Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-07-16 / 29. szám

Vol. XIII. No. 29, Thursday, July 16, 1964 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N.Y. 10003. Telefon: A L 4-039? FOGADJUK EL A BÉKEJOBBOT Kormányunk súlyos megpróbáltatásnak van kitéve a több oldalról elhangzott javaslatok által, amelyek a békés egymás mellett élés szellemében' a súrlódások enyhítésére és a tartós béke biztosítására törekednek. Mig Washingtonban szívesen hangoztatják a béke és barátság szükségességét, felelős kor­mányvezetők nem mutatnak elég készséget az errevonatkozo gyakorlati lépések megtételére. Legközelebbi szomszédunk, Kuba. 5 évi fennállása óta többször kifejezte hajlandóságát arra, hogy megegyezésre jus­son az Egyesült Államok kormányával, bár ezen idő alatt az amerikai imperializmus minden tőle telhetőt megkísérelt, hogy a szocialista elvekkel működő kormányt megsemmisít­se. Két héttel ezelőtt Castro miniszterelnök amerikai újság­íróknak 18 órán keresztül adott interjúban újabb ajánlatokat tett a két ország viszonyának normalizálására. De egyelőre, ugylátszik, süket hivatalos fülekre talált. Castro óvatosan nem a Kuba elleni provokációkra fek­tette a hangsúlyt, hanem az enyhülés lehetőségeire, amelyek­ből mindkét országra előnyök származnának. Castro, jószán­dékának egyik jeléül, az amerikai haderők által megszállva tartott Guantanamo erődítmény határától beljebb vonta a ku­bai őrséget, a provokációk elkerülése végett. Ajánlotta, hogy jöjjenek megegyezésre minden vitás kérdésben és még azt is kilátásba helyezte, hogy a kereskedelmi kapcsolatok helyreál­lításával az amerikai imperialisták Kubában államosított vál-, lalatainak kompenzálására vonatkozó tárgyalásokra is sor j kerülhet- Az enyhült viszony létrejötte a politikai foglyok ki­szabadítását is eredményezhetné, akik résztvettek az ameri­kai ügynökségek által támogatott összeesküvésekben Kuba jelenlegi kormányának megdöntésére. A Pentagon tervét, hogy a NATO-országok közös atom­ütőerőt létesítsenek, a Szovjetunió megtámadta. A genfi lesze­relési konferencián Zorin rámutatott, hogy ez a terv vészé- j lyezteti az atomfegyverek terjesztését megszüntető egyezke­dést és a német militaristák kezébe juttatja ezt a veszedelmes fegyvert, akik revansiszta terveik megvalósítására készek azt felhasználni. A Szovjetunió a nyugati államokat külön diplomáciai jegyzékben is figyelmeztette ennek a tervnek a béke szem-1 pontjából súlyos veszélyére. A közös vezetés alatt felállítandó, atomfegyverekkel ellátott flottában az amerikaiak után a má-; sodik vezető helyet a németek foglalnák el, miután a költsé­gek 40 százalékát hajlandók viselni. A német militaristák a NATO-ban máris vezető szerephez jutottak és arra töreked-! nek. hogy a katonai alakulatokban is domináló helyzetbe jus­sanak. A közös atomflotta tervét nem minden NATO-szövetséges tartja elfogadhatónak. Ellenállás van Olaszországban és Ang­liában. Ha az utóbbiban a Labor Party nyeri meg a választást, a terv visszautasítása lesz napirenden. Washingtonban a szovjet átirat egyelőre csak azt a véle­ményt váltotta ki, hogy nincs benne semmi uj. A közösveze- tésii atomflottát úgy állítják be, mint amely meggátolná, hogy a német militarizmus saját nukleáris berendezését építse fel. Ilyen körülmények között nem is lenne erre szüksége. Köz- ban az elnök értesítette a kongresszust a NATO-államokkal kö­tött egyezményről, mely szerint kicserélik egymással atom- fegyverkészitési ismereteiket. Ha a kongresszus 60 napon be­lül nem emel kifogást, akkor ez az egyezmény érvénybe lép. Könnyen megtörténhet, hogy az elnökválasztás nevében és az ülésszakok felfüggesztésével a 60 nap elmúlik anélkül, hogy 1 a kérdés a kongresszusban még napirendre is kerüljön. A Szovjetunió az Egyesült Nemzetek békefenntartó tevé­kenységének eredményesebb működésére is tett ajánlatot, de ez sem találkozott az Egyesült Államok kormányának tet­szésével. Talán azért, mert megnehezítené azt, hogy az ENSZ- erőket az imperialisták előnyére használják fel, mint az Kon- j góban is történt és Ciprusban tervezik. A szovjet ajánlat át­szervezné az ENSZ-erŐk összetételét, és a fegyveres erők léte­sítése feletti határozathozatalt a Biztonsági Tanács jogkörébe tartozónak tekinti. Azt ajánlja továbbá, hogy kommunista, semleges és kapitalista országok különítményeiből tevődjön j össze minden ilyen fegyveres ENSZ-csapat, de a vezető nagy-1 hatalmak ne vegyenek ebben részt. Ilyen körülmények közt a Szovjetunió hajlandó a költségek reá eső részét fedezni a jövőben. A State Department szószólói először azt a véleményt fe- i jezték ki. hogy “ezekről a kérdésekről lehetne tárgyalni.” Ké­sőbben Adlai Stevenson, az amerikai ENSZ-megbizott teljes ellenzését fejtette ki a szovjet ajánlattal szemben. Az adminisztráció merev álláspontja minden beérkezett Jobboldali puccs Amerikába Jn Goldwater jelölésével kánus párt irányítását LAPZÁRTAKOR: Megnyílt a Republikánus Párt jelölő konvenciója. A Goldwater és Scranton követők között azon­nal éles összecsapás volt a fa­ji megkülönböztetés alapján megválasztott delegációk elis­merése ügyében. A déli álla­moknak egyetlen néger kül­döttje sincs. • E sorok írásakor minden jel arra mutat, hogy a republiká­nus párt San Franciscóban hétfőn megnyílt elnökjelölő a szélsőjobboldali reai és nyílt harcot indított megsze rzésére országos konvencióján Barry Goldwater arizonai szenátort fogják elnökjelöltté választa­ni a delegátusok első leszavaz- tatása folyamán. Ezt a katasztrofális fejle­ményt, miként az egyik poli­tikai kommentátor a múlt hét végén megállapította, egyedül egy politikai “csoda” akadá­lyozhatja meg és sajnos ilyen “csodának” a hét elején sem­mi előjele nem mutatkozott. Ha történt “csoda” az utób­bi hetek és hónapok politikai zció átvette a republic a kormányhatalom eseményeiben, az már meg­történt, még pedig akkor, ami kor ez a szélsőséges, népelle­nes arizonai szenátor, akinek esélyeit az elnökjelöltségre pár hónappal ezelőtt még kéz- legyintéssel vagy nevetve in­tézték el, az ország legreak- ciósabb pénzügyi és társadal­mi támogatásával, ügyes pro­pagandával és nyilván korlát­lan pénzforrások bevetésével, brilliáns politikai sakkhuzások (Folytatás a 3-ik oldalon) «•••••MMMNttDtttNDMDMMDNtWUttCMHI KORHÁNVVÉBELMET MISSISSIPPIBEN New York Városi Tanácsa az alábbi határozati javaslatot fogadta el Mississippi-vei kapcsolatban “Tekintettel arra, hogy New York városban és a nemzet­ben megrázkódtatást, rémüle­tet, undort és felháborodást keltett a törvényellenesség, j ami Mississippit elárasztotta és, hogy ez a törvényellenesség I és erőszak, testi fenyítés, em-i berrablás, gyújtogatás, iskolák I és templomok bombázása és-[ égetése azok ellen irányult, j akiket az alkotmány által min­den amerikai számára biztosí­tott jogoktól folyamatosan megfosztanak és, hogy ezen jogok megvédése mindenütt az Egyesült Álla­mokban, félreérthetetlen fel­adata és kötelezettsége az Egyesült Államok kormányá­nak és, hogy ennek a városnak és országnak népe jogosan köve­telheti kormányától, védje meg azoknak az életét és sze­mélyi épségét, akik Mississip­piben laknak, valamint a bá­tor fiatal amerikaiakat, akik oda elmennek, hogy azokért a demokratikus jogokért és el­vekért dolgozzanak, amelyek (Folytatás a 2-ik oldalon) Súlyos deviza-büncselekmények terhelik Járay József operaénekest és bűntársait BUDAPEST, jul. 7. — “Já­ray József operaénekest devi­za büntettek alapos gyanúja miatt a rendőrség őrizetbe vette” — jelent meg a hír nemrég az újságokban. Akik ismerték a neves énekest, ta­lálgatták: vajon mit is csinált Járay József? A nyomozás széles körű de­viza-visszaéléseket tárt fel: Járay nyugati devizával üzér­kedett, az úgynevezett forint- kiajánlás bűncselekményében ! másokkal együtt tevékenyen részt vett, nem jelentette be ! külföldi követeléseit, és jog­talanul tiz személygépkocsit hozott be Magyarországba. Forintkiajánlással nyugati gépkocsik Járay még 1960-ban felku­tatott olyan Magyarországon | élő személyeket, akiknek ro- | konaik élnek Nyugaton s meg I állapodott velük: felvesz kinl (Folytatás a 10-ik oldalon) D£*í>« teMDMM« Testroncsokal találtak a Mississippiben A Mississippi folyó két hiá­nyos testcsonkot dobott ki ma­gából újabb jeléül azoknak a fékevesztett embertelen bor­zalmaknak, amelyek a déli ál­lamokban büntetlenül, a faj­üldözés és gyűlölet jegyében gyilkosságokkal, emberrablás­sal, tűzvésszel, kínzásokkal tükrözik vissza lehetetlen ál­lapotokat és terrort. Az első felfedezés egy em­beri test alsó fele volt, s mi­vel M betűvel ellátott nadrág- szíjat találtak rajta, a három héttel ezelőtt eltűnt három fia­tal polgárjogi önkéntes egyi­kének vélték. Azonban Mi­chael Schwerner, 24 éves el­tűnt ifjú felesége, Rita. azt mondta, hogy a tetem többi ruházata nem egyezik férje dolgaival. A második felfedezés egy fejnélküli emberi tetem volt. Kiderült, hogy mindkettő né­ger. Az egyik Charles E. Moo- j re, 20 éves egyetemi hallgató, a másik barátja Henry Dee fü- résztelepi munkás, akiket együtt láttak utazni Louisiana felé. Mindkét tetem drótköte- Vasárnap Natchez, Miss.-ben két, egymástól 3 mérföld tá­volságban levő néger templo­mot felgyújtottak. Röviddel azelőtt Willie Washington, 57 éves néger házába tüzbombát dobtak­Colbert, Ga.-ban, szombat korai óráiban, egy mellette ba­rd; autóból agyonlőtték Le- it Penn, 49 éves Washing- ;>.C.-i néger tanárt, aki a főváros ipari középiskoláinak tója volt. Penn, mint a reg tartalékos alezredese óvá» i edzőt?.! , ól volt haza­r két : iszttársával 'te - mnikor a hal? os lövéc ' te. Két társa 1 nem sérült meg. enyhülési ajánlattal szemben elítélendő. Teljes elloatéib: van a sokszor kifejezett békeirányzattal, ami a gyakorlatban is — ritkán ugyan, de a közvéleménv helyeslése mellett, meg­nyilvánult- A kínálkozó lehetőségeket kormánvvezetőinknek meg kell ragadni és kiaknázni. Az országban éppen a válasz­tási propaganda hajsza révén előretörni készülő ultrarcakció visszaverését .szolgálná az enyhüld: i hurok .gyal • -ribb penge­tése. Az amerikai nép mindig lelkesedéssel reagált a háborús veszélyt elhárító minden lépésre é- békés lehet ! :­erősítését a Johnson-adminisztráció '-zéró1 r. novembe sza­vazásnál is méltóan nyugtázná

Next

/
Thumbnails
Contents