Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-10-22 / 43. szám

RÉSZLETES TUDÓSÍTÁS fl MAGYARORSZÁGI FUTBALLMÉRKŐZÉSEKRŐL.... (Lásd lapunk 16-ik oldalát) Biztosítsuk Johnson-H umph 11 A/W€R1KAI 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.v Vol. XIII. No. 43. Thursday, October 22, 1964 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N.Y. 10003. Telefon: AL 44)397 A KÖZPONTI KÉRDÉS: A BÉKE! Eseményekben gazdag időket élünk. Napról-napra uj meglepetések érnek bennünket. Alig múlt el néhány óra, hogy a szovjet kormány és párt bejelentette: Kruscsev minisz­terelnököt és párttitkárt menesztette poziciójából és máris fel kellett figyelnünk egy újabb, talán még fontosabb hirre: Kina, az elmaradott és félgyarmati járomból csak rövid 15 évvel ezelőtt felszabadult hatalmas ország, képes volt atomszerke­zetet felrobbantani. Ezekre a hírekre Johnson elnök, a szokástól eltérően, mérsékelt hangú felhívással fordult Kínához és a világhoz, kérve, hogy Írják alá; azr atomcsend-egyezményt. Még túl korai ezeknek áz eseményeknek a mélyenszántó jelentőségét értékelni, hiszen a hirek olyan hézagosak és a magyarázatok olyan hiányosak, hogy ember legyen a talpán, aki tisztán megérti jelentőségüket. Egy bizonyos: uj helyzet előtt állunk, amely tele van veszélyekkel, de a helyzet jó le­hetőségeket is hordoz magában és talán a világ politikusai most kénytelenek lesznek reálisan felmérni az eseményeket és a részleges atomcsend-egyezményt a teljes atomfegyver le­szereléssel felváltani. Figyelve a Szovjetunióból jövő híreket, érthetetlen előt­tünk, miért nem veszik a szovjet vezetők figyelembe, hogy ők nemcsak népünknek, de az egész emberiségnek felelősséggel tartoznak, akiknek nagyon fontos, hogy ki áll a szovjet kor­mány élén és hogyha egy vezetőt menesztenek, akkor tudomá­sukra adják, miért történt az. Kruscsev leváltása alkalmával ugyanazt a hibát követték el, mint annakidején Molotovval, Zsukovval, stb. kapcsolatban, melyért persze Kruscsev is fe­lelős volt. Ilyesmi megingatja a jóhiszemű emberekben a ve­zetők iránti bizalmat. Megnyugtató részünkre és az egész világ emberisége részére, hogy az uj szovjet vezetőség leszögezte álláspontját — amit Kruscsev is mindig hangoztatott — hogy hive a külön­böző rendszerű országok közti békés egymás mellett élés elvének. Kínával kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy csele­kedetük várható volt. Egy 650 milliós néptől, amely ki van közösítve, el van idegenitve minden nemzetközi fórumtól, amelynek minden akadályt le kell küzdenie, hogy szavát hal- latthassa, nem várhatjuk el, hogy úgy cselekedjen, ahogy azt azok szeretnék, akik ezért a helyzetért felelősek. Johnson el­nök egyébként mérsékelt beszédében ott volt az a régi fenye­getés, amire a kinaiak most a próbarobbantással válaszoltak. Az elnök elmulasztotta azt a lehetőséget, hogy a helyzet ma­gaslatára emelkedjen és a kinaiak azon ajánlatára, hogy az általános atomtilalom és az atomfegyverek megsemmisítése céljából világkonferenciát hívjanak egybe, csak annyit vála­szolt, hogy felhívta a kínaiakat, írják alá a korlátolt atom­csend-egyezményt. Pedig ez lett volna a legjobb alkalom, hogy elnökünk beírja nevét aranybetükkel az emberiség történelmébe azzal, hogy elismeri a Kínai Népköztársaságot és olyan konferen­ciát kezdeményez, amely biztosíthatja az emberiség békéjét és biztonságát, mert Kínának el kell foglalnia jogos helyét a nemzetközi élet irányításában és ugyanakkor azt a felelős­séget is vállalnia kell, ami ezzel együttjár. Av , \, Változások a szovjet kormányban Kruscsev lemondott, helyette Brer.snyev a pártelnök, Kosigin a mi­niszterelnök. — Johnson elnök idvözletet küldött. — A külföldi pártok v eteménye A Szovjet Kommunista Párt elnöksége múlt csütörtökön nagyjelentőségű határozatban megkritizálta Nikita S. Krus­csev politikai működésének és gazdasági intézkedésének hi­báit. Ennek következtében Mr. Kruscsev lemondott eddigi magasrangu tisztségeiről és a pártelnökségből is kilépett. A váratlan esemény világszerte nagy meglepetést keltett, úgy a szocialista, mint a kapitalista országokban. A N. Y. Times szerint nemcsak a szovjet mi­niszterelnöknek kellett távoz­nia, hanem a határozat értel­mében keresztülvitt kormány­változás kiterjedt más egyé­nekre is. Többek között Alek­sei I. Adzhubei, az Izvesztia kormánylap főszerkesztője, N. S. Kruscsev veje is távozott ál­lásából. A Szovjetunió kormányának további vezetésében az elhök most is Anastasz I. Miko- ján marad. A párt főtitkára Leonid I. Brezsnyev és a mi­niszterelnöki pozíciót Aleksei N. Koszigin tölti be. Az uj ve­zetőség első kiadott jelentésé­ben megerősítette a szovjet kormányban közösen hozott határozatok fontosságát és a nyugattal való békés egymás mellett élés politikájának foly­tatását. A párt hivatalos lap­jában, a Pravdában megjelent vezércikk, a N. Y. Times sze­rint, szükségesnek tartja a pártok nemzetközi konferen­ciáját, de jónak látja, hogy az a kínai kérdés tárgyalása mel­lett kiterjedjen a béke és a nemzeti függetlenség kérdé­seire is. (Folytatói a 2-ik oldalon) Kína atombombája Kina hivatalos hírügynöksé­ge a múlt hét végén nyilvános­ságra hozta, hogy Kina végre­hajtotta az első sikeres kísér­letet az atombombával. A hi­vatalos nyilatkozat nem jelez­te, hol történt a robbantás, de az amerikai kormány hírszer­ző ügynökségei a szovjet—kí­nai határ mentén levő Szin­kiang tartományt jelölték meg színhelyként. A kínai bejelentés többek között a következő megállapí­tásokat tartalmazta: “Ez (az atombomba felrob­bantása) a kínai nép nagyobb- szabásu teljesítménye védelmi! képességük fokozása és az Egyesült Államok atombom- i bás fenyegetései ellensúlyozá­sa terén. “Minden önálló államnak jogában van megvédeni ma­gát. A béke védelme pedig minden békeszerető állam kö­zös feladata. “Az Egyesült Államok atom- bombás fenyegetései közepet­(Folytatás a 3-ik oldalon) «MMVWVWWWWVWWMWWAMAMIMWWWWMMWWWVVMMWVIWWVVVWVVMWVVVVhVWVVMMMM A MUNKÁSPÁRT GYŐZŐIT AZ ANGOL VÁLASZTÁSOKON Szovjet tábornagy a reoiilöszerencsétlen- ség áldozata Sergei Semonovich Biryu- zov tábornagy, a szovjet had­sereg főparancsnoka és 6 más magasrangu katonai vezető re­pülőszerencsétlenség áldozata lett Belgrádiéi néhány mér- földnyi távolságban. A 11 ta­gú személyzet is elpusztult. Látogatóba készültek Belgrád- felszabaditásának évfordulójá­ra. CSŐMBE kongói miniszterel­nök, aki szégyenteljes kairói “vendégszereplése” után lát­ványos külsőségek között tért vissza a kongói fővárosba, a léopoldville-i stadionban be­szédet mondott egy nagygyű­lésen. Beszédében hevesen tá­madta Nasszer egyiptomi, Ben Bella algériai és Modibo Keita mali köztársasági elnököt. Csőmbe végül bejelentette, hogy minden egyiptomi és al­gériai állampolgárnak a lehe­tő leghamarabb el kell hagy­nia Kongót. Angliában a Labor Party került ki győztesen a múlt he­ti választásokban. Habár a képviselőházban a párt több­sége csak 4 ülésből áll a mun­káspárt többsége mégis azt jelenti, hogy a naladó szelle­mű irányzat és a béke megőr­zésének fontossága előtérbe jutott Angliában is. Harold Wilson, a munkás­párti miniszterelnök a válasz­tás után tartott rövid tv-beszé- dében kijelentette, hogy a sza­vazók mandátumot adtak a munkáspártnak széleskörű vál­tozások megvalósítására a kor­mány különböző ágazataiban. Kijelentette, hogy a kis több­ség nem fogja megakadályoz­ni a kormányt a program ki­vitelezésében. Mr. Wilson külügyminiszter­nek Patrick Gordon Walkert és h. miniszterelnöknek Geor­ge Brown pártvezetőt nevezte ki. Gordon Walker a saját ke­rületében, Smethwick, Bir­minghamban kibukott a vá lasztásokon, mert az ott lete lepült számos indiai, pakisz­táni és más szinesbőrüek elle­ni előítéletet a konzervatív párt sikeresen kihasználta. Az utóválasztáson Mr. Walker még visszakerülhet mandátu­mába. Kilátásban az ENSZ- gyűlés elhalasztása U Thant, ENSZ-főtitkár a vezető országok képviselőit ta­nácskozásra hívta abból a cél­ból, hogy a közgyűlés megnyi­tását decemberre halasszák. Fontos integrációs határozat A legfelsőbb bíróság eluta­sította a newyorki iskolai in­tegráció kérdésének napirend­re tevését, amiről a fellebbe­zési bíróság már korábban döntött. Megerősítette az is­kolaszék jogát, hogy a szegre­gáció elkerülésének megfele­lően szabja meg az iskolai kör­zeteket. Meghalt Herbert Hoover Herbert Hoover, az Egye­sült Államok 34-ik elnöke, 90 éves korában belső vérzésben | a Waldorf-Astoria Hotelben október 20-án a déle\"-tti órák­ban meghalt. Nemzetközi irótalálkozó nvilt meg Belgrádban, tiz európai ország íróinak részvételével, a jugoszláv főváros lásának évfordulója alkalmá­ból. Nasszer elnök fogadta Ion G. Maurert, a román minisz­tertanács elnökét, aki hivata­los látogatáson az Egyesült Arab Köztársaságban tartóz­kodik.

Next

/
Thumbnails
Contents