Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-11-05 / 45. szám

Thursday, November 5, 1964

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD

9

E. H. Neuwald:

Hatmillió nem volt elég?

Alig egy órával ezelőtt olvastam a THE NATION liberális magazin október 19-i számában Joel Lieber “In Arab hands” (Az arabok kezében) cimii cikkét, amelynél felháboritóbb, megrenditőbb cikket már régen olvastam. Meg kell Írnom ezeket a sorokat, mielőtt meggondolom és azt mondom, hogy “what’s the use!” — mi értelme van irni, tiltakozni, amikor tehetetlen az ember és nem tud segíteni ott, ahol oly végtelenül nagy szükség van azonnali segítségre. . . Röviden ismertetem a cikk tartalmát:

A múlt év december 31-én a B’nei Yakov hidon 11 izraeli foglyot 18 sziriai fogollyal cseréltek ki. Az Egyesült Nemzetek megbízottai, akik a cserét felügyelték, észrevették, hogy hét izraelinek fogalma sem volt arról, hogy mi történik velük és körülöttük. All fogoly egyike, Reuven Liebes, amikor a Jordan folyó izraeli partjára értek, hirtelen felkiáltott:

“Hihetetlen volt. Szavakkal le nem irható borzalom volt. És még mások is vannak odaát.”

A' jelenlevők azt hitték, hogy Liebes tökéletes őrült, de kiderült, hogy éppen ő a legjózanabb a kicseréltek között. Az emlitett hetet viszont — az izraeli orvosok megállapítása szerint —, testileg és szellemileg menthetetlenül letörték azok a kínzások,' amelyeket a sziriai fogolytáborokban eltöltött évek alatt szenvedtek.

Az izraeli hatóságok a foglyok kicserélésének hátterét nem tárták a világ elé, mert arra vártak, hogy a Vöröskereszt és az EN World Health Organization adjon jelentést a foglyok állapotáról.

Ily jelentés megtételét először a Vöröskereszt tagadta meg azon a címen, hogy “nem akar politikai vitába keveredni.” Az EN “WHO” bizottsága azon a címen tagadta meg, hogy “ilyen vizsgálat nem esik hatáskörébe.”

Izrael az elutasítások után nemzetközi orvosi bizottságot próbált összehozni, hogy megbízható jelentést adjon a kicserélt foglyok állapotáról. Felkértek egy angol orvost, aki “túl elfoglalt volt.” Egy svájci orvos “nem tudott elutazni.” Izrael többi külföldi képviseletét is értesítették, hogy a “várható politikai visszahatások” lehetetlenné teszik külföldi orvosi szakértők részvételét, mert “kormányaik nem akarnak ily kényes ügybe keveredni.”

Miután nyilvánvaló lett, hogy nemzetközi orvosi testület összehozása lehetetlen, az izraeli orvosok rövid jelentést tettek arról, hogy a hét volt fogoly az elszenvedett kínzások következtében elmegyógy intézetben van, de gyógyulásukhoz nincs remény.

Csodálatos módon Reuven Liebes teljesen észnél maradt és nemcsak pontosan emlékszik arra, ami fogságának 11 esztendeje alatt történt, hanem közben még arabul és angolul is megtanult. Ez a 30 éves ember Lengyelországban született, ahol a nácik megölték a szüleit, ő pedig a háború alatti bujdosása után árvaházakba és fogolytáborokba került. 1951-ben, 17 éves korában Izraelbe jutott. A következő évben a sziriaiak a határon elfogták és elrabolták őt.

Liebes pontosan leírta a kínzásokat, amelyeket a sziriaiak kezében levő foglyok szenvedtek. A talpukat “rendszeresen” korbácsolták. Vad kutyákat uszítottak rájuk, amitől egy fogoly megőrült. A testüket mézzel kenték be és kitették őket a napra, ahol legyek lepték el és kínozták őket. Villamos lökéseknek tették ki nemi szerveiket. Magánzárkákban tartották őket néha három hónapon át egyfolytában. Orvosi kezelést megtagadtak, aminek következtében egy fogoly megőrült, mert sérve görögdinnye nagyságúra növekedett... Az orvosok folytatják Liebes kihallgatását, hogy megértsék: honnan merítette azt az emberfeletti erőt, amely 11 évi borzalmas fogság után megőrizte őt a megőrüléstől.

Az EN Vegyes Fegyverszüneti Bizottsága több mint 10 éven át fáradozott a foglyok kicserélése dolgában. Ez idő alatt a sziriaiak tagadták, hogy a több ízben felsorolt foglyok az ő kezükben vannak. Ugyanakkor a Vöröskeresztnek és az EN-nak megtagadták az engedélyt a damascusi és palmy- rai fegyházak meglátogatására, ahol a kémek jelentése szerint, ezeket a foglyokat tartották.

Amikor végre 1963 elején Szíria hajlandónak mutatkozott 8 izraeli fogoly kicserélésére az ÖSZ- SZES sziriai foglyok ellenében — ezzel megcáfolta előző állításait, hogy területén nincsenek izraeli foglyok. A csere hosszas tárgyalások után megtörtént: Izrael 11 foglyot kapott, akik közül heten gyógyíthatatlan őrültek, . Szíria pedig. 18 erős,

egészséges, jól öltözött foglyot kapott cserébe.

Liebes szerint még tiz izraeli van sziriai fegyhá- zakban. Kétségtelen, hogy ezek ugyanolyan barbár bánásmódban részesülnek, mint azok, akik végre hazakerültek és valóban csoda lenne, ha nagyobb részük nem őrült volna meg a keserves évek folyamán. A Vöröskereszt nem hajlandó a foglyok állapotának megvizsgálására, mert a szervezetet csupán “a megtörtént csere érdekelte.” Az EN beismeri, hogy a sziriai hatóságokhoz intézett izraeli levelek kézbesítésén felül semmit nem tud esi nálni, de tovább próbálkozik, hogy a dologban valami eredményt érjen el.

A cikk egy izraeli őrnagy kijelentésével végződik: a sziriai fegyházakban levő izraeli foglyok ügyében semmi nem történik. A világ véleménye nem használ, mert “egy maroknyi izraeli kínzása és legyilkolása semmi a hatmillió ártatlan zsidó le- gyilkolásához képest.”

Vegyük szemügyre közelebbről, amit az emlitett cikk alapján ismertettem. Itt élünk a 20-ik század második felében, amikor még élénken emlékszünk a nácik kivégző táborainak borzalmaira.

Szeretnénk elhinni, hogy miután a világ megszabadult a Hitler és Szálasi féle vadállatoktól, azokhoz hasonló borzalmak többé nem fordulhatnak elő. Hiedelmünkben kíméletlenül megrendítenek az izraeli hatóságok, amikor elénk tárják a borzalmakat, amelyeken Hitler és Szálasi elmúlása UTÁN mentek keresztül ártatlan emberek. Sőt: még azt is tudtunkra adják, hogy hasonló borzalmaknak még legalább tiz ember van kitéve a barbárok kezében.

A Vöröskereszt “nem akar vitába keveredni”, mert azt “csak a csere érdekelte.” Az EN “nem tud semmit csinálni levelek kézbesítésén felül.” Svájci és angol orvosok “nem értek rá” és más nemzetek kormányai “nem akartak ilyen kényes ügybe keveredni.”

Olvasóimhoz mindig igyekszem érthető magyar nyelven beszélni, most is megpróbálom. A felsorolt “magyarázatok” egytől-egyig üres kifogások. A valóság az, hogy ha Szíria ellen a középkort meghazudtoló barbárságok miatt általános bojkottot hirdetne a müveit világ, akkor azzal biztosan megsértené a többi arab állam érzékenységét. Ez pedig nagyon kockázatos lenne, mert az arab államok olaj-gazdagok és a gazdag olajföldek arab tulajdonosai százmilliókat tartanak svájci, angol és amerikai bankokban, amelyekben a pénz beszél. De meg aztán kockázatos lenne megbántani az arab államokat azért is, mert sértődöttségükben még utóbb elzárnák az olajkivitelt és akkor az exportőrök sok milliós profitja is elmaradna.

Nehogy valakinek eszébe jusson azt mondani, hogy hazánk, az Amerikai Egyesült Államok például elég gazdag hál’istennek olajunk is van bőviben, nem szorulunk senki más olajára, a mi kormányunk megengedhetné magának azt az emberiességre valló lépést, hogy legalább olyan szigorral és buzgalommal szervezzen bojkottot Szíria ellen, mint Kuba ellen tette ugyanazt.

Nagy tapintatlanság lenne, ha valakinek ilyesmi eszébe jutna, mert ily intézkedésbe beleszólnának az olajtársaságok, amelyek az amerikai olaj mellett az arab olajon is milliókat, helyesebben mil- liárdokat keresnek. És ugyan mit tehetne a gyenge kormány az erős olajtársaságok ellen?

De van más baj is egy ilyen elképzelt tiltakozás dolgában. Mondjuk mi Szíriának, hogy hagyja abba a kegyetlenkedést, az ártatlanok kinzását és vad kutyák uszítását védtelen emberekre? Kockáztathatjuk ezzel azt, hogy Szíria visszaüzenjen: Söpörj * saját portád előtt! Mert nincs teljesen kizárva, hogy a sziriaiak is hallottak arról, hogy egyetlen déli államban, Mississippiben az idei nyár folyamán nem kevesebb, mint kilenc ártatlan embert végeztek ki szélsőjobboldali banditák. És talán arról is tudnak, hogy Szíria nem az egyetlen ország, ahol vad kutyákat uszítanak védtelen emberekre — és akkor ugyebár, a mi kormányunk kerülna kényes helyzetbe.

A müveit és “szabad” világ többi tagjainak is van kockáztatni valója. Tiltakozhat-e a “szabad” Dél-Afrika kormánya, amely nemcsak eltűri, dfe törvénybe iktatja a színes lakosság állati sorban tartását és kinzását, bebörtönzését? Tiltakozhat-e a “szabad” Portugália kormánya, amely Angolában nagy ügybuzgalommal kínozza fekete lakosságát? Tiltakozhat-e Dél-Vietnam “szabad” kormánya, amely külső beavatkozással és segítséggel tartja üzemben a “piszkos” polgárháborút, amely megkívánja, hogy a kezébe került foglyokat kínozza, orrukba gallonszámra töltse a szennyvizet? No ugye, hogy nem tiltakozhat.

Ezért hiába is kérdeznénk, hogy hatmillió zsidó kivégzése nem volt elég? A négerek évszázados szenvedése nem volt elég? Mert erre a két kérdésre egy választ kapnánk: NEM! Nem volt elég!

Nem volt elég, mert az olajmilliárdosok azt mondják, hogy az ő profitjuk sem elég, abból nekik több kell.

Dél-Afrika, Angola és Mississippi fehér urai is azt mondják, hogy a négerek eddigi kizsákmányolása sem volt elég.

Szenvedjenek hát tovább az ártatlanok, börtönökben, fogolytáborokban, a “szabad” világ területein Ázsiában, Afrikában, a Közel-Keleten és Amerikában... A 20-ik század második felében!

GENCSI MARGIT ÍRÁSAI

Nagy kérdés

Az elmúlt hetekben négy nagyjelentőségű esemény zuhant a gondolkodó világra egész váratlanul, melyek közül egyik különösebben leköti azok figyelmét, akik a világ békéje és az emberiség sorsát befolyásoló események iránt érdeklődnek. És ez az, hogy Nikita S .Kruscsevet lemondatták a legrégibb és legerősebb szocialista állam legmagasabb tisztségéről!

A szovjet kormány vezetőségében (vagy bármely más kormány vezetőségében) beállt ilyen változás egyébként egyszerű és természetes. Bárhol, bármikor és bárkivel megtörténhet. Ebben az esetben inkább az a meglepő — ahogyan történt. A találgatás inkább akörül forog, hogy az váratlanul, meglepetésszerűen történt. Vannak, akik azt hiszik, hogy Kruscsev eltévedt a Békés Együttélés teker- vényes utjain, ugyanakkor meggyőződéssel hitte, hogy az ő útja az, amely a békés együttélés szent célját szolgálja és ő ezt ezen az utón remélte elérni! Több felé ágazó ut központjában ki tudja azt megmondani, melyik az .amelyiken gyorsabban és biztosabban lehet célhoz érni? Mások azt hiszik, hogy a vezetőség nem helyeselte és meg akarták akadályozni a Kínától való eltávolodás még erősebb kiszélesítését, amely maga után vonná minden országban a kommunista pártok kettészakadását, melyek számára a helyzetet igy fenntartani máris nagyon nehéz volt. A kínai vezetők nem bocsátkozhatnak próbálkozásokba, a lehetetlenséggel határos küzdelemmel próbálják lábra állítani az évezredeken át elnyomott és a külvilágtól teljesen elzárt kulik száz meg száz millióit.

Ugyanakkor vannak, akik úgy látják, hogy ez az eljárás egyáltalán nem volt Kruscsev-ellenes, a vezetőség csupán úgy látta, hogy az ő módszere nem vezet célhoz. Ugyanis, amikor Kruscsev azt hitte, hogy a legjobb utón halad a cél felé, nem vetts észre, hogy a másik oldalról nem hallani egyebet, mint hogy keményebb kézzel kell bánni a kommunistákkal, szinte követelik, hogy a szocialista, vág/ arra hajlamos országoktól zárjanak el minden lehetőségét arra, hogy népük jólétét előmozdíthassák.

Természetesen, ezek mind csak feltevések. így legtöbben csak azon csodálkoznak, hogy — mivel ilyesmi nem történhet meg máról holnapra —■ Kruscsev miért nem látta meg a kézírást a falon így bekövetkezett, hogy 11 évi önzetlen szolgálat után (mert azt csak nem lehet rámondani, hogy saját zsebeit tömte, vagy megvesztegetéseket fogadott el, mint azt a nem-szocialista országokban szokták tenni) — leléptették bármilyen kitüntetés, vagy köszönő szó nélkül. ..

Amint a hírekből kivehető Leonid I. Brezsnyev és Aleksei N. Koszigin, úgy mint az egész ui szovjet vezetőség éppen úgy a békés együttélés előmozdítását és a világbéke jelszavát tűzte zászlójára, mint Kruscsev.

RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA

1437 Third Avenue, New York, N. Y.

(A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484 «j Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar» 1 ► Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az oraaáf j minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva

tAaátAáAá A a a a a