Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-09-24 / 39. szám

14 AMERIKAI MAQYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Sept. 24, 1964 LELEPLEZŐ NÄGI OKMÁNYOK A FEKETE-TÓBÓL KIEMELT LÁDÁKBAN Fény derült azoknak a náci Wehrmacht-ládák- Eak a titkára, amelyeket két hónappal ezelőtt a csehszlovákiai Sumava-hegységben levő Fekete-tó­ból emeltek ki. Okmányok kerültek elő, amelyek a hitleri Harmadik Birodalom féltve őrzött titkai­nak egy részét rejtik magukban. Az okmányok tartalmát a minap Lubomir Strougal csehszlovák belügyminiszter a televizió stúdiójában rendezett sajtóértekezleten ismertette több mint száz bel- és külföldi újságíró előtt. Az okmányok egy részét még nem hozták nyilvánosságra, mert további ta­nulmányozást igényelnek. Az eddig ismertetett okmányok első csoportja az 1934. julius 25. sikertelen bécsi fasiszta puccs- kisérlet, majd Dolfuss osztrák kancellár meggyil­kolása hátterére vet fényt. Mindkét fasiszta ak­ciót a hitleri Reichsicherheitshauptamt (RSHA, bi­rodalmi biztonsági főhatóság) szervezte, majd ki- sérletet tett Dolfuss gyilkosának megmentésére. A megszállás után eltüntette a német hírszerzők tevékenységének nyomait, majd kegyetlen irtó­hadjáratot folytatott az osztrák ellenzék tagjai ellen. A dokumentumok második csoportja, az úgyne­vezett “zsidókérdés végső megoldásáról” szól. A többi közt előkerült Göring 1941 júliusában kelt levele Heydrich-hez, amelyben utasítja, hogy ké­szítse elő a zsidók tömeges megsemmisítését. Heyd rich ugyancsak a most előkerült egyik levélben tájékoztatta Hermann Frankot, az úgynevezett cseh—morva protektorátus birodalmi miniszterét, hogy a tömeggyilkosságokat előkészítette, s várja a további utasításokat. Frank nyolc hónappal később már azt jelentette az RSHA negyedik főosztályának, hogy Terezinben (Terezienstadt) már 43,000 foglyot tartanak zárva, és készen állnak újabb 26,000 deportált befogadá­sára. Mint ismeretes, ebben a koncentrációs tábor­ban a későbbiek során tízezreket gyilkoltak meg. Az előkerült iratok harmadik csoportja a hitleri Németországgal szövetséges fasiszta Olaszország elleni náci kémkedés anyagának egy részét tartal­mazza. Bár Hitler és Mussolini közt egyezmény született, hogy egymás ellen nem folytatnak kém- tevékenységet, a német kémszervezetek mélyen beépültek az olasz államapparátusba, és tevékeny­ségüket az olasz fasizmus bukása után az angol­szász megszálló hatalmak terhére folytatták. Ugyan csak diverzáns- és kémtevékenységet folytattak az RSHA ügynökei Franciaországban is az angolszász megszállók ellen. Egy nyugatnémet újságíró kérdésére a csehszlo­vák* belügyminiszter elmondotta, hogy az okmá­nyokban olyan volt hitlerista személyiségek neve is szerepel, akik jelenleg Nyugat-Németországban fontos pozíciókat töltenek be. C. T. B. «WWWVWVVUVMAMVUWVUUVUWUUU\MUWWWW¥VMmiWUWMUVUWWU\NWWWVV«mAAAWWn(UVWn Megszűnt az angol Daily Herald Szept. 14-én beszüntette megjelenését a Daily Herald, amely 1911 óta a Munkáspárt és a szak- szervezeti mozgalom egyetlen napilapja volt. Ez az újság volü az első angol napjlap, amely — 1933- ban — elérte a napi kétmilliós példányszámot. Az anyagi nehézségekkel küzdő lapot potom végeladá­si áron vette meg az International Publishing Cor­poration (a Daily Mirror- csoport), hogy a Daily Heraldbt beszüntesse, azzal a számítással, hogy je­lenlegi 1.2 millió olvasóját örökölni fogja a cso­port uj napilapja, a Sun. Ezzel az angol sajtó java része (állítólag mintegy 90 százaléka) jutott négy óriási tröszt tulajdoná­ba, s mostantól kezdve a Daily Worker marad az angol munkásmozgalom egyetlen napilapja. Máris üt A francia nemzetgyűlés őszi ülésszakán törvény- tervezetet nyújtanak be, amelynek értelmében Franciaország 20 milliárd frankról 27 milliárd frankra növeli katonai kiadásait az 1965—1970. évi hadseregfejlesztési program keretében. A katonai kiadások növekedése főleg az “atoim ütőerő” létrehozásával függ össze. Franciaország 3,000 kilométer hatósugarú rakéták, atomtöltetü taktikai rakéták és atomtengeralattjárók építését tervezi, és ez emészti a pénzt. Az “atomütőerő” máris üt. Franciaországra. Mégis van különbség Amikor nyolc évvel ezelőtt bombaként robbant a hir, hogy Kairó államosítja a Szuezi-csatornát, mint emlékszünk, nem sokkal később igazi bom­bák is robbantak Egyiptom ősi földjén. Aztán bebi­zonyosodott, hogy a régi angol—francia gyarmato­sító stílus már nem válik be és az államosítás ténye — tény marad. Akkor a Szuezi Csatorna Társaság elkeseredett dühében más eszközökhöz folyamodott. Gurult a pénz és politikai szószékekről, rádiók hangszórói­ból, újságok első oldalairól harsogott a jövendö­lés: csak nem képzeli a világ, hogy holmi egyipto­miak egyedül, angol—francia segítség nélkül irá­nyítani tudnak egy ilyen mérhetetlenül fontos lé­tesítményt? Azóta nyolc év telt el. A hajók probléma és fennakadás nélkül haladnak át a “fontos és bonyo­lult létesítményen”, nincs semmi különbség a csa­torna régi és mai állapota között. Illetve mégis van. Kettő is. Az egyik az, hogy hidrotechnikai szakemberek szerint az egyiptomiak nagyobb gond­dal és nagyobb költséggel tartják karban ezt a vizi utat. A másik pedig az, hogy az átkelés dija nem lon­doni és párizsi bankok páncélszekrényeibe, hanem — a Kairói Nemzeti Bankba vándorol. Japán kormánydelegáció Moszkvában A japán parlament 15 tagja látogatást tett a Szovjetunióban, beutazta az ország különböző te­rületeit, majd Kruscsev miniszterelnökkel egy és háromnegyed órás megbeszélést folytattak. Japán jelentések szerint a delegáció átadta a szovjet kormányfőnek Hayato Ikeda elnök levelét, amelyben újból követeli a Habomai-szigeteknek. Japánhoz való csatolását és a szovjet—japán béke- szerződés aláírását. A tárgyalások folyamán, a ja­pán hir szerint, Kruscsev a sziget hovatartozásá­nak rendezését ahhoz kötötte, hogy az Egyesült Államok vonuljon ki Okinawából és a sziget ismét japán fennhatóság alá kerüljön, valamint adja fel a japán területeken levő hadibázisait. A Szovjet­unió nemrég tiltakozott a Tonkin-öbölben, Vietnam közelében levő amerikai hadibázisok ellen. Kruscsev állítólag azt a kijelentést is tette, hogy a Szovjetuniónak olyan hatalmas uj fegyvere van, amellyel az egész emberiséget el lehet pusztítani. Hozzátette még, hogy nem szeretné a gyakorlat­ban alkalmazni a “borzalmas fegyvert.” Makarios békeajánlatot tett Makarios ciprusi elnök felajánlotta a török cip­rusiaknak az ellenük alkalmazott blokád beszünte­tését, az erődítések eltávolítását, az általános am­nesztiát; pénzügyi segélyt is ajánlott az otthonu­kat vesztett török ciprusiak részére. Az Egyesült Nemzetek megbízottai örömmel fogadták a béke­ajánlatot, mint az engedékenység és a békés meg­beszélések sikerének jelét. Görög ciprusi hivatalos körök azonban kétlik, hogy a török ciprusiak elfogadják a jóhiszeműen tett ajánlatot. Véleményük szerint a törökök nem ételt, hanem fegyvert akarnak. Az ENSZ főtitká­rához intézett sürgönyében Makarios érsek kifej­tette, hogy a török ciprusi lakosságnak és vezetőik­nek tette az ajánlatot, mert a török kormány a török ciprusiak által előidézett zavargásokat arra használja fel, hogy hamisan a ciprusi kormányt a török kisebbség elnyomásával vádolja és ürügyet teremtsen az erőszakos beavatkozásra. Indiának Uttar Pradesh nevű államában, a drága élelmiszerárak elleni tüntetésekben 278 személyt letartóztattak. Háborús gaztettekkel vádolják Asbach revansista vezért BONN. — Schlesswig-Holstein igazságügy mi­nisztere bejelentette, hogy bírósági eljárást indí­tanak Adolf Asbach volt miniszter, a revansista szervezetek vezetője ellen, aki a legutóbbi lelep­lezések szerint részt vett a Szovjetunió területén a zsidók tömeges gyilkolásában. Asbach annakidején magas hivatalt töltött be a hitleristák által megszállt területeken, 1950-ben pedig revansista szervezetet alapított. 1950—1957- ig Schlesswig-Holstein minisztere és miniszterel­nök-helyettese volt. Kommentár a chilei választásokról A chilei választásokról érkezett legújabb, csak­nem végleges eredmények szerint Frei 1,463,535, Allende 975,690, Julio Duran 128,350 szavazatot kapott. Frei a választási eredmény ismertté válása után sajtóértekezletet tartott. Elmondotta, hogy kormá­nya védnöke lesz a latin-amerikai országok közös akciójának, melynek célja a kubai kérdés békés rendezése. Hangoztatta, hogy tárgyalásokat kíván folytatni az amerikai koncessziós vállalatokkal az ország nemzeti erőforrásainak “chileisitéséről”; viszont továbbra is szoros kapcsolatokat akar fenn­tartani az Egyesült Államokkal. Következetes, az egész társadalmi berendezke­dést érintő strukturális átalakulás helyett enyhébb reformok, s ezek is csak akkor, ha a választási programból kormányzati, intézkedési terv is lesz — igy foglalható össze röviden mindaz, ami Chi­lében az elnökválasztás után várható. Eduardo Freinek sikerült ugyanis a választásokon győznie a következetes társadalmi átalakulást képviselő Salvador Allendével szemben. Az uj kereszténydemokrata elnök működése elé még igy, a korlátozottabb lehetőségek ismeretében is várakozással tekint a haladó nemzetközi közvé­lemény, és különösen a chilei nép, amely szavaza­taival kifejezésre juttatta, hogy hazája megújulá­sát, a fennálló társadalmi, gazdasági, politikai vi­szonyok megváltoztatását követeli. A Frei kereszténydemokrata szenátor és kiváló jogász körül tömörült erők győzelme a Népi Akció Front jelöltje, a szocialista Salvador Allende felett ugyanis nem takarhatja el azt a tényt, hogy Freit ugyan “fontolva haladó”, de mégis haladó, az ed­digi uralmon levő reakciós Alessandri-kormány- zat segítette az elnöki székbe. Frei az erősen vallásos, klerikális befolyás alatt álló dolgozó tömegek szavazatai mellett megkapta — a kisebbik rossz elve alapján — az Allendével szemben őt támogató konzervatív, reakciós, Ame- rika-barát elemek segítségét is. Ez még komoly tehertétel lehet számára kormányzása idején. De politikáját befolyásolni fogja a Népi Akció Front körül tömörülő tömegek növekvő ereje, valamint saját szavazói részéről megnyilvánuló népi nyomás, amely választási ígéretei betartására fogja őt fi­gyelmeztetni. A választási ígéretek között szerepelt: a földre­form megvalósítása, az ország réztermeléséből va­ló nagyobb chilei részesedés (szemben Allendének az amerikai rézmonopóliumok kisajátítását követe­lő tervével), a Kubával való diplomáciai kapcsolat, a szocialista országokkal való viszony megjavítá­sa stb. Frei már, mint megválasztott elnök, első nyilatkozatában megerősítette ezt a programot, amikor kijelentette, hogy “végrehajtja a gazdasá­gi és műszaki fejlesztés programját, és a szociális haladás megvalósításán fog fáradozni.” A jövő mutatja meg, mennyire tartja magát Frei vállalt kötelezettségeihez Tüntetések Montevideóban a Kubával való kapcsolatok megszakítása ellen Montevideóban tovább tartanak a tüntetések, tiltakozásul az ellen, hogy az uruguayi kormány megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Kubával, Hírügynökségi jelentések szerint több napon át összetűzésre került sor a kormány döntése ellen tiltakozó és Kubát támogató diákok, valamint rend­őri egységek között. Előzőleg a tüntetők betörték a General Electric és a Coca-Cola cégek épületei­nek az ablakait. Az amerikai nagykövetség előtt bomba robbant. A kivonuló rendőrség könnygáz­bombákkal oszlatta szét a tüntetőket. Sok fiatalt letartóztattak. A montevideói egyetem diákszövetsége tiltako­zásképpen általános sztrájkot hirdetett a kormány­nak, a Kubával fennálló diplomáciai kapcsolatok megszakítását kimondó döntése ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents