Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-11-05 / 45. szám

RÉSZLETES TUDÓSÍTÁS A MAGYARORSZÁGI FUTBALLMÉRKŐZÉSEKRŐL .... (Lásd lapunk 16-ik oldalél) A/wem kai 1952 under the acv of March 2, 18^9, at the P.O. of It.Y., Vol. XIII. No. 45. Thursday, November 5, 1964 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N.Y. 10003. Telefon: AL 44)397 A VÁLASZTÁSOK UTÁN E sorok írásakor a választások még nem zajlottak le és j nem tudjuk, mi lesz az eredmény. De bármi is történjen nov 3-án. a mi mondanivalónk nem lehet más, mint amit itt ki-1 fejtünk. A választások előtt minden erőfeszítésünkkel azon vol­tunk, hogy a mi kis szavunkkal is hozzájáruljunk Johnson el­nök újraválasztásához. Feltételezzük és reméljük, hogy Goldwater megbukott a választásokon, mert ha nem igy lenne akkor nemcsak az ame­rikai nép néz súlyos napok elé, hanem az egész világ emberi­sébe. De ne felejtsük el ez a lehetőség fennáll akkor is, ha Johnson elnök csak kis szavazattöbbséggel kerül be a Fehér Házba. Ne ámítsuk magunkat, Johnson elnököt a haladó szellemű embereken kívül olyan csoportok is támogatták, amelyeknek nem a társadalmi problémák megoldása az elsőrendű érdeke, hanem az. hogy felmérve az amerikai nép hangulatát, meg­tudják, hajlandó-e és milyen mértékben támogatni a kormány esetleges kalandorpolitikáját. Ezek az érdekcsoportok a választások után mindent el i fognak követni, hogy az amerikai néppel elfelejtessék azokat az ígéreteket, amelyek a választási küzdelem során elhang­zottak. Tehát arra kell törekednünk, hogy az a jelszó, amit a választások alatt oly sokan hangoztattak: az egyik jelölt 19, a másik csak egy hiján húsz, ne valósulhasson meg. Tartsa min­den becsületes ember kötelességének, hogy követelje a vá­lasztási ígéretek betartását a kormánytól és mozgósítsa a nép­tömegeket arra, hogy figyelmeztesse az elnököt: mi többet akarunk mint Ígéreteket. Tovább kell harcolnunk az amerikai nép életszínvonalá­nak emelése érdekében. Programra van szükség az automa­tizálás következtében állandóan növekvő munkanélküliség és a velejáró nélkülözés leküzdésére; meg kell oldani idős pol­gáraink súlyos problémáit; meg kell valósítani a Medicare- törvényt és ki kell szélesíteni a társadalombiztosítást; meg kell oldani a lakásínség, az iskoláztatás, az ifjúság problé­máit. Mindent el kell követnünk a szabadságjogok megvédé­séért. a déli államokban a törvényesség megteremtése, a lin- cselők megbüntetése érdekében; harcolnunk kell a néger nép jogainak megvédéséért, a munkásellenes McCarran-törvény és a számtalan “right-to-work” törvény visszavonásáért. Továbbra is küzdenünk kell a békés egymás mellett élés politikájáért, az általános és nukleáris leszerelésért, a más or­szágok belügyeibe való fegyveres beavatkozás ellen, a Kínai Népköztársaság elismeréséért és az amerikai magyar barátság kimé’vitéséért. örömmel kell regisztrálnunk, hogy a választási kampány alatt egy ideiglenes magyar-amerikai bizottság alakult meg Johnson—Humphrey megválasztása érdekében. Reméljük, hogy ez a bizottság életben marad, hogy befolyásával bátorít­sa a kormány haladó szellemű intézkedéseit, vagy megkriti­zálja kormányunkat, ha nem valósítja meg ígéreteit. Ez a mi feladatunk, ennek kivitelezése biztosítja a j«Mi és szebb jövőt. Ezért érdemes tovább harcolni. DÉL-HIETNAMBAN If.S. HADIBÁZIS SÚLYOS VERESÉGET SZENVEDETT Öt egyént vádolnak a harlemi zavargásokért A newyorki esküdtszék öt egyént helyezett vád alá a múlt júliusban történt harle­mi zavargásokkal kapcsolat­ban. A napokig tartó zendü­lést és rendzavarást az idézte elő, hogy egy 15 éves néger fiút Thomas R. Gilligan szol­gálaton kívüli rendőr megölt. Az esküdtszék augusztus óta kihallgatásokat tartott, hogy felderitse. volt-e tervezett ösz- szeesküvés a zavargások mö­gött.. Augusztusban ugyanez a tábla helyezte a “bűnre uszító anarchia” vádja alá William Epton-t, a Progressive Labor Movement harlemi néger ve­zetőjét. A mostani kihallgatásokon beidézett öt tanú megtagadta a választ az esküdtszék provo­káló kérdésreire, melyekkel az állítólagos összeesküvést igye­keztek kipuhatolni. Azt vár­ták a tanuktól, hogy egymás ellen árulkodjanak, mások el­len besúgókká váljanak és ilv módon az igazságszolgáltatás mentséget találjon arra. hogv nem büntette meg a pyilkost Ugyanis, egy másik tábla fel­mentette a rendőrt, aki a né ger ifjút lelőtte. Az esküdtszék elleni tiszte letlenség vádja alaoián indi tották meg az eljárást az 5 ta­nú ellen és mindegyiküket le tartóztatták. Ezek: Vivan An derson tanítónő, William Mc Adoo hivatalnok. David Doug­las iró, Michael Crenovich éc Nathaniel Barnett, nyomdá­szok. Crenovich és Barnett fe­hérek, a többiek négerek. Cre­novich ellen a bíróság a ha­Szaigontól északra, alig 12 mérföld távolságban, súlyos veszteség érte az egyik titkos, amerikai hadibázist. Bienhoa- ban, váratlan mozsárágyu-tá- madásban, négy amerikai éle­tét vesztette, 20-an megsebe­sültek, amellett 6 bombázó re­pülő elpusztult és számos más repülő súlyosan megrongáló­dott. Habár a támadás az észak­vietnami demarkációs vonaltól messze, a délen fekvő Szaigon közelében történt, Washington ban a kormány vezetősége újabb figyelmeztetést bocsá­tott ki Észak-Vietnamnak és a Kínai N é p k ö ztársaságnak, mintha azok lennének felelő­sek a támadásért. A sajtó álta­lában a “Vieteong”-nak neve­zett népi erők akciójának te­kintette a hadibázis terjedel­mes kárt és emberáldozatot követelő megtámadását, azon­ban minden jel arra mutat, hogy az legalább részben, a kiábrándult dél-vietnami kato­naság akciója volt. A nagvfontosságu amerikai hadibázis megtámadása annak a puccsnak az évfordulóján történt, amellyel hosszú tilta­kozások után amerikai támo­gatással elmozdították a szai- goni diktátor-kormánvt és he­lyette más bábkormányt állí­tottak fel. A politikai helyzet megerősítésére fordított igye­kezetek azonban mindez ideig csődöt mondtak. A demokratikus formát öl­tött legújabb kísérletezések sem vezettek jobb eredmény­re. Maguk a kormánytagok sem mernek ellátogatni egyes vidékekre, a nép körében el­terjedt ellenséges hangulat miatt. Az ottani amerikai ve­zetőségnek is nagy aggodalmat okoz a hadseregnek az uj kor­mánnyal szemben tanúsított, közömbössége, vagy nyílt el­lenállása. Az Ngo Dinh-kormány meg- bukása után egy évvel, a dél­vietnami meg nem üzent, de állandóan nagy áldozatokat kö vetelő háború esélyei a két­ségbeesett kilát ástalanság mélyfokára jutottak. Az Egye­sült Államok óriási mennyisé­gű pénzt, felszerelést s erőfe­szítést fektetett a dél-vietna­mi népi erők letörését szolgáló harcokba és több mint 22 ezer főből álló amerikai katonaság szolgál különböző minőségben a dél-vietnami hadseregben. Mindenütt jól tudják, hogy a szaigoni kormány az Egyesült Államok támogatásának és ak­tiv beavatkozásának köszönhe­ti fennállását. A hadibázis meg ! támadásával szenvedett újabb vereség vésztjósló előjele le­het a teljes katonai és politi­kai összeomlásnak. Különleges bizottság a nukleáris fegyverek terjesztésének megakadályozására WASHINGTON, D. C. — Johnson elnök különleges bi zottságot nevezett ki annak ta­nulmányozására, hogyan lehet­ne a nukleáris fegyverek el­terjedését a világ különböző részein megakadályozni. Ros­well I. Gilpatrick, volt helyet­tes honvédelmi minisztert je­lölte ki a bizottság élére. Hivatalos körök véleménye szerint az a tény, hogy Kina nemrégen atombombát rob­bantott fel, arra késztette a washingtoni kormányt, hogy a nukleáris fegyverek elterjedé­sének problémáját átértékelje. Elterjedt az a vélemény, hogy ha Kina folytatja az atompróbarobbantásokat, ak­kor semmi sem áll útjában más ázsiai országoknak, ame­lyek képesek nukleáris fegy­verek kifejlesztésére, hogy szintén robbantásokat végezze­nek. Ilyen országoknak tekin­tik Indiát és Japánt. Johnson elnök felhatalmaz­ta a bizottságot, hogy vizsgál­ja ki azokat a lehetőségeket, amelyek az Egyesült Államok rendelkezésére állnak, hogy más országokkal együtt, vagy ha szükséges, egymagában megakadályozza a próbarob­bantások lehetőségét. Kereskedelmi egyezség Magyarország és Ausztria között Magyarország és Ausztria megegyezést kötött magyar földön lévő osztrák tulajdonok vitás kérdésében. Dr. Bruno Kreisky, osztrák külügyminisz­ter 3 napos látogatást tett Bu­dapesten. A látogatást felhasz­nálta arra is, hogy tárgyaláso­kat folytasson a magyar kor­mánnyal a két ország közti ke­reskedelem kiterjesztésére és az államosított kémiai iparuk kooperációjának lehetősége fe­lől. Ugyanakkor megegyeztek abban is, hogy a két ország közti diplomáciai kapcsolatot nagykövetségi szintre emelik. Az elmúlt évben kb. egy tucat nyugati állam küldte el nagy­követét Budapestre; ugyanak­kor a magyar kormány szin­tén nagykövetet küldött ezek­be az országokba. Az Ausztriá­val való megegyezés fontos lé­pésnek tekinthető azért is. mert 1956 óta a két ország kormányai közötti kapcsolat nem volt a iegbarátságosabb. Ebben az évben kb. 100,000 magyar utazott Ausztriába, ami rekordnak tekinthető. Ausztriai hivatalos körök szerint a két ország közti ke­reskedelem a nyolcvan millió dollárt is elérheti. SZEMTANÚI VANNAK A HÁROM POLGÁRJOGI IFJÚ MEGGYILKOLÁSÁNAK A Menlo Park, Cal.-ban ki­adott független, katolikus vi­lági folyóirat “Ramparts” kü­lön példányt bocsátott ki, amelynek cime: “Mississippi-i szemtanú”. Ebben a számban Louis Lomax, jólismert néger iró leírja a három polgárjogi mis eskü vádját is emelte. (Lásd; “Őszintén szólva” ro­vatunkat lapunk 8-ik oldalán.) önkéntes, James Chaney, An­drew Goodman és Michael Schwerner meggyilkolásának körülményeit. Kijelenti, hogy szemtanuk legalább hatot meg neveztek a gyilkosok közül. A folyóirat főszerkesztője, Edward M. Keating New York­ba jött avval a szándékkal, hogy bejelentse, kész a bizo­nyítékot az igazságügyminisz­térium rendelkezésére bocsá­tani. cserébe a tanuk életének biztosításáért. Mr. Keating sajtóinterjuban úgy nvilatkozott, hogy kocká­zatossá és lehetetlenné tette ezt az ajánlatot az utóbbi na pok feileménve, amikor Ha rold Cox szövetségi körzeti biró Mississippiben, egv pol pártom nerüpyben vádeljárási keresletet nyújtott be a kor­mány tanúi eben. William (Folytatás a 2-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents