Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-10-15 / 42. szám

Thursday, October 15, 1964

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD

9

Erről prédikálnak

Akik személyesen vagy Írásaimból ismernek, joggal élhetnek a gyanúperrel, hogy nem vagyok szorgalmas templomjáró és mert nem vagyok vitatkozó kedvemben, beismerem, hogy gyanújuknak van némi alapja. Hozzá kell azonban fűznöm, hogy kiváncsi természetemnél fogva időnkint megnézem, hogy miről prédikálnak az általam következetesen elkerült templomokban.

Rájöttem, hogy a prédikációk tárgya nagyon változatos és gyakran olyan, hogy szivesen beadnék a szószékbe és a meghirdetett tárgyról készséggel papolnék egy fél, vagy akár egy teljes órán át az ájtatos hivők okulására. Máskor kiváncsi vagyok, hogy a meghirdetett tárgyról ugyan miket mondott a nagytiszteletü tiszteletes és amit mondott, vajon termékeny talajra talált-e a hivők agyában.

Az utóbbi tárgyak közé tartoznak például a következők: “Who and what makes Life?” (Ki és mi teremt életet?) Vagy: “Tears are Often a Telescope through which you look into Heaven.” (A könnyek gyakran a messzelátó, amelyen át a mennybe nézel.) Vagy ez a kettő: “Conversion: what is it?” (Mi a megtérés?); “What can I do to inherit eternal life? (Mit tehetek, hogy örök életet örököljek?) És végül: “Consider the birds”; Vedd figyelembe a madarakat.)

Minden embernek életében több-kevesebb oka volt, hogy könnyeket hullasson, de vajon hány akad közöttük olyan, aki a könnyeken át a mennybe néz? önkéntelenül a Mississippiben kegyetlenül meggyilkolt három fiatal hős jut eszembe és felteszem a kérdést: A könnyeket hullató feleség és szülők a mennyekbe néztek-e a könnyeken át? Egy másik kérdés: Szerte a világban az éhség által gyötört siró gyermekek látnak-e valami mennyországfélét a könnyeken át? Az az érzésem, hogy a prédikációban nem kerültek szóba EZEK a könnyek és más keserves könnyek sem, apielyek patakokban folynak a világ minden részében, anélkül, hogy bepillantást engednének úgynevezett m««y* nyekbe.

Abba belemegyek, hogy ezentúl vegyem figyelembe a madarakat, bár sok fontosabb tárgy és esemény kötötte le eddig a figyelmemet, viszont az örök élet öröklése közelről érdekelne, már csak azért is, mert eddig még egy fityinget sem örököltem. Akik pedig érdeklődnek aziránt, hogy ki és mi teremt életet, azoknak a tudósokat és vegyészeket ajánlom, akik ehhez jobban értenek, mint a legokosabb teológus.

A prédikációk következő tárgyairól szivesen beszéltem volna akármelyik lelkész helyében: “Go forward.” (Haladj előre); “The hope of the World.” (A világ reménye); “The neglected gift.” (Az elhanyagolt ajándék); “The first and the last.” (Az első és az utolsó); “The right kind of patriotism.” (Az igazi hazafiság); “Christmas in July.” (Karácsony júliusban.)

Nagyszerű beszéd-tárgyak! “Haladj előre”, — mint ahogyan a természetben nincsen megállás, úgy gondolkozásunkban, tetteinkben, a politikában, gazdasági fejlődésünkben sem lehet megállás. “A világ reménye,” hogy természetadta ajándékainkat, elsősorban a legértékesebbet: az eszünket nem hanyagoljuk el, hanem felhasználjuk olyan világ megteremtésére, amelyben az elsőkből lesznek az utolsók és ahol az igazi hazafiság olyan országok megvalósításából és állandó fejlesztéséből áll, ahol kivétel nélkül minden embernek szabadsága, joga, kenyere és biztonsága van. A karácsonyi szeretet gyakorlása pedig nem egyszer egy évben, 24 órára, hanem julius és minden hónap minden egyes napján emberi kötelesség.

Két prédikációra jelölt tárgy fogas kérdést vetett fel: “What to do about prejudice?” (Mit tegyünk előítélettel szemben?) és “What is Truth?” (Mi az igazság?) Az előítélettel szemben, amely igazságtalanul megbélyegzi, sokszor megnyomorítja az emberek millióit, mert sárga, barna vagy fekete bőrrel születtek; vagy mert kisebbségi csoporthoz tartoznak vallási vagy politikai területen, — csak nevelés* felvilágosítás, évezredes ámítások, céltudatos félrevezetések kiküszöbölése segíthet.

Nehezebb arra válaszolni, hogy mi az igazság. Amit “Gecse István Coreapolisban” igazságnak vall, azt "Weiss Aladár Detroitban” esetleg hazugságnak bélyegzi. Cikket irhatok olyan igazságokról.

amelyeket láttam, tapasztaltam, amelynek részese voltam és azok megírásáért megrovást kaphatok olyanoktól, akik az igazság megírásában igazságtalanságot látnak. A mai kor társadalmi rendszerében más az igazság, mint amit igazságnak tartottak egy előző kor társadalmi rendszerében, vagy igazságnak tartanak egy jövendő kor más társadalmi rendszerében. Lincoln igazságosnak tartotta harcba szállni az emberi méltóság megvédéséért, a déliek vérüket hullatták azért, amit • ők tartottak “igazságnak.” Ezért nehéz válaszolni arra a kérdésre, hogy mi az igazság?

Az egyik prédikáció tárgya ez volt: “Buy now — pay later.” (Vásárolj most — fizess később.) Ez könnyű és népszerű tárgy, ezt mindenki megemésztette, mert az amerikai nép túlnyomó százaléka prédikáció nélkül is ezt csinálja: házat, autót, bútort, tv-t vásárol most és fizet később, — ha tud. Az utóbbi időben már repülő- és hajójegyet, világkörüli utazást és nyári vakációt is lehet hitelbe vásárolni. Az üzletek, a szállodák és az éttermek is ezt hirdetik: vásárolj most, öltözködj elegánsan, egyél-igyál amennyi beléd fér, élj nagylábon, élvezd az. életet és fizess később. . . Jó alkalom, ha a tiszteletes élt vele, olyan esetekről beszélni, amelyeknél a sok vásárlásra — ráfizettek a könnyelműek, a meggondolatlanok. Hogy a szóban levő templomnak volt-e eladnivalója most, amiért később kellett fizetni, azt én nem tudhatom, mert ezt a prédikációt sem hallottam.

Egy vasárnapon az egyik templom hívei arról, értesültek, hogy “What we expect from you.” (Mi az, amit elvárunk tőled.) Tág téma ez is. A közelünkben levő két templom társas összejövetelein hetenkint legalább egyszer nagyszabású evés-ivás8 millió dollár kártérítési pert indított az önérzetes John Birch Society

A John Birch Society rágalmazás és becsületsértés címen 8 millió dolláros pert indított a National Broadcasting Company két hirbemondója, Chet Huntley és David Brinkley ellen. A vádirat szerint egyik televízióadásukban azt mondották, hogy az “FBI letartóztatott bizonyos egyéneket, akik azzal foglalkoztak, hogy törvénytelenül beszerzett fegyvereket és lőszert adtak el a John Birch So- cietynak.”

Valójában két bünper van folyamatban. Az egyikben Robert Welch, a Society elnöke és két tagja hatmillió dollár kártérítést követel, kétmilliót egyénenként és a másikban maga a John Birch Society tart igényt kétmillió dollár jóvátételre.

Russel Baker, a felperesek jogtanácsosa azt mondta, hogy a pereket Fort Worth, Texasban indították meg, mert az “ottani közhangulat biztosítja számukra a legkedvezőbb (fair) bírósági tárgyalást.”

Peronista tüntetések Argentínában

De Gaulle elnök dél-amerikai kőrútján meglátogatta Argentínát, ahol mindenütt lelkes tüntetéssel fogadták. A tüntetések nem kizárólag a francia elnöknek szóltak, mert a nép De Gaulle üdvözlését összekötötte a Spanyolországba menekült Juan Perón ért való demonstrációkkal. A volt argentínai elnök neve köré csoportosult a nemzeti anti-imperialista és munkásmozgalom, amely az utóbbi időkben egyre határozottabb megmozdulásokkal ad életjelt magáról.

Amikor a francia elnököt körútja Cordoba városba vezette, az összegyűlt néptömeg fékentartá- sánál a rendőrség kihívóan viselkedett és összecsapásra került a sor, amelynek során 2 perónista meghalt és 29 megsebesült. Amint az elnöki autókaraván a cordobai-Industria Kaiser gyárat megközelítette, a tömeg “Perón, Perón” kiáltással fogadta. A rendőrség beavatkozására ott tört ki a zavargás. A gyárban éljenzés fogadta Ilia argentin elnök által kisért vendéget. De az éljenzés közben Perón neve mindinkább előtérbe került és a gyárat perónista röpiratok árasztották el. Az igaz ságügyminisztérium előtt a rendőrség nemcsak német farkaskutyákkal, hanem gépfegyverekkel, könnygázzal és más felkészültséggel is várta a tüntetőket, akik felsorakoztak az oda látogató De Gaulle üdvözlésére. A rendőri támadás után számos sebesült maradt az utca kövezetén. Mindenütt perónista nyomtatványokat osztogattak.

A röpiratok kifejtették a tüntetők álláspontját: “Éljen Franciaország! Éljen Argentina! Üdvözöljük De Gaulle generálist, a Harmadik Világ (az el nem kötelezett államok. Szerk.) elvitathatatlan vezetőjét. Az Ön személyében köszöntjük a független világ igazságának győzelmét és eredeti hirdetőjének, Juan Domingo Perón generálisnak az országba való közeli visszatértét. 1964 — Perón gera gyűlnek össze a hívek. A dinom-dánom után szórakozás következik, amit senkitől nem lehet rossz- néven venni. Nem csodálnám, ha a tiszteletes elvárná minden hívétől, hogy ilyen összejövetelekből családostul vegye ki minden alkalommal a részét. És elvárható minden tiszteletes részéről, hogy a hívektől elvárja az egyház tehetségén felüli támo gatását abban a küzdelemben, amelyet a kommunisták, a szocialisták, az ateisták és azok ellen folytatnak, akik az alkotmány rendelkezése alapján az iskolákból nem akarnak ima-gyülekezeteket csinálni.

A sok vegyes-tárgyú prédikáció közül kitűnt kettő. Az egyik: “The presence of God.” (Az isten jelenléte); a másik: “The worship of God.” (Isten, imádása, vagy: Istentisztelet.) Valóban meglepő volt látni, hogy két olyan templom mégis akadt szerény városunkban, amelyben a tiszteletes urak EGY vasárnap az isten jelenlétéről és imádásáróí tartották szükségesnek prédikálni. Érdekes lett volna bekukkantani ebbe a két templomba és meglátni: zsúfoltak voltak-e, vagy kongtak az ürességtől, amikor ilyen váratlan és a mai gyülekezetek előtt ily szokatlan tárgyról papolt a prédikátor.

Vajon mi jutott ennek a két papnak az eszébe? Mi a csoda vitte őket arra, hogy “vásárolj most —■ fizess később”, vagy “vedd figyelembe a madarakat” lélekmentő tárgyak helyett az isten jelenlétét és imádását tűzzék ki prédikációjuk tárgyául?

A válasz sok minden lehet. Én azt hiszem, hogy lelkiismeretfurdalásuk volt, amiért a prédikációkból hónapokon át kihagyták- az isten szót és megfeledkeztek arról, hogy az “isten házában” — ha nem is gyakran — időnkint illő a tulajdonos nevét megemlíteni. Röviden. ..

nerális visszatérésének éve!”

A tüntetők követelményei a független politikáért, az Egyesült Államok imperialista kizsákmányolása és az argentin kormány behódoló, kiszolgáló politikája ellen irányultak.

44 ÉV UTÁN DEPORTÁLÁS

Az üldözött beszélni fog a Külföldi Születésűek Koncertjén

A Bevándorlási Hivatal szeptember 10-én deportálásra ítélte Joseph Sherman newyorki lakost, aki 44 éve lakik az Egyesült Államokban. Az Ítélet azon vád alapján történt, hogy Sherman részt vett a spanyol polgárháborúban, a loyalisták oldalán harcolt Franco ellen és 1938-ban visszatért az Egyesült Államokba a megkívánt ellenőrzés elkerülésével.

A Hivatal 21 évvel későbben, 1959-ben indított eljárást Sherman ellen és 4 év után egyetlen tanút volt csak képes előállítani, aki azt állította, hogy látta Shermant Spanyolországban. A tanú, Edward Morrow, a N. Y. Times alkalmazottja, a védelem keresztkérdéseire már nem volt olyan “biztos” feleletében, “van lehetőség arra, hogy tévedek”, mondotta.

Ilyen gyenge bizonyíték is elegendő volt a Bevándorlási Hivatalnak, hogy deportálási Ítéletet hozzon. A Sherman Defense Committee fellebbezéssel fordult a Board of Immigration Appeals- hez, Washingtonba. Egyidejűleg, a perköltségek fedezésére pénzadományokért folyamodik a megértő közönséghez, amit a következő címre lehet küldeni: 49 East 21st Street, Room 405, New York City.

Az American Committee for Protection of Forcing Born tiltakozást nyújtott be — és másokat is tiltakozásra szólít fel — a Justice Department- hez és a Bevándorlási Hivatalhoz, a kegyetlen és embertelen eljárás miatt, amellyel elszakítanák Shermant amerikai születésű feleségétől és hozzátartozóitól, deportálnák olyan országba, amely idegen számára, mert már gyermekkorában elhagyta.

Sherman beszélni fog az American Committee október 25-i koncertjén a Town Hallban. A koncert szónokai azt is ki fogják domborítani, hogy a polgári szabadság megvédése és megerősítése érdekében, miért kell a külföldi születésű amerikai polgároknak Goldwater ellen szavazni. A nagyszabású koncertre $1 és $2.25-ös belépőjegyek vannak. Megrendelhetők a szervezettől OR 4-5058 telefonszám alatt.

MINDENKI IRHÁT Jó ANGOL LEVELET

Több mint száz levelet tartalmazó könyv. — !

Gyakran használt angol szavak és nevek szótára A KÖNYVET TANÍTÓ IRTA Megrendelhető $1.25-ért

a Magyar Szó kiadóhivatalában

139 East 16th Street, New York 3, N. X.

\_________________________________/'