Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-10-29 / 44. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Visszavág Goldwaier rágalom-kampánya Johnson elnök a múlt héten Ohioban, Illinoisban és Missouriban volt kampányuton. St. Louisban a 25 ezer főnyi hallgatóság előtt az elnök megje­gyezte, hogy a zavartkeltő ellenzéki közbekiáltók minden alkalommal kevesebben vannak. Ennek okát abban találta, hogy Goldwatert egymás után hagyják ott támogatói. Az elnök kifejtette, hogy Goldwater rágalom­kampánya visszavág. “Amikor bizonyos egyének kétségbe esnek, akkor veszedelmessé válnak. Ami­kor veszedelmesek, akkor többé nem vigyáznak, félelmükben rágalom-kampányt kezdenek, amely­től saját támogatóik is eliszonyodnak.” Mr. Johnson félbeszakította körútját és meglá­togatta Harry S. Truman volt elnököt, aki baleset­ből kifolyólag egy Kansas City-i kórházban lábado­zik. Az akroni kampánybeszédében az elnök kije­lentette: “A világbéke utáni sóvárgást nem lehet azokra bizni, akik nem hisznek a tartós megegye­zésekben és akik állandóan háborút jósolnak. Nem szabad az emberiség jövőjét olyanokra bizni, akik lerombolnák mindazokat a vívmányokat és intéz­ményeket, amelyet a veszedelemmel szembenéző világ saját védelmére elért és felállított.” Bombát küldtek a Workerhez Csak a jó megfigyelőképesség mentette meg a Worker hetilap munkaügyi tudósítóját, George Morrist és a szerkesztőség 6 más tagját attól, hogy alattomos bombamerénylet áldozata legyen. Mr. Morris még idejekorán észrevette, hogy a nevére küldött csomag, amelyben állítólag könyvek vol­tak, gyanús megjelenésű. Félretette és 'értesítette a rendőrséget, amely megállapította, hogy “nagy- erejű, végzetes hatású” bomba volt a csomagban és azt ártalmatlanná tette. Az előző héten a chicagói Modern Bookshop ve­zetője robbanóanyaggal töltött borítékot kapott, amelyből saját maga vette ki a gyutacsot. Úgy látszik, hogy a megvadult, dühtől tajtékzó és az elmebaj határán levő reakció már ilyen gyil­kos módszerektől sem riad vissza, esetleg gyenge­elméjű követőit uszítja az efajta gaztettekre. Franciaország ki akar lépni a közös piacból De Gaulle francia elnök, a kormány egyöntetű támogatásával, kijelentette, hogy ha a közös piac nem tud megegyezni a mezőgazdasági árakban, ak­kor Franciaország kilép belőle. A fenyegetés főleg Németországnak szólt, mert a német kormány ár­támogatása révén a német búzát magasabb áron vásárolják, mint a francia terményt. Az árkülönb­ség. megszüntetésére a francia kormány hajlandó a búza árát emelni, ha egyidejűleg a német búza árát leszállítják. Alain Peyrefitte információs miniszter is elismé­telte, hogy ha a mezőgazdasági piac ellentéteit nem egyeztetik össze, Franciaország kénytelen lesz kiválni az Európai Közös Piac kötelékéből. Nincs értelme az Egyesült Államokkal való tárgyalások­nak mindaddig, mig meg nem szervezik a gazdasá­gi érdekközösséget, beleértve a mezőgazdasági ter­mékeket is, mondta a miniszter. Az Amerikával folytatott tárgyalásokat “Kennedy Round”-nak ne­vezik, mert még Kennedy elnök kezdeményezte abból a célból, hogy az országok közötti tarifát 50 százalékkal leszállítsák. KÉM KELL CSOMAGOLNI! v NEM KELL VÁMOT FIZETNI! > A legrövidebb időn belül segithe ti rnkonait IKK A-ctomagokkal ^ ' ► Felvessünk rendelést gyógyszerekre. A “Kultvra' > meghízottja — Magyar könyvek. — Saját köay- * veit Magyarországból kihozhatja általunk * < > KÉRJEN ÁRJEGYZÉKET ; JCSEfH IlOWff FIELD : í f’rtrK Row New York 38. N.Y i > Mindennemű biztosítás. Hajó- és repülőjegyek > Telefon: BA 7-1166-7 <a<WWWVVWAAWWUMVUVUWVVIWl<WVVWMVW KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MÁS IS TANULHAT BELŐLE! fl« I-. . ■— i ■ mii Uj munkásotthon NAGARA FALLS, Ont. — Talán már értesültek a Munkáson keresztül, hogy elkészült az uj Ottho­nunk és meg is nyilt jól sikerült akcióval. Remény­ségünkön felül sikerült ez, ami páratlan a mi fél­szigetünk történelmében. Ugyanis itt nmcsenek ezres magyar tömegek és ilyen helyen az elért si­kernél nem is kívánhatunk többet. Ami a Magyar Szót illeti, az nagyon jó, csak igy tovább! Mi is most gyürkőzünk neki a kampány­nak, nagy munka vár reánk. Most is nyerni aka­runk és nyerni is fogunk. J. Cselényi Sikerekben gazdag jövőt kivánunk a Niagara Falls-i Magyar Otthonnak és az ott dolgozó szor­galmas kanadai magyar munkásoknak. Gyógyítanak egy eddig halálos csecsemöbetegséget Patológusok, a betegségek okait kutató orvosok, gyógymódot találtak az újszülöttek egy végzetes betegségére, amely eddig megölt 25 ezer csecse­mőt évente. A hyaline membrane nevű betegség hártyaszerü lerakódást okoz a tüdőben, amely megakadályozza a lélegzést. Alig több. mint egy évvel ezelőtt ez a betegség ölte meg Kennedy el­nök újszülött gyermekét. A sikeres gyógymódról jelentést tevő orvosok megállapították, hogy a nyolc hónap óta alkalma­zott újfajta kezelésmód minden esetben jó ered­ménnyel járt, a csecsemő meggyógyult. Nagyon egyszerű eljárással, bizonyos beöntésekkel, elvon­ják a beteg újszülöttek testéből a tultengésben le­vő folyadékot és a javulás rövid idővel ezután már észlelhető. Fején találta a szeget John R. Bunting, a Federal Reserve Bank of Philadelphia alelnöke, az Atlantic Monthly folyó­irat júniusi számában “What-s Ahead for Busi­ness?” címen többek között a következőket Írja: “Úgy látszik az történik, hogy a fejlődés törvé­nyé szerint nemcsak az automatizálás, hanem a tu­dományos haladás is közrejátszik abban, hogy az amerikai gazdasági élet eljutott arra a pontra, amikor kisebb tőke több árut képes termelni. Hogy az aránylag meglehetősen szabad piac gazdasága alkalmazkodni tudjon ehhez az alapvető változás­hoz, kell hogy a fogyasztás aránylagos növekedési mutasson a megtakarításokkal szemben. Az állan­dóan csábitó és ellenállhatatlan uj áruknak hiá­nyában, kevés lehetőség van arra, hogy amikor szükséges, ez megtörténjen. Jóllehet, egyideig a megtakarítások felhalmozása talán nem szembe­ötlő, amint a tőke forog a tőzsdén, vagy a külföldi befektetésekben. Ha azonban a fogyasztás, a be­vételhez képest ugyanazon a színvonalon marad, a megtakarítások-felhalmozódnak és a kereskede­lem lelassul. . . Sajnos, a vállalkozóknak nehéz kellő perspek­tívában meglátni ezt a problémát. Elsősorban, ne­hezen tudják megérteni az egyre nagyobb kor­mányköltekezés szükségességét és ezzel szemben a kevesebb privát tőkebefektetés. Egyre nagyobb hasznot követelnek és tőkerezervára több enged­ményt kérnek, értékveszteség cimén... Azelőtt több haszonra volt szükség, hogy fo­gyasztás helyett a tőke a kiterjedt üzembefektetés­be menjen. Most nagyobb szükség van a fogyasz­tásra. Azelőtt a nagy, kockázatos befektetésekkel szemben, a nagy haszon jól kiérdemelt jutalom­ként szerepelt. . . Manapság a depresszió úgyszól­ván ellenkezik a szabályokkal és még a lanyhulá-. sok sem akadályozzák meg az ország termelési statisztikájának emelkedését.. . Azelőtt az üze­mekben nem keletkezett annyi befektetésre váró tőke, mint manapság. Az üzemeknek jó hasznot kellett felmutatniok, hogy üzemnagvitásra köl­csönt kaphassanak. Manapság az értékveszteség el­mén kapott engedményekből kifolyólag, a vállala­tok önmaguk erejéből nagy tőkét halmoznak fel. A tapasztalt üzemvezetők ma már világosan látják, hogy a régi szabályok szerinti nagy haszon nem felel meg az idők követelményeinek...” Mi csak azt óhajtjuk hozzáfűzni a fent kifejtett bölcsességhez, hogy teljesen egyetértünk abban, hogy a nagy haszon nem felel meg a követelmé­nyeknek. Ezt már előbb is megállapítottuk. Jő len­ne, ha a nagyvállalatok megfogadnák ezt a bölcs tanácsot. . .A Török Köztársasági Néppárt kongresszusa is­mét elnökévé választotta Inönii miniszterelnököt. Stuttgarti lap szenzációs leleplezése az NDK határőrének gyilkosairól A lap elbocsátotta a provokációban részt vett saját munkatársát Eberhard Fuchsot, a nyugat-németországi stutt­garti Zeitung cimü lap munkatársát azonnali ha­tállyal elbocsátották. Az eset összefüggésben van a nyugat-berlini, bernauerstrassei alagut-épitéssel, és Egon Schultz határőr altiszt brutális meggyilko­lásával. A lap hosszabb cikkben indokolja munkatársá­nak elbocsátását, s megdöbbentő, eddig ismeretlen részleteket hoz napvilágra a súlyos határprovoká­ció és gyilkosság hátteréről, a sötét gengszterer­kölcsről, amely azt előidézte. A lap tényekkel, ada­tokkal, nevekkel bizonyítva megállapítja, hogy az alagutépitők nem voltak “nemzeti hősök”, amivé egyes nyugatnémet és nyugatberlini körök avatták őket, hanem közönséges gyilkosok, akik véres és embertelen üzletet csináltak, határőrök, dissziden- sek életének kockáztatásával, Schultz határőr al­tiszt meggyilkolásával. A Zeitung leleplező cikke szerint a “vállalko­zás” vezetői Eberhard Fuchs, a Zeitung, Werner Galle, a Bunte Illustrierte cimü lapok munkatársa és egy ugyancsak Fuchs nevezetű egyén voltak. Főhadiszállásuk a nyugat-berlini Hohenzollern- damm 62. szám alatti házban volt. A pénzt Eber­hard Fuchs és Werner Galle hajtották fel. Az alagutépités “alaptőkéjét” a nyugat-berlini CDU (30 ezer nyugati márkával) és a Stern cimü ham­burgi lap (20 ezer márkával) biztosította. Ezzel akarták a határátlépők ügyében kötött megálla­podást és az enyhülés és közeledés politikáját meg­torpedózni. Több folyóiratot is felszólítottak — a Quieket, Revue-t, és a Zeitungot — a finanszíro­zásra, azok azonban elutasították az ajánlatot, mondván, hogy “az alagut-épitők üzletet akarnak csinálni, fegyvert viselnek és emberéleteket tesz­nek kockára a pénzszerzés végett.” Amikor az NDK határőrei felfedezték az alag­utat és lehetetlenné tették az embercsempészést, a banditák fényképekkel és filmekkel üzleteltek. Angol lapoknak 1400 fontért, francia újságoknak 10 ezer frankért, amerikai folyóiratoknak 4 ezer dollárért adtak el felvételeket. Eddig legalább 350 ezer nyugati márkát szedtek be a véres üzleten, s a Thomas Bauch operatőr által készített filmet most árulják százezer márkáért. A lap megállapít­ja azt is, hogy Egon Schultz gyilkosa bántatlanul él Hannoverben és interjúkat ad “hőstettéről”, amelyeket azonban nem közölhetnek le a lapok, mert a Stern nem engedi, kijelentvén, hogy 20 ezer márkáért megvásárolta az első kiadás jogát. . . A Zeitung, amikor tudomására jutott munkatár­sának szerepe a határprovokációban, hogy elhatá­rolja magát tőle, azonnali hatállyal elbocsátotta. K. L. Thursday, Oetober 29, ,1964 A megmentett ország “Törökországot és Görögországot meg kell menteni a kommunizmustól!” —adta ki a jelszót Truman. Azóta — tizenhat év alatt — az Egye­sült Államok több mint három milliárd dollárt költött Törökországra és még külön 900 millió dollár értékű katonai felszerelést is küldött, több­ezer kiképzővel. “Cserébe” természetesen rakéta­kilövő helyeket kapott, s az országot — az ame­rikai érdekeknek megfelelően — katonai támasz­ponttá és kémközponttá építette ki. És mi az eredménye a “nagylelkű” támogatás­nak? Nos, maga a török kormány igy jellemzi az ország jelenlegi helyzetét: “A statisztikai adatok szerint a lakosság nagy­része rendkívül primitiv viszonyok között él. A munkanélküliek száma több millió s a társadalom­biztosítás ismeretlen. Az átlagos évi kereset 150 dollár körül mozog. A lakosok hatvan százaléka írástudatlan, s minden ezer újszülött közül 165 élete első évében meghal. A falvak 53 és a kisvá­rosok 55 százalékában nincs ivóvíz, vagy nem elegendő. A lakóházak 69 százalékában nincs vil­lany, s 1,200,000 ember konzerves ládákból össze­tákolt viskókban tengeti életét.” Hát igen. így néz ki egy ország, amelyet a dol­lárokkal mentettek meg! A Madibo Keita, mali köztársasági elnök vezette küldöttség tiszteletére Hanoiban százezres nagy­gyűlést rendeztek. / OK® k0' Nemzetközi növénykórtani konferencia kezdő­dött Budapesten a Magyar Tudományos Akadémi­án, az Akadémia és a Földművelésügyi Miniszté­rium rendezésében. A

Next

/
Thumbnails
Contents