Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-07-09 / 28. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — rfUNGARIAN WORD Thursday, July 9, 1964 Egy lépés Elére (Folytatás az első oldalról) élükön a haladó szellemű csoportokkal, az intel- lektuelek, a papság, a szakszervezeti mozgalom legjobbjaival. És végül az amerikai tőkésosztály legértelmesebb vezető rétegei, önmaguk osztály és nemzetközi helyzetének nem teljesen önzetlen fel­mérésével, döntő szerepet játszottak e törvény megalkotásában. A tőkésosztály állásfoglalását e kérdésben 1954 óta elsősorban' az osztályuk leg- megfontoltabb és legkörültekintőbb egyéneiből összeállított Legfelsőbb Törvényszék határozta meg és juttatta kifejezésre. Ugyancsak ezt az ál­lásfoglalást képviselte a kongresszus szavazata és Johnson elnök aláirása. Amikor e tényekre rámutatunk s a törvényt uj és nagyjelentőségű lépésnek minősítjük, nem sza­bad szem élőt tévesztenünk, egy pillanatra sem, többrendbeli igen fontos minősítést. Az első és legfontosabb az, hogy a törvény el­fogadása és hatályra emelése egy és csupán egy lépés előre a néger nép polgársági, politikai, gaz­dasági és emberi egyenjogúsági küzdelmében. A második minősítés az, hogy ez az első lépés tá­volról sem volt az amerikai társadalom, az ameri­kai tőkésosztály egységes és egyhangú elhatározá­sa. Az amerikai tőkésosztályban és az általuk oly eredményesen befolyásolt széles tömegekben el­keseredett politikai és eszmei vita folyt és folyik most, a törvény elfogadása után is, a törvény ál­tal képviselt politikai és gazdasági intézkedés he­lyessége, jogossága és kívánatossága kérdésében. Nagy a valószinüsége annak, hogy pontosan a tör­vény elfogadása lesz az a tényező amely polarizál­ni fogja az amerikai nép haladó és reakciós ele­meit és az igy polarizált elemek között a harc a négerek egyenjogúsítása s általában a demokrácia kiszélesítése (mert a négerek egyenjogúsítása in­direkte szélesíti és emeli MINDÉIT amerikai pol­gár demokrtikus jogát, erősiti helyeztüket továb­bi jogok kivivására) kérdésében az eddigieknél is hevesebben fog folytatódni. Két fejlemény vetíti ezt félreérthetetlen vilá­gossággal előre. Az egyik Goldwater, a republiká­nus elnökjelölt bomlasztó és mérgező kijelentése a trövény alkotmányosságának kétségbevonásá­val kapcsolatban. Ez máris előre vetíti a törvény megsemmisítésére irányuló jogi, törvényhozási küzdelem körvonalait. Egy ilyen küzdelem termé­szetesen roppant tápot fog nyújtani az ország minden reakciós elemének elsősorban a déli de­magógoknak és faji fensőbbségi mániákusoknak a törvény szabotálására. A másik fejleményt egy szóval körvonalazhat­juk: MISSISSIPPI! Az a tény, magábavéve, hogy 188 esztendővel a Függetlenségi Nyilatkozat alá­irása, 100 évvel az Egyenjogúsági Nyilatkozat kibocsátása után, abban az esztendőben, azon a héten, amikor az 1964-ki polgárjogi törvény már csaknem készen feküdt, aláírásra várva az Egye­sült Államok elnökének asztalán, hogy azon a hé­ten az Egyesült Államok területén három ragyo­gó tehetségű fiatal embert, aki a törvény érvé­nyesítése előkészítésére utazott Mississippibe, büntetlenül lehet elrabolni — és minden valószí­nűség szerint brutálisan meggyilkolni — minden­nél jobban érzékelteti a törvény teljes érvényre- juttatása problémáit. És ami még a Misissippi borzalomnál is nyugtalanítóbb, az erélytelenség és ingadozás, amellyel Johnson elnök a mississip­pii emberrablók kihívására felelt. Kétszáz fegy­vertelen tengerészt küldött — az eltűntek holt­testeinek felkutatására! Miként a National Guardian julius 4-ki száma helyesen rámutat, Johnson elnök kezei e kérdés­ben csaknem bénítóan meg vannak kötve. John­son elnök nem mer a déli emberráblók és általá­ban a szélsőséges déli reakcióval szemben leg­alább is egyelőre erélyesen fellépni, mert ezek­nek szoros kapcsolataik vannak az Egyesült Álla­mok külpolitikáját és fegyverkezését döntő mó­don befolyásoló déli szenátorokkal és képviselők­kel A kongresszus csaknem minden fontos kül­ügyi és hadügyi bizottsága élén déli törvényhozók állnak. Johnson elnök képtelen volna a Truman, Eisenhower és Kennedy által rája hagyott hideg­háborús politikáját folytatni ezek támogatása nél kük Arról nem is beszélünk, hogy Johnson elnök tart a déli szavazópolgárságnak a republikánus ol dalra való átállásától is. Ezeket Goldwater polgár­jogellenes nyilatkozatai ugyancsak csábítják. ­Ilyen körülmények között döntő módon fog a latbaesni az amerikai nép legszélesebb rétegei­nek a szavazópolgárok ezrei és millióinak véle- ménnyilvánitása, állásfoglalása. Egyénileg vagy szervezeteiken keresztül minden amerikai polgár­nak kötelessége e kritikus időkben kifejezésre juttatni érzelmeit és véleményét. A képviselők­Több kimutatás készült az Egyesült Álamokban dúló szegénységről és nyomorról. Könyvek jelen­tek meg, szembeállva a kizsákmányolás áldozatai­nak, a munkanélkülieknek és munkaképtelenek­nek szenvedéseit azoknak szertelenül fényűző éle­tével, akik nem munkával, hanem a dolgozók ki­zsákmányolásával harácsolnak össze össze minden képzeletet felülmúló vagyonokat. Egy kormány- bizottság tavaly 77 millióban állapította meg a szegénységben élők számát az országban, mig Johnson elnök, amikor a “Szegénység Elleni Há­borút” megüzente, az amerikai nép egyötödét ne­vezte meg, mint akik az emberi szükségletek nél­külözésében tengetik életüket. Számuk, az elnök számítása szerint is a 40 millió körül van. A szegénység okát nem az automatizálásban, sem az egyéni szerencsétlenségben vagy hiányos­ságban kell keresni. A szegénységet a kapitalista rendszer teremti, amelyben a termelés, az alkotó munka nem a nép szükségleteit elégíti ki, hanem a profitharácsolást szolgálja. Amelyben a megél­hetési árakat emelik, de a béreket lenyomják. 50 milliárd dollárt költenek fegyverkezésre és más meddő kiadásokra, de a nép társadalmi szükség­leteiről nem gondoskodnak, amelyben éppen a nagy bőség vezet a szegénységhez és a nélkülözés­hez. A monopóliumok uralma okozza a szegénységet és azért a Szegénység Elleni Harc egyben harc a monopol-kapitalizmus ellen. Hogy Johnson elnök üzenete ne maradjon pro­paganda szólam, sem vérszegény, eredménynél­küli kísérlet, kell hogy az egész társadalom bele kapcsolódjon elsősorban a szakszervezetek, azután különböző Társadalmi szervezetek, különösen a ki­sebbségi csoportok, mint a négerek, a portórikói- ak, mexikóiak, mexikó-amerikaiak legjobban ki­zsákmányolt és legtöbbet szenvedő rétegei. Bár meggyőződésünk, hogy a szegénységet vég­kép csak az azt létrehozó rendszer megszüntetése fogja eltüntetni, mindent el kell követni még e rendszeren belül a nyomorúság okozta szenvedés enyhítésére. A bőséges termelés lehetőségeinek fokozódásával meg lehet adni az alkalmat min­denkinek a jobb életre. Szakszervezetek, mint az Autómunkások szak- szervezete magáévá tették a szegénység elleni har­cot. A Farmers Union sürgette a hadikiadások 20 százalékos levágást és ennek az összegnek a prog­ram finanszírozására való fordítását. A program első feltétele, munka és kereset biz­tosítása minden munkaképes embernek, ami a szükséges lakások, iskolák, kórházak építésével, inségterületeken békéscélu iparok felállításával, a külkeresekedelem kiszélitésével, (beleértve minden szocialista országgal, Kínával, Kubával va­ló kereskedelem folytatását) a munkahétnek 30 órára való leszállításával, az életszükségletek fe­dezéséhez szükséges rendes bérezéssel, legyen létrehozva. Amig munkanélküliség létezik, túl­órázásért adjanak dupla fizetést. A minimális óra­bért emeljék 2 dllárra és érvényességét terjesz- szék ki minden munkásra. höz, szenátorokhoz és közvetlen az elnökhöz kül­dött levelekben biztosítanunk kell őt támogatá­sunkról, elismerésünket kell kifejeznünk a törvény érdekében eddig- kifejtett munkájáért, a törvény- aláírásáért, de ezen tulmenőleg, követelnünk kell, hogy ugyanolyan eréllyel intézkedjen a törvény foganatosításáért, amilyennel intézkedett tör­vényre emeléséért. És hogy e hatalmas nemzet minden erejét latbavesse a törvényt ép úgy mint a legelemibb emberi jogokat és emberéletet sár- batiprói déli fenevadak ellen. FÉRFIINGEKNÉL bevezetik a nyúlós anyagból készült inggalért. Az anyag gyapot és műanyag keveréke és két számmal nagyobb nyakbőségre nyújtható. Az ingek árát 1 és 12.95 dollár között jelzik. Óriási robbantás. Csaknem négy és fél ezer ton­na robbanóanyag felhasználásával öt kilométeres szakaszon robantották ki néhány másodperc alatt az épülő Amu-Bokhara-csatorna medrét a Szovjet­unióban. A rendkívül kemény sziklás talajban az exkavátorok nem Doldogultak. C-KS A szlovák egyetem pozsonyi evangélikus hittu­dományi karán átnyújtották Káldy Zoltánnak, a magyar evangélikus egyház püspökének az egye­tem diszdoktori címét. Vessenek véget a gettóknak és a nyomorta­nyákat építsék újjá, juttassák munkához és meg­felelő keresethez ezeknek lakóit- Ahol szükséges, nyújtsanak megfelelő szakképzést, illetve átkép­zést a lehetőségektől eddig elzárt embereknek. Szüntessék meg a szegregációt lakóhelyeken, is­kolákban munkahelyeken. Legyen gondoskodás az ifjúság iskoláztatásáról, szakképzéséről, szórakoztatásáról. A munkára kész, de munkát nem találó ifjúságnak nyújtsa­nak munkanélküli biztosítást. A munkaképtele­nek kapjanak kormánytámogatást, hogy tisztessé­gesen megélhessenek. Emeljék törvénnyé a Medicare javaslatot, mint az idős polgárok orvosi ellátásának első lépését. A nyugdíj összeget emeljék havi 200 dollárra és külön 100 dollárt a házastársnak. A nyugdíjkor határt szállítsák le 60 évre. Emeljék a munkanél­küli biztosítást, hogy fedezze a kereset kétharma­dát. * | Segítsék a kisfarmereket alacsony kamatú kor- mánykölcsönökkel- Nyújtsanak ártámogatást ter­mékeik eladására. Terjesszék ki a társadalmi biztosítási, minimális bér, munkanélküli biztosítá­si törvényeket és más juttatásokat a farm mun­kásokra is. Néger és fehér farmbérlők kapjanak segítségét saját farmjuk létesítéséhez és fenn­tartásához­Az automatizálás a munkásokra nézve káros ha­tásának elkerülése szempontjából, létesüljön munkás, néger és más népi képviselőkből álló el­lenőrző bizottság, amely megfelelő tervekkel a köz érdekének megfelelően adjon irányítást az automatizálás igénybevételére. Vonják vissza a szakszervezeteket korlátozó tör­vényeket, hogy.szabadon végezhessenek szervező és a munkások jólétét előmozdító munkát. A szegénység megszüntetésének fontos feltétele a nagy korporációk és trösztök feltétlen hatalmá­nak leszűkítése. Ahol a népérdek megkívánja, a kormány vegyen kezelésbe ipari intézményeket. Segítene az adótörvények módosítása is, a kor­porációk adórátájának emelése, az adókibuvók megszütetése és egy bizonyos ponton korlátozni a nagy bevételeket. Szűnjön meg a nagy korporációk kormány ál­tali megsegítése, mint a kutatások közpénzzel va­ló fedezése, a természeti javak adományozása. Ehelyett kapjanak a kis üzletesek több segítséget és védelmet a trösztök ellen. Terjesszék ki a társadalmi jóléti juttatásokat a köznép számára az egészségügyi szolgálatok min­den terén, a munkanélküli biztosítás, az ipari és baleset biztosítás, orvosi és fogorvosi szolgálat, nyugdíj és más szükséges területeken. A szegénység és munkanélküliség elleni küz­delem az egész nép érdeke és eredménye attól függ, hogy milyen egységesen lép fel ebben a harcban. A felelősség oroszlánrésze a szakszerve­zeteké, amely az egész munkásosztályt mozgósít­hatja az érdekében és szövetkezve más társadal­mi csoportokkal győzelemre vezetheti a szegény­ség végleges megszüntetésére. Az Országos Sajtókonferencia elé A SZEGÉNYSÉG ELLEN INDÍTOTT KÜZDELEM A/WeRÍ KAI w Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East ICth Street, New York, N. Y. 10003 Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az USA-ban és Kanadában egy évre $10, félévre $5.50. Minden más külföldi országba egy évre $12, félévre $6.50.

Next

/
Thumbnails
Contents