Amerikai Magyar Szó, 1964. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1964-09-03 / 36. szám
14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, September 3, 1964 A Mississippi állami Hattiesburg-ben történt ezen a nyáron. A forrón sütő déli nap és a gyűlölet égette az emberi sziveket a kis városkában. A fajgyűlölet híveinek sikerült felkorbácsolnia a szenvedélyeket a polgári jogok harcosai ellen... Arthur Lelyveld rabbi, Cleveland egyik kiemelkedő lelki vezetője, aki 20 éve áll a B’nai Brith országos Hillel Alapítványa élén, szintén részt vállalt az emberi jogokért folyó harcban. A rabbi, nyilván komolyan vette a bibliai parancsolatot, hogy “szeresd felebarátodat, mint tenmagadat”, és úgy érezte, kötelessége ennek szellemében cselekedni. Ezért ment Mississippibe, hogy ott a néger polgárok jogaiért harcoljon. Hamarosan kiderült, hogy a déli államokban nem veszélytelen a biblia szellemét hirdetni. Az 51 éves rabbit, Két californiai egyetemistával együtt, fehér “fajvédők” rohanták meg és agyba-főbe verték. A rabbi brutális bántalmazása mélyen megrendítette a közvéleményt. Ezután mindenki azt várhatta volna, hogy a rabbi hitközsége még a közvéleménynél is jobban felháborodik a sajnálatos eset miatt, hisz lelki vezetőjüket támadták meg. A legkevesebb amit tehetnek, hogy együttérzésüket tolmácsolják a bátor embernek, aki nem csak Mississippiben a hatóságok a legnagyobb titokban tartják a két hónappal ezelőtt meggyilkolt 3 polgárjogi önkéntes tetemvizsgálatáról szóló jelentést. A Neshoba County-i esküdtszék a gyilkosság és emberrablás kivizsgálására szeptember 21-én ül össze, amikor a hatóságok a bűn körülményeiről összegyűjtött adatokat rendelkezésére bocsátják. Nem adtak magyarázatot arra, hogy miért tartják titokban a boncolás eredményét. Az FBI önálló vizsgálatot végzett, amikor Mississippiben a négerek szavazási nyilvántartásának előmozdítására megindított kampányban James E. Chaney, 21 éves mississippi-i néger munkás, valamint Michael Schwerner és Andrew Goodman, newyorki diákoknak nyomuk veszett. Egy hónapi nyomozás után az FBI csak akkor fedezte fel a holttesteket, amikor valaki, állítólag jutalomdij ellené- ban, felfedte az államrendőrség előtt, hogy hol vannak azok elásva. Négy nappal az áldozatok holttestének felfedezése után, Johnson elnök kijelentette, hogy a rendőrségi kutatások “rövid időn belül” “konkrét eredményre vezetnek”, de mindezideig letartóztatás nem történt. A Neshoba County-i államügyész, Raiford Jones, úgy nyilatkozott, hogy a törvény nem írja elő a halottszemle eredményének nyilvánosságra hozatalát; csupán a törvényszéktől függ, hogy a köz érdekében kibocsássa a titkos dokumentumokat. Biztonságosabb autó ellen tiltakoznak a gyárosok Az autógyárosokat izgalomban tartja egy törvényjavaslat, amelyet a kongresszus nemrégen elfogadott és amely felhatalmazza a kormányt, hogy az alkalmazottai részére vásárolt autókba felszerelendő biztonsági szerkezeteket előirja. Attól félnek, hogy “ez első lépés ahhoz, hogy kötelezővé tegyék a szerkezeteket minden kocsira, amit gyártanak. A General Service Administration az a kor- mártyügynökség, amely évente 36,000 személykocsit vásárol kormányszemélyzét számára. Az utasok biztonsága szempontjából a kocsikat csúszás mentesítő, hidraulikus rázkódás-tom- pitó, kettős hidraulikus, fék szerkezettel akarja felszereltetni és a kocsitest tömörebb felépítését követeli. Mindezzel a kormány balesetköltségeit akarja leszállítani. Ugyanakkor a nagyközönség részére készített kocsik nagyobb biztonságát is ösztönözni kívánja. Az autógyárosok berzenkednek az ellen, hogy állami vagy szövetségi törvény írja elő számukra a kocsikészítés módszerét. “Szabad kezet” követelnek, hogy ők határozzák meg az autóipar fejlődése alapján az újításokat. Érthető, hogy a profit szempontjából a biztonságosabb autó nem kívánatos és azért a kongresszusi beavatkozás nagyon is időszerű. A kormányügynökség kikéri az autóipar, az egészségügyi szakértők, biztonsági mérnökök és más szakértők véleményét ahhoz, hogy milyen módosításokkal tehetnék biztonságosabbá az autó- forgalmat és ennek alapján nyújtja be rendeléseit a gyárakhoz. prédikálja igéit, hanem annak szellemében cselekszik is! De úgy látszik az északi államokban sem veszélytelen a szentirás parancsai szerint élni. A Fairmont Temple nevű hitközség, amelynek Lelyveld rabbi 1958 óta általános tiszteletnek örvendő lelki vezetője, nem fogja megújítani rabbija jövő év junius 30-án lejáró szerződését!!! A 2,000 tagú clevelandi hitközség elnöke tagadja ugyan, hogy a Mississippi-i eset miatt került sor lelkészük elbocsátásra, de az események “csodálatos” módon követték egymást. 31 nappal a rabbi bántalmazása után találták alkalmasnak az időt arra, hogy megfosszák szószékétől. Ez volt nyilván a “megfelelő lélektani pillanat”. Ha a rabbi nem kellett a “fajvédőknek”, akkor nekik sem kell — gondolhatták a hitközség vezetői... Hat évig nem volt semmi kifogásuk ellene. Most, amikor lelkészi hivatásának valódi magaslatára emelkedett,' most találták alkalmatlannak... A déli huligánok csak fizikailag tudtak sérelmet okozni Arthur J. Lelyveld rabbinak, hitközsége vezetői most gondoskodtak róla, hogy lelkileg is szenvedjen... A kongói kormány négy nap alatt kétszer jelentette Észak-Katanga fővárosának. Aibertvillenek visszafoglalását. A második jelentés szerint a kormányhadsereg vasárnap regei óta megszállva tartja a fővárost és állítólag a népi felkelők, akik júniustól kezükben tartják Albertvillet, a Tanganyika tavon és az országutakon észak felé menekülnek. A kormányhir sehonnan nem kapott megerősítést és diplomáciai körök sem kaptak bizonyítékot a hir valóságáról. A kongói kormány már múlt csütörtökön jelentette, hogy a délről indult két hadoszlop elfoglalta Albertville nagyobb részét, a hir azonban valótlannak bizonyult. A New York Times szerint megbizható forrásból az a hir, hogy a csütörtöki támadás teljes kudarccal végződött. A külföldi fehér zsoldosokból álló hadsereg a népi erők ellenállásával szemben meghátrált; görög és olasz zsoldosok is áldozatul estek a harcokban. A veszteség hírének ellensúlyozására Moise Csőmbe, elnök személyesen adta át az állítólagos győzelem hírét a rádióállomásnak. Antoine Gizenga, a Csőmbe által nemrégen kiszabadított kongói vezér, kijelentette, hogy “a jelenlegi elismert kormány képtelen politikai megoldást találni az ország problémáira.” Név szerint nem támadta Csombét, de megjegyezte, hogy “egyes politikusok hozzászoktak ahhoz, hogy holttesteken keresztül jussanak hatalomra.” Egy uj politikai párt, a United Lumumbist Párt megalakítását jelentette be, amely Kongó nemzeti hősének, a meggyilkolt Patrice Lumumbának az elveit teszi magáévá. (Lásd előző cikkünket a 3-ik oldalon.) Tervszerű gazdálkodást ajánl a közgazdász Newark, N. J.-ben 47-ik évi konferenciáját tartotta az American Institute of Planners (Tervezők Amerikai Intézete) nevű szervezet, amelynek feladatköre és eddigi működése ismeretlen előttünk. Jelen összejövetelüket is csak az tette érdekessé, hogy a jólismert amerikai közgazdász, * Leon Keyserling mondta ott el észrevételeit. Keyserling, aki a Truman-adminisztráció alatt elnöke volt az Elnöki Gazdasági Tanácsadó Bizottságnak, rámutatott azon kormányintézkedések elégtelenségére, amelyekkel a fennálló társadalmi hiányosságokat akarják helyrehozni. A kormánynak legalább olyan erélyes eszközöket kell igénybevenni a városrendezésre, a lakásviszonyok, a jólét, a közoktatás javítására, a szegénység leküzdésére megindított kampányaiban, mint amilyeneket a háborúk levezetésére életbeléptet, fejtette, ki Keyserling a véleményét. “Az elmúlt idők előrevetítése”, amely eljárással tervezők a múlt adatait használják fel a jövő szükségleteinek kiszámítására, “kiegyensúlyozatlan” módszer, s időszerű volna “kritikus realizmüs” igénybevételével “10 évre előre programot dolgozni ki szükségleteinkről, anyagforrásainkról és elsőbbséget érdemlő feladatainkról”, mondotta Mr. Keyserling. Ez az elgondolás a haladó irányzat egy változata, amely nem talál megértésre a “szabad vállalkozás” követőinél. Véres esték Philadelphiában Az elmúlt pénteken Philadelphia néger gettójában zavargás tört ki, amely szombat este is folytatódott. 1,500 rendőr még vasárnap is készenlétben állt, de incidensekről beérkezett jelentések 10:1 arányban valótlannak bizonyultak. Akárcsak a más városokban azelőtt történt zavargásokat, Philadelphiában is a rendőrbrutalitás váltotta ki. A rendőrség beállítása1 szerint, egy megakadt és a forgalmat gátló autóból egy néger asszonyt a rendőr erőszakkal próbált eltávolitani. Az asszony ellenállt, ami csődületet idézett elő. Elterjedt a hir, hogy a rendőr megölte az asz- szonyt. Az emberek elárasztották az utcát. Ahogyan a helyszínre rendelt rendőrosztagok kezelték az előállt helyzetet, nem hatott csillapitólag az izgatott tömegekre. Philadelphia gettó-negyede semmiben sem különbözik más városok leromlott, zsúfolt néger negyedeitől, ahol nagy munkanélküliségben, szegénysorsban és megalázottságban élnek a néger tömegek. Helyzetük enyhítésére a városi adminisztráció ott is épp oly keveset tesz, mint másutt. Valóságos puskaporos hordók ezek a területek, ahol az emberek kedélyét a legkisebb provokáció is felrobbanthatja. Hivatkoznak arra, hogy Philadelphiában létrehoztak polgári bizottságot a rendürbrutalitások kivizsgálására, de a város vezetősége téved, ha azt hiszi, hogy ezzel eleget tett a néger lakósok súlyos helyzetének enyhítésére, vagy éppen a rendőrség durvaságának megszüntetésére. Aki a televízió jelentéseit végignézte, láthatta, hogyan bánnak védtelen négerekkel. Szabadon repültek a rendőrbotok, egy-egy személyre hat rendőr is rárohant és a letartóztatottakat kezüknél fogva hurcolták a rendőrkocsihoz, miközben több kisérő rukdosta és püfölte őket. A zavargás állítólag 125 háztömb területre terjedt ki. 312 személyt tartóztattak le, 248 egyén megsérült, köztük 66 rendőr és két tűzoltó. Hetet közülük további kezelésre a kórházban tartottak. A szóban forgó területet 1,500 rendőr tartotta másnap bekerítve és a cirkáló osztagokat is megerősítették. ÓRIÁSI TÜZEK Napilapjaink és a filmhíradók gyakran adnak hirt az Egyesült Államokban pusztító hatalmas tüzekről, amelyek sokszor okoznak nagy károkat. Hogy ezek nem elszigetelt vagy véletlen jelenségek, azt bizonyítják a statisztikai adatok az 1961 és 1962. évi tűzkárokról. Néhány ország adatai megdöbbentők: — Második számoszlop: tűzkár millió dollárban; harmadik számoszlop: a tiiz következtében meghalt személyek száma: Kanada 1962 114 602 Franciaország 1961 204 3 55 Japán 1962 111 861 Német Szöv. Köztársaság 1961 95 — Egyesült Államok 1962 1590 11800 A tüzek többnyire az uj 1 é t e s itményekb« pusztítanak, és a tüzesetek száma és a károk nagysága növekvő tendenciát mutat. Például az Egyesült Államokban az . évi tűzkár átlag kb. 300 millió dollárt tett ki, 1962-ben azonban ugrásszerűen ennek ötszörösére nőtt. Mi ennek a magyarázata? Az, hogy az építkezéseknél elhanyagolják a legelemibb megelőző tűzrendészét! követelményeket. Modern acél- és vas- •betónszérkezetekből épített gyári csarnokokban a gyártástechnológia miatt nagy összefüggő területeket építenek be — minden elválasztás nélkül. Még a tetőt sem osztják szakaszokra. Tipikus, példa erre a General Motors livoniai telepének pusztulása. Ez a modern, 14 hektár kiterjedésű, egybefüggő gyárépület tűz következtében 75 perc alatt vált ronccsá. 70 millió dolláros kár keletkezett. Igaz, hogy az acél nem ég, de 400 C fok felett elveszti szilárdságát és a teher súlya alatt összeroskad. Ebből következik, hogy az épületszerkezeteket nem elég csak statikailag vizsgálni, hanem meg kell vizsgálni, ki kel kísérletezni a tűzben való viselkedésüket is. Ezért vezették be a Szovjetunióban és egyes más országokban is az épületszerkezetek statikai vizsgálatán felül a tűzben való viselkedés vizsgálatát is. Ezekben az óriási laboratóriumokban az épület- szerkezeteket terhelés alatt tűz hatásának teszik ki és csak azt áz épületszerkezetet engedik beépíteni, amelyik kiállta a próbát. KIOLVASTAD A LAPOTADD TOVÁBB! MÁS IS TANULHAT BELŐLE! HUMANISTA MAGATARTÁSA MIATT VESZTI EL AZ ÁLLÁSÁT EGY RABBI Titokban tartják a Mississippi-i Kétes hírek Gsombe győzelméről halottszemle adatait
