Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-11-05 / 45. szám

Thursday, November 5, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 Ujságirási etika A New York Times, a tőkésvilág koronázatlan királya, amely sok, technikai tekintetben valóban “jó” újságnak számit, időnkint szándéktalanul le­leplezi önmagát, nagyban hangoztatott “pártatlan­ság” és tárgyilagosság mögött ott rejtőző mélysé­ges előitéletét olyan társadalmak iránt, amelyek nem a profitrendszer alapján működnek. A Times a lap homlokzatán hordja a büszke —•' de nem mindig bizonyítható jelszót, hogy “Minden hirt (közlünk), amely érdemes a nyomtatásra.” Nos, nézzük, hogy fest ez a szép elv a valóság­ban. Hogy fest például a kicsiny, szocialista Ma­gyarország fiatalságának olimpiai szereplésén. A magyar fiuk 10 aranyérmet és számos ezüst- és bronzérmet szereztek az olimpiászon. Olyan fantasztikusan ragyogó szereplés ez, amely előtt kalapot kell emelni mindenkinek, akiben a tárgyi­lagosságnak akár egy szikrája is leledzik. Nos, az embernek nagyitóüveggel kellett napon­ta keresgélni a Times olimpiai riportoldalán, amig egy-egy sort talált a magyar győzelmekről. Arról, hogy első oldalon említették volna e kicsiny or­szág lelkes fiataljainak gyönyörű szereplését — szó sem volt. Azaz, bocsánat — mégis bejutott egy magyar fiú a Times első oldalára, még pedig az első oldal tetejére! Mit gondol kedves olvasó, a tiz aranyérmes ma­gyar fiú vagy leány valamelyikét tüntette ki a Times? Vagy a 12 ezüst vagy aranyérmes győztest? Szó sincs róla. Egy olyan magyar atlétát “szerkesztett ki” a te­kintélyes újság, aki negyedik helyet ért el csóna­kázásban. Ez a csónakázás azonban különleges volt. A fia­Nagy tüntetések Bolíviában Bolíviában, az Oruro bányavidéken a múlt hé­ten nagy zavargások és tüntetések voltak. Az elé­gedetlen munkásság méltatlankodása egyre na­gyobb kifejezésre talált a tűrhetetlen állapotok ellen. A múlt hónapban Victor Paz Estenssoro el­nök kormánya egy állítólagos kormányellenes ösz- szeesküvés elleni eljárás leple alatt statáriumot rendelt el és az ellenzék sok vezetőjét deportálta. Tavasszal az ellenzéki pártok bojkottálták az alkot­mányellenes választásokat, amelyek csupán a Paz- kormány hatalmának meghosszabbítását szolgál­ták. A La Paz-tól délre fekvő Oruro vidéki San Jósé ónbányánál a bányászok elfogtak egy csoport ka­tonát és túszként tartották őket. A kormány csa­patokat küldött a kiszabadításukra. A Bolíviai Bá­nyászszövetség 24 órás általános sztrájkot rendelt el, tiltakozásul számos munkásvezér bebörtönzése ellen. A kormány a tüntetéseket “kommunista össze­esküvés”-nek nevezte, de a valóság az, hogy a meg­mozdulások a lakosság széles körében elterjedtek. Egyetemi hallgatók Oruroban körülvették a rádió- állomást és a városházát, s Santa Cruzban és Suc- reben is tüntettek. Santa Cruzban a diákok behatol tak a United States Information Service hivatalá­ba és elégették az amerikai zászlót. A rendőrség­gel való összecsapásban egy ember meghalt és számosán megsebesültek. Korábban már 4 diák esett áldozatul a rendőrtámadásoknak, amikor egy másik diáktüntetés két áldozatának temetésén a karhatalom provokálta a fiatalságot. A hét végé­ig 10 áldozata volt a rendőrprovokációnak. A kormány kirendelt katonasága véres összeüt­közés után, amelyben harmincán meghaltak, meg­szállta az Oruro bányavidéket. A tüntetések azon­ban tovább folytak különböző helyeken. La Paz-ban munkások és a San Andres egyetem diákjai egy utcai tüntetés után megszállták az egészségügyi minisztériumot. Cochabamba városban a tömeg megtámadta a reakciós Prensa Libre hírlap szer­kesztőségét és megkövezte a Bolíviai-Amerikai Kultur Központ épületét, mielőtt a rendőrség könnygázzal elűzte a tüntetőket. A bányavidékről eredő rádióleadásban a népi erők felhívták a la­kosságot a Paz-kormány elleni népfölkelés támoga­tására. Carlos Alvarez költőt három év és kéthónapi bör­tönre ítélte egy spanyol különbiróság, s ezenkívül 50,000 pezeta megfizetésére kötelezte. Alvarez “bűne” az volt, hogy külföldi sajtótudósitóknak adott nyilatkozatában bátran hangoztatta Julian Grim au, a kivégzett hős spanyol kommunista ár­tatlanságát. talember Törő András Magyarorszagrol, jelképesen — átcsónakázott — Amerikába. Disszidált. Miután az édes anyaföld felnevelte, kinevelte, minden le­hetőséget megadott neki testi, szellemi kiképzés­re, bajnokjelöltet épített belőle, hálából ez a fiatal­ember faképnél hagyta a Duna-Tisza völgyét és “menedékhelyet” kért Amerikában. Azóta már ide- röpitették, Baltimoreba. Nos, mi régi amerikai magyarok illő módon kö­szöntjük körünkben. Most, hogy “kimenekült” on­nan, ahol olimpiai bajnokot képeztek belőle, érez­ze jól magát közöttünk. Reméljük, lesz bőven al­kalma csónakázni. Törő honfitárs azt mondta a tudósítóknak, hogy azért jött ide, mert itt szabadon lehet utazni és üzletbe lehet menni. Hát ez is igaz. Lehet utazni szabadon. Persze azért nem ajánljuk, hogy Mississippibe utazzon, mert — az nem egészen egészséges. Üzletbe is lehet menni, kedves honfitárs. Van bőven alkalom erre. Persze jól kell ügyelni, hogy milyen üzletbe megy. Mert az üzletben nemcsak nyerni, hanem veszteni is lehet. Még atlétáknak is. Épp a múltkor láttunk a tele­vízión egy olyan atlétát, mint Ön, amint “üzlet­ben” tevékenykedett. Cipőzsinórt árult Miami Beach-en. King Levins- ky a neve az illetőnek, néhány évvel ezelőtt nehéz­súlyú boxbajnok volt és százezreket keresett. Most cipőzsinórt árul a miami-i strandon. Valóban nálunk lehet utazni és lehet üzletbe menni. • • • A Times-nak pedig gratulálunk újságírói etikájá­ért és tárgyilagosságáért! KIADÓHIVATAL ROVATA A társasutazás iránt mind nagyobb érdeklődés nyilvánul meg olvasóink és barátaink részéről. Jó- néhányan kitöltötték már a lapban megjelenő szel­vényt, mások levélben érdeklődtek az utazás rész­letei felől. Az ügyvezetőbizottság legközelebb rész­letesen megbeszéli az ügyet és lapunkon keresz­tül ismertetni fogja a feltételeket. Utazási irodák­kal, az IBUSZ-szal már folyik a levelezés és ezért kérjük mindazokat, akik eddig már érdeklődtek, legyenek türelmesek, azok pedig, akik a jövő év­ben Magyarországra szándékoznak utazni, állítsák ki a lapban megjelenő szelvényt a legrövidebb időn belül és küldjék be a kiadóhivatalba. Ezzel is hoz­zájárulnak ahhoz, hogy a tervezett társasutazás minél sikeresebb legyen. C+J> Itt közlünk egy levelet, amelyet egy new-jersey-i olvasóntól kaptunk a napokban: “Megkaptam levelüket és a felhívást, hogy se­gítsük a lapot terjeszteni és építeni. Én már be- küldtem lapom előfizetését, amit bizony nehéz volt abból a kis nyugdíjból kiszurkolni. De amit tudok tenni a lap érdekében, azt megteszem és itt kül­döm 8 ismerősöm címét, küldjenek nekik mutat­ványszámokat. Talán megrendelik. Sok szerencsét kívánok a munkájukhoz. S.F." Ez a munkástárs nagyon fontos és hasznos mun­kát végzett, amikor összeszedte 8 ismerősének a nevét és címét és beküldte hozzánk. Hasonlóan jó munkát végzett Fehér Lajos floridai lapkezelőnk, aki az elmúlt héten egy címet küldött, valamint Jehn Ferenc, los-angelesi lapkezelőnk, akitől két címet kaptunk a napokban. Kérjük olvasóinkat, vegyék komolyan ügyvezető bizottságunk felhívá­sát és nézzenek körül ismerőseik körében, hogy kik azok, akik még nem olvassák a Magyar Szót? Ezeknek a nevét és címét küldjék be minél előbb, hogy kiadóhivatalunk munkához láthasson. A newyorki lapbizottság úgy látja, hogy ma na­gyobb lehetőségek vannak lapunknak a newyorki standeken való eladására, mint régebben. Sikerült egy uj standet szerezni a város Yorkville negyedé­ben és a meglévő standeken is kb. 20 százalékkal több lap fogy el, mint azelőtt. Vannak a városnak olyan vidékei, ahol lapunkat még mindig nem le­het a standeken megvenni; egyik ilyen környék a newyorki West Side és lehetséges, hogy olvasóink más olyan vidékekre is fel tudják hívni figyelmün­ket, ahol járnak magyarok, de a Magyar Szó nem kapható. Kérjük tehát, hogy nézzenek körül a lakóhelyük, vagy munkahelyük közelében lévő újságárusoknál, tudakolják meg, hogy árusitanak-e más magyar la­pokat és kérdezzék meg, hajlandók volnának-e a Magyar Szót is kezelni. A kiadóhivatal néhány hé­ten át teljesen díjmentesen küldené a lapot, amig sikerül azt az uj elárusító helyen bevezetni. Szíve­sen adunk felvilágosítást és segítséget azoknak az olvasóinknak, akik hajlandók és képesek a lap ilyen módon való terjesztésére. Jövő heti lapszámunkban egy teljesen újfajta ajánlattal foglalkozunk a Magyar Szó terjesztésé­vel kapcsolatban. Kérjük, kisérjék figyelemmel ezt a fontos rovatot. Amerikai és szovjet fizikusok Nobel-dijat kaptak A svéd tudományos akadémia a fizika-Nobel-di- jat Prof. Charles Hard Townes-nak a Massachu­setts Institute of Technology-tól, és két szovjet tu­dósnak, Nikoláj Gennadievics Baszov és Alexan­der Mihajlovics Procsorov, a Lebedev Fizikai Inté­zet professzorainak Ítélte. A kitüntetéssel járó 53 ezer dollárt kitevő jutalomdij fele az amerikai tu­dóst illeti, a másik felén a két szovjet fizikus osz­tozik. A dijat a Laser-sugarak terén végzett tudomá­nyos munkáért ítélték a nyerteseknek. A vegyé­szeti Nobel-dijat Dorothy Crowfoot Hodgkin angol professzor nyerte el. Bírósági eljárás a Krebiozen felfedezője ellen Chicagóban az esküdtszék vád alá helyezte dr. Stevan Durovic-ot és fivérét, Marco Durovic-ot és az általuk alapított Krebiozen Research Founda­tions, azon az alapon, hogy a nem engedélyezett találmányt, a Krebiozen nevű gyógyszert az álla­mok közötti kereskedelembe bocsátották. A vád alapján mindkettő ellen letartóztatási parancsot adott ki a bíróság, de önkéntesen megjelentek a bírói kihallgatáson. Eredetileg egyenként 500 ezer dollár óvadékot két tőlük a biró, később becsületszavukra szabadon engedte őket. A Krebiozen már évek óta vita tárgya volt orvo­si körökben, mert sok szakértő kétségbe vonta a gyógyszer értékét és a kifejlesztésére vezető kísér­letek tudományos tárgyilagosságát. Dr. Durovic 1951-ben bejelentette, hogy az általa előállított szérum megállítja a rákos betegségek továbbfejlő­dését és kérte annak egészségügyi intézetek általi kipróbálását. Dr. Durovic és a különböző tudományos intéze­tek és hatóságok nem tudtak megegyezni, hogyan folytassák le a kísérleteket és ezért soha nem kap­ta meg az engedélyt a szer terjesztésére. Végül a múlt nyáron a Food and Drug Administration meg­szigorított rendelkezései újabb nehézségek elé ál­lították a Krebiozen előállítóit és az eljárások egy­mást követték. Ezeknek végső eredménye a mos­tani bírósági eljárás. Azok a rákbetegségben szenvedők, akiknek ez a szer adja meg az utolsó reményt a gyógyuláshoz, ragaszkodnak ahhoz, hogy továbbra is legyen lehe­tőség a Krebiozen beszerzésére. Szervezetet alakí­tottak, amelynek célja kivívni, hogy legalább azok, akik eddig használták, használhassák továbbra is ezt a számukra életkérdést jelentő szert. A dr. Durovic ellen indított eljárás kihirdetése után a szervezet tagjai, a betegek, hozzátartozóik és barátaik ülősztrájkot rendeztek az egészségügy­minisztériumban. Meg vannak győződve arról, hogy a Krebiozen hatásos szer és ameddig lehet­séges, nem adják fel a harcot. A Nemzetközi Aeronautikai Szövetség 57. közgyű­lésén aranyéremmel tüntették ki tavalyi űrutazásá­ért Valentina Tereshkovát, s gyorsasági rekordjá­ért a francia Jacqueline Auriol repülőnőt. Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York. N. Y. 10003 Telephone: AL 4-0397 J Eut. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the I Act of March 2. 1379. to the P O. of New York, N Y. j árak: New York városban, az USA-ban ; és Kanadában eery évre $10. félévre $5.50. Minden tnás külföldi országba egy évre $12, félévre $6.5*. j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents