Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1964-09-17 / 38. szám

Thursday, Sept. 17, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Munkás és szakszervezeti hírek ___________L______________________________________________ó___________________ Bevándorolt munkások kálváriája Edmore, Mich.-i 1,300 lakóval rendelkező kis­községnek hirtelen 430 mexikói és portorikói ván­dor-munkást kellett* az éhhaláltól megmenteni, amikor munkáltatójuk váratlanul bezárta előttük a gyár kapuját. A külföldi születésű munkásokat a Miller Pickle Company szerződtette 13 heti munkára. A szerző­dés szerint egy dollár órabért kellett volna kap- niok napi kilenc óra és heti hat napi munkáért, úgyszintén a hazautazási költségek felét. A gyár már egy heti fizetéssel hátralékban volt és a múlt hét szombatján, amikor a munkások bérükért je­lentkeztek, a gyárat zárva találták. A gyártulajdo­nos, David Miller, Buffalo, N. Y.-ból sehol sem volt található. A munkások többségének semmi pénze nem volt és a lakosok segítsége nélkül betevő falatot nem tudtak volna beszerezni. Edmore lakói a katolikus egyház spanyolul beszélő segédlelkésze vezetésé­vel siettek a kijátszott és kifosztott munkások azon­nali segitségére. Intézkedés történt arra is, hogy Porto Rico repülőgépet bocsásson az ittrekedt pol­gárai hazaszállítására. A segédlelkésznek sikerült lecsillapítani a haragosan lázadó becsapott munká­sokat és rávenni őket, hogy örüljenek, hogy — ha pénz nélkül is — legalább visszamehetnek hazá­jukba. Használt ruhadarabokkal is megajándékoz­ták őket. Gazdag tapasztalatok mellett, ennyit vi­hetnek magukkal amerikai szerencsét kereső kül­földi munkások. Az angolok lehurrogták az AFL-CIO küldött vörös tatását David Sullivan, a Building Service Employees International Union elnöke, az AFL-CIO küldötte átadta testvéri üdvözletét az angol szakszervezetek Blac^póol-ban tartott kongresszusának. Az ameri­kai unióvezérnek a 176 szakszervezetet és 8.3 mil­lió munkást képviselő nagygyűlésen tartott beszé­dét a hallgatóság hűvösen és gúnyos közbekiáltá­sokkal fogadta, különösen, amikor kijelentette, hogy “Castro Kubája még mindig a legveszedel­mesebb központ Latin-Amerika felforgatására. A megjelent delegátusok Sullivannak az angol Guianát fenyegető “vörös veszedeleméről tett megjegyzéseire is hangos tiltakozással feleltek. Angliában is megnehezítik a szakszervezetekben HAft/WWWXAAAAAA/tA/VtAA/XAAAim/V/VWtA/tA/WW amelybe az Egyesült Államok a hidegháború alatt beleesett." (Why Not Victory? 1962.) "Ha elnök lennék, elképzelek olyan helyzetet, amely szükségessé tenné az egyezmény hatály­talanítását. Ha az Egyesült Államok érdekében károsnak találnám, az egyezmény feltételeit használnám arra, hogy felszabaduljunk kötele­zettsége alól." (1964 április, állástfoglaló nyilatkozat.) KUBA "Ismét hatásos gazdasági-katonai blokádot kell életbeléptetni Kuba ellen. Szállítási korlá­tozásaink kivitelezését az olyan hajók megbün­tetésével kell végrehajtanunk, amelyek velünk és Kubával is akarnak kereskedelmet folytatni. Hasonló hatásos blokádot kell felállítanunk az agitátorok és fegyverek Kubából való exportá­lása ellen." (Interjú, 1964 julius 5.) "Az Egyesült Államok készüljön fel a kubai disszidáltak kiképzésével és felszerelésével és segítse őket partraszáilni megfelelő légi véde­lemmel ..." (Washington, 1964 január 24.) A SZOVJETUNIÓ "Nyilvánítsuk törvénytelennek a világ kom­munista mozgalmát a civilizált országok közös­ségében. Ennek alapján vonjuk vissza a diplo­máciai elismerést minden kommunista kormány­tól, beleértve a Szovjetuniót és evvel hozzuk a világ tudomására, hogy ezeket a kormányokat sem törvényesnek, sem állandónak nem tekint­jük." (Conscience of a Conservative.) az u.n. kommunista befolyást, de az angol mun­kásság tapasztalatból tudja, kik az ellenségei és a barátai s lutasitja az amerikai stilusu kommunis­ta-üldözést. Uj munkaszerződés Chryslernél (Folytatás az első oldalról) tóttá ezt az engedményt, de részleteire nem tért ki. A korábbi nyugdíjaztatásra és a nyugdíj emelé­sére vonatkozó program január 1-én lép érvénybe. Eszerint a munkás nyugdíj állományba mehet 55 éves kora után akkor, amikor kora és szolgálati éveinek száma eléri a 85-öt. De már 62 éves korá­ban nyugdijállományba mehet teljes nyugdíjazta­tással, minden levonás nélkül. Eddig 65 év volt a korhatár. Az uj szerződés felemelte az alap nyugdíj járu­lékot. Havonta ez most 4.25 dollárt tesz ki min­den szolgálatban eltöltött év után, az eddigi $2.80 helyett. Vagyis 30 évi szolgálat után a havi nyug­díj 127.50 dollár, nem számítva a társadalombizto­sítási járulékot. A korábbi nyugalombavonulás serkentésére a szerződés 30 évi szolgálattal rendelkező 60 éves munkás részére havi 381 dollár bevételt biztosit. 65 éves korában ez az összeg a társadalombiztosí­tásával együtt 316 dollárra csökken. A munkabér terén az eddig érvényben levő évi 2.5%-os béremelés marad érvényben a szerződés első két évében és azután 2.8%-ra emelik. A futószalag mellett dolgozó kb. 20,000 munkás eddigi napi 24 perc pihenő idejét 12 perccel meg­hosszabbították. így délelőtt és délután is 18 perc­re leváltják őket. Minden munkás egy héttel több fizetett szabad­ságot kap. A 25 éves seniority-val rendelkezők va­kációja négy hét lesz három hét helyett. A jelen­legi hat napi és két félnapi fizetett ünnepet meg­toldják a*nagypéntekkel és minden munkás szüle­tésnapjával. A vállalat fizeti a nyugalmazott munkások kór­házi és orvosi biztosításának második félévi költ­ségeit, úgyszintén a dolgozók baleset- és betegbiz­tosításának második felét. Felemelték a kórházi­orvosi szolgálatokat, az özvegyek segélyezési ösz- szegét és a munkanélküli biztosítási pótlék össze­gét. Johnson elnök sajtókonferencián megelégedését fejezte ki afelett, hogy az autóiparban egyezmény jött létre sztrájk nélkül és hivatalos beavatkozás nélkül. Annak is örült, hogy az ipari és szakszer­vezeti vezetők véleménye szerint, a szerződés fel­tételei nem vezetnek inflációhoz. Szakértők ki akarják számítani, hogy a szerződés feltételei mibe kerülnek a lejárat ideje alatt. Azt a véleményt fejtették ki, hogy ez nehéz lesz, mert nem lehet tudni, hány munkás veszi igénybe a ko­rábbi nyugdíjazási lehetőséget, vagy hogy milyen változás állhat be a munkateljesítmény terén. KEATING, VAGY KENNEDY? New York állam liberális és Goldwater-ellenes szavazói pillanatnyilag megtorpantak a kérdés előtt: Kit támogassanak a szenátori tisztségre? Keatinget, vagy Kennedyt? Kenneth B. Keating, jelenlegi republikánus sze­nátor, ujramegválasztás előtt áll. A San Francis- co-ban megtartott Goldwatert-jelölő republikánus konvención kijelentette, hogy nem támogatja Gold- water jelölését. Erre meg voltak az ő különleges politikai okai, de kijelentésével nagy hatást kel­tett. Sokan a “bátor, liberális republikánus” meg­testesítőjét látták benne, s megfeledkeztek né­hány tényezőről, amelyek'Keatinget reakciós, há­borús uszító politikusként ismertették. Robert Kennedyben sokan “a betolakodót” lát­ják, mert mint nem newyorki lakos a dem. párt gépezetének segítségével magához ragadta a new­yorki szenátori jelölést. Kennedy ellen a szakszer­vezeti mozgalomnak, a polgárjogi mozgalomnak is vannak kifogásai, mert hivatalos minőségben nem tett eleget kötelezettségének. Kifogásolják azt is, hogy az előválasztáskor a zsarnok Buckley-t támo­gatta. De a Demokrata Párt állami konvencióján, ahol a jelölést elfogadta, Kennedy azon kérdésé­re “Hol állunk a Goldwater-ügyben?” N. Y. állam demokratikus szervezetei és vezetői arra a meg­győződésre jutottak, hogy valóban ez a kérdés bir a jelen helyzetben elsőrangú fontossággal és min­den más mellékkérdéssé válik, amit a jövőben is csak úgy lehet megoldani, ha Goldwater bukását most biztosítják. Ezért a szakszervezeti mozgalom, az állami AFL> CIO, a Liberális Párt Kennedy jelölését támo* gatja. Keating a newyorki Rockefeller-gépezet embe­re. Ez volt az egyik oka annak, hogy Goldwater je­lölését nem pártolta a konvención. A másik az, hogy New York állam liberálisabb légkörében po­litikailag ártalmas lett volna számára, ha máskép cselekszik. Azóta azonban Keating egy szóval sem támadta Goldwatert, de Goldwater támogatói so­kat tettek, hogy Keating jelölését elősegisék. így a republikánus állami konvención Dewey volt kormányzó (ő maga Michigan állambeli) jelölte Keatinget és támadta a “betolakodó” Kennedyt. Rockefeller kormányzó, aki azóta kibékült Gold- waterrel, kijelentette, hogy “Goldwater támogatja Ken Keatinget” és hogy “Goldwater megkérte Clare Booth Luce-t, ne jelöltesse magát Keating ellen.” Keating elfogadó beszédében egyszer sem említette Goldwatert. Mrs. Luce Goldwater meg­választására mondott lelkesítő beszédet. Keating a Scholarie County-i vásáron kortes­látogatást végzett és John Braun, a Liberal Party kerületi megbízottja szerint “Cadillac-ja elejétől végig Goldwater-jelvényekkel volt kirakva.” Az állami republikánus párt elnöke, Fred A. Young, utalva arra, hogy Goldwater álláspontjai “modernizálhatok”, kifejtette a konvención, hogy Keating “majd megtalálja a megfelelő időt és he­lyet arra, hogy kijöjjön Goldwater mellett.” Mindez mutatja, hogy Goldwater indorszálta Keatinget. Keating a Civil Rights Bill mellett szavazott és a Medicare-t is támogatta legutóbb a szenátusban, mig Goldwater mind a kettőt ellenezte, de rá kell mutatni Keating háborususzitó szerepére a kubai krízis idején és a Rockefeller-Standard Oil érde­keltségeket védelmező szerepére a latin-amerikai országok függetlenségre törekvő mozgalmaival szemben, amelyeket, mint “Castroizmust” elitéit. 1962-ben Keating egyike volt azoknak, akik Ku­ba megtámadására a legjobban serkentették a kormányt. Ezeknek felelt Fulbright szenátor azzal, hogy “az ilyen zaklatás a kormányt olyan meggon­dolatlan‘lépésre késztetheti Kuba ellen, amelynek veszedelmes következményei lehetnek a& amerikai- szovjet szembenállás más területein.” . Sajnálatos tény, hogy a newyorki munkás-, iibe- rális-, néger-, demokrata reformmozgalom nem volt képes egységes politikai álláspontra jutni megfelelő newyorki szenátorjelölt kiválasztásában. Ezt a helyzetet használta ki Bobby Kennedy. És miután ez megtörtént, most valóban egyetlen szem­pontot kell kidomborítani. “Ki hogyan áll a Goldwater-kérdésben?” MINDENKI IRHÁT Jó ANGOL LEVELET Több mint száz levelei tartalmazó könyv. — Gyakran használt angol szavak és nevek szótára A KÖNYVET TANÍTÓ IRTA Megrendelhető $1.25-ért a Magyar Szó kiadóhivatalában 130 East 16th Street, New York 3, N. X. S______________________________________./* SZÓRAKOZTATÓ NYÁRI OLVASMÁNY! Magyarok az Észak-Amerikai \ Polgárháborúban (1861-t 865) ­Irta: ÁCS TIVADAR Sok érdekes képpel, 149 oldalon Ára csak 75 cent portóval együtt Megrendelhető a Magyar Szó kiadóhivatalá­ban. — Vágja ki az alábbi szelvényt és küldje be még ma! Amerikai Magyar Szó 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Kérem, küldjenek.......... példányt cimemre Ács Tivadar: Magyarok az Észak-Amerikai Polgárháborúban c. könyvből. Mellékelek $....,.. .-t a költségekre. Név:...........,........... . .................................... Cím: ................................................................ Város:...................................... Állam:.......... KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MÁS IS TANULHAT BELŐLE!

Next

/
Thumbnails
Contents