta szavazatát, s ezzel kifejezte óhaját: Nem türjük tovább a másodrendű polgárságot. De az amerikai nép felhatalmazta a kormányt arra is, hogy találjon megoldást az idős polgárok súlyos helyzetének (Folytatás a 15-ik oldalon) A csaknem végleges kimu­tatások szerint, Johnson el­nök, a demokrata párt jelölt­je, 42 millió 200,000, vagyis a leadott szavazatok 61.3 száza lékát kapta. Ez túlszárnyalja az eddigi legmagasabb száza lékarányu választási győzel­met, Roosevelt 1936-iki diada­lát a republikánus Landon fö­lött, amely 60.8 százalékos volt. A választások, mint tudjuk, nem a tényleges szavazatok, hanem az úgynevezett válasz­tási kollégiumi szavazatok alapján dől el. A választási kollégiumban minden állam­nak annyi szavazata van, ahány képviselője és szenátora van a kongresszusban. A vá- zalékát nyílt terrorral, bom- lasztási kollégiumban Johnson bázással, gyilkosságok soroza­486 szavazatot kapott Goldwa­ter 52-jével szemben. Egyedül 5 déli állam, Louisiana, a hír­hedt Mississippi, Alabama, hoi Johnson és Humphrey neve nem is szerepelt a választási lajstromon, Georgia és Dél- Carolina, valamint otthon-ál­lama, Arizona szavazott Gold­water mellett. De ezekben a déli államok­ban a választás valóságos ki­gúnyolása volt a demokrati­kus rendszernek. Mississippi­ben például a választásra jo­gosult polgároknak mindössze 35 százaléka szavazhatott, a néger választópolgárság 90 szá tával terrorizálva megakadá­lyozták polgárjoga gyakorlásá­ban. Csaknem ugyanez volt a helyzet Louisianában és Dél- Carolinában is. Ha a déli államok is oly mér tékben tartották volna fenn a választási és szavazási jogot, mint a többi államok, Goldwa­ter ezeket is elvesztette volna és egyedül Arizonában “győ­zött” volna. De még a saját szükebb hazájában is csak va­lami 6,000-nyi többséggel győ­zött. 425,000 arizonai polgár közül 210,000 szavazott Gold­water ellen. (Folytatás a 2-ik oldalon) A nagyipari befektetés emelkedését jelentik Az uj gyárakra és uj felsze­relésekre fordított beruházá­sokról szóló évi kimutatásban a McGraw—Hill kiadóvállalat gazdasági osztályának jelenté­se beszámol arról, hogy 1965- ben az amerikai nagyvállala­tok beruházása 5 százalékkal emelkedni fog. A rekordma- gasságu, 46.9 milliárd dollárt kitevő beruházásokra az adja íz indokot, hogy számos ipar­ágban a termelt áruk nagy keresletére számítanak. A beruházások legnagyobb részét, 24 százalékát, a vegyi iparban tervezik. A többi emelkedett termelést tervező nagyipar: a villamos gépgyá­rak, a kő-, agyag- és üveg­gyárak, a textil- és gumigyá­rakból kerül ki. Ékszertolvajok a kaszárnyában NEW YORK, N. Y. Két álarcos rabló betört a 7-ik ez­red Park Ave. és 66-ik utcá­nál lévő kaszárnyájába, lép­csőkorláthoz láncolta az őrt és ellopta az egyik üvegszekrény­ből az ezred ékszerekkel kira­kott emlékkönyvének fedőlao- ját. A könyvben van megörö­kítve a 7-ik ezred hősi halot­tainak névsora Gettysburg-tól Omaha Beach-ig. Az aranyozott könyvfedőlap drágaköveit az évek során az ezred tagjai és barátai aján­dékozták; értéke meghaladja a 75 ezer dollárt. Választások napján — és éjjelén Irta: E. H. NEUWALD (Helyszíni riport) A mi környékünket Santa Monica városában joggal ne­vezhetjük “Goldwater vidék­nek”. Akivel a választások előtt beszéltem, ha leplezni is próbálta, gyorsan elárulta, hogy a szive vágya Goldwater elnökké választása volt. Sokféle magyarázata van annak, hogy miért igy gondol­koztak a környékbeliek. Az egyik olyan elnököt akart, aki a republikánus pártból a “fe­hérek pártját” igyekezett meg szervezni. A másik nem akart “szocialista” orvosi ellátást. A harmadik a ' munkásszerveze­tek ráncbaszedését szerette volna látni. A negyedik és az ötödik — bérházak és magán­házak tulajdonosai — a 14-es javaslat hívei és nem törődtek azzal, hogy ez a szégyenteljes megkülönböztető javaslat (me­lyet meg is szavaztak) Missis­sippi és Alabama nívójára süllyeszti Kaliforniát és az Egyesült Államok legnépe­sebb államát megbélyegzi a világ előtt. A Goldwater-követők nagy része azután olyan emberek­ből került ki, akik lusták, vagy akik hónapokon át a legva-lasztások tisztaságát ellenőriz­dabb maszlaggal etették az ilyenfajta tv és rádió hallga­tóságot és olvasó közönséget. A demokrata hadiszállások a választás előtti hetekben le­vélben figyelmeztették hívei­ket, hogy november harmadi­kén legyenek éberek és aka­dályozzanak meg minden oly kísérletet, amellyel a szavazó urnához járulókat a szélső- jobboldali elemek megfélemlí­teni igyekeznek. Voltak jelek, amik arra mutattak, hogy a KKK délről beszivárgott hí­vei, a Birch-társaság tagjai és hasonló szélső-jobboldali uszí­tok (mint a magyar “szabad­ságharcosok” egy része is) a stratégiai pontokon úgy fog­nak elhelyezkedni, hogy a sza­vazásra indulókat kérdőre von ják és befolyásolni próbálják, ha az illetők nem a Führer hívei. Ilyen és hasonló kísér­letek megakadályozását úgy­szólván feladatává tették min­denkinek, aki a szabad válasz­tások hive és a megfélemlíté­sek ellensége. Főként az utóbbi alapon el­fogadtam a meghívást, hogy kerületünk választási bizottsá­gában tisztséget vállaljak. Eb­képtelenek gondolkozni és jó, ben a minőségben jogom és anyagot szolgáltattak azoknak,! kötelességem volt, hogy a vá­zéin és az esetleges jogtalan­ságoknak elejét vegyem. így lettem “helyettes felügyelő” ((Assistant Inspector), ami azt jelentette, hogy azon a bizo­nyos keddi napon reggel fél hatkor kellett félbeszakítani álmomat, hogy fél hétre a sza­vazásra kijelölt helyen az el­vállalt munkára jelentkezzem. Az egy órai ebédidő és az egy órai vacsoraidő levonásá­val teljes 24 órai elfoglaltsá­got vállaltam, mert bizony — amire a szavazás este 8 órára véget ért, amire a szavazás eredményét összeszámoltuk és a megfelelő rubrikába soroz­tuk, az összes iratokat előírás szerint kiállítottuk és azután az egész anyagot a santa-mo- nifpi városháza előcsarnokába szállítottam —, hajnali (vagy inkább reggeli) öt óra lett és fél hat után kerültem ágyba, hogy a hosszú nap és éjszaka fáradságát némileg kipihen­jem. A felügyeletem alatt álló ponton összesen 250 szavaza­tot adtak le és a szavazók közt csak 5—6 volt, akik valami jelvény viselésével elárulta, hogy melyik párthoz tarto­zik. A hosszú nap óráit azzal (Folytatás a 16-ik oldalon) Johnson elnök mandátuma

Next

/
Thumbnails
Contents