Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-10-22 / 43. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, October 22, 1964 Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Megemlékezés Gohm Györgyről Calif. — Amikor 1948-ban visszaérkeztem Magyarországról, beszámoltam a los-angelesi Munkás Otthonban úgy a magyarországi élményeimről, mint a Franciaországban élő magyar bányászok akkor végbemenő sztrájkjáról és gyermekeik nyomoráról. Ecseteltem a segítségadás módjait, amit a Munkás Otthon akkori vezetője, Cohm György magáévá tett s hónapokon át velem együtt kopogtatott be a házakba, segítséget kérni a nyomorban élő gyermekek javára. A Magyar Vöröskereszt égisze alatt több száz csomagot küldtünk el a sztrájkoló bányászok gyermekeinek. Fokozta az akció sikerét, hogy az elsinore-i magyarok is számtalan csomagot küldtek. A los-angelesi csomagok küldését Cohm munkástárs tette lehetővé, mert a postai szállítás költségeit a saját szűkös keresetéből fedezte, önzetlen munkálkodását a Magyar Vöröskereszt méltányolta és az ő emlékét én is örökre szivembe zártam. S. Wand A józan ember reménye PASADENA. — Itt küldöm előfizetésem megújítását és adományomat a lap fenntartására. Szerettem volna többet is küldeni, de sajnos a segély igen rövid és be kell osztani, hogy mindenre jusson. De mindenesetre az legyen legfőbb célunk és minden törekvésünk, hogy a lap, amely vezető szerepet tölt be életünkben, fennakadás nélkül megjelenjen és megmutassa továbbra is azt, ami veszélyezteti a nép jogait, hogy harcolhassunk a békéért. A mostani választásnál igen kell vigyáznunk, hogy kire szavazunk és mindig az legyen a mérvadó, hogy ki van a néphez közel Ígéreteivel és ki akar békét a világ népének. Tehát semmi esetre sem szavazhatunk Goldwaterre. Bocsássanak meg, hogy ha sokat irok, de ma ez foglalkoztat bennünket a legjobban. Remélem, hogy az amerikai nép okosan fog választani és nem szavaz olyan jelöltre, aki atombombával akar békét csinálni. Miskovné Megvonja magától a pénzt... CALIFORNIA. — Nagyon örülök, hogy a konferencia jól sikerült. Én sajnos csak egy dollárral tudok hozzájárulni, mert öreg otthonban élek. Egy egész hónapra csak tiz dollárt adnak, ami sohasem elég a szükségleteimre, de megvonom magamtól ezt az összeget, mert a lapot nagyon szeretem olvasni. Már 1940 óta olvasom, s nem tudnék tőle elszakadni, kiváltképpen most, a választások előtt, mert én sem akarom, hogy Goldwater legyen az amerikai elnök. Kérem tehát, hogy küldjék meg a lapot rendesen minden héten, valamint a naptárt is, amelyért megküldöm a pénzt. Most leszek 88 éves novemberben és nagyon szeretek olvasni. Mrs. Fürst Gratulálunk Mrs. Fürstnek 88-ik születésnapjához és kívánjuk, hogy jó egészségben még sokáig olvashassa lapunkat. KIOLVASTAD a lapot? ADD TOVÁBB! MAS IS TANULHAT BELŐLE! I Amerikai Magyar Szó 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Tisztelt Kiadóhivatal! Én is szeretnék hozzájárulni az 1965-ös MAGYAR NAPTÁR előállításához. — Mellékelek $.............................-t. Kérem, nyomtassanak részemre ...................... példányt a naptárból, melyért itt küldök $.... ........................-t. Név:............................................................................... Cim:............................................................................... Város:................................................Állam:.............. Harangzúgás volt Gesztelyen DETROIT, Mich. — Egy előző levélben már beszámoltam magyarországi tapasztalataink egy részéről, most arról szeretnék írni, amikor búcsúra mentünk, még hozzá lovasszekérrel, Gesztelyre. Itt van egy nagy betongyár, ahol vasbetonból készítik a villanyoszlopokat. Sokan dolgoznak itt a szomszéd faluból is, sokan Miskolcra mennek dolgozni, ahová az autóbuszok félóra alatt beviszik a munkásokat. Gesztelyi vagyok és gondolom, hogy többen jönnek arról a vidékről és érdekli őket, mi megy ott végbe. A búcsú napján a harangok is zúgtak. Ez a harang a háború alatt megrepedt, mert a templom- tornyát belőtték, de megcsinálták a harangot és felhúzták a toronyba. Nagy ünnep volt ez, az emberek boldogok voltak, láttuk a sok húst, kirántott csirkét, bort, süteményt. Hiszen ma még a kutya is úri módon él, olyan óriási zsiroskenyeret adnak a kutyának, amilyet én nem kaptam gyermek- és felnőttkoromban. Még csupasz kenyerünk se volt karácsonytól aratás utánig. Augusztus 15-én volt uj kenyér. De hosszú idő is volt azt kivárni! Szegény jó édesanyám bejárta a gazdákat: ha istent ismernek, adjanak egy szakajtó lisztet — kérte őket. Valamikor kapott, máskor nem. Ma pedig csak annak nincs ennivalója, aki nem akar dolgozni. Csak olyan asszony dolgozik, aki akar és ha elmegy dolgozni, akkor a gyermekeit orvosi és ápolói felügyelet alatt hagyja, nem az utcán. S nem cukros vizes rongyot rág a mai gyermek, hanem meleg ételt kap, s majdnem semmiért. Olyan tiszták, mint a kis angyalok és nem a tetü eszi őket, meg a piszok, amig az anyjuk dolgozik. Láttam asszonyokat, akik az árok szélén ültek és megkérdeztem tőlük, miért nem mennek dolgozni? Az egyik azt mondta, hogy hát neki gyermeke van, s minek dolgozzon, megélnek a férje keresetéből. A másik azt mondta: én kerestem munkát, de nem kapok sehol, szeretnék jó könnyű munkát a gyárban. Pedig erős fiatal asszony volt, aki tudna a földeken is dolgozni. Hát ha mindenki könnyű munkát akar, akkor ki fogja elvégezni a nehéz munkát? Azt is el kell végezni valakinek. Amikor mi keresünk munkát, nem azt kérdezzük, hogy van-e könnyű, hanem azt, hogy van-e akármilyen, csak munka legyen, hogy meg tudjuk keresni a kenyerünket. Az ilyen munkások építették Amerikát olyan nagyra, gazdagra. S ha maguk is igy fognak dolgozni, itt is Amerika lesz rövidesen — mondtam neki. Hát van már nekünk minden — felelte az asszony — tessék nézni a sok biciklit. Tényleg már a tiz éves gyermekeknek is van, még pedig jó, nemcsak akármilyen. Ma a falusi ember úgy öltözik, mint valamikor a szolgabiró. A fiatal leányok olyan kecsesen járnak a magassarku cipőjükben, mint egy primadonna. A gesztelyi búcsún a leányok, fiuk úgy néztek ki, mint nagyúri ivadékok. Szembe jött velünk egy ember finom öltönyben, hosszuszáru fényes csizmában. De nem ur volt, hanem Józsi bátyánk fia. S sok ilyet láttam, amig ott voltam. Erre a népre nem szabad hazugságot mondani. Olvastam, hogy a menekült magyar papok nem tartják helyesnek a pápa nyilatkozatát Magyarországgal szemben. Azt mondják, hogy Magyarországon nem lehet a hitet tanítani még otthon sem, bebörtönzilc a papokat. Ez pedig nem igy van. Mikor ott voltam, megjegyeztem egyszer, hogy sajnálom, hogy a templomokat lerombolták, mire meglepődve néztek reám és ezt mondták: dehogy is rombolnak itt le templomokat, még az állam ad segítséget felépítésükhöz s mehet a templomba, aki csak akar, mindig nyitva vannak. Voltunk vagy 20 templomban, búcsú is volt sok faluban, csak időm nem engedte, hogy mindegyikre elmenjek. Egy pap panaszkodott, hogy szegény az egyház, mert elvették a földjét és a népnek kell fenntartani a templomot. Hát az igy van Amerikában is — mondtam neki és megkérdeztem, hogy megbüntetnek-e valakit azért, ha a templomba megy. Dehogy büntetik, senkit sem büntetnek azért, mert a templomba megy. S mikor láttam 16—17 éves fiukat rövid nadrágban futballozni, kérdeztem, hogy nem dolgoznak-e és azt válaszolták, hogy a technikumba járnak és most szünidő van; 18 éves leányok is otthon voltak, azok is egyetemre járnak. Az én időmben 6 éves korunkban már korán reggel mezítláb kellett krumplit és répát szednünk, az isten hidege majd lefagyasztotta a lábunkat, kezünket. Ma úri módon él a magyar paraszt gyerme és ha megvágja ujját, már megy a doktor bácsihoz és szép tiszta kötéssel jön haza. Kimondhatatlan öröm volt részemre mindezt látni és tudom, hogy még jobb lesz, mert van munka és ahol munka van, ott van kereset, ahol pedig kereset van, ott jó a nép jövője. Encsen vásár volt és 4 ezer forint ára bort adtak el; evett-ivott a nép, a laci pecsenye és a jó magyar bor jó szomszédok a vásáron. Bányásznap volt Szuhakálló-Mucsonyban, szólt a zene, mulattak az emberek. Sok hüségpénzt kap a bányász a fizetésen felül csak azért, mert nem marad ki a munkából. Az öcsém százezer forint kölcsönt vett fel az államtól és házat épített 5 szoba, fürdővel. A bank a régi időben nem adott volna egy szegény bányásznak kölcsönt, akinek nincs jótállója, de ad ma az állam, kis kamattal, hosszú lejáratra. Az egyik rokon a 17 éves fiának autót rendelt, mert igen jól tanul, a másiknak pedig nem autó kell, hanem orgonára gyűjti a pénzt, mivel nagyon szereti a zenét. Ilyen a falusi élet ma Magyarországon. Rose Pavloff A nyugdíjasoknak van idejük olvasni CLEVELAND, O. — Már több mint 50 éve olvasom a lapot, úgyszintén a naptárt, nagyon szeretem mind a kettőt. Már 13. éve nyugdíjon vagyok és van időm minden sorát elolvasni. Tudom, hogy sajnos fogynak az előfizetők, mert hiszen a magunkfajta idős emberek közül már sokan elköltöznek ebből a felfordult világból. De hát a természet törvénye, hogy aki születik, annak meg is kell halnia. Ki előbb, ki utóbb. A naptár előállításához én is hozzájárulok 5 dollárral s kívánok jó munkát a szerkesztőségnek. J. V. Mit mondott Warren főbíró? PENNSYLVANIA. — Különösnek tűnik fel nekem, hogy a Warren-bizottság jelentésében egy igen fontos kérdés, talán a legfontosabb, sehol sem szerepel. Röviddel azután, hogy Warren főbíró bizottsága Kennedy elnök meggyilkolásának ügyét kezdte vizsgálni, égy riporter azt kérdezte a főbírótól, hogy amikor a vizsgálattal végeznek, nyilvánosságra hozzák-e annak eredményét? Warren azt felelte: Egyes dolgokat talán sohasem hozunk nyilvánosságra, legalább is nem a mi életünkben. Vajon ki, vagy mely szervezet olyan hatalmas, hogy ha bűnös, ne lehetne a nép itélőszéke elé állítani? Egy másik alkalommal bizonyos kérdésekre megint igy felelt: A bizottságot nem azért nevezték ki, hogy Mr. Kennedy gyilkosát megtalálja, hanem azért, hogy megállapítsa, vajon az FBI és a dallasi rendőrség az igazat állitja-e. S most mégis azt szorgalmazzák, hogy megerősítsék Oswald bűnösségét. Vajon miért? A dallasi egymással harciasán szembenálló csoportokat, mint a KKK, a birchisták, valamint azt r. gyülölethadjá- ratot, ami ott végbement, alighogy érintették a jelentésben, csak Oswaldot emlegetik folytonosan. Nemcsak a világ közvéleménye kételkedik a jelentésben, de én is. Berta Miért kell Goldwater ellen szavazni? CALIFORNIA. — Sok oldalról meg lett már világítva a lapban, hogy miért ne szavazzunk Goldwaterre. Én ezt betetőzöm azzal, hogy különösen nekünk, kaliforniaiaknak kell ellene fordulnunk. Nem véletlen az, hogy a nagytőke Goldwater mögé csoportosul, mert minden elnökválasztás nagy üzleti lehetőségeket jelent, amit a kortesbeszédben egyik párt sem említett fel. Ennek oka az, hogy a kapitalista rendszerben a nagy pénzcsinálás nemzeti titok. Goldwaternek már régi álma, hogy Arizonát benépesítse; ez lehetséges volna, ha több vizet tudna elvenni a Colorado folyóból. Köztudomású, hogy 2 évvel ezelőtt a legfelsőbb bíróság Ari zónának Ítélte meg az elsőbbségi jogot a Colorado vizéhez és ezt Goldwater ki fogja használni California ellen. S. Szilágyi NYILATKOZAT Jelentést kaptunk lapunk jogtanácsosától, hogy Mr. Fábián Béla beleegyezett a Magyar Szó ellen indított bírósági eljárás megszüntetésébe, annak az álláspontunknak alapján, hogy az 1959. január 8-i lapszámunkban megjelent cikk nem az ő személye ellen irányult, vagy nem szándékozott őt megsérteni.
